Déli Hírlap, 1971. november (3. évfolyam, 257-282. szám)

1971-11-11 / 266. szám

4 vietnami gyerekeknek 84 500 forintot ajánlottak fel a miskolci vasutasok a Ta­karót a vietnami gyerekek­nek akció céljára. Az akció sikerét nagyban elősegítették a MÁV Igazgatóság, az Ó- miskolci Pályafenntartási Fő­nökség a Miskolc T. B. F. F. és a Tiszai pályaudvar dol­gozói. A miskolói Tiszai pályaud­var és Sárospatak állomás női szocialista brigádjai a készpénz mellett kilenc kézi horgolást! gyapjútakarót küldtek még a vietnami gyerekeknek. REFLEKTOR Ma Budapesten ülést tart p magyar—szovjet vízügyi bizottság. ★ Esztergomban a város vezetői audio-vizuális laboratórium felállításáról ta­nácskoznak. j(c Harkányban első konferenciájukat tartják a Beremendi Cement- és Mészmű kezdő szakemberei és ösztöndíjasai. Jk Kaposvá­rott növényvédelmi egészség- ügyi tanácskozás kezdődött. Kecskeméten Katona Jó­zsef születésének 180. évfor­dulója alkalmából a nagy drámaíróról elnevezett tár­saság ünnepi ülést tart. =k Nyíregyházán este magyar— német barátsági estet rendez­nek. + Pécsett kétnapos or­szágos borászati tanácskozás kezdődött. ♦ Székesfehérvá­rott Dosztojevszkij születésé­nek 150. évfordulója alkal- méiból könyvkiállítás nyílik. + Szönyben magyar—len­gyel barátsági estet rendez­nek. • i : '.i, Sítáborok Bánkúton A hánfcúrtó turisták ázat még a tél beállta előtt tata­rozzák. Kifestik az éttermet és a hálószobáikat. Készülnek a közelgő síszeaomra. A jövő év elejétől 13 vállalati és több különböző iskolai sítá- bar fog működni Bánkúton. jjc Készítik a virgácsokat Mikulásra „Jobbra fordul álapottya” A természet patikája Már a középkori füvész- könyvek is írtak a hársfatea gyógyító hatásáról, izzasztó, lázcsillapító tulajdonságáról. Hasonlóan jó hatású a kamil­lavirágból készített főzet; csökkenti a gyulladásokat. A csipkebogyótea magas C-vita- min tartalma miatt, meghű­léses betegségek megelőzésére szolgál. Mélységesen igaz tehát, hogy „fűben, fában van az orvosság”, de a ma embere, úgy tűnik, nem nagyon hisz a kipróbált természetes gyógy­szerekben. Bizonyság rá, hogy most, az influenzás napokt>an lényegesen több antibiotikum és más gyógyszer kerül for­galomba, mint amennyi indo­kolt lenne. A lengyelek is szeretik A beteg követelődzik, és a munkával túlterhelt körzeti orvos általában nem vitatko­zik, hanem felírja a kívánt gyógyszert. Akkor is, ha jól tudja, hogy elegendő lenne a lázcsillapító, és a beteg is többet használna magának, ha vftamindús teákat, szörpö­ket inna. A természet kínálta gyógy­szerek, erdei gyümölcsszörpök egyik fő vásárlója, készítője a. megyében az Erdei Termé­keket Feldolgozó és Értékesí­tő Vállalat miskolci üzeme. Mézga-csokicsalád A közeljövőben jelenik meg a Szerencsi Csokoládé­gyár legújabb tejcsoki-csa- ládja, a Mézga család. Tag­jai lesznek öcsi, Kriszta, Ala­dár, Máris szomszéd, Géza és Paula. A gyár vezetői meg­kérték a Mézga család raj­zolóit: engedélyezzék, hogy a csokik címkéin az eredeti fi­gurák szerepeljenek. Előre­láthatólag a csokik a nép­szerű rajzfilm-sorozat foly­tatásaként jelennek meg az üzletekben. Szakemberhiány a vasasszakmákban A vasasfiatalok tovább- képzéséről, s az általános is­kolákból ezután kikerülők szakképzéséről tárgyalt teg­nap a vasasszakszervezet központi vezetősége. A ta­nácskozáson részt vett, s a beszámolót követő vitában felszólalt Biszku Béla, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, a KB titkára, a szakszervezet központi veze­tőségének tagja. A fiatal esztergályosok, la­katosok, szerszámkészítők, műszerészek és villanyszere­lők száma megkétszereződött. Ezzel szemben évről évre ke­vesebb a kohász — olvasztár, hengerész —, öntő és kovács. A vállalatok saját szakem­ber-szükségletük biztosításá­ra többfiéle intézkedést tet­tek. A Videotonban 9,6 mil­lió forintot fordítanak a tan­műhely bővítésére, korszerű­sítésére, máshol egyéb ked­vezményeket, például ösztön­díjat nyújtanak a leendő szakmunkásoknak. A fiatalok mégsem szívesen mennek a vasiparija. Különösen a ne­héz fizikai munkát igénylő melegüzemi szakmákat kerü­lik. A szakember-utánpótlás­sal kapcsolatosan több fel­szólaló elmondta, hogy sür­gősen szükség van a pálya­irányítási, pályaválasztási ta­nácsadás továbbfejlesztésére. Sokan bírálták a szakközép­iskolai oktatást, mivel az nem ad elég gyakorlati is­meretet, s nem ad sem szak­munkás, sem technikusi ké­pesítést. A központi vezetőség elha­tározta. hogy állásfoglalást dolgoznak ki a szakember- utánpótlással kapcsolatos fel­adatokról, s ezt eljuttatják a KGM-hez, a Munkaügyi Mi­nisztériumhoz és más illeté­kes állami szervekhez. t ' í IP p i \\' f i fÉl í <;■ ' r-Jwüf; ■ ; $ * V 4 jfc Lengyel megrendelésre pa­lackozzák az erdei vegyes szörpöt. Ebből a termékből az idén 120 vagonnal expor­tál a miskolci üzem. Szezon­munka a virgácskötözés. Az ügyes kezű lányok 80 000 virgácsot készítenek. (Ágotha Tibor felvételei) Furcsa üzem ez, hiszen szinte minden nyersanyagát az erdőkből, mezőkről gyűj­ti, illetve gyűjteti össze. Nyá­ron át 170 felvásárló és sok ezer gyűjtő szedi a somot, a fekete ribizlit, málnát és más gyümölcsöket Szabolcs-Szat- ríjár, Hajdú-Bihar, Heves és természetesen Borsod megyé­ben. A mintegy 200 vagon gyümölcsből eddig körülbelül 260 vagon kiváló minőségű szörpöt készített a miskolci üzem. Termékei a Nimród bolton kívül, megtalálhatók csaknem valamennyi élelmi­szerüzletben, de jelentős mennyiség — az idén körül­belül 120 vagon — szörp ex­portra készült. A lengyelek különösen szeretik az itt gyártott erdei vegyes szörpöt. Erdei gyümölcsültetvények? Érdekes, hogy a különféle cola-készítmények rohamos térhódítása ellenére, évről év­re növekszik a gyümölcsször­pök iránti kereslet. Ezt azzal magyarázzák az üzem veze­tőd, hogy családi körben — különösen, ahol gyerek van — szívesebben fogyasztják a málnát, somot, meggyet, mint a vendéglátóhelyeken oly di­vatos Colákat Lépést tudnak-e tartaná az egyre növekvő kereslettel? Ma még igen. de máris lát­ható, hogy a nyersanyag-ter­melést nem lehet kizárólag a természetre bízni. A jól gon­dozott erdők nem tűrik az aljnövényzetet, ami gyakran somot, kökényt és más gyü­mölcsöt termő bokrokból áll. Egyre fogy azoknak a száma is, akik vállalják a gyűjtöge­tést. A fiatalok nagy része például már rangon alulinak tartja ezt a munkát, pedig egy ügyes gyűjtő naponta 150 forintot is megkereshet. Mind­ez sürgeti, hogy az erdőgaz­daságok, termelőszövetkeze­tek hozzálássanak az erdei gyümölcsök termeléséhez, a másra nem használható terü­leteken. Fehérüröm és kakukkiű A szörpkészítés mellett, az üzem másik fő feladata a különböző gyógynövények felvásárlása, szárítása és fel­dolgozása. Csak kuriózum­képpen néhány jól csengő név: árvacsalán, bojtorján­gyökér, fehérüröm, kakukkfű, ökörfarkkóró, no meg az is­mert teaalapanyagok: a hárs, csipke, kamilla. , Mi már a sok gyógyhatású virág emlegetésétől is jobban éreztük magunkat, ezért is ajánljuk jó szívvel az influ­enzától gyötört olvasónak a csipkebogyó-tea receptjét, melyet a gyógyító füvek ki­váló ismerője, VayÁdám ku­ruc generális özvegye hagyott ránk: a szárított csipkebogyót nem szabad főzni, hanem csak vízben áztatni, estétől regge­lig. Másnap aztán fogyaszt­hatjuk a C-vitaminban gaz­dag lét. Nem kétséges, hogy aki ezt teszi, annak „jobbra fordul állapottya”. BÉKÉS DEZSŐ A balesetek megelőzéséért Idejében intézkedtek a Mályi Téglagyárban Az év első nyolc hónapjá­ban 19 üzemi baleset történt a Mályi Téglagyárban; ugyanannyi, mint az előző év azonos időszakában. A bal­esetek kimenetele azonban lényegesen súlyosbodott: a tavalyi 223-ról az idén 556-ra emelkedett a kiesett munka­napok száma. A gyár szak- szervezeti bizottsága szep­temberi ülésén értékelte a munkásvédelmi helyzetet, s a gazdasági vezetéssel együtt úgy döntött: azonnali intéz­kedéseket kell tenni a to­vábbi romlás megelőzése ér­dekében. Húszezer forint a győzteseknek — Így született az elhatá­rozás, hogy októbert mun­kásvédelmi hónappá nyilvá­nítjuk — mondja Rondzik András szb-titkár, aki a gyár balesetvédelmi megbízottja is egyben. — Csak később tud­tuk meg, hogy az SZMT a megye valamennyi üzemére és gyárára kiterjedő munkás- védelmi akciót hirdetett ugyanerre a hónapra. — A gyár ma mintegy hat­száz dolgozót foglalkoztat, s döntő többségük ilyen vagy olyan formában tevékeny ré­szese vplt a munkásvédelmi hónapnak — állapítja meg Bagyal Péter gyárvezető. — Megközelítően 20 ezer forin­tot osztottunk szét a külön­böző versenyek és vetélkedők győztesei között Az egy hónap alatt sok minden történt a gyárban, amire korábban csak elvétve volt példa. A vezetők elis­meréssel nyilatkoznak a dol­gozók hozzáállásáról, az óvó rendszabályok iránti érdek­lődéséről. Egy elszedő napon­ta átlagosan 110 tonnányi súlyt mozgat meg; mások 50 —60 fokos melegben dolgoz­nak; s még e kimerítő mun­ka után is volt erejük be­ülni a vetélkedők közé, vagy négy héten át kitölteni a munkásvédelmi kérdésekből összeállított totószelvényt. Szellemi vetélkedők — A cél ez volt: felkelteni az érdeklődést, mozgósítani a balesetek megelőzésére — mondja az szb-titkár. — En­nek pedig alapvető feltétele az. hogv a dolgozók olvassák, laDozzák a munkásvédelmi és balesetelv,áritási szabályokat; kérdezzék meg a vezetőktől, amit nem értenek. Th'-bsé- gtik élt is a lehetőséggel. A munkásvédelmi hőnao időszakában a könnved. íáté- kos versenvek m*1,sft igen komolv vetélkedőket is ren­deztek a gvár vezető' A mű­szakiak szellemi vetélkedőién oéldául művezetők, techni­kusok. illetve a TMK dolgo­zói vettek részt. A feladat nem volt könnyű: évekkel korábban megtörtént üzemi baleseteket kellett rekonst­ruálniuk. s megállaoítani a baleset okát. s hogv kinek a mulasztásából történt. — Néhánv munkahelyi ve­zető ismerete eléggé hiányos — mondja a gyárvezető. — Az értékelésnél az is kide­rült. hogv többen azt sem tudiák oontosan, mi a teen­dői ük baleset esetén. E ta- nasztalatok arra intenek, hogy fokozni kell a munka­helyi vezetők oktatásának színvonalát. Ötvenegy javaslat A munkásvédelmi akció so­rán újítási ankétet is ren­deztek a gyárban. A dolgo­zóktól ez idő alatt 51 javas­lat érkezett be. közülük hu­szonhármat fogadtak el meg­valósításra. Az újítók között mindössze egy művezető volt. a többiek fizikai dol­gozók. A Mályi Téglagyárban megtartott munkásvédelmi hónán értékelésekor Harsá­nyt Kálmán, az SZMT mun­kásvédelmi felügyelője rá­mutatott: az eredmények csak a későbbiekben érződ­nek. a ma még fennálló bal­eseti veszélyforrások meg­szüntetésére pedig — ha kell, milliós beruházásokkal — mielőbb szükség van. Az üzemi balesetek számának csökkentése, a dolgozók mun­kahelyi közérzetének javítá­sa érdekében. KEGLOVICH JÁNOS Alvadt méz Mindössze 120 mázsa méz­zel adós >a miskolci Eber- lein Antal méhésztársulási a felvásárlóknak. A társulás 360 mázsa méz leszállítására szerződött a mezőkövesdi áfész-szel. A folyamatos szál­lítást nagyban hátráltatta a kannahiány, jelenleg pedig a tartályokba ikrásodott „al­vadt” méz kicsurgatása okoz problémát. Kültittkiúgyűlís a MTESZ-ken A borsodi műszaki élet jelentős eseményére kerül sor ma délután a MTESZ miskolci székházéban: a Stirolhabosító gép Tegnap érkezett a Mű­anyagfeldolgozó Vállalathoz Giancarlo Scarabelli, a mi­lánói Covéna cég műszaki szaktanácsadója. Az olasz szakember a kétmillió forint értékű, cége által gyártott stirolhabosító gép kezelését és karbantartását magyarázta el, amelyet a vállalat a napok­ban vásárolt, s most kezdik el a próbaüzemet. Országos viszonylatban is a legkorszerűbb automatagép a már ismert hungarocelhez ha­sonló műanyaghab gyártását végzi. Ez csomagolásra, szi­getelésre egyaránt alkalmas. Műszaki és Természettudo­mányi Egyesületek Szövetsé­ge Borsod megyei Szerveze­tében tömörült 5600 szakem­ber . képviselői küldöttköz­gyűlésüket tartják. Az ünnepélyes megnyitót követően Dojcsák János, az MSZMP Borsod megyei Bi­zottságának titkára tart elő­adást Borsod megye gazda­sági helyzetéről, a főbb fel­adatokról. Az előadás után hangzik el az elmúlt 5 esz­tendő tevékenységét elemző beszámoló, majd az elhang­zottak vitájára kerül sor. Vé­gül megválasztják a MTESZ helyi szervezetének vezető­ségét, elnökségét, s a szám­vizsgáló bizottság tagjait.

Next

/
Oldalképek
Tartalom