Déli Hírlap, 1971. október (3. évfolyam, 231-256. szám)

1971-10-05 / 234. szám

Holnapi A múzeumi hónap keretében Budapesten, a Bem József utcában megnyílt az LKM Öntödei Múzeumának érem-, plakett-, dísz­öntvény- és öntöttvaskályha-kiállítása. Az országban egyedülálló tárlat nyitva tartási ideje alatt (október 3—24.) számos filmve­títésre és szakmai előadásra is sor kerül. Az előadások foglalkoznak az acélgyártás magyarországi történetével, a precíziós ön­téssel, a Ganz öntöde utolsó napjaival, Ganz Abrahám magyarországi munkásságá­val, a magyarországi harangöntés történeté­vel és technológiájával, a honfoglaláskori vasolvasztó-kemencék ásatásaival, s a ma­gyar hámoripar történetével. Minden egyes előadást és filmbemutatót múzeumvezetés követ. (Képünkön: egy érdekes öntőüst és XIX. századbeli öntöttvaskályhák, a már európai hírű múzeum anyagából) (nyikes—kerényi) Staféta a hengereknél Amilyen a „műsor”, olyan a fizetés Argentin delegáció érkezik Miskolcra Holnap öttagú argentin if­júsági delegáció érkezik Mis­kolcra. A demokratikus és haladó ifjúsági szervezet kép­viselőit Havasi Béla, a KISZ Borsod megyei Bizottságának titkára fogadja, majd tájé­koztatja őket a megye ifjú­ságának mozgalmi életéről. Az argentin vendégek kétna­pos itt-tartózkodásuk során ellátogatnak az LKM-be, majd egy környékbeli terme­lőszövetkezetet tekintenek meg. Kétszáz év a tarsolyban A múlt héten Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizott­ságának tagja, a Központi Bizottság titkára látogatást tett a Lenin Kohászati Művekben. A nagy múltú gyár több üzemébe ellátogatott, így többek között az elektroacélműbe„ is. A gyáregység vezetője, Farkas János arról adott számot a Központi Bizottság titkárának, hogy az ugyanilyen kivi­telű és kapacitású acélkemencék más országokban fele eny- nyi acélt sem adnak. Jó érzéssel nyugtázta az elmondotta­kat a Központi Bizottság titkára, de a következő megjegy­zést fűzte a gyáregységvezető mondandójához: — Önök 200 év tapasztalataival rendelkeznek és az év­százados tapasztalatok többre predesztinálják az itt dolgozó kollektívákat. Ez bizonyos értelemben kézenfekvő, ugyan­akkor követelményként is előléphet, hiszen érthető, hogy ott, ahol nemzedékek adták át egymásnak a stafétabotot, ott másként ismerik magát az anyagot is. Ugyanakkor — fűzte hozzá az előbbiekhez a Központi Bizottság titkára — ez érthetően nem csökkenti az önök érdemeit, hiszen a ta­pasztalat csupán egyik feltétele a kimagasló teljesítmény­nek. Kell hozzá fogékonyság is, az újabb, a. korszerűbb technológiák iránt. Ebben pedig a két évszázados múlttal rendelkező gyárban nincs hiány. N. J. Fűtés még nincs Ezer lakás az év vénéig Annak idején, amikor idős Takács János először állt meg a diósgyőri vasgyár durvahengerei előtt, még nagyon sok múlott a hen­gerészek kézügyességén. Em- bemyi magas fogókkal irá­nyították a vakítóan izzó öntecseket, karcsúsodé, en­gedelmes acélgerendákat. Akkoriban még 45—50 kilo­méteres sebességgel siettek a gyorsvonatok. A régi hen­gerészek ráhagyással készí­tették a vasúti síneket, és bizony jószerivel ez volt az egyetlen garancia, hogy hu­zamosabb ideig kitartóan „állták a sarat a pályán”, az átrobogó vagonok kere­kei alatt. A múlt tanúi Az elmúlt több mint fél évszázad óta többször is volt őrségváltás a durva- hengerműben. Csupán a legöregebb hengerészek ad­hatnak számot mindarról, ami azóta történt az épület falain belül. Mert a csarnok s a rakodótér nem változott, csak a tüzes acéltömbök át­futási ideje lett szédí'tően gyors. A gyorsvonatok azóta 100—120 kilométeres sebes­séggel robognak, és a sínek­nél már nem elég némi rá­hagyás a biztonsághoz; kifo­gástalan minőségre van szükség. A gerendasor, ahol. a sí­nek készülnek, mindmáig a hengerész szakma vízválasz­tója. Takács János fia és unokái „a szakma király­nőjének” nevezik a gerenda- sori munkát. Itt ugyanis késztermék hagyja el a hengereket. A „minőségi el­lenőr” igazából az a vállalat, amelyik az idomacélokat fel­használja. Mindennek egy kulcsa van Takács János jövőre kap aranygyűrűt harmincöt éves helytállásáért. Ha a geren­dasort szépnek tartja, a blokksort — ahol dolgozik — kulcsfontosságúnak. Ha csökken a termelés, a többi üzemrész is megérzi a „gyen­gélkedést”. Az évekkel ez­előtt felújított blokksoron ezt mindenki jól tudja.-Csak akkor adnak kevesebb hen­gerelt acélt, ha ők is keve­sebb öntecset kapnak a martinból. Ez a gond — mi­óta Özdról és a Szovjetunió­ból is szállítanak acélönte­cseket — már nem nehezíti a hengerészeit mindennap­jait. > Takács János főkormányos mind a két fiát magával hozta a herigerdébe. Egyi­kük — most szerel le a hon­védségtől — kohó- és gép­ipari technikumot is végzett. — Az apámhoz képest én is előreléptem — mondja Takács János. — Az apák akkor adják, át nyugodt szívvel a munkahelyüket a következő generációnak, ha az új szakmunkás semmit sem tart magától értetődő­nek. hanem a saját tapasz­talatait is igyekszik haszno­sítani. Szerencsére ilyenek a fiaim. János már csoportve­zető az ollónál, ahol a bu­gák méretre vágását végzik. Mint a vezénvszavak A kormánypadnál kemény szavak pattognak, állandóan Jő ütemben épül a növényvédő állomás Űj növényvédő állomás épül 1972-re a Szentpéteri kapui városrész mögött. A mintegy 17 millió forintos beruházás kivitelezője a BÁÉV. A korszerű laborató­riumokkal felszerelt állomás építése igen jó ütemben ha­lad. A négy szolgálati la­kást és a garázshelyiségeket már átadták és az állomás falait felhúzták. zúg a hangszóró, mert össze­gyűjti a hengerde zajait is. Jobbra és balra, mindkét padnál ipari televízió dol­gozik. Ez „hosszabbítja” meg a hengerész karját, vele nyo­mon követhető a bugák útja a hengerek mögött is. A „műsor” — ahogy a kormá­nyosok nevezik — sohasem érdektelen, hiszen a fizetés múlik azon, hogy a tévé képernyőjén minden úgy menjen, mint a karikacsa­pás. A több mint félévszázados gyáregységben így váltják egymást generációk és tech­nológiák. Az elmúlt évben, a magyar acélgyártás történe­tében először, a Lenin Ko­hászati Művek blokksorán dolgoztak fel egymillió ton­na acélt egy esztendő alatt. NAGY JÓZSEF (Folytatás az 1. oldalról) Fűtés- és melegvíz-szolgál­tatás tehát nincs, de a lakóte­lepen tett szemlénk alkalmá­val örömmel hallottuk, hogy a kazánház műszaki átadása megtörtént, az első két ka­zánt a MIK üzemeltetésre átvette. Tegnap már a gázmű szakemberei is igazolták alá­írásukkal a gáznyomásszabá- lyozó állomás hiánypótlási munkáinak elvégzését. Sőt, a TIGÁZ dolgozói a napokban végig lefektették a kazánok gázellátását biztosító Béke ut­cai gerincvezetéket. Már csak a nyomásszabályozó ellenőr­ző mérései és az üzemelte­téshez szükséges engedélyek hiányoznák. A műszaki ellenőrök véleménve Szálai László építésvezető­helyettes szerint az északi Mai kommentárunk: A sértődékeny kereskedelem Üj közgazdasági tényezöl ismerhettünk meg a Televízió jóvoltá­ból: a kereskedelem sértődékenységét. A hét riporterei azt kutat­ták: miért nem kaphatók azok az olcsó, divatos, műbőrből készült lábbelik, melyeket már 1970 őszén felkínált a kereskedelemnek a cipőipar. A nyomozás végeredménye: azért, mert a kereskede­lem megsértődött. Megsértődött: «nivei a cipőipar akkor kínálta fel az újfajta lábbeliket, amikor' már a hagyományos típusokból feltöltötték a raktárakat. Ez történt 1970 őszén. De azóta eltelt egy év és a vásárlók ma is hiába keresik a legtöbb helyen a kispénzűeknek nagyon is meg­felelő női és férfieipőket. Haragszom rádot játszik tehát a cipőnagykereskedelem. Teheti, mivel a vásárlók nem tehetik ugyanezt. Sok év alatt leszoktunk róla, hogy válogassunk. Azt vettük meg, amit kaptunk, hiába szivtuk a fogunkat a borsos ár hallatán, s hiába sejtettük, hogy új cipőnk csak akkor birja ki a telet, ha megkíméljük esőtől, hótól, széltől, sőt még a használattól is. Ez volt a helyzet eddig. De mostanában, mintha új szelek fúj- dogálnának. A legutóbbi híradásokból kiderül, hogy a ruházati kereskedelem raktárai zsúfoltak. Azon tűnődnek az illetékesek, hogyan lehetne bukszájuk kinyitására ösztönözni a vásárlókat. Szerintünk erre igen egyszerű és a kereskedelem őskorában is is­mert módszer kínálkozik: olyan árut kell a raktárakba és a bol­tok polcára halmozni, melyek különösebb propaganda nélkül is vevőre találnak. Pusztán azért, mert szépek, divatosak, tartósak és olcsók. Olyanok tehát, mint ama lábbelik, melyeket hiába kí­nált eladásra a cipőipar mind ez ideig. Érdemes lenne megfon­tolni eme módszer alkalmazását, hiszen mi, vásárlók könnyen vér­szemet kapunk. Előfordulhat például, hogy eltanuljuk a kereske­delemtől a sértődöttséget és csak azért sem vesszük meg a ne­künk nem tetsző árut. Előfordulhat, hogy a köszönést is mellőzve fordulunk ki az üzletből, s ha sokszor és sokan tesszük ezt, va­karhatják a kobakjukat azok a vezérigazgatók, akik még mindig úgy vélik: a fő az, hogy legyen, s teljesen mellékes, hogy milyen az, ami van. (békés) házsor következő három épü­letébe megérkeztek a házfel­ügyelők. Ezekbe az épületek­be ezen a héten a lakók is megkezdhetik a költözködést. A jövő héten pedig a nyolcas jelű épület is fogadhatná la­kóit, hiszen az építők már a 9-es jelű lakóházban takarí­tanak, és lényegében — a még alapozás alatt álló 7-es és 10-es épületek kivételével — eddig már 13 lakóház mű­szaki átadását elvégezték. A Beruházási Vállalat mű­szaki osztályán azonban óva­tosabb nyilatkozatot kap­tunk. Csörgő Gábor, az el­lenőrök csoportvezetője el­mondta, hogy a 4-es. 5-ös, 6- os épületekbe a beköltözést csak a fűtés megkezdésével egyidőben engedélyezik, mert ezekbe a lakóházakba — a 4-es kivételével — még a gáz sincs bekötve, bár a gázve­zeték elkészült, ki is próbál­ták. Így egyedül a gázművek igyekezetén és a kazánok mi­előbbi üzembe helyezésén múlik, hogy mennyit kell várni a költözködésre. A fű­tést azonban — mint a cso­portvezető mondotta — októ­ber 15-ig minden körülmé­nyek között megkezdik. 17 épült! Az elhangzott nyilatkoza­tokból és a látottakból ítélve ma már semmi okunk sincs arra, hogy az ígéretekben ké­telkedjünk. Az építkezés je­lenlegi állása szerint minden eshetőség megvan arra, hogy az év végéig az építők való­ban átadják rendeltetésének a városközpont északi ház­sorának mind a 17 épületét. örvendetes, hogy a kivite­lezők végre figyelembe ve­szik egymás gondjait, sőt. al­kalmazkodnak is egymáshoz. A 16-os és 17-es épületeknél például a BÁÉV a mélyépí­tők első kérésére átszerelte a teherfelvonókat a lakóházak északi oldalára, hogy a társ- vállalat emberei a déli olda­lon zavartalanul haladjanak a távfűtő vezetékek szerelé­sével. Pedig az áthelyezés­hez az épületek valamennyi ablakát újból el kellett tá­volítani. A sajátos kényszerhelyzet­ben — mellyel az egész épít­kezés indult — elsősorban ennek a menet közben kiala­kult összhangnak köszönhe­tő, ha a tervezett, több mint ezer új lakás az év végére benépesülhet. L. P. Tanévnyitó értekezlet A középiskolák és szak­munkástanuló intézetek agi- tációs és propaganda felelő­sei tegnap délután tartották tanévnyitó értekezletüket a KISZ Miskolc városi Bizott­ságán. A huszonöt KISZ-ve- zető az 1971—72-es oktatási év feladatait beszélte meg. Ehhez hasonló összejövetele­ket év közben és év végén is tartanak. REFLEKTOR Ma Budapesten a kereske­delmi és • vendéglátóipari múzeumban „A kávé útja a termelőtől a fogyasztóig” címmel kiállítás nyílik. Debrecenben a hortobágyi puszta természetvédelméről tanácskoznak az illetékesek. Esztergomban az anyagok víztartalmának méréséről ta­nácskoznak a szakemberek. Győrött országos pamut­fonóipari konferencia kezdő­dött. Heves nagyközségbe látogatott a Heves megyében tartózkodó csuvas párt- és állami delegáció. Keszt­helyen országos konferencia kezdődött a szénhidrogének felhasználásáról. Nyíregy­házán „Szabolcs-Szatmár megye a bronzkorban és a honfoglalás korában!’ címmel állandó inállítás nyílt. ^ Szombathelyen megnyitották a levéltár-igazgatók kétnapos országos értekezletét. Za- laegerszegen átadják rendel­tetésének az ország legkor­szerűbb növényvédő állomá­sát. •

Next

/
Oldalképek
Tartalom