Déli Hírlap, 1971. november (3. évfolyam, 257-282. szám)

1971-11-26 / 279. szám

1 Bene játszhat az olimpián Baráti beszélgetés a kapitánnyal * Egy évvel ezelőtt... Nemecz óriási harcot vívott a ro­mán Mihalceával, ám a kemény öklű ellenfél sem tudta a magyar fiút megállítani a dobogó legfelső fokára vezető úton. Nemecz is szorítóba lép a Junior Kupában. (Szabó István felv.) Ma: nyitány a Jnniur Kupában Amikor leültünk a Ma­gyar Sajtó Háza Rózsa Fe­renc termének asztalaihoz, úgy terveztük, hogy bö be­számolót adunk olvasóink­nak mindarról, amit a sport- újságíró szakosztály vendé­geként megjelenő Illovszky Rudolf szövetségi kapitány mond számunkra. Tulajdon­képpen csak a helyszínen derült ki, hogy ennek a ta­lálkozónak inkább amolyan — a sportújságírók számára * szervezett — „továbbképzés­jellege” volt, nem mellőz­ve itt a meghatározás kevés­bé komoly jellegét. • A kapitány — mint mon­dotta — erre a napra nem kapott felhatalmazást, hogy nyilatkozzon, s nem is ez volt a célja az összejövetel­nek. Természetszerű, hogy a vezető sportújságírók jelen­létében elhangzottak olyan dolgok is, amelyek a nyilvá­nosság számára érdekesek. Az első téma mindjárt a tegnap reggeli Népsportban megjelent ML£Z-közlemény volt, amelyben három pont tartalmazta a jövőre vonat­kozó elképzeléseket. Ennek kapcsán megtudtuk, hogy az a braone** két csapat, ame­Ma délután 16 órakor — előreláthatólag — újra „for­ró” lesz a hangulat a vá­rosi sportcsarnokban: kezdő­dik az ökölvívók Junior Ku­pája! Igaz, egy évvel ezelőtt jóval nagyobb izgalommal vártuk a nyitányt, hiszen ak­kor Európa legjobb junior versenyzői voltak a város vendégei. Az, hogy Nemeczék újraszo- rí-tóba lépnek, s hogy csak a legjobb magyar fiatal ver­senyzők kaptak Miskolcon rajtengedélyt; bizonyítéka annak, hogy ismét jó küz­delmeknek lehetnek majd ta­núi a sportcsarnokba elláto­gató nézők. A nevezett szakosztályok egyébként valamennyien megérkeztek — közülük a Pécsi VSK, Steinmetz SE, Békéscsabai Spartacus és a Kun Béla SE versenyzői már tegnap városunkban voltak — s az indulásra jogosultak is valamennyien egészsége­sek. Ma délelőtt 10 órától a mérlegelés és az orvosi vizs­gálatok is elkezdődtek, s úgy néz ki: mindenki „hozza a súlyát”. A rangos viadal vendéged­ként ott látjuk majd a szo­rító mellett — melyet ma délelőtt már felállítottak a sportcsarnok küzdőterén —■ Paraczky Sándor MÖSZ-fő- titkárt, mint a Junior Kupa versenybíróságának elnökét, Fekete Pál szakfelügyelőt és Szigeti Ferencet, az utánpót­lás válogatott edzőjét is. A? utánpótlás válogatott 12 ver­senyzője is kötelék közé lép, s csupán az a négy ökölvívó marad távol, akik a közel­jövőben Kubába utaznak. A mai selejtező, a holnapi elődöntő, és a vasárnapi dön­tő küzdelmeket 10 plusz 1, illetve 5 plusz 1 forintos helyárakkal tekinthetik meg az érdeklődők. M. GY. lyet az univerzális, nagy lét­számú keretből alkotnak, rangban egymással egyenlő, s a Lakat doktor által irá­nyított együttesből éppúgy be lehet kerülni a legjobbak közé, mint abból, amellyel Illovszky foglalkozik. Az olimpia szempontjából meg­nyugtató volt hallani azt is, hogy tulajdonképpen min­den magyar játékos számí­tásba jöhet az olimpiai baj­noki cím megvédésére ké­szülő csapatunkban. Ez ér­dekes, mert elterjedt az a tévhit, hogy Bene például nem játszhat, mert tagja volt az 1966-os VB-csapatnak. Egyértelműen tisztázódott, hogy a tiltó szankciók csak a VB-t követő olimpiára ér­vényesek. Külön beszélgetésünkkor említést tettünk legutóbbi „elmaradt randevúnkéról, amikor is hiába várták Mis­kolcon az összegyűlt edzők. Minket, s laptársunkat is arra kért, hogy kérjünk el­nézést nevében a távolmara­dásért, s ígéretet tett, hogy a közeljövőben a mulasztást, azaz a borsodi edzőkkel való találkozást pótolni fogja. A láng útja A müncheni nyári olimpiai játékok szervező bizottsága nyilvánosságra hozta a* olim­piai láng végleges menet­rendjének tervezetét. Ezek szerint a nagy világverseny jelképe július 28-án, déli tZ órakor indul a görögországi Olympiából 6400 kilométeres, és egy hónapig tartó útjára. A lángot nyolc országon át — Görögország, Törökország, Bulgária, Románia, Jugoszlá­Gulyás legjobb nyolc között Bwenos Aires-i jelentés sze- rint 'Argentína nemzetközi nyílt teniszbajnokságának küzdelmei során a férfi egyesben Gulyás István foly­tatta jó szereplését és beke­rült a legjobb nyolc közé, miután 2:6, 6:2, 6:0, 6:0 arányban nyert az' amerikai íiormán ellen. Dr. Pereex Lásxló sakkmester rovata Portisch hetedik bajnoksága Az elmúlt napokban befe­jeződött Országos Férfi Egyé­ni Sakkbajnokság Portisch Lajos győzelmével ért véget. A most 34 éves nemzetközi nagymester elsősége teljesen megérdemelt, hiszen kezdet­től fogva az első helyen állt, vitathatatlanul ő volt a baj­noki mezőny legjobbja. Portisch sikereit nem kis mértékben hallatlan szorgal­mának köszönheti. Nyílt ti­tok: naponta 6—8 órát tölt a tábla mellett. Az amerikai Fischer így nyilatkozott er­ről: „Porttíchnál többet csak én foglalkozom a sakkal, ró­lam viszont azt tartják, hogy bolond vagyok!” Persze, manapság az ered­ményeket nem adják ingyen. A sakkozás irodalma mérhe­tetlenül felduzzadt és annak, aki az élen akar lenni, ren­geteget kell tanulnia. Por­tisch ilyen szempontból min­den sakkozónak példaképe lehet! Igen érdekes és említésre méltó Portisch 4 sakkszemlé­lete is: ő az ún. „objektív” sakkozás legelszántabb kép­viselője. Nézete szerint min­den állásban csak egy jó lé­pés van — a legjobb, és fel­adatának tekinti annak meg­találását. Ugyanakkor a szubjektív elemekkel szem­ben elég szkeptikus, nem tö­rekszik arra, hogy meglepje az ellenfelet, inkább saját játékának állandó tökéletesí­tésében látja az előrehaladás lehetőségét. Szemléletének helyességéről a vélemények eléggé mégoszlóak. Kétségte­len, hogy a hibátlan játék ma még csak álom — és a „ha már nem tudunk töké­letesen sakkozni, legalább igyekezzünk az ellenfél gyen­géit kihasználni” elvet valló „szubjektív" irányzatban is van némi igazság ... Befejezésül nagymesterünk egyik kitűnő játszmája, me­lyet a bajnokság első fordu­lójában nyert a nagyon te­hetséges Csőm ellen: V ilágos: Portsich Sötét: Csőm Nimroimliai védelem 1. d4, Hí« 2. ci, e6 3. Hc3, FM 4. e3, e5 5. Fd3, He« «. Hf3, Fc3:t 7. be:, dS S. Hd2, e5 9. ve2, Ve7 10. dS. e4 11. He4:, He4: 12. de:, be: 13. 0—0, f5 14. Í3, HÍ6 15. e4, 0—0 16. ef:, Ve2: 17. Fe2:, FÍ5: 18. Bdl, Bíe8 19. Ffl Bad8 20. FÍ4, d5 21. Bd2, h6 22. Badl, Be7 23. Kf2, Fe6 24. Fe3, BÍ7 25. Kgl, Hd7 2«. Bb2, HbS 27. cd:, Bd5: 28. Bd5:, HdS: 29. Bb8f, Kh7 30. Fd2, Hb« 31. Fd3+. FÍ5 32. GfS:t, BÍ5: 33. Bb7, Bd5 34. FÍ4, Ha4 35. C4, Bf5 3«. Fd2, Hb6 37. Fc3," h5 38. Bg7:t, Kh6 39. Ba7:, Hc4: 40. Bc7 és sötét feladta. via, Magyarország, Ausztria és NSZK — futók, kerékpáro­sok, lovasak és evezőst* vi­szik majd úgy, hogy köziben több, korábbi olimpiai szín­helyet is érintenek. Ezek At­hén, Innsbruck és Gasrmiseh Partenkirehen lesznek. A láng Münchenbe augusz­tus 25-én, este 20 órakor ér­kezik, s a megnyitó ünnep­ségre másnap viszik be a stadionba. A kandeláber meggyújtása után tovább megy a fáklya Augsburgba, a kenu-slalom versenyek színhelyére, ahol augusztus 27-én lesz a lánggyújtás. Ez­után még 940 kilométert „tesz meg” a szent tűz Kiéiig, a vitorlásversenyek színhe­lyéig. A szervező bizottság kü­lönleges ötvözetből 6500 da­rab fáklyát készíttetett, s ezt minden „staféta-tag” meg­tarthatja magának. A láng útját biztosító nyolc országba különböző nyelveken írott, 20 000 plakátot küldenek szét, s a nyugatnémet posta kü- lönbélyeget is kiad erre az alkalomra. Szovjet javaslat A Szovjetszkij Sz portban írt cikkében új, nem hivata­los pontozási rendszert java­solt az olimpiára L. Homen- kov, a szovjet össz-szövetsé- gi testnevelési tudományos intézet igazgatója. Véleménye szerint az olim­pia versenyeit úgy kellene pontozni, hogy abból kibon­takozzék: mennyire harmoni­kusan fejlettek a sportágak és melyiket kell fejleszteni az egyes országokban. A régi pontozási rendszer az első hatot veszi figyelembe. Elis­meri, hogy az érmeseknek az új pontozási rendszerben is megfelelő helyet kell kapni­uk, de javasolja, hogy a pon­tozási rendszer ne összesített legyen, hanem az egyes sport­ágakat külön-külön értékel­jék, Bulgária az óceánokon Az ENSZ egyik idei évkönyve úgy emlékezik meg a Bolgár Népköztársaságról, mint gyorsan fejlődő tengeri országról. Bulgá­ria belföldi halszükségletét és export-kötelezettségeit a Fekete­tenger nem tudja kielégíteni. A mélytengeri halászat ma már elképzelhetetlén lenne a szovjet oceanográfiai intézetek tudomá­nyos és műszaki segítsége nél­kül. Az első vontatóhálóval fel­szerelt mélytengeri halászhajó szovjet hajókkal együtt kezdte meg munkáját az Atlanti-óceá­non. A bolgár halászhajók már a. távoli Indiai-óceánt is bejár­ták. Közvetlen együttműködés alakult ki Bulgária, a Szovjet­unió, az NDK, Lengyelország és Románia közötti tengeri- és mélytengeri halászatban. Pigmeus indiánok éltek Amerikában Az új kőkorszakban Afri­kából kivándorolt pigmeus indiánok maradványaira bukkantak Venezuelában, egy larai vízvezetéképitkezés során. Adrián Lucena Loyo régész véleménye szerint ez az első alkalom, hogy pig­meusok nyomára leltek Ame­rikában. Összesen 42 érintetlen csontvázra bukkanták. Egyes csontvázak mellett — né­hány centiméternyire a föld felszíne alatt — láncokat, té­gelyeket, apró szobrocskákat és egyéb, a temetkezéseknél használt tárgyakat találtak. A leletek a Mateo Liscano Torres-sugárúton, a temp­lomtól mintegy 50 méternyi­re kerültek felszínre. > A csontvázak helyzetéből majdnem teljes biztonsággal megállapítható, hogy valami­kor itt volt a törzs temetke­zőhelye, és megdől az a fel­tevés, hogy valamiféle tra­gédiának estek volna áldoza­tul. Semmi jele annak, hogy erőszakos halál végzett volna velük, ékszereik és egyéb temetkezési tárgyaik is érin­tetlenek. A temetőt feltáró Lucena Loyo és munkatársai figyel­mét megragadta az a tény, hogy a csontvázak hossza — a felnőttekét is beleértve — nem haladta meg a 150 cen­timétert. Azt kezdték vizs­gálni, vajon nem egyfajta pigmeustörzsről van-e szó. A felnőttek csontvázainak több­sége 130—140 centiméter kö­zött ingadozik, ez a méret pedig azonos a Kongó észak­keleti őserdeiben élő pigme­usok magasságával. TCizáÜó ruha A Szegedi Kenderfonó és Szövőipari Vállalatnál teljes sikerrel jártak a viszkózío- rralból készülő, lángmerrtes munkaruha-anyagok gyártási kísérletei. Ez a szövet két­szer olyan tartós, mint a pa­mutból készült ilyen anyag, ugyanakkor jobban ellenáll a lángmentesítő impregnáló szerek hatásának. Az újfajta munkaruhaanyag szikra, vagy tűz hatására sem lobban lángra. * ■ •, Unja már — Képtelen megtanulni egy tisztességes beat-számot! (Az Oggi karikatúrája) Kanárik exportra A lengyel exportlistán ke­reskedelmi szempontból már eddig is sok „egzotikus” té­tel szerepelt a lengyel flóra és fauna különböző képvise­lői: gombák, nyulak, csigák, békák. A lajstromra most felkerültek a — kanárik is. A Kanáritenyésztő Szövetség által nevelt kis énekesmada­rakat több nyugati ország vásárolja, többek között Olaszország és Hollandia. A litvániai Palanga fürdőhe­lyen különleges borostyánkő múzeumot rendeztek be. A ter­mekben szebbnél szebb boros­tyánokban gyönyörködhetnek a látogatók. A legnagyobb itt lát­ható borostyánkő súlya csaknem 40 dekagramm. Különleges len­cséken át a borostyán keletke­zése is látható; bepillanthatunk a harmadkor sok millió évvel ezelőtti titkaiba. A borostyánkő (tudományos nevén szukcinit) az évmilliókkal ezelőtti harmadkorban élt fe­nyőféleség megkövesedett gyan­tája. Sok országban, elsősorban a tengerpartokon találnak bo­rostyánt; Kongóban, Zanzibár szigetén. Brazíliában, Grönlan- don, a Fekete-tenger mentén, az Uraiban, a Bajkál-tónál, főként azonban a Balti-tenger partjain fordul elő legsűrűbben. A kőkor végén már kedvelt ékkő volt. Mire a bronzkor be­köszöntött; már ki is laposodott a híres borostyánút, az északi Balti-tengerparttól indult el, s a mai Magyarország területén, Szombathelyen és Sopronon át Észak-Itáliába, s onnan az Ad­ria mentén, Ifréta szigetére, I Rnossosba veaetett. Végig az ^ úfcHii a sok ezer éves sírokból — Nemrég fejeztem be a nyugatnémet televízió meg­bízásából készült filmemet, a Pilátust — mondottá And­rzej Wajda, a neves filmren­dező a Film cfimi lengyel előkerült leletek között mindig ott van a borostyánkő; észak népei bronzfegyverekért, bronz­tárgyakért cserélték, s eljuttat­ták Egyiptomba és a Közel-Ke­letre is. A közel-keleti őskultú­rákban és ősvállalásokban nagy szerepe volt a méznek és a méhnek. (Krétán s egyéb helye­ken istennőként is megjelent a méh), a borostyánt pedik azért szerették, mert olyan, mint a megkövült méz. Csodatevő erőt tulajdonítottak neki — Trója városában védőamulettként hord­ták. Mintegy 250 színárnyalatú bo­rostyánt tartanak számon. Az áttetsző borostyán-burokban sok­szor látható virágszirom, levél­töredék, fenyőtű, különféle ro­varok, hangyák, pókok, pillék. Harminc-negyven millió évvel ezelőtt nőttek a gyantában rend­kívül gazdag fák. S ha a gyan­tacseppen megpihentek a kis ro­varok, vagy a gyantaeseppre le­vélke esett. mindegyik örök foglya maradt a gyantának. Még a vízcsepp sem párolgóit el eb­ből a különleges kriptából. Eb­ben a szarkofágban megmarad­tak örökre megkövesülten a ro­varok, hangyák, pókok, pillék és a falevelek. lap munkatársának. — Ez a filmem Bulgakov A Mester és Margaréta című regénye egyik cselekményszálából ké­szült, . I < Wajda új,filmje Titkok a borostyán kriptában

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom