Déli Hírlap, 1971. november (3. évfolyam, 257-282. szám)

1971-11-11 / 266. szám

Hány út vezet az egyetemre

Pályaválasztás előtt

J

Az iskolai év első felének még csak a derekán járunk, a végzősök pályaválasztásának határideje is még csak néhány hónap múlva esedékes, de éppen a téma fontosságánál és hosszabb meggondolást igénylő voltánál fogva érdemes néhány, a továbbtanulásra jelentkezéssel kapcsolatos gondolatot már most feljegyezni.

Miskolcon az elmúlt tanév végén százon alul — egészen pontosan 81 — volt

azoknak a gyenme&pkmeik a száma, akik az általános iskola befejezése után semmi- lyen formában nem kívántaik tovább tanulni. A 2388 végzőshöz képest ez elenyésző hányad. Várhatóan e tanév végén sem lesz rosszabb az arány. A továbbtanulásra jelentkezőket gimnáziumok, szakközépiskoláik és ipari szakmunkásképző intézetek .várják.

Minden fiatalnak tehetsége szerint kel lene megválasztania továbbtanulási fórumát, s a szülőnek, amikor gyermekét a pályaválasztásban befolyásolja, figyelembe kellene venni az egyéni elképzeléseken kívül a gyermek adottságait, a népgazdasági igényt egy-egy szakmával szemben, s a fizikai dolgozók esetében osztályuk történelmi hivatását is, azaz azt a társadalmi szükségletet, hogy szocialista államunkban a jövő vezető posztjait azoknak a munkás- és parasztszármazású, magas kvalifikáltságú értelmiségieknek kell betölteni, akik ma még kisiskolások, pályaválasztás előtt állnak. Dehogy e posztókat majdan betölthessék, ahhoz megfelelő to- váfbbtamiulásá formát kelil választaniuk.

Hallgatói választék

Az egyetemekre, főiskoláikra a gimnáziumok készítenek fel. Taigadihafatlam, hogy egyes szakközépiskolákból a szakirányú képzésnek megfelelő felsőoktatási szakra jelentkezőknek esetleg nagyobb hányada is felkerülhet, mert szakmai ismeretei alaposabbak lehetnek, de általános felkészültség dolgában a gimnáziumokkal a szakirányú intézetek nem versenyezhetnek. Korábban elterjedt egy téves mézet, amely szerint' a

középiskolák nem készítik fel eléggé a diákokat. Ez a megállapítás alapvetően téves és általánosítva nagyon is hibás. Az tény, hogy a középiskolák megnövekedett száma és skálája okozhat nehézségeket, s míg régen csak egyfajta középiskola, s szám szerint is nagyon kevés gimnázium adta az egyetemek utánpótlását, most kibővült a hallgatói választék skálája, s az iskolák különbözősége itt-ott megkülönbözteti a hallgatókát is. Ebben a vonatkozásiban is van már azonban előbbrelépés.

A gimnázáumd tagozatos osztályok létrejötte, illetve az azokban folyó aktaitó-mevelő munka végleg ^eloszlatja a gimnáziumok vitatott felkészítési munkájáról vallott tévhitet. A tagozatos osztályokban végzettek jelentkezése az egyetemre megváltoztatta a korábbi képet.

Például

matematikából

A miskolci Nehézipari Műszaki Egyetemen —amely jellegénél fogva nem tartozik a könnyű stúdiumokat biztosító és könnyen elnyerhető diplomával kecsegtető intézmények közé — az iskolák különbözősége elleniére mérsékelten javuló folyamat tapasztalható az első évfolyamosok eredményeinél. Például matematikáiból az 1969-es 11 jelessel szemben 1070-ben 28, 1971-ben pedig 31 mutatkozott, a jó érdemjegyet nyertek száma pedig ebben az időpontban 67, 70, 96-ra alakult, és fizilkából is nagyjából hasonló a helyzet Ugyanakkor lényegesen csökkent e tárgyakból a bukások száma. Ez pedig a középiskolai tagozatos osztályokban megtalálható eredményes munkának tudható be.

Talán messze kalandoztunk a most nyolcadik általánost

végző gyermekek pályaválasztásától, de amikor szüleikkel együtt számba veszik a továbbtanulási lehetőségeket, jó szem előtt tartaná a gimnáziumi tagozatos osztályokat, és az azok kínálta lehetőségeket.

BENEDEK MIKLÓS

Matyók

külföldön,

A mezőkövesdi ipari szövetkezetek és a mezőkövesdi járási művelődési központ közös fenntartásában működő Matyó-együttes csehszlovák meghívásra november 12-től 14-ig a kassai járás területén vendégszerepei.

Az 50 tagú együttes három helyen is fellép. Műsorán többek között a Matyó lakodalmas, a Borsodi fonó, a Matyó csárdás, a Matyó leány tánc, a Vasvári verbunkos egyaránt szerepel.

Mozgó Világ

Fiatal írók

szemléje

Balett Miskolcon?

A Párizs lángjai című részlet és a Poloveci táncok egyszerre főszereplővé avatták azt az együttest a. november tí-i díszelőadáson, melynek az utóbbi időben alig volt több funkciója, minthogy egy-egy operettet színesebbé tegyen. Színházi tánckarunk nem lebecsülendő technikád készségéről, tánckuttűrájárol tulajdonképpen ‘ ezen a díszelőadásán győződhettünk meg, mint ahogy Bodrogi Zoltánnak is nem várt sikert hozott az említett két koreográfia.

Régi igazság, hogy a nagy feladatok megnöveilák az ambíciót, alkotókedvet. A támekar tagjai és a miskolciak közül most sokan áriról ábrándoznak, hogy a városiban szinte ismeretlen balett újraéled.

Természetesen nem arról van szó, hogy a pécsi együttes babérjaira pályázunk, hanem arról, hogy itt ás. meg kellene egy olyan műfajt honosítani, amelynek ízlésnervelő szerepe

felbecsü lhetetlen.

De nézzük a tényeket. Tudomásunk szerint a színház balettkarának 15—16 szerződtetett táncosa von. Lehet-e önálló műsort produkálni ilyen 'létszámú együttessel?' Aligha. A tánckar személyi állományának némi erősítésével (mint ahogy ezt a mostani díszünnepségen is tapasztaltuk), azonban már igényes koreográfiák megvalósítására is képes az együttes. Ha pedig a 19—20 főre növelt tánckor egy-egy előadásához még néhány híres szólistát is hívnánk, akikor bizonyára sikeres balettműsorokat lehetne tartani a színházban.

Félreértés ne essék, évenként, a lehetőségeket figyelembe véve, egyelőre nem több mint két műsorra gondolunk, mely szervesen illeszkedhetne a színház programtervébe, legfeljebb 15—20 előadás erejéig.

Már az első, a kísérleti szezon megmutatná, hogy menynyire életképes a gondolat, rneíly egy sikeres est után önkéntelenül felvetődött. Ha — mint reméljük — van talaja, illetve sikerül talajt teremteni Miskolcon a balettnek, az utánpótlás aligha okoz gondot, hiszen évek óta jól működik a Rónai Sándor Megyei Művelődési Központ ba- lettiskodája, amely már most is fontos bázisa a színházi tánokarnak. GY—

Diákok kiállítása

Hosszas vajúdás után napvilágot látott a Fiatal írók Munkaközössége és a KISZ KB által támogatott kiadvány, a Mozgó Világ, melyben a fiatal írók és művészek kapnak lehetőséget legjobb műveik publikálására.

Arra nem vállalkozhatunk, hogy a majdnem másfél száz oldalas könyv valamennyi (43) alkotóját bemutassuk. Csak néhány művet szeretnénk kiemelni az igériyes válogatásból. Bár a Mozgó Világ formája nagyon hasonlít a középiskolások és egyetemisták nagyalakú füzeteihez, egyáltalán nem középiskolás fokűak a benne szereplő irodalmi és képzőművészeti alkotások.

A magánélet és az elgépie- sedő társadalom becketi konfliktusa Császár István hangjátékának témája. Hála a szerkesztőnek, rögtön utána olvashatjuk Kamarás István közvélemény-kutatásának tapasztalatait, melyben az említett hangjátékról ír A Hang- robbanás visszhangja címmel. A vélemények közül egy 23 éves építészhallgató nő mondatát idézzük: „A gépek csak gépies, gépszerű embereket győzhetnek le, az embe'rneműekkel egyszerűen nem tudnak mit kezdeni.” Bere- ményi Géza Tenyészet című elbeszélésével ismét bizonyítja, hogy nagy sikerű regénye, A svéd király nem merítette ki írói tehetségét, még sokat várhatunk tőle. Temesi Ferenc „aprólékai” és Mészáros Viktor két egypercese a hagyományoktól eltérő, ügyes megoldásával hívja fel az olvasó figyelmét.

Módos Péter a Balázs Béla Filmstúdiót mutatja be, rokonvonásokat fedezve fel a stúdió és a Fiatal írók Munkaközössége ifjú alkotógárdája között. Amatőr színjátszók és átváltozásaik címmel As- perján György írt elgondolkodtató tanulmányt a Szóljatok, szép szavak! vetélkedőről, az amatőr színjátszóik és irodalmi színpadok nagy erőpróbájáról. Balázs Árpád a tömegdal helyét keresi korunkban.

Pásztor Gábor, Várnagy Ildikó, Ágotha Margit, Kaján Imre, Banga Ferenc, Sze- methy Imre és Kocsis Imre rajzai jól egészítik ki a Mozgó Világ fiatal alkotókról nyújtott-képét.

< (erdős)

A Zalka Máté Gépipari Szakközépiskolában kiállítás nyílt az iskolában tanuló diákok képzőművészeti alkotásaiból.

Az iskola dísztermének falait beborítják a domborművek, festmények, grafikák. A látogatót személyesen az alkotók kalauzolják, akik szabad idejükben ezzel a nemes kedvteléssel töltik el óráikat. A legtöbb művet Zjorka Sándor állította ki. A 17 éves, nyíregyházi fiatalember már alapos jártasságra tett szert mind a rézdomborítás, mind pedig a különböző festészeti technikák terén.

Fata György kedveld a különleges technikai megoldásokat. Nonfiguratív képeinek színhatásai kötik le a figyelmet,

A bemutatott műveket természetesen nem mérhetjük a megszokott mércével, de örömmel üdvözöljük az iskola kezdeményezését. Az ifjú ..alkotókra” feltétlenül ösztönzően hat ez a kiállítás.

Tehetséges diákok azonban a többi iskolában is vannak. A Zalka Máté Gépipari Szak- középiskola példája követésre méltó...

E. A.

Politikai

könyvnapok

A DIGÉP kábelgépgyártó egységében ma délután fél

2-kor nyitják meg a politikai könyvnapokat. Megnyitó beszédet mond Vida Gusztáv, a kábelgépgyártó egység

pártbizottság titkára. Az ünnepi beszédet Tok Miklós, a városi tanács vb-elnökhelyet- tese tartja. Az ünnepi műsor keretében fellépnek a vasgyári általános iskola tanulói.

Katona József

180 évvel ezelőtt, 1791. november 11-én született Katona József, a magyar drámaírás halhatatlan alakja, a Bánk bán alkotója.

Írói pályafutásához — amely életében oly sok keserűséggel és meg nem értéssel találkozott — a - színházon keresztül jutott el. Már gyermekkorában az elemi iskolában kitűnt fogékonyságával társai közül. Éppen ezért határozott úgy édesapja, aki takácsmester volt, hogy öt gyermeke közül az ifjú Katona Józsefet a nehézségek ellenére is — „tudós pályára” nevelteti. Iskoláit Szegeden és Pesten végezte, majd 1816-ban ügyvédi vizsgát tett. Már egyetemi évei alatt is különös vonzalmat keltett benne á'színház. De nemcsak szorgalmas látogatója volt a színházaknak, hanem például 1812- ben Bálint József álnéven mint műkedvelő színész maga is fellépett az előadásokon. Több fordítással, átdolgozással gyarapította, segítette a színtársulat munkáját.

Irodalmi tevékenysége a versírással kezdődött, amelyből mindössze huszonnégyet írt. 1811—15 között öt drámát fordított, s 13 darabot írt. 1814-ben az Erdélyi Műzeum című folyóirat pályázatot hirdetett a Kolozsvári Nemzeti Színház megnyitásakor bemutatásra kerülő történelmi drámára. E pályázatra írta meg 1815 nyarán élete íő művét, a Bánk bánt. A pályázatra beérkezett pályaművekről közölt bírálatok azonban Katona József művét meg' sem említik. A művet később átdolgozta, de a cenzúra így is csak a kinyomtatást engedélyezte. A kinyomott művet az irodalmi körök sem értékelték. Ezt követően a költő csalódottan vonult vissza szülővárosába, ahol már csak az ügyészi munkával foglalkozott.

Halála után három évvel indult' el fő műve, a Bánk bán a halhatatlanság felé, s azóta számtalan előadásban és kötetben él, bizonyítva Katona József élete végén írt sorait: „ ... engem itt olvasni fognak akkor is, amidőn már ez a szobácska, amelyben most ülök, porhanyó düledékké válik, olvasni fognak azok, akik engem soha nem láttak, sohasem esmér- tek, és akiket én soha látni, soha esmérni nem fogok.”

Kecskeméten az 1896-ban megnyílt színházat a halhatatlan drámaíróról Katona József Színháznak nevezték el.

Hírem

CSÜTÖRTÖK

Kossuth rádió: 12.20: Ki nyer ma? — 12.30: Reklám. — 12.35: Meűodiaikofktél. — 13.40: Kerületről kerületre. Budapest, in. kerület. — 14.00: Kómspódium

Sárvárot/t. I. rész. — 14.17: Sárdy János felvételeiből. — 14.40:

Kaszadinnye. Elbeszélés. — 15.10: Századunk zongorám öveiből. —■ 15.36: Reklám. — 15.39: Fekete Mária és Kiss Károly nótákat énekel. — 16.00: A világgazdaság hírei. — 16.05: Külföldi kulturális híradó. — 16.25: Román művészek operafelvételeiből. — 17.05: Időszerű nemzetközi kérdések. — 17.15: Bemutatjuk a miskolci Bartók Béla zeneművészeti szakközépiskola leányka- rámák új felvételeit. — 17.24: A tanácstörvény a gyakorlatban. — 17.49: Zenekari muzsika. — 18.40: Szüreti népdalok. — 19.25: Kritikusok fóruma. — 19.35: A mosoly országa. Lehár operettjének új felvétele. — 21.29: Hónapról hónapra. Folyoiratszemle.

— 21.44: Schubert: Hüttembrenner variációk. — 22.20: A hallgatók véleménye. — 22.30: Székely Mihály nótafeivételeiből. — 22.45: A Dunánál. Történelmi figyelő.

— 23.05: Ritmusturmix. — 0.10: Julian Bream lanton játszik.

Petőfi rádió: 12.00: Könnyűzenei híradó. (Ism.) — 12.30: Tito Schipa és Lotte Lehmann énekel. — 13.03: Győri stúdiónk jelentkezők. — 13.20: A fizetésnélküli titkár. Részletek Anton Schindler naplójából. (Ism.) — 14.00: Kettőtől hatig. — 18.10:

Rádióegyetem. Ady Endre. II. rész. (Ism.) — 18.40: Rádióhang- versenyekről. — 19.10: Népi zene.

— 19.40: Pályaválasztási kiállítások. Riportműsor. — 19.54: Jó estét, gyerekek! — 20.25: Üj

könyvek. — 20.28: A kolostor. Marót! Lajos rádiójátékénak I. része. — 21.22: Régi magyar dalok és táncok. — 21.50: Vermes Miklós: A kriminológia alapkérdésed. Könyvismertetés. — 22.00: Filmzene. — 22.10: Az Északnémet Rádjó szimfonikus zenekarának hangversenye.

Miskolci rádió: A riportereké a sző. — Az új lakótelepek fűtés- hálózatáról. — Búkkaljai borospincékben. — Időközben munka közben. Aktuális jegyzet. — Szüret után. I. rész. — Előkészítő tanfolyam középiskolásoknak. — A megye KISZ-életéből. A „Fiatalok Miskolcért, Miskolc a fiatalokért’* mozgalom eredményei.

— Fiatalok zenés találkozója.

Televízió: 13.10: Iskolatévé. — 14.00: Környezetismeret. — 14.55: Számtan-mértan. — 16.40: Földrajz. — 17.15: Hírek. — 1,7.20: Párizs, Place de Fontency. Huszonöt éves az UNESCO. — 18.00: Varázslat, ólomkeretben. Üvegfestészet. — 18.20: Reklám.

— 18.30: Tv-mintabolt. — 19.20:

Esti mese. — 19.30: Tv-hiradó.

— 20.00: Humoristák klubja. —

20.50: Vésztői ballada. Dokumentumfilm. — 21.20: Két hét a Bolsojban. A Magyar Állami Operaház vendégjátéka Moszkvában. — 22.00: Tv-híradó. — 22.10: A tévé és a család.

Bratislavai televízió: 16.40: Hírek. — 16.45: Mi újság a jég- korongozóknál ? — 17.00: Fiatal szemmel. — 18.00: A XIV. kongresszus és a CSKP parasztpolitikája. — 19.00: *Tv-híradó. —

19.25: Kommentár. — 20.00: A közép-szlovákiai kerületben. — 20.15: A kegyelmes úr számyse- gédje. 2. rész. — 21.15: Kis hitparádé. — 22.05: Tv-hríadó.

Miskolci Nemzeti Színház (7):

Cirkuszhercegnő (Madách bérlet).

Filmszínházak: Béke (f4, hn6, 8) : Furcsa pár (magyarul beszélő színes amerikai). — Kossuth (f3, 16) • Salud, Marija! I—II. rész (szovjet, másfél helyárral!).

— Filmklub (6): Szeraiino (színes olasz, 16 éven felülieknek!).

— Fáklya (f4, f6): Szerelmem, segíts’ (színes olasz). — Petőfi (f5, f7): Harc a fellegvárban (magyarul beszélő színes lengyel). — Ságvári (f5, hn7): Susanna és Christian (színes NDK). — Szikra (5): Kapaszkodj a fellegekbe I—II. rész (színes magyar—szovjet, dupla helyárral!). — Táncsics íf5, f7): Queimada (színes olasz).

Kiállítások: Miskolci Galéria

(11—19 óra között): Életünk, utunk. — Libresszó (13—20 óra között): Laczó József fotókiállítása. — Rónai Sándor megyei művelődési központ (10—18 óra között): Megyei ifjúsági Műszaki Hónap.

PÉNTEK

Kossuth rádió: 8.18: Könnyűzene Moszkvából és Varsóból. — 9.00: A nagy temető. VI. rész. — 9.20: Zenekari muzsika. — 10.05: Iskolarádió. — 10.40: Édes anyanyelvűnk. (Ism.) — 10.45: Fúvós- esztrád. — 10.59: Lottóeredmények. — 11.00: Miről ír a Társadalmi Szemle legújabb száma? — 11.10: Oncraré^zl

Petőfi rádió: 8.05: Kincskeresők. Operettrészletek. — 8.15: Az izraelita felekezet negyedórája. — 8.30: Operák Lev Tolsztoj művei nyomán. — 8.50: Időszerű nemzetközi kérdések. (Ism.) — 9.00: Ezeregy délelőtt. — 10.00: A zene hullámhosszán. — 10.59:

Lottóeredmények. — 11.45: „Vitorla fehérük, magányos .. Lermontov köl+emémrp*.

Televízió: 0.20: iskolatóvé.

Orosz nyelv. — 9.05: FöWraJ*. «• 11.06: Élővilág.