Déli Hírlap, 1971. november (3. évfolyam, 257-282. szám)
1971-11-08 / 263. szám
A közösség tulajdona nem préda! Dr. Bojtos Ottó nyilathosata Miskolc kimondottan gazdasági jellegű város. S mint ilyen, magában hordozza a társadalmi tulajdon károsításának nagyobb lehetőségét is. Nyilvánvaló, hogy közös vagyonunk védelme elsőrendű feladataink közé tartozik. — állapította meg a városi párt-végrehajtóbizottság, tárgyalva azt a jelentést, amelynek egyik előterjesztője dr. Bojtos Ottó, városi-járási vezető ügyész volt. Az utóbbi időben sajnálatosan megnőtt a társadalmi tulajdon sérelmére elkövetett bűncselekmények száma — Mi idézte elő az emelkedő tendenciát? — A vezető ügyész — miként jelentésében is taglalta — a következőkben látja az okot: — A bűncselekmények szaporodása általában az ellenőrzés hiányára vezethető visz- sza. A gazdasági egységek nagyobb önállósága következtében — miután bizonyos kötöttségek megszűntek — néhol és némelyek — eléggé el nem ítélhetően — az egyéni érdeket a közérdek fölé helyezik. A számszerűség azonban másra is utal. A harácsO'lás ellen felszólító párthatározat szigorúbb bűnüldözésre és eredményesebb felderítésre ösztönzi az igazságügyi szerveket. S mindehhez tegyük még hozzá: az egészséges közvéleményt tükrözi az a tény, hogy mind a károsult szervek, mind pedig az állampolgárok egyre inkább kötelességüknek tartják a társadalmi tulajdon károsítóival szembeni jelziést, feljelentést. — Az utóbbi időkben milyen súlyosabb ügyekben emelt az ügyészség vádat? Olyan esetekre gondolunk, amelyek elsősorban az ellenőrzés hiányának vagy hiányosságának a következményei. — Harsányiné, a városi tanács volt dolgozója 50 000 forintot sikkasztott. Pedig az ellenőrzés több alkalommal is „mintdent rendben talált”. Az ellenőrzés teljes elmulasztásának következményeként Temesi József, a vasgyári és a megyei kórház területéről 260 darab radiátort szállított el anélkül, hogy megkérdezték volna tőle: kicsoda és hova viszi a radiátorokat? A ‘kár: 70 237 forint. Ismert továbbá a Dl- GÉP-ben történt Török-ügy is. A társadalmi tulajdonban 236 700 forint kárt okozott. Sajnos, a példákat sorolhatnám tovább... Am a miértekre adandó válasz a legtöbb esetben az ellenőrzéshez fűződik valamilyen formában. — Mely területeken sértik meg leggyakrabban a társadalmi tulajdont? Mindenki tengerpartja A forradalom 1950-ben történt győzelme előtt Kubában csak a maroknyi gazdag réteg élvezhette az országot körülölelő gyönyörű tengerpartot, annak strandjait, üdülőtelepeit. A forradalom gyökeres változást hozott ezen a téren is. A puha. fövényes tengerpart, napfényével és simogató vizével, elegáns szállodáival, moteljeivel végre jogos tulajdonosaikhoz került — Kuba dolgozó népéhez. A forradalmi kormány első törvényei között, 19&9 áprilisában kimondotta: az ország területét övező tengerpart, valamennyi strandjával együtt népi tulajdon. Megkezdődött számos új, modern szállodákkal és berendezésekkel ellátott strand és üdülőtelep létrehozása a tengerparton. Megszületett az üdültetési terv. 'amelynek végrehajtását már idén nyáron kezdetét vette. Az üdültetési terv 250 000 embernek biztosít pihenést, hétnapos tengerparti üdültetési turnusokban. A pihenni vágyó dolgozók és családtagjaik az újonnan, felépített üdülőtelepeken, vagy a már előzőleg létrehozott és a kormány által kisajátított szállodákban, motelekben töltik a szabadságot. Ez évben 50 000 család üdültetéséről kellett gondoskodni. Olyan országban, mint Kuba, ahol sikerült megva- lóstíaaji a teljes foglalkoztatottságot, a dolgozó erkölcsi értékei, öntudata szolgál mércéül arra, hogy jogot nyerjen az üdültetésben való részvételre. A Havanna körüli luxus- strandoik és szállodák ma hangosak a munkásüdülők zajától, akik az ország belső ipari és mezőgazdasági vidékeiről jöttek a tengerpartra. Az ország más vidékem, a belső területeken, szintén készülőben van az üdülő és turistoház hálózat kialakítása. Az üdültetési terv keretében itt is sók ezer ipari és mezőgazdasági munkás piheni ki a munka fáradalmait. A munkásokat és családjaikat az ország belső részeiből mikrobuszok szállítják az üdülőtelepekre. Az üdülőket ugyanilyen mikrobuszok viszik a környékbeli kirándulásokra. — Az iparban. Ezen belül pedig az építőiparban. Jelentős továbbá a kereskedelem sérelmére elkövetett bűncselekmények .száma is, Ezeken a területeken fordulnak elő leggyakrabban a nagyobb és kisebb bűncselekmények. — Mi történik a kisebb bűncselekmények esetében? — Az ilyen ügyek nem kerülnek bíróság elé: elterelődnek fegyelmi útra. vagy társadalmi bírósághoz. Azt tapasztaljuk, hogy a fegyelmi eljárások inkább elérik a kívánt nevelő, visszatartó hatást, mint a társadalmi bírósági eljárások. Ez utóbbiak zöme ugyanis nem a munkahelyi kollektíva előtt zajlik, gyakran késedelmes és erélytelen. Célját így nein mindig érheti el. — Mit tehetnek a bűnüldöző és igazságügyi szervek a bűncselekmények megelőzése érdekében? — Szigorúan és következetesen végre kell hajtani a már hozott intézkedéseiket. A bűnüldöző és igazságügyi szervek évenként elemzik és értékelik a bűncselekmények elkövetésének lehetőségét, megszüntetésükre konkrét feladatokat határoznak meg. Elemzik a fertőzött területeket, szigorítják az ellenőrzést, valamint növelik a jogpropaganda-előadások számát, s nem utolsósorban szigorítják a felelősségrevonást. Mindezekhez hadd fűzzem még a következőket. A szaporodó bűncselekmények megállítására nem elegendő az igazságügyi és bűnüldöző szervek munkája. Mélyrehatóbb társadalmi ösz- szefogás kell. A társadalmi tulajdon védelme — megelőző intézkedések révén — elsősorban a gazdasági vezetők és a dolgozó kollektívák feladata. Továbbá helyes propaganda révén általános szemléletbeli változást kell kialakítani abban az irányban, hogy akik a társadalmi tulajdont megsértik — nyerjék el méltó büntetésüket! A másik oldalon viszont hassunk oda, hogy a közszellem így vélekedjék: könnyebb megelőzni a bajt. s ez egyben közös érdekünk... ' H ♦ Észak-Kaukázusban a most épülő 70 kilométer hosszú vízvezeték kapcsolja majd össze Troicki falut a vízhiányban szenvedő .Novoroszijszkkal. Troicki körzetében már szerelik a fúroberendéSéseket, építik az árkokat, hegesztik a nagy átmérőjű csöveket. A vízvezeték építésének legnehezebb szakasza a Novoroszíjszk elővárosában, Marhotszki hágónál lesz. A vízvezeték első szakaszát 1^72-ben adják át. Novoroszíjszk naponta 120 000 köbméter vizet kr.p majd, és még ebben az évben eljut a víz a Kubán menti Krimszjibe is. (A képen: a Marhotszki hágón épülő alagút egyik szakasza.) Negyven év a mozdonyon Ma búcsúztatják csaknem negyvenévi szolgálat ‘ után a miskolci vontatási főnökségen a ,,November 7.” szocialista brigád mozdonyvezetői Veszprémi Mihályt és Repka Lászlót. A brigád két legidősebb mozdonyvezetője meghitt. családias ünnepség keretében köszönt el munkatársaitól, barátaitól. Kommunista szombatok A Borsod megyei Fodrász Rísz Zó ja és Kilián brigádja a kommunista szombatokon 50—60 gyermek, haját ápolja a diósgyőri gyermeknevelő otthonban. A gyermekotthont patronálja még a szövetkezet Hámán Kató brigádja is. A szakma kiváló brigádja A III. országos tanácskozás egyik állásfoglalása alapján lepett eleibe a szocialista brigádolc erkölcsi és anyagi megbecsülésének új rendszere, amely lehetővé teszi, hogy a legkiválóbb kollektívák- az eddiginél magasabb kitüntetésben, jutalomban is részesüljenek. Éppen a IV. országos tanácskozás idején, 1972 .tavaszán adományozzák első ízben az illetékes miniszterei! és á szakszervezetek elnökségei a Szakma kiváló brigádja kitüntetést, amelyhez pénzjutalom is jár. Jogi kislexikon Munkabérünk jogalapja (2.) lelt ház az Almában Ismét telt ház van a tapolcai Anna-szállóban. A napokban érkezett a szállóba a MAFIUVT 35 tagú forgató- csoportja, ezenkívül több csehszlovák, lengyel és olasz vendég üdül Tapolcán. A vendégek' «fő szórakozása 'ezekben *a napokban a tér- málfürdőzés. SZÖKŐKÚT JOBBRA — ... és a szökőkút? — Gondolom azt ide, de ne középre, mert középre az olyan ósdi dolog már. Hanem a sarokban legyen. A bal sarokban természetesen. Szocialista vállalatnál még a szökőkút sem lehet a jobb sarokban . . — De kevés a víz . ..? — Eh, ki gondol vízre ... Kölni. As jó lesz. Parfüm az kissé drága mulatság, meg nehogy azt mondják, hogy rázzuk a rongyot. Egyszerű kölnivíz kell. — És milyen illatot óhajt az igazgató elvtárs? — Nézze, kedves beruházó elvtárs. ezt azért meg kell beszélnem az „eszbével”, sőt a pártszervezettel is. Nekem adni kell az ilyen dolgokra, és adok is. Hogy milyen illatú legyen a kölni, azt döntsék ök el. Utóvégre ők is felelős vezetők, nem igaz? — De. Kétségtelenül, kedves igazgató elvtárs. Akkor most már csak az marad hátra, hogy rokokó, barokk, neobarokk, neomodern, népi vagy maláji. nigériai, vagy ómongol bútorzatot gondol ide az irodába. És óhajtja-e igazgató elvtárs, hogy eredeti japán intarziával rakjuk be a falúkat? — Az intarzia jöhet. Az kell. Valaki bejön ide hozzám, körülnéz és sehol egy intarzia, mit gondolhat erről a szocialista vállalatról... Szóval intarzia mindenképpen. És legyen japán, A fiamnak van egy japán magnója, hát az kolosszális. Akik ilyen magnót tudnak csinálni, azok a legintar- Ziább intarziái is képesek intarziáim ... — Tökéletesen igaza van az igazgató elvtársnak. A japán intarziával tehát rendbe lennénk ... De még a bútor... nos. szóval, hogy milyet gondot az igazgató elvtárs? — Hát kérem, semmi flanc. Mindenből egy keveset. A tárgyalóasztal legyen maláj. Gondolom, a maláj tárgyalóasztalok nagyon olcsók lehetnek. Neomodern íróasztalt kérek, mögéje rokokó támlásszéket, de a könyvespolcok már barokkot mintázzanak, kérem, hogy aki ide belép, az lássa, hogy szerényen, de kellő választékkal rendeztük be ezt a kis igazgatói irodát. — Igen, kérem... Ügy nézem, van harminc méter hosszú is ez az iroda... — Negyvenkettő egyharmad . . . — Igen? Hűha . . . És miért ilyen nagy? — Hogyhogy miért? Hát mekkora legyen egy üzemcsarnokból átalakított irodahelyiség? Látott maga már kamra nagyságú üzemcsarnokot? Na ugye ... — Érdekes. Felettébb érdekes. És. ak- | kor., ugyebár... ha ■ áz igazgatói iroda. | akkor... « — Értem, mit akar tudni. Hogy akkor ho! I az üzem? Még sehol. Majd lesz. Ha tudjuk. g hogy mit gyártunk' és hogy gyártunk-e egyáltalán■ Mindehhez azonban igazgató kell. aki tárgyalni tud és akar. és akinek van is hol tárgyalnia . . . Itt fogunk tárgyalni. Itt a jobb oldalon.. Nem! Kérem, a szökökutat ! tegye mégis a jobb oldalra . . . Egy szó- | cialista vállalat igazgatója még üzleti ügyek- j> ben sem lehet a jobb oldalon '.. . Nem igaz? í GYURKÖ GÉZA I Gazdaságirányítási rendszerváltozásunk miatt vetődött fel az a kérdés, hogy — egy alapvetően, közgazdasági esziközöikfcel irányított népgazdaságban — egyáltalán szükséges-e az alapbérek jogszabállyal történő szabályozása vagy sem. Az igen részletes és tételes közgazdasági felmérések, valamint aiz eltelt kettő esztendő gyakorlati tapasztalata azt bizonyította, hogy az alapbérek központtá szabályozásáról lemondani nem szabad. A központi szabályozás elmaradása komoly béreltolódásokhoz vezetne. Az alapbérrendszerek köz- gazdasági feladata az, hogy orientáljon a különböző fajtájú munkák alapbérarányai között és megszervezze, hogy minden gazdálkodó egység megközelítőleg egyformán értékelje, rangsorolja a különböző munkáikat, munkaköröket. Az alapbérrendszernek tehát választ kell adnia arra a kérdésre, hogy a különböző képzettségű munkások és alkalmazottak alapbére között milyen különbségek szükségesek, de választ kell adnia arra. hogy a munkáival együttjáró fizikai 'igénybevétel, munkakörülmények. felelősség szerint stb.. milyen arányokat célszerű kialakítaná az alapbérei! között. Funkciója az alapbérrend- szernek mértékegységeket produkálni a különböző területeken dolgozók bérének az összehasonlítására. De feladata az aliapbérrendszeroek az is, hoigy az állami bérpolitika számára szükséges információikat az alapbér- rendszer felhasználásával egységes rendszerbe gyűjtse össze. És noha látszólag a gazdaságirányítása rendszerünkben nincsen szükség az alapbérrendszer jogszabályi megfogalmazására, ezen most hivatkozott funkciók megmaradnak a nem tervutasításos — hanem közgazdasági eszközökkel és módszereikkel gazdálkodó — gazdaságirányítási rendszerben is. Az azonos értékű munkák bérei a természetben szóródnak, s ezt a szóródást vonja keretek közé a jogszabályi alapon álló alapbérrendszer. Ugyanis jogszabályi tételektől való eltérést, irányt szabó jelzésnek tekinthetik a vállalatok arra vonatkozóan, hogy mely munkaterületeken áll fenn lemaradás a központilag helyesnek tartott és célul kitűzött arányokhoz képest. E jogszabályi jelző- rendszer alapján a vállalatok a lemaradott területeken gyorsíthatják a bérnövelés ütemét, „az elszaladt” területeken pedig korlátozhatják a béremelés lehetőségeit. Ezt a szabályozó funkciót tölti be a bér- és jövedelempolitikánk megvalósításában a 7/1971 munkaügyi miniszteri rendelet. (tímár) és Fordító referáló gép A kisinyovi politechnikai főiskolán elektronikus gép rétté ál az angol nyelvű szövegek fordításának és ismertetésének feladatát. A főiskolán olyan elektronikus rendszert dolgoztak ki, amely négy szakterülettel — a félvezetőkkel, az építőanyaggal, a hajógyártással és a borászattal — foglalkozó műszaki cikkeket ..e' tud olvasni”. A , Minszk—22” típusú gép orosz nyelven közli a cikk témáját és rövid tartalmi' ismertetést állít össze, ezenkívül angol nyelvű referátumot is készít, amelyet utasításra szintén lefordít. A berendezés továbbfejlesztése révén bármilyen szöveget fel lehet majd vele dolgozni. A gép memória-egységeibe több mint 3000 köz- használatú angol és orosz szót tápláltak be. Ehhez az állandó szókincshez kapcsolják a fordítás megrendelőjét érdeklő ismeretág terminológiáját tartalmazó „szakszótárt”.
