Déli Hírlap, 1971. november (3. évfolyam, 257-282. szám)
1971-11-26 / 279. szám
A nagy áruházaké • •• /A a jovo Gépesítik az élelmiszer-kereskedelmet A karácsonyi vásár startja előtt kitettek magukért a kereskedelrrii vállalatok de- koratőrjei is. A Centrum Áruház kirakatsora előtt vil- lódzó lámpasor, díszes árkád hívja lel a vevők figyelmét. (Ágotha Tibor felvétele) (Folytatás az 1. oldalról) , Az igényekhez való igazodás másik módja a bolti munka' gépesítése. A miskolci élelmiszer-kereskedelem az elkövetkező' évek alatt ebben úttörő szerepet vállal: a Belkereskedelmi Minisztérium a vidéki üzleJ tek között az országban elsőként a hejőcsabai ÁBC- áruházat jelölte ki a konténeres áruszállítás mintaboltjaként. A tervek szerint áz úgynevezett nehéz árukat — lisztet, cukrot, sót, zsírt stb, — ez az üzlet rövidesen kerekes, r'irdülŐ konténerekben fogadja, s áz áru a gyárakból emberi kéz érintése nélkül kerül be a boltba. Sőt —- és ez is újítást jelent —, az említett .kerekes kon- nénerek szerves tartozékai lesznek az eladótér berendezéseinek. Olyan konténerekről van szó, amelyek a polcok helyére kerülnek az üzletben, s ha kiürülnek, könnyűszerrel ki lehet cserélni őket. •■m Önkiszolgáló zöldségárusítás A forgalom gyorsabb lebonyolításához a vásárlás más fázisait is gépesíteni kell. Korszerűbb, gyorsabb pénztárgépeket, automata mérlegeket kívánnak beszerezni és lényegesen bővítik az üzletek hűtőgép-kapacitását is. Az új hűtőpultok vásárlása és a mirelit áruk választékának bővítése mellett azonban az önkiszolgáló Rendszert szeretnék kiterjeszteni a zöldség-gyümölcs árusításra is: ehhez zöldségmosó és csomagoló gépeket vásárolnak. De az eladás korszerűsítése megköveteli az áruválaszték, az áruk összetételének korszerűsítését is. Eltűnnek a konzervhegyek Elképzelésük szerint — a nemzetközi tapasztalatokhoz igazodva — ezt, a hagyományos élelmiszerek javára kívánják végrehajtani. Céljuk, hogy a nagyobb alapterületű, új üzletekben az eddiginél nagyobb mennyiségben kapjanak helyet az alapvető élelmiszerek. Közöttük a hús- és zöldségfélék is. Ezeket az árukat elsősorban a palackozott italok és a konzervhegyek rovására helyezik el az eladótérben. De ez csak a mennyiséget érinti majd, a konzervek és italok választékát inkább bővíteni igyekeznek. r IJj üzletek, pavilonok S mivel a vállalat dolgozóinak többsége , nő — a konténer-program beindításán túl — nagyobb gondot fordítanak a nehéz fizikai munka gépesítésére is. Kisebb emelők, targoncák beszerzésére évi másfél-kétmillió forintot költenek. De a felsorolt tervek nem jelentik azt, hogy fejlesztési terveikben csak az új nagy méretű áruházak szerepelnek. A Belkereskedelmi Minisztérium országos pályázati rendszerének keretében — központi támogatással — 1975-ig öt új, kisebb külterületi üzlet építését is tervezik. Ezen kívül a zöldségárusítás növelése érdekében két új, előregyártott elemekből készült pavilont nyitnak, a Búza téri vásár- csarnokban pedig egy mirelit szakbolt létesítését tervezik. A lakosság jobb ellátását segítik ideiglenes panel áruházaik is. Ezekkel főleg az új lakótelepek bevásárlási gondjait enyhítik. REFLEKTOR Ma Budapesten ülést tart az Elnöki Tanács. ^ Dunaújvárosban a Dunai Vasmű szocialista brigádvezetői tanácskoznak. Egerben, a dohánygyár 75. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen részt vesz dr. Dimény Imre mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter. * Győrött a műszállal kevert szövetek és kötött kelmék festésének legújabb és legkorszerűbb módszereiről tanácskoznak egy svájci cég közreműködésével. Kecskeméten, a Katona József Színházban ősbemutató lesz: Jean Anouilh: A buborék című darabját mutatják be. Jf. Miskolcon Pándi Pál akadémikus vezetésével a Kazinczy Klubban ankétet tartanak a mai magyar irodalomról. L. P. Amikor elolvassa a tegnapi lapunkban róla írt köszönő sorokat, félretolja az újságot és csendesen a következőket mondja: — Nem hiszem, hogy olyan különöset tettem, amivel ezt kiérdemeltem volna. Azt csináltam, amit a többi kollégám: a kötelességemet ... S éppen mi, betegek vagyunk a legilletékesebb megmondhatói annak, hogy ez a kötelesség az elmúlt hetekben, napokban valójában sokkal több volt, mint a köznapi értelemben vett kötelesség. Beszélgetőpartnerem, dr. Tóth László, a Szentpéteri kapui körzeti rendelő orvosa — sok társával együtt — a saját bőrén érezte, hogy az influenzajárvány „vereségéért” bizony szívós munkával meg kellett harcolni. Naponta 120—130 beteg — Volt olyan nap, hogy 120—130 beteg is megjelent a rendelésen — mondja most, hogy a járvány visz- szavonulóban van. — S ellátásukra négy óra állt rendelkezésemre. Még a vetkőzőfülkében is vizsgáltam... Rendelési ideje mellett a fekvő betegeiről is gondoskodnia kellett. Nem is akárhogy: a köszönő sorokat ők írták. — Általában 18—20 fekvő betegem van, akiket rendszeresen látogatok. Idős, elesett embereken nemcsak a gyógyszer segít, hanem a törődés, a gondoskodás is. Néhány meleg szó sokszor többet ér, mint a legjobb orvosság. En ezt vallom. Ha cseng a telefon immár negyedik éve, amicta a lakótelep körzeti orvosa lett. De ezt vallotta az egyetem utáni években Put- nokon is, ahol három és fél évig élt a feleségével, s — mint mondja — sok éjszakát töltött nadrágban és pulóverben. Állandóan hívták. S ezt vallja ma is, mindaddig, amíg gyógyító kezét emelni tudja. — Naponta átlagosan 8— 10 bejelentés érkezik — mondja. — Az orvos ezek alapján nem tudhatja a pontos diagnózist, a bejelentő által jelzett tünetekből azonban következtethet. Mindig rangsorolom a címeket. Oda megyek először, ahol a legsúlyosabb betegséget tételezem fel. — Előfordult, hogy mellé- fogott? — Néha. Persze, a bejelentőik időnként eltúlozzák a tüneteket, s ezzel félrevezetik az orvost. Egy könnyebb lefolyású betegséget is képesek halálos kórként feltüntetni. Ez azért helytelen, mert jóllehet, másutt nagyobb szükség van a gyors orvosi beavatkozásra, s az ilyen esetek miatt történnek a felesleges késések. Nyolcéves orvosi praxisa alatt a betegeknek különböző típusait ismerte meg. Vannak, akik jelentéktelen esetekben is kihívják az orvost, mások viszont halálos betegen is megjelennek a rendelésen. — Melyik a jobb? —i Egyik semx A betegnek mindenkor éreznie kell, hogy képes-e orvoshoz menni, vagy sem. S nemcsak a saját érdekükben, hanem betegtársaik érdekében is, csak indokolt esetben hívjanak orvost. Dr. Tóth László fiatalember, mindössze 34 éves. Felesége szintén orvos: a BVK üzemi főorvosa. Ö mint körzeti orvos, 3500 ember egészségének az őre. Naponta „csak” annyit dolgozik, hogy a betegeit maximálisan elláthassa. És mindenkihez van egy-két kedves szava. Talán ezért is oly népszerű... KEGLOVICH JÁNOS Havat a kerti Mér a tavaszi csúcsforgalomra készülnek a Vetőmag- termeltető Váilaiat Zsolcai kapui vetőmagüzletében. Feltöltik a raktárakat, hogy sorban állás nélkül, folyamatosan ki tudják elégíteni a. vetőmag-igényeiket. Már most kaphatók a konyhakerti és Saját szájíz szerint? Az egyik miskolci vállalat vezetője a szakszervezeti választások idején mindenáron el akarta érni, hogy az legyen az szb titkára, akit ö kijelöl. Érthető meghökkenést és ellenszenvet váltott ki ez az „igyekvés” a dolgozók körében. Az üzemi demokrácia sutba dobását, a közvélemény nagyfokú lebecsülését, nem utolsósorban pedig a kádermunka helytelen értelmezését jelentette és jelenti az ilyen eljárás. Akik hívei akárcsak árnyalatokban is ennek a munkastílusnak, egyvalamiről elfeledkeznek: a kádermunka nem elszigetelt tevékenység, hanem a párt általános politikájának szerves része. Nincs egyéni, külön út, saját szájíz szerint való ténykedés, van viszont igény, mégpedig az, amit a párt X. kongresszusa világosan és érthetően leszögezett, mely szerint: „...nagy gondot kell fordítani arra, hogy a társadalom döntő fontosságú tisztségeiben csak olyan emberek dolgozhassanak, akik a szocialista~ célokat teljes mértékben magukénak vallják, e célok valóra váltásának feladatait jól értik, s akiket eszmei felkészültségük, politikai és erkölcsi magatartásuk, szakmai hozzáértésük és vezető- készségük az ilyen tisztségek betöltésére alkalmassá tesz.” Arról a bizonyos hármas követelményről van tehát szó, amely alól nincs és nem lehet kivétel. A kádermunka színvonalához a mérce magas. Aki elszakad a párt irányelveitől, aki „saját szája íze” szerint értelmezi és valósítja meg a kádermunkára vonatkozó marxista- leninista tanításokat, az mellékutakra téved. Ennek aztán a következménye: sokasodnak a feladatok, s a növekvő követelményeknek mind nehezebben tudnak eleget tenni. S ha már „ég a ház”, előkerülnek a különféle ügyeskedések, eléggé el nem ítélhető módszerek, kapkodás, fejetlenség lesz úrrá a kapukon belül; amire „orvosságot” kerítésen túlról igyekeznek szerezni. Ekkor kezd nagy méreteket ölteni az ígérgetésekkel fűszerezett tnunkaerőcsábítás, aminek a vége — az esetek többségében —, hogy az ígéret csak ígéret marad. A munkaerőcsábítók — akár elismerik, akár nem — eljárásukkal megkárosítják a munkaerőben „megkurtított” vállalatot, egyengetik a vándormadarak útját, az olyan emberekét, akiknél az üzemhez való hűség: nulla. * A kádermunka lényege pontosan az, hogy szisztematikusan, tervszerűen gazdálkodjanak a munkaerővel, minden tehetséges, rátermett ember előtt szélesre tárva a fejlődéshez nyíló kapukat. Más szóval: az utánpótlás neveléséről van szó. Persze, lényegesen könnyebb kész szakembereket, vagy akár segédmunkásokat is „elszipkázni” valahonnan; mint költségeket és áldozatokat vállalni a nevelésükre. Ez is egy elv, de mélységesen elítélendő. Szégyen. Mert ahol a távozók szakmát, beosztást, egy meghatározott bérszintet, tóiát egzisztenciát szereztek, ezt nem kapták ingyen. Ingyen kapja viszont a csábítgató vállalat. Mindezekről beszélni kell, mert például nemcsak az EGSZí-nél kedvelt módszer az iyesmi, ahol az LKM-től eddig hét szakembert „szereztek meg”. Bizonyára másutt is van hasonló szándék, vagy tót, ami semmiképpen sem helyeselhető, úgy sem, mint vezetői magatartás, és még inkább nem, mint jól végzett kádertmmka. TOWÍ FERENC Rádiótechnikai értekezlet Ma tartják Budapesten az MHSZ rádiótechnikai szakcsoportjai értekezletét a Központi Tisztihézban. Az MHSZ megyei rádiótechnikai klubját hatan képviselik, A csoportot Lobkovitz László, az MHSZ megyei elnökhelyettese vezeti. Az értekezleten a következő évi feladatokat beszélik meg. Magyar—lengyel barátsági nap A magyar és lengyel nép barátságának mélyrenyúló történelmi hagyományai vannak. Nemegyszer a közös sors, az elmúlt negyedszázadban pedig a szocializmus építésének közös ügye kapcsolta össze népeinket. Különösen sokat jelent számunkra ez a barátság, hiszen Miskolcot gyümölcsöző testvén kapcsolatok fűzik az egyik legnagyobb lengyel városhoz, Katowicéhez. E baráti kapcsolatok további elmélyítését szolgálja ta ka rít traktor a borsó magvak. Ezenkívül árusítanak még különböző antibiotikwno6 tápokat, madár- és hateledelt is. A bolt slágere a kerti traktor, amelynek óriási előnye, hogy egy kis áfedakftással héetta- karttásea is aficatanas. a mai magycur—lengyel barátsági nap, amelynek két rendezője: a Hazafias Népfront Borsod megyei Bizottsága és a Magyar Agrártudományi Egyesület Borsod megyei Szervezete. A barátsági nap alkalmából rendezendő ünnepségre és programra ma délután 3 órakor az MTESZ miskolci székházában kerül sor. Elnöki megnyitót mond Hegyi Imre, a HNF megyei titkára, országgyűlési képviselő. Elit követően Henryk Wroniecki, a Lengyel Kulturális Központ igazgatóhelyettese • tart a lengyel mezőgazdaság agrárpolitikájának jelenlegi helyzetét és fejlődésének útját bemutató, érdeklődéssel várt előadást. A barátsági nap végül filmvetítéssel, s baráti eszmecserével ér véget. A két rendező szerv szeretettel várja az érdeklődőket. Mi pedig hasonló szieretettel fcöszöntjük városunkban a testvéri lengyel nép képviselőit, s őszintén kívánjuk, hogy miskolci tartózkodásuk eredményezze a magyar— lengyel baráti kapcsolatok további elmélyítését. I Betegek az orvosról — orvos a betegekről „Azt csináltam, amit a többi”
