Déli Hírlap, 1971. november (3. évfolyam, 257-282. szám)
1971-11-17 / 271. szám
* Újai igen, de javítást... Egy halódó szolgáltatás A több gyermekes szülök gyakran panaszkodnak: a nagyobbik gyerek kinőtte ruháit, a kisebbik még nem nőtt bele. Átalakíttatnák, de kivel és hol? Ki nem bosszankodott volna már emiatt, hogy ruháinak javitását egyáltalán nem. vagy csak igen hosszú határidőre vállalták? ' A Méretes Ruházati Szövetkezet Szemere utca 7. sz. alatti üzletébe ügyfélként kopogtatok be. — Kérem szépen, a nadrágom kiszakadt... —, s folytatnám, de az üzletvezető félbeszakít: — Javítást nem vállalok. Próbálja meg a Tanácsház téri vagy a Munkácsy utcai üzletben. A Tanácsház téri üzlet vezetője: — Vállalom kérem, de csak három-négy hétre. Tele vagyunk méretes munkával. Ha rövidebb idő alatt szeretné megcsináltatni, a Szemere utcában. talán . .. — Onnan küldtek ide azREFLEKTOR Ma Budapesten a múzeumokról és az idegenforgalomról tanácskozik az Országos Múzeumi Tanács. ★ Cibakházán (Szolnok megye) tejüzemet avattak. Egerben közgazdasági szabadegyetem nyílik. + Kaposvárott délután 5 órakor megnyitják az országos hírlap- és szakfolyóirat kiállítást, Pécsett a készbőr-export lehetőségeiről tanácskoznak a szakemberek. Székesfehérvárott megnyitják a „Korszerű háztartás — több szabad idő” kiállítást. * Tatán pályaválasztási kiállítást nyitottak meg. Tatabányán a cementipar műszaki és egészségügyi vezetői a munkásvédelem helyzetéről tanácskoznak. Miskolc megyei város Tanácsa V. B. tervosztálya pályázatot hirdet közgazdász munkakör betöltésére Bérezés a 116/1960. MüM sz. utasítás szerint. A pályázat benyújtásának határideje: november 30. Cim: Miskolc, I., Tanácsház tér 8. sz. zal, hogy ők javítást nem vállalnak. — Pedig kötelességük, éppúgy, mint nekünk, vagy a szövetkezet többi boltjának. Ismét a Szemere utcai üzlet ajtaján kopogtatok. — Az előbb már voltam itt... — Mondtam, hogy csak készítést vállalok — jelenti ki határozott hangon az üzletvezető. — Pedig vállalnia kellene, azt mondták a Tanácsház téri üzletben. — Nézze, hogy mit vállalok és mit nem, azt egyedül én vagyok illetékes eldönteni. És ha ott olyan jól tudják, akkor miért nem vállalták ők...? A MÉRUSZ Munkácsy utcai üzletében már készségesebb a vezető. — Hozza be kérem a nadrágot, s majd meglátjuk. Két- három hét alatt készen van. — Szóval, vállalják a javítást? — Miért ne? De mit csodálkozik ezen __? — Dolgozóinknak a méretes munkák mellett a ruhák javítását, alakítását is vállalniuk kell — mondja Kucsma András, a MÉRUSZ elnöke. — éppen ezért nagyon helytelennek tartom Gyöngyi Mihálynak., a Szemere utcai üzlet vezetőjének az eljárását. Ha valóban annyira sok a munkája, akkor sem a vevő elküldése a helyes megoldás. Kötelessége lett volna elvállalni a munkát, éppúgy, mint a Tanácsház téri, vagy a Munkácsy ptcai üzetben, s ha nem győzi, szól a műszaki vezetőnek, aki majd intézkedik az átcsoportosításról. Igazán sajnálom, hogy így történt, a felelősségre vonásról gondoskodom. A Női Ruházati Szövetkezet Arany János utcai szalonjának vezetője, Oláh Imre erre az évre már nem tud ruhajavítást vállalni. — Pedig csak a varrás engedte el a feleségem kosztümjét — mondom. — Mindegy, kérem. — Nagyon sürgős lenne ... — Mindenkié sürgős. Egy varrás-szakadást otthon is meg lehet javítani. * A szövetkezet központjában csodálkozva kérdik: „Mit gondol, ki javíttat manapság ruhát? Elmúlt már az az idő.” Való igaz. hogy sokat fejlődtünk az elmúlt negyedszázad alatt, ott azonban még nem tartunk, hogy mindenki megengedhesse magának a luxust: szakadt, kopott ruhája helyett újat vegyen, esetleg csináltasson. Jó lenne, ha a szövetkezet vezetői a kisebb fizetésű, több gyermeket nevelő családok érdekeit jobban szem előtt tartanák, s megkövetelnék, hogy e fontos szolgáltatás — amelyet ma sokan és nagyon helytelenül lebecsülnek a ruházati szakmában — a gyakorlatban is létezzen. Nemcsak egyes üzletekben. hanem mindenütt. KEGLOVICH JANOS jjc A mezőkövesdi Matyó Nép- művészeti és Háziipari Szövetkezetben karácsonyfadíszeket is készítenek. Ügyes kezű asszonyok és lányok festik néhány hónap óta a karácsonyfára akasztható tojásokat. Tanácstagi fogadóóra Dr. Tóth István, a városi tanács titkára a 28. sz. választókerület lakói részére tanácstagi fogadónapot tart f. évi november hó 18-án, 17 órakor, a Hazafias Népfront városi bizottsága helyiségében, Kossuth u. 11. sz. alatt. Munkahelyük as egész ország Az igazgató. Varga Zoltán egy házilag készített térképhez invitál, amelyen 12 db betűjeles korong látható. Ezek mindegyike nemcsak a helyszínről, de arról is árulkodik, hol mi épül. A V. T. víztornyot jelöl, amit Püspökmolnáriban, az F. K. fordítókorongot jelent, amit — tpbbek között — Szegeden, Békéscsabán, Záhonyban építenek. Hol itt, hol ott bukkannak fel a MÁV Járműjavító dolgozói, aszerint, hová szólítja őket a kötelesség. Távol az otthontól, hetenként egyszeri hazatéréssel —munkahelyük az egész ország. Dicsérő levelek Ha az üzemből bárki egy napon kocsiba ülne, és minden munkahelyet érintve, megállás nélkül utazna: 3000 kilométeres távolságot kellene legyőznie, ami kereken — óránkénti 60—70 kilométeres sebességgel haladva — két napig tartó szakadatlan menetet jelentene. De két hétre szökkenne fel e „kirándulás” ideje, ha a 12 munkahelyen mindenütt csak egy napot töltenének el. így ezekre a munkahelyekre a főnökség eléggé ritkán jut el. Eljut viszont mindenhová a feltétlen bizalom, aminek a több mint száz külszolgá- latos dolgozó csorbítatlanul megfelel. Minderre < sok-sok dicsérő levél a tanú, amit sűrűn hoz a posta a szélrózsa minden irányából. E levelekben nemcsak • azt közlik. hogy kiválóan, határidőre és az előírt minőségnek megfelelően dolgoznak a járműjavítósok, hanem emberi magatartásukat is kifogástalannak ítélik. A kényelem követei Az üzem vezetősége — a lehetőségekhez képest — igyekszik is messzemenően gondoskodni róluk. Nemcsak a magasabb bér, de a kényelem megannyi „követe”, a könyv, a rádió stb., s újabban még hűtőszekrény is az otthon légkörét igyekszik a deszkafalú „guruló” szálláshelyekre odavarázsolni. A jó üzemi légkör kialakításához — amelynek édestestvére az üzemhez való hűség — elsősorban a szükséges munkahelyi feltételek megteremtésével jutnak el. önálló bérgazdálkodási jogukkal okosan, ésszerűen, de mindig a törvény adta lehetőségek határain belül gazdálkodnak. Nagyon jól tudják: adni csak akkor lehet, ha van miből. S nekik a múlt évben is volt, s — terveik szerint — ebben az esztendőben is lesz mit adni. Tavaly az átlagos bérfejlesztés elérte a 7—8 százalékot. Az idén egy kicsit szerényebb, de még így is jelentős — 5—6 százalékos — fejlesztésnek megfelelő ösz- szeg jut a borítékba. Ez a pénz természetesen nem az „égből hull alá”, hanem két kezük szorgalmas munkájának, rengeteg erőfeszítésnek és szervezésnek az eredménye. ósgyőri, az ózdi gyáraktól és máshonnan a mindenkori tervükön felül többletmunkát vállaltak, s a megrendelők igényeinek maradéktalanul eleget is tettek, hanem az emberek átcsoportosításával, jobb munkaszervezéssel létszámot takarítottak meg. Az így felszabaduló bértömeg 80 százalékát anyagi ösztönzésre, bérkiegészítésre, fejlesztésre fordíthatták. Így magasabb lett a dolgozók keresete, ami azzal is együttjárt, hogy a munkaerővándorlás 50 százalékkal csökkent. S ha az adatokat kezdjük „vallatni”, kiderül: a járműjavító — megalapozott számítások szerint — túlteljesítéssel zárja az évet, és a nyereségre sem panaszkodhat majd senki. TÓTH FERENC Az autós kasszája Tíz évvel ezelőtt 18 500 gépkocsi volt magántulajdonban, a legfrissebb adatok azonban már csaknem negyedmillióról beszélnek. Azzal büszkélkedhetünk tehát, hogy — kicsit felfelé kerekítve a számokat -*• minden huszadik családnak van már gépkocsija hazánkban. Vajon hogyan alakul az autós családok költségvetése, milyen összeg szerepel a bevétel rovatban, s hogyan oszlanak meg a kiadások? — ezekre a kérdésekre kerestek választ a statisztikusok. Az autó megvásárlása és fenntartása az átlagosnál magasabb jövedelmet tételez fel. A gépkocsival rendelkező csa- - ládok havi bevétele 6000 forint felett van. Persze, nem mindegy, hogy mennyivel haladja meg a jövedelem az említett hatért, mert ha csak éppenhogy, akkor bizony áldozatok árán vallhatja gépkocsitulajdonosnak magát a család. Akiknek nincs autójuk, azok általában havi jövedelmük 44 százalékát költik élelmiszerre, italra, dohányárura. A gépkocsitulajdonosok viszont fizetésük 33 százalékát használják fel ezekre a célokra. Emellett a ruházkodáson,, háztartáson és lakásfelszerelésen további két százalékot takarítanak meg. De kisebb tételekkel szerepelnek az autótulajdonos család havi költségvetésében az egyéb kiadások is, melyek közé nyilván a könyvvásárlásra, színházra, mozira költött pénz is tartozik. Ha az' önmagukban is beszédes adatokat ,az ember kiegészíti saját tapasztalataival, akkor nyugodtan megkockáztathatja a kijelentést: sok család leszállított igényekkel él hosz- szú évekig, csak azért, hogy autója legyen. S az még a kisebbik baj, ha zsíros kenyér a vacsora. A nagyobbik az. hogy — mint génkocsitulaidonos ismerősöm panaszolta a minaD — lassan elfelejtik, milyen a színház belülről, s elidegenednek a baráti körtől is, mivel nem tudják viszonozni a vendéglátást. Ráadásul sok fiatal házaspár családtervezése is autócentrikus, úgy vélekednek, hogy előbb kocsi, aztán kicsi. Nem sajnáltatni akarom most a kispénzű autótulajdonosokat, sőt vádiratot sem szerkesztek a gépkocsi ellen. Pusztán azt szeretném csendesen megkérdezni, hogy érdemes-e ilyen áldozatot hozni? Kárpótlást nyújt-e az autó a lemondásokért? Nem nyújthat, hiszen a lemondásokra miatta kényszerülnek. Kényszerülnek? Igaz. hogy sokak számára nélkülözhetetlen munkaeszköz ma már a gépkocsi. De még többen vannak olyanok, akik csak luxuscélokra használják. Használják ám, ha győzik pénzzel a hosszabb távú belföldi vagy külföldi kirándulásokat. Mert, ha nem, akkor az autó csak arra jó, hogy elmondhassák: van. Kétségkívül sokan hajlandók úgy osztályozni az embereket, hogy rendelkeznek-e gépkocsival. Pusztán az ő elismerésükért, e kétes rangért azonban nem érdemes áldozatot hozni! B. D. Nőtt a sertésállomány A legutóbbi — október 30-i — áUatszámlálás adatai szerint a sertésállomány 731 000-rel, a kocaállomány pedig ötezerrel nagyobb, mint az elmúlt év hasonló időszakában volt. Mindez azt bizonyítja, hogy eredményesek voltak azok a korábbi intézkedések, amelyekkel lényegesen kedvezőbb anyagi feltételeket teremtettek a sertéstartáshoz, nemcsak az állami és a termelőszövetkezeti gazdaságokban, hanem a háztájiban is. Társadalom u és technika A Harvard egyetem (Egyesült * Államok) tudósainak egy csoportja közvéleménykutatást indított arról a kérdésről, milyen hatással van a technika a társadalomra. A megkérdezettek közül 94-en úgy vélekedtek, hogy a gépek megkönnyítik ugyan az ember életét, de erősen magukhoz láncolják. 73 személy kijelentette, hogy a gépek „a lélektelen technika egyik kis kerekévé” változtatják az embert. (A felmérésben 200 bostoni lakos vett részt.) Feltárják az egri labirintust Eger alatt Európában páratlan, nagy kiterjedésű pincelabirintust fedeztek fel. A belvárost és a város külső kerületeit egyaránt behálózó föld alatti üregek hosszát mintegy 150 kilométerre becsülik a szakemberek. A küLesz nyerese« A több pénzt a „házhoz” nemcsak az hozta, hogy a diIndiából megérkezett — Nyékládbázárólkésik Az Ózdi Kohászati Üzemek nagy körültekintéssel készült .fel a téli hónapokra. Elsősorban arra törekedtek, hogy a zord, hideg napokra a vas- és acélgyártáshoz szükséges alapanyagokból megfelelő készleteket gyűjtsenek. E munkát már a nyári hónapokban megkezdték, de még ezekben a napokban is egymás után futnak be a rakományok. Közülük sok nagy távolságról, például Braziliából és Indiából érkezik a lengyelországi kikötőkbe, onnan pedig vasúton Ózdra. A külföldi szállítmányok pontban a kért határidőre futnak be, s így különösen feltűnő, hogy a lényegében szomszédos nyékládházai kavicsbánya szállítási nehézségek miatt már 400 köbméter adalékanyaggal „tartozik” a kohászatnak. A kavicsot a kohók záró masszájának elkészítéséhez használják. lönböző irányokban és egymás fölött több szintben is elhelyezkedő vágatok nagy része a 15—18. században épült. A pincehálózat Eger ősi borkultúrájáról tanúskodik, de a helyszíni szemléken azt is meg lehetett állapítani, hogy több föld alatti üreg hadászati célokra készült. A föld alatti üregek az utóbbi években sok kárt okoztak a városban és több helyen útját állták a korszerűsítési, fejlesztési célok megvalósításának. A város vezetősége fölfigyelt az érdekes, de kockázatos helyzetre, és idejében megtette a hatékony óvintézkedéseket. 1969-ben — a budapesti ,Műszaki Egyetem és a Nógrádi Szénbányák Vállalat közreműködésével — mérnök-geológiai munkálatok kezdődtek Eger alatt. A munkálatok első fázisa most befejeződött: már pontosan ismerik a föld alatti labirintus elhelyezkedését. ezzel párhuzamosan a terület több mint felén. 80 kilométeres szakaszon elvégezték a feltárást.