Déli Hírlap, 1971. október (3. évfolyam, 231-256. szám)

1971-10-05 / 234. szám

Népművelők lesznek Immár évek óta megköve­3+c Maurice René és Rommy Schneider a két főszereplője Leonard Keigel Baleset a tengerparton című színes francia —olasz filmjének. Az izgalmas, jól bonyolított lélektani krimi az utolsó képig tartogat meglepetést, ébren tartja az érdeklődést. Szitkozódó, verekedő fiatal pár egy bretagnei szálloda udvarán — az indító képsor. Sziklás, meredek tengerparton száguldozó, majd a tengerbe zuhanó Alfa Ró­meó utasainak további sorsával folytatódik a cselekmény. Valóban gyilkos Marina, a csinos fiatal hősnő? És ha gyil­kolt, akkor mikor? A jó ritmusú rendezés gyorsan pergeti az eseményeket és nem ogy ki az ötletekből, amíg a gyö­nyörű bretagnei tájon a nézőket végigkíséri. A filmet a csütörtöki (október 7.) műsorváltás után a Kossuth mozi­ban vetítik. A nagyasszony telik a leendő népművelők­től, nevezetesen a debreceni tanítóképző népművelés- és könyvtárszakos hallgatóitól, hogy tanulmányaik befejezé­se előtt négy hónapot szak­mai gyakorlattal töltsenek. Az idén Buruzs Judit és Ko­rzók Tamás ismerkedik me­gyénkben és városunkban a közművelődési, s ezen belül a könyvtári tevékenység tar­talmával, formájával. — A művelődési házakban eltöltött hónapok alkalma­sak-e arra, hogy megismer­kedjenek a leendő népmű­velők az intézmények mód­szertani tevékenységével, tar­talmi munkájával? — Az eddigiek folyamán az volt a gyakorlat, hogy kevés dő alatt sok intézménybe vitték el a fiatalokat, akik így változatos dolgokat lát- h attak-tapasztalhattak, de mindez nem sokkal többet jelentett számukra, mintegy- egy módszertani kiadvány alapos áttanulmányozása. Tulajdonképpen mi azt sze­retnénk kipróbálni, hogy a gyakorlatban miként haszno­síthatjuk a tanultakat. Egy író—olvasó találkozó szerve­zéséről sok mindent tudunk, de egészen más kollokválni ebből a témából, mint pél­dául egy kisközségben meg­szervezni egy ilyen találko­zót. — A debreceni intézetből kikerült hallgatóktól sokszor megkérdezik: mihez értenek igazán? * — A kérdés nem egészen jogtalan, mert nem tudunk például énekkart dirigálni, táncot tanítani vagy fotó­szakkört vezetni. Az utóbbi időben azonban a nélkülöz­hetetlen elméleti isméretek mellett már bizonyos gya­korlati dolgokat is van al­kalmunk elsajátítani. Az audiovizuális eszközök (vetí­tőgép. magnó stb.) kezelését például ismernünk kell. A végbizonyítvánnyal együtt moziüzem-vezetői „jogosít­ványt” is kapunk, amely ké­pesít bennünket keskenyíil- mes üzem irán jutására. A könyvtár^, munkának termé­szetesen minden fázisát na­gyon jól ismerjük. Ezenkívül az idén már speciál-kollégiu- mokat is hallgattunk, ame­lyek lehetővé tették szá­munkra, hogy egy-egy mű­vészeti ág műhelytitkait is alaposabban tanulmányoz­zuk. — A tanítóképzőből kike­rülő népművelőket, illetve könyvtárosokat tulajdonkép­pen a kisközségek közműve­lődési munkájának irányítá­sára szánja kormányzatunk. — A gyakorlat azonban inkább az, hogy járási szék­helyeken vagy városi műve­lődési házakban vállalunk munkát. Ügy érezzük, hogy néhány évet okvetlenül ta­pasztaltabb népművelők szár­nyai alatt kell tölteni ahhoz, hogy egészen önálló munkát végezhessünk. — Milyenek a miskolci­borsodi tapasztalataik? — Mindketten — bár a könyvtárat is nagyon szeret­jük — inkább a népművelés változatos, mozgékony mun­kájának akarjuk elkötelezni magunkat. Ezért nagy kíván­csisággal csatlakozunk az it­teni szakemberekhez. A vá­ros szakszervezeti kezelésben levő intézményei egészen újak számunkra, s minden­képpen alkalmasak arra, hogy a munkások között végzendő kulturális tevékenységbe is bepillanthassunk. Sajnos, a város és a vidék intézmé­nyei között igen nagy a szín- vonalbeli különbség. A fél­állásban; sokszor fél szívvel végzett közművelődési tevé­kenységnek nemigen van ér­telme. * Két hónapot a Hónai Sán­dor Művelődési Központban, kettőt pedig a megyei könyv­tárban töltünk. Szakmai ve­zetőink örülnek annak, hogy nemcsak kibicként akarjuk ezt a? időt eltölteni. Mind­kettőnknek önálló feladatot is ígértek; szeretnénk jól vizsgázni. GYARMATI BÉLA /Jászai Mari, egyik legna­gyobb drámai színművészünk negyvenöt évvel ezelőtt, 1926. október 5-én halt meg, 76 éves korában. Tízévesen Győrött pesztonka, majd Bécsben és Pesten cseléd, a königgrützi csatatéren mar- kotányosnő volt, s valójában kijárta a legsötétebb nyomor iskoláját. Mint statiszta, színpadon először Székesfehérvárott lé­pett fel 17 éves korában. Két év múlva a kolozsvári szín­házhoz szegődött, 1872-ben pedig — Laborfalvy Róza utódjaként — a budapesti Nemzeti Színház tagja lett. Egyévi megszakítással en­nél a színtársulatnál volt a haláláig. A Nemzeti Színház bécsi vendégszereplésekor — 1892-ben — ő aratta a leg­nagyobb sikert. A színészkö­rökben nagyasszonynak ne­vezett Jászai Mari 1901-ben a Nemzeti Színház örökös tagja lett. Magyar színpadon elsőnek alakította az antik tragédiák hősnőit — Antigonét, Jocas- tét, Elektrát — és Shakes­peare húsz nőalakjának volt leghivatottabb tolmácsolója. De alakította Grillparzer Sapphóját és Medeáját is; utóbbiban bontakozott ki legtökéletesebben szenvedé­lyes egyénisége. Az ember tragédiájának első Évája volt, a Csongor és Tünde Mirigye, a Bánk bán Gertrudisa. Olthatatlan művelődési KÖNYVESPOLC Gyártás Miklós: Az oroszlánidomító A színház jól ismert vilá­gából, melyet annyi bölcs de­civel ábrázol Gyárfás Mik­s —, most egyenesen az oroszlán ketrecébe léphe­tünk. Aki azt hiszi, hogy a manézs izgalmainak lehet ré­szese a regényt olvasván, az téved. Gyárfás Miklós sokkal intellektuálisabb izgalmat kí­nál. Az oroszlán — ,,aki” nem közönséges vadállat, hanem társa, barátja, sőt majdan idomára is Ewans kapitány -' nak — emberi viselkedésé­vel jelképpé magasodik előt­tünk. A regénynek talán legiz­galmasabb fejezete, hogy ez az emberi módon élő és „gon­dolkodó” állat, oroszlán he­lyett asszony-emberbe lesz .szerelmes. Persze, intellek­tusa megóvja attól, hogy vég­zetes lépésre határozza el magát; némán elviseli a nagy érzés okozta fájdalmakat. De hát milyen primitív az ember, s a cirkusz?! Dávid­tól és Ewans kapitánytól ugyanazt követelik, mint más állatszámoktól. Az idomárnak — a jól bevált’ rabion sze­rint — az oroszlán szájába kell dugnia a fejét. A pro­dukcióhoz már korbács is szükségeltetik. Mennyire meg tudjuk egymást alázni! — mondja ezzel a jelképpel az író. És hány ilyen jelkép van. Például, amikor Dávid mély fájdalmában sírva fakad, de később produkciójának alap­ja lesz a könnyezni tudás. Egyszerű üzleti fogás. A legnagyobb produkció azonban, mikor hosszú éve­ken át angol inasként funk­cionál a manézsban Dávid, az oroszlán. A bemutató elő­adás hangulatának érzékel­tetésére idézzük Gyárfás Miklóst: „A zsúfolásig teli nézőtéren és a páholyok gyöngyfüzérében három fő­herceg, tizenhat lord, negy­venkét író, négy miniszter, százegy hivatásos műértő, három atomtudós, kilenc se­bészprofesszor, egy könyvelő, nyolc kém, hatvanhat tenge­rész, négy mélytengeri bú­vár, két áruházigazgató, há­rom kutyaeledelgyáros, hét virágüzlet-tulajdonos (egynek kalapszalonja is van), hu­szonkét banktisztviselő... öt­venöt magányos hölgy, ezer­kétszáz zoológus, négy szö­kött íegyenc és egy halott foglalt helyet.” Azt hinnék ugye, hogy ez valami öncélú leírás? Nem. Az egész „emberiségnek” ret­tentően tetszik, miközben az inasként dolgozó oroszlán — „aki” elegáns, kimért, sőt fennkölt — reggelire gazdá­ját fogyasztja el. A hangvételében mégiscsak vidám könyv akkor okozza az igazi meglepetést, mikor az oroszlán elkezdi Ewans kapitányt idomítani. Ewans valami belső kényszertől hajtva engedelmeskedik. így tartja :gazságosnak. Tulaj­donképpen törvényszerű is, hogy az idomárok "egyszer ketrecbe kerüljenek. Gyár­fás azonban nem kárhoztatja ilyen sorsra a kapitányt. Csak éppen teljesen magára hagy­ja, mert Dávid megelégelve az embereket és a civilizált élet örömeit, visszatér a ter­mészetbe. GY— A vadászati világkiállítás egyik legnagyobb érdeklődést kiváltó eseménye volt a múlt hónapban megrendezett I. nemzetközi természetfilm­fesztivál. Napról napra zsú­folásig megtelt a fesztivál ve­títőterme, ahol negyedszáz ország legszebb, vadászattal, halászattal, a természet szép­ségeivel foglalkozó alkotásai kerültek filmvászonra. A fil­mek iránti érdeklődés ösztö­nözte arra a Tudományos Is­meretterjesztő Társulat ille­tékeseit, hogy az ország na­gyobb városaiban is megren­dezzék e műfaj filmjeinek ünnepnapjait. , Miskolcon, a TIT Kazinczy Ferenc klubjában mától 14- ig nyolc természetfilmet ve­vágy fűtötte; megtanult né­metül, angolul, franciául, gö­rögül, csupán azért, hogy kedvenc költőit eredetiben olvashassa. A versmondás nagy művészeként leggyak­rabban Petőfi műveit adta elő, s legsikerültebbeknek a munkások részére rendezett szavalóestjeit tartotta. Irt cikkeket és novellákat is, amelyeket egyéni, színes stílus jellemzett. Emlékira­tai belső fejlődésének, alko­tói problémáinak hű tükrei, gazdag kézirattárát az Orszá­gos Széchenyi Könyvtár őrzi. títenek. A Hód és havasi fájd, Vaddisznóvadászat, Sporthor­gászat, Igézetedben című fil­meket 5-én és 11-én este 7 órai kezdettel, 14-én délután pedig 5 órai kezdettel mu­tatják be. 6-án és 12-én este, 14-én pedig délután látható a Rhum szigete, Az őz, a Vissza a vadonba és a La­zachalászat. Délelőttönként általános iskolások és. gim­nazisták részére rendeznek külön bemutatókat. örülünk a színvonalas ösz- szeáilításnak, szabadjon azon­ban megjegyeznünk, hogy szívesen megnéztük volna a díjnyertes magyar filmek va­lamelyikét is. Kár. hogy a program készítői megfeled­keztek erről. E. A. Természetfilmek a Kazinczy-klubban Színházi bemutatók októberben A Veszprémi Petőfi Szín­ház fennállásának tízéves ju­bileumát ünnepli. Ebből az alkalomból ősbemutatón tű­zik műsorra október 15-én Madách Imre Csak tréfa cí­mű lírai vígjátékát. Az át­dolgozás Hubay Miklós, a ren­dezés Pétervári István mun­kája. Ugyanezen a napon ma­gyarországi bemutató színhe­lye lesz a Vígszínház. Fey­deau Bolha a fülben című háromfelvonásos bohózata az első világháború előtti idők­ben játszódik. Mészöly De­zső fordításában, Marton László rendezésében és Dé- kány Endre zenéjével kerül színre. Október 15-e harma­dik ősbemutatója a Vidám Színpad előadása, Bárány— Payer—S. Nagy: A szülő is ember című kétrészes vígjá­téka lesz. Űj otthonának kapuját ok­tóber 17-én a Bartók Színház is ősbemutatóval nyitja meg. A Thália Színház volt épü­letében tűzi műsorra Rom- hányi—Horusitzky: Csipkeró­zsika című mesejátékának modem változatát. Az Álla­mi Bábszínház — amely szin­tén új otthonba költözik — a Gidaház az erdőszélen (írta Tóth Eszter! című kétfelvo­nasos mesejáték ősbemutató­jával kezdi az évadot. Az Irodalmi Színpad a budapesti művészeti hetek keretében Babits Mihály két művét, a Laodameia című egyfelvoná- sos drámai költeményt és a Jónás könyve című költői oratóriumot mutatja be ok­tóber 24-én. A Madách Színházban ok­tóber 29-én újítják fel Ibsen számtalan sikert megért re­mekművét. a Peer Gyntöt. A hónap utolsó premierje Beau­marchais Figaro házassága című víg játéka, a József At­tila Színházban. Az októberi felújítások kö­zött szerepel Csehov Sirálya (kaposvári Csíky Gergely Színház), Csíky Gergely Bu­borékok című műve (békés­csabai Jókai Színház), Ka­tona József Bánk bánja, a 75 éves jubileumát ünneplő kecskeméti Katona József Színházban, és Illyés Gyula Bölcsek a fán című vígjátéka a budapesti Katona József Színházban. A Pesti Színház az október 22-i előadással Sarkadi Imre Ház a város mellett című drámájával em­lékezik az' 50 évvel ezelőtt született és tíz éve tragiku­san elhunyt íróra. KEDD Kossuth rádió: 12.20: Ki nyer ma? — 12.30; Melódiakoktél. — 13.40: Oj Georgikon. — 14.00: Verdi: Don Carlos. Jelenet és Posa halála. — 14.14: Az NDK kultúrájának hete. Fridolin a te­lefonnál. Rádiójáték gyermekek­nek. (ism.) — 14.49; Éneklő if­júság. — 15.10: Rádióiskola. — 16.00: A világgazdaság hírei. — 16.05: Mihály András: Az áhitat zsoltárai. Dalciklus. — 16.15: A Színház utca jelene, jövője. Ri- portmüsor. — 16.35: Vörös Sári nótákat énekel. — 17.05: Tallózás a világsajtóban. — 17.20: Holnap közvetítjük... — 17.45: Szerző­dések hét nyelven. Riportműsor a Tiszai Vegyikombinátból. — 18.10: Pro Musica. Hangképek a nemzetközi rádióműsor-verseny záróünnepségéről. — 18.30: Á Szabó család. — 19.25: Könnyű­zenei híradó. — 19.55: Két Bee- thoven-nyitány. — 20.15: Népdal- és nótaest. — 21.03: Kilátó. — 22.20: A hallgatók véleménye. — 22.30: Bobby Vee énekel. — 22.45: Az NDK kultúrájának hete. Rei­ner Kunze versei. — 23.00: Ver­bunkosok, népdalok. — 23.40: Klaus Lenz együttese játszik. — 0. 10: Brahms-dalok. Petőfi rádió: 12.00: A lonju- meaui postakocsis. Részletek Adam operájából. —,12.45: Tör­vénykönyv. — 13.03: Monteverdi: Sestina. Hat madrigál. — 13.20: Bécsben, Beethoven nyomában. (Ism.) — 14.00; Kettőtől haüg. — 18.10: Idő és történelem. II: rész. — 18.35: Hangverseny a stúdió­ban. — 19.15: Csárdások. — 19.24: A határon túli magyar irodalom. — 19.54: Jó estét, gyerekek! — 20.25: Üj könyvek. (Ism.) — 20.28: Muzsikáról fiataloknak. (Ism.) — 20.58: Made in Hungary. Könnyűzene, tánczene, dzsessz. — 21.36: Puccini:, Turandot. Há­romfelvonásos opera. Miskolci rádió: A megye éle­téből. — Az ózdi 102. számú Szakmunkásképző Intézetben. — Lakásépítés Sátoraljaújhelyen. — Megyénk történelme a mú­zeumi hónap tükrében. — Hang­szerszólók. — Beruházások az Ongal Csavarárugyárban. — Ko­runk ötletei, praktikus újítások. — Operettmelódiák. Televízió: 13.10: Iskolatévé: Számtan-mértan. — 14.00: JCör- nyezetismeret. — 14.55: Fizika — 17.45: Hírek. — 17.50: Hétvégi bi­rodalom. A hétvégi ház beren­dezése. — 18.10: Magilla gorilla. Magyarul beszélő amerikai rajz­filmsorozat. I. rész. — ■>' - - ­dar. Ifjúsági érdekvédelmi mű­sor. — 19.10: Reklám. — 19.15: Esti mese. — 19.30: Tv-híradó. — 20.00: Ibsen: Nóra. Szinmű há­rom felvonásban. — 22.20: Tv- híradó. . Bratislava! televízió: 16.05: Hi- rek. — 16.10: Francia nyelvtan- folyam. — 17.25: Arany kamera. Ifjúsági vetélkedő-sorozat. — 18.40: Esti mese. —.19.00: Tv-hir- adó. — J9.25-: A Tv-híradó jegy­zete. — 19.30: Üj tanulmányi év kezdődik. Publicisztika. — 20.00: Duna-díj. Helyszíni közvetítés az 1. nemzetközi gyermek- és ifjú­sági műsorfesztivál záróünnepsé­géről. — 21.05: Az ötletesebb nyer. Vetélkedő-sorozat. — 21.55: Motorosok műsora. — 22.05: Tv- híradó. Filmszínházak: Béke (f4, hn6, 8): A nagy zsákmány (magyarul beszélő szines francia—olasz, fel­emelt helyárral!). — Kossuth (f3. f5): Ragyogj, ragyogj csillagom! (színes szovjet; f7): Sötét pil­lanat (színes csehszlovák). — Filmklub. (6): Germinál (magyar, csak 16 éven felülieknek!) — Fáklya (f5, f7): A réztorony (szí­nes csehszlovák). — Petőfi (f7): Ben Wade és a farmer (ameri­kai). — Ságvárl (f5. hn7): A szép dragonyos hálójában (szines csehszlovák). — Szikra (5, 7): A halott gyanús (magyarul be­szélő NDK). — Táncsics (f5, Í7): A kezdet (magyarul beszélő szov­jet). Miskolci Nemzeti Színház cn; Cirkuszhercegnő (Ibsen bérlet). .SZERDA Kossuth rádió: 8.18: Kedvelt régi melódiák. — 8.59: Eötvös József élete'és művészete. II. rész. (Ism.) — 9.20: Zenekari mu­zsika. — 10.05: „Nyitnikék”. — 10.40: Adriana Lecouvreur. Rész­letek Cilea operájából. — 11.30: A Szabó család. (Ism.) Petőfi rádió: 8.05: Liszt-dalok, Chopin-zongoraművek. — 8.55: Tallózás a világsajtóban. (Ism.) — 9.10: Kíváncsiak Klubja. (Ism.) — 10.00: A zene hullámhosszán. — 11.55: Néhány perc tudomány. Televízió: 8.05. T_' ténelem. — 9.05: Földrajz. — 9.30: Tizennégy vértanú. ' Tévéfilm. (Ism.) — 10.55: Delta. (Ism.) alias A Volán 3. sz. Vállalat azon­nali felvételre keres irodai ügy­vitelben jártas, gyakorlattal ren­delkező gyors- és gépírót. Fize­tés megegyezés szerint. Jelent­kezni lehet Miskolc. József At­tila u. r?0. sz.,, bejárat a Tüzér utca felől, a munka főosz­tályon. Magyar Painutipar, Bp. IV., Erkel u. 30. (Üjpest) felvesz 15. életévüket betöltött lányokat szövő fonó, cérnázó, csévélő betanulónak. Szállást biztosítunk. Jelentkezés személyesen vagy levélben a gyár munkaügyi osz­tályán.­ingatlan Tanyai ház, 1 kli gyümölcsös­sel, melléképületekkel eladó. Szántó bérelhető. Bíró Árpád, Ózd, Bacsó Béla út 2. Elveszett 3 hónapos angol ser­tés, 3-án ;i óra 'körül, Arany J# u. 27. sz. alól. Becsületes meg­találóját vagy nyomravezetőjét jutalmazom. Milecz. Tel: 37-S21*

Next

/
Oldalképek
Tartalom