Déli Hírlap, 1971. november (3. évfolyam, 257-282. szám)

1971-11-08 / 263. szám

a miskolciaké a szó Nem éppen esztétikus... Nem éppen esztétikus látványt nyújt ez a Fórum előtt díszelgő hirdetőtábla. Azaz, csak volt valamikor, mert mai állapotában aligha lehetne ilyet ráfogni is. A témához még csak annyit: nem először mutatunk be ilyen és hasonló hirdetőtáblákat, amelyek elcsúfítják a várost. Jó lenne, ha egyszer felülvizsgálnák már az illetékesek, majd. megszüntetnék ezt az állapotot. (Ágotha Tibor felvétele) Előlegezett bőrkabát November 6-án. szombaton délelőtt bőrkabátot szerettem volna vásárolni az Ady-híd- nál levő férfiruha szaküzlet­ben. Egy eladó hozott is a raktárból nekem megfelelőt. Amikor azonban felpróbál­tam, egy idősebb eladó jött oda, elvette a kabátot, mond­ván: azt már nem lehet el­adni, mert le van előlegezve. Létezik ilyen? — kérdezi: Négyessy Pál Gesztely, Kossuth u. 4. sz. Makrancos dugulás Tizenkét éve lakom a Mis­kolc, I. kér., Selyemrét u. 4., fszt. 4. sz. alatt levő lakás­ban. A tizenkét esztendő le­forgása alatt legalább 20 (!) esetben szenvedtünk a szennyvízlevezető eldugulása miatt. Hiába javítják meg esetenként, újra és újra el­dugul a levezető. Emiatt az­tán évente többször is festet­hetnénk. mert a három szint­ről lezúduló víz tönkreteszi a lakást. Ügy gondolom, eléggé türelmesek voltunk, de most már tovább nem bírjuk ide­gekkel. Kérjük az illetékese­ket, segítsenek! K. Pálné Köszönet a figyelmes kiszolgálásért Munkából hazafelé menet rendszerint a Széchenyi utca 74. sz. alatti zöldség-gyü- mölcsüzlet utcai elárusító he­lyén vásárolok. Mindig friss zöldséget és gyümölcsöt ka­pok itt. De ennél is többre becsülöm azt a kedves maga­tartást, amellyel az eladó vi­seltetik a vevők iránt. Ezért fizetni nem kell, de nagyon jólesik mindannyiszor. Tóth Nándorné miskolci lakos Maradtak a gödrök A közelmúltban Gödrök az utcában címmel cikk jelent meg lapjukban a Lázár Vil­mos és a környező utcákról. A környék lakói megelége- • déssel olvasták a cikket, s abban reménykedtek, hogy hatására a gödrök eltűnnek, s végre rend lesz. s megol­dódik a közvilágítás helyzete is. Sajnos, nem ez történt. Semmi sem változott, a szó elszállt, az írás megmaradt, sőt a gödrök is.. M. M. miskolci lakos Fáradhatatlanul... A közelmúltban nagy örömmel olvastam Erdős Ká­roly ny. tanító hasznos kis cikkét a Déli Hírlapban. A jeles pedagógust jól ismerem magam is, éveken át tanítot­tunk együtt a Palóczy utcai fiúiskolában. Talán sokan nem tudják, hogy Erdős Ká­roly már betöltötte 80. élet­évét, s annak ellenére, hogy már régen nyugdíjba ment, fáradhatatlanul dolgozik a közért. Mostanáig intézte például társadalmi munká­ban és nagyon lelkiismerete­sen a pedagógusok szakszer­vezetében a nyugdíjasok ügyes-bajos dolgait. Jó munkájáért éppen a nyáron tüntették ki gyémánt­diplomával. E fáradhatatlan ember még most sem szűnt meg képezni magát az iro­dalomban és pedagógiában, rengeteget olvas. Üres órái­ban szívesen foglalkozik egy kedves és hasznos hobbyval: gyökerekből remekbe szabott figurákat készít. Csak példa­képül állíthatom a fiatalok elé. Kun Pál Miskolc, III., Dorottya u. 1. HI/4. Ma így, holnap úgy? Nem kis meglepetéssel ol­vastam a lapokban, hogy az MLSZ, felülvizsgálva a fe­gyelmi bizottság korábbi dön­tését. megváltoztatta az Egyetértés—FTC mérkőzéssel kapcsolatos elsőfokú, s sze­rintem nagyon helyes ítéletet. Igaz, az eredeti ítéletet egye­sek szigorúnak találták, még­is jól tükrözte azt az általá­nos, a jóindulatú szurkolók által is helyesnek vélt állás­pontot, hogy intézkedéseket kell tenni a labdarúgó-pályá­kon elharapódzó huliganiz­mus ellen. Az MLSZ fegyelmi bizott­sága első fokon — sokunk szerint — helyesen járt el, s nehéz megérteni, miért volt szükség az ítélet enyhítésére. Ha az MLSZ ugyanis való­ban azt akarja, hogy a pá­lyákon rend legyen, tisztes­séges légkörben játsszák a mérkőzéseket, nem lenne sza­bad ilyen hamar álláspontot változtatnia, lágy szívről ta­núbizonyságot tenni. Az eredeti szigorú ítélet a sportszerető közönség táborá­ban — kevesek kivételével — nagy tetszésre talált. Kár volt megingatni újból az MLSZ amúgy is ingatag te­kintélyét. Tamás József Miskolc, I., Hoffman Ottó u. 23. Táppénz, gyermekgondozási segély Milliárdos szolgáltatások Egyik ismerősöm nemrég jött haza Amerikából. Három hónapot töltött Detroitban, rokoni látogatással. Az évti­zedek óta kint élő magya­rok hazai hírekre kiéhezetten ülték körül estéről estére. S a vendég beszélt életünkről.-r- A legnagyobb elisme­rést az váltotta ki, amikor elmondtam, hogy a dolgozó anyák három éven át gyer­mekgondozási segélyben ré­szesülhetnek, s államunk ha­vonta 600 forinttal támogat­ja őket. „Ez olyan szép. hogy szinte hihetetlen!” — mond­ták a detroiti magyarok — mesélte ismerősöm, most már itthon. És valóban: a nyugati vi­lágban is hatalmas vívmány­nak tartják a gyermekes anyákról való ilyenfajta gondoskodását társadalmunk­nak. Több mini 30 milliárd Jómagunk már teljes ter­mészetességgel vesszük azt. hogy nálunk a társadalom­biztosítás szinte minden ál­lampolgárra kiterjed. Az or­szág lakosságának 97 száza­léka élvezi előnyeit. A SZOT Társadalombizto­sítási Főigazgatóság Borsod megyei Igazgatósága által nemrégiben kiadott statiszti­kai jelentés tájékoztat arról, hogy milyen hatalmas ősz- szeget fordít népgazdasá­gunk, államunk a biztosítási szolgáltatások mind magasabb színvonalának megteremtésé­re. Tavaly — 1970-ben — több mint 30 milliárd forin­tot fordítottak ilyen célok­ra. Ez az összeg közel 15-szo- röse a 20 évvel korábbinak, s 12 százalékkal magasabb, mint az előző évben volt. Megyénk ebből jelentős ősz- szeggel részesült: 2 milliárd forintot fizettek ki az itt élő biztosítottaknak és családtag­jaiknak. Az egy biztosítottra jutó kiadás 6128 forint volt. Tízezer aova Múlt évben csaknem tíz­ezer anya vette igénybe me­gyénkben a gyermekgondo­zási segélyt. Mintegy 2300- zal többen, mint 1969-ben. Számukra több mint 74 mil­lió forintot fizettek ki, csak­nem húszmillióval többet, mint az előző esztendőben. Országosan 1 milliárd 200 millió forint volt a kiadás ilyen címen. Hatalmasan megnőtt a táp- pénzkiadás is Borsodban. Hamis kutyák a temetőben Gyakorta járunk ki a bá- öomyibérci temetőbe. Szinte minden esetben két-három hamis kutya támad meg bennünket, amelyek a teme­tő szomszédságából jönnek. Nemcsak minket veszélyez­tetnek, ráfékszenek a sírok­ra, szétkaparják azokat. De gyakran látni a sírokon pompázó virágok között ka- pirgáló csirkéket is. Kérjük az illetékeseket, mielőbb in­tézkedjenek. R. K. T. L. V. J. miskolci lakosok A legtöbbeti Csehszlovákiából érkeztek Idegenforgalmi gyorsmérleg A Statisztikai Hivatal gyors­mérlege szerint a harmadik negyedév idegenforgalmi eredményei alapján 1971-ben minden eddigit meghaladó rekordforgalomra számítha­tunk. Az első kilenc hónap adataiból kitűnik, hogy szep­tember 30-ig 5 215 904 külföl­di lépte át határainkat. Eb­ből kifejezetten magyarorszá­gi úticéllal 2 899 886-an ér­keztek. A beutazó turisták nagy többsége. 97 százaléka kontinensünkről. Európából érkezett. Egyúttal jelentősen nőtt a távolabbi földrészek­ről érkezők száma, az ázsiai országokból 17. százalékkal. Afrikából 3 százalékkal, az Egyesült Államokból 8 száza­lékkal, Ausztráliából 20 szá­zalékkal, Kubából pedig 58 százalékkal több turista láto­gatott hozzánk el az idén, mint az elmúlt évben. A legtöbb turista idén is a szomszédos Csehszlovákiából érkezett, csaknem két és fél millió, ami összes idegenfor­galmunk 47 százaléka. A felmérések szerint ide­genforgalmunk. annak elle­nére, hogy 11 idegenforgalmi „vonzáskörzetet” tartunk szá­mon, továbbra is Balaton- és Budapest-centrikus. A vendé­gek idejük 45 százalékát a Balaton mellett. -IC százalékát a fővárosban töltöttek. Egy év alatt 42,5 millió fo­rinttal többet fizettek ki a betegállományban levő dol­gozóknak. mint azt megelő­zően. Csaknem 300 millió fo­rintot fordítottak erre társa­dalombiztosító intézeteink. Idén — az első három ne­gyedévben — ismét növeke­dés tapasztalható: 225 millió forintot vettek fel a táppén­zesek. Közrejátszik ebben a .növekedésben az is. hogy megnőtt a táppénzre jogosul­tak száma, ugyanakkor sze­repe volt annak is, hogy az összes táppénzes napoknak a 46 százaléka nehézipari üze­meinkben fordult elő, ahol a kereseti arányok jóval ma­gasabbak, mint a népgazda­ság egyéb területén. A bá­nyászatban például az egy táppénzes napra eső átlagki­adás 83 forint, s egy bizto­sítottra 190 forint jut. Gyógyszerre —172 millió Másik jellemző adata tár­sadalombiztosításunk fejlődé­sének a gyógyszerekre for­dított. kiadás összege: tavaly 172 millió 627 000 forintot fi­zetett ki gyógyszerért a biz­tosító intézet. Idén e terüle­ten is további növekedés várható, hiszen az első há­rom negyedévben már közel 130 millió forint volt a ki­adás ilyen címen. A jelen­tős kiadásnövekedés legkivált abból származik, hogy most már a biztosítottak és hoz­zátartozóik a drágább, kül­földi gyógyszereket is meg­kapják SZTK-alapon is. R. É. inui ' Kicsit hideg van a modellezéshez. (A Volksstimme karikatúrája) Műszaki doktorrá avatták Az NME-n november 6-án, szombaton nyolc bánya-, ko­hó-, Illetve gépészmérnököt avattak műszaki doktorrá. Köztük volt Egerer Frigyes is, a MTA lómunkatársa, aki az NME bányamérnöki karán végzett kutató munkát. Egerer Frigyes 10 evvel ez­előtt fejezte be a NME-t. Bányageológus mérnök. Szobájába lépve munkájá­ban zavarom meg. A rajz­táblán félig készült rajzok, grafikonok, mérési eredmé­nyek. Bár közvetlen modorú, mégis a nehezen nyilatkozók közé tartozik. Ügy tűnik, hogy túl szerény . . — A kandidátusi disszertá­ciómat márciusban védtem meg — kezdi a dolgok köze­pén. — Hosszú évele megfe­szített munkája előzte meg. 1965-től dolgozom a földvizs­gálat tárgykörébe tartozó, a „Mélyfúrások termikus rend­szere és a kőzetek hőtani tu­lajdonságai” című témámon. Persze pályafutásomat nem akadémiai főmunkatársként kezdtem. Az egyetem elvég­zése után néhány ipari üzem­ben szereztem hasznos gya­korlatot, amelyet a későbbi és a mostani munkámban gyümölcsözően alkalmazha­tok. — Az egyetemi évek sarán dédelgetett álmom, a kutató­munka kezdetével vált való­ra. S ez anyagilag is lemon­dássá! járt. A családommal ugyancsak kevesebbet lehet­tem. pedig a nagyobbik gyer­mekem már nyolcéves. Tíz éve nősültem meg... Az el­múlt években többször pub­likáltam disszertációs témá­ból különböző szaklapokban. A kutatási területemen meg­jelent anyagokból cserét foly­tatok külföldi szakemberek­kel. Angliába, Amerikába, s a szocialista országokba egy­aránt. Magam fordítok an­golból, oroszból. A nyelvvizs­ga kellett a kandidátusi fo­kozathoz. Októberben Kijev- ben tartottam előadást. Most fogja kiadni az Ukrán Tudo­mányos Akadémia az egyik szakcikkemet. Társszerzője vagyok a mélyfúrási geofizi­ka korszerű módszereiről szó­ló könyvnek... Ami a jövő terveimet illeti: szeretném le­szűkíteni a kutatási területe­met a kőzetfizikára. S egy­úttal bővíteni az anyag mág­neses és szónikus tulajdonsá­gainak vizsgálatával. Mindezt félszavakkal mond­ja el, szinte eljelentéktelenít- ve. Azt, hogy három éve a bányamémöki kar párttitká­ra is, a munkatársaitól tu­dom meg. Amikor megkérde­zem, inkább hallgat, aztán csak ennyit mond; hogy a szakma intenzív művelése mellett azért jut idő a társa­dalmi szervekben való tevé­kenységre is. Búcsúzás közben tudom meg, hogy Egerer Frigyes, a MTA főmunkatársa, akit szombaton doktorrá avattak, amellett, hogy aktív kutató­munkát végez, s a NME bá­nyamémöki kar párttitkára, a „Mi Egyetemünk” munka­társa is. {simányi)

Next

/
Oldalképek
Tartalom