Déli Hírlap, 1971. október (3. évfolyam, 231-256. szám)

1971-10-15 / 243. szám

Jónyer és Tímár nélkül Az asztalitenisz-szövetség kijelölte a ma Moszk­vában az Európa Liga mér­kőzésen szereplő együttest. Ez a következő. Férfi egyes: Klampár és Börzsei. Női egyes: Kisházi. Férfi páros: Klampár—Rózsás. Vegyes páros: Klampár—Lotaller. Hiányzik a csapatból Jó­nyer és Tímár; távolmaradá­sukat Horváth Tibor, a szö­vetség főtitkára így indokol­ta: — Hivatalos levelet kap­tunk a Bp. Spartacus veze­tőségétől, és ebben közük, hogy az asztalitenisz-csapat tagjai a legutóbbi nyugat­európai túrájuk alkalmával megsértették a vámszabályo­kat. A klub emiatt fegyelmi eljárást indított. Az i\ß küszöbén a KV SE jjc Kezek a magasban! — ez a cím kívánkozik leginkább az Özd—Ganz-MÁVAG (2:0) mérkőzésen készült kép alá. A kapus, a hátvéd, s — szerencséjükre — a határjelző keze is a magasba lendült, így hiába pihen a labda a gólvonalon túl, ez les volt! (Strohmayer László felvétele) ■ A VTS elnökségi ülése Rangot a városi bajnokságnak! Tegnapi ülésén két témá­kézilabdásai Ügy tűnik, tovább folytató­dik a KVSE szakosztályainak sikersorozata. A jól megala­pozott munka gyümölcseként ez évben NB II-be került ví­zilabda-, röplabda- és birkó­zóegyüttesek után, most a női és férfi kézilabdázók is ma­gasabb osztály küszöbén áll­nak! A női csapat villanyfényes mérkőzésen biztosította be a Hejőcsaba együttesével szem­ben aratott 14:9 arányú győ­zelmével a bajnoki címet, s a szakosztály tagjai nagyon bizakodnak abban, hogy az NB II-be jutásért folyó osz­tályozok akadályait is sike­resen veszik. A Vegyész férfi kézilabdázói is sorsdöntőén fontos mérkőzést nyertek Borsodnádasdon 22:18-ra. Ez a találkozó volt a legnehe­zebb a még hátralevő ellen­feleket tekintve, s a négy tisz­ta pont előny szinte biztos bajnokságot jelent már a bar- cikai fiúk számára. A baj­nokságban nyújtott jó telje­sítmény, s az együttes játék­ereje az osztályozok nehéz küzdelmein is sikerrel átse­gítheti őket.. ról tárgyalt az MTS Miskolc városi tanácsának elnöksége. Először a város labdarúgásá­nak helyzete, majd a városi konferencia elé kerülő elnök­ségi beszámoló képezte a vita tárgyát. A labdarúgásról meghök­kentően szomorú képet fes­tett az előterjesztés, hiszen kiderült, hogy a szövetségi élet és a bajnokság is halódó állapotban van. A városi baj­nokságban alig indul néhány felnőtt együttes, pillanatnyi­lag mindössze öten küzdenek a megyei II. osztályba (!) jutásért. A szövetség tulaj­donképpen csak egy ember­ből áll, s a megyei LSZ is inkább az irányítás kézben­tartására, mint a városi szö­vetség megerősítésére, támo­gatására törekszik. A röviden vázolt állapot­nak természetesen sok oka van. Az egyesületek — ép­pen a szervezetlenség. miatt is — nem nagy érdeklődést tanúsítottak a városi bajnok­ság iránt. A megyei szövet­ség — a költségek növekedé­sét, s a nem mindig hasznos utazást sem figyelembe véve — még a serdülőcsapatokat is a megyei baj nóks ágba osztotta (különösebb jogalap nélkül!). A játékvezetők kül­désével is sokszor baj volt. A TS korábbi vezetése sem fordított különösebb gondot az alapvető hiba, a szövetség gyengeségének felszámolásá­ra. Nehezíti a helyzetet, hogy sok üzem — a korábbi anya­gi és erkölcsi' támogatást megvonva — megszüntette labdarúgó-csapatát. A pálya is kevesebb mint néhány év­vel ezelőtt, s nem akadt senki, aki érvényt próbált volna szerezni annak a ren­deletnek, ami előírja, hogy a megszüntetett sportpályák helyett újat kell építeni. A városi bajnokság jelen­legi értéke közel áll a nullá­hoz, hiszen nem különöseb­ben vonzó dolog, ha az or­szág második legnagyobb vá­rosának labdarúgó-bajnoka csupán a megyei II. osztály­ban kaphat helyet. Jellemző, hogy sók miskolci dolgozó vidéki csapatokban szerepel igazolt játékosként — holott még itt is lakik. Ez óhatat­lanul ahhoz a következtetés­hez vezet, hogy a legkedvel­tebb sportág támogatása csak felsőbb osztályokban látszik „üzemi érdeknek”! A hibákat feltáró beszá­moló, s a vita számos fel­adatot tűzött a VTS elé. Az elmondottak egyben a fel­adatokat is jelzik, amelyeket el kell végezni azért, hogy a városnak rangjához méltó bajnoksága legyen a követ­kező esztendőkben. A VTS elnöksége ezután elfogadta a hó végi tanács­ülés elé kerülő beszámoló tervezetét. HORVÁTH KÁLMÁN Dr. Perec% Lásxló sakkmester rovata Ez történt Buenos Híresben Országos bajnokság a Blikkben Már a Fischer—Petroszjan mérkőzés első játszmája azt a benyomást keltette ben­nünk, hogy az amerikai nagymester felkészülése ez­úttal nem a legjobban sike­rült. Nos, a második játszma után még inkább ez volt az érzésünk! E játszma megnyitás-vá­lasztása Fischer részéről — denesetre Petroszjan bámu­latosan biztosan érvényesí­tette álláselőnyét: Világos: Petroszjan. Sötét: Fischer. 1. d4, Hf6 2. c4, g6 3. Hc3, d3 4. Ff4, Fg7 5. e3, c5 6. de:, Va5 7. Bel, He4 (Járhatóbb út 7. —, de: 8. Fc4:, 0—0.) 8. cd: Hc3: 9 Vd2 ÍEbhen az rejtély! Az amerikai nagy­mester a Grünfeld-vé delem egy ritkán előforduló és Bo- leszlavszkij megnyitáselmé­leti könyve által sötétre hát­rányosnak tartott változatot játszott meg. Igaz. a megnyi­táselméleti könyvek nem mindig állják az idők viha­rát: a „hálátlan” utókc.- szá­mos — jónak vagy rossznak tartott — változatot megdön­tött és megdönt ma is, most azonban nem ez történt. A játszma után kiadott hírügynökségi jelentések el­sősorban Fischer 19. lépését hibáztatják — szerintünk azonban a játszma már ko­rábban eldőlt! Sötét állásnak a 19. lépésnél már olyan sú­lyos szerkezeti gyengeségei voltak, hogy a vereség a leg­pontosabb játék mellett is aligha volt elkerülhető! Min­állásban állapítja meg a Bo- leszlavszkij-könyv világos előnyét.) 9. —, Va2: 10. be:, Va5 11. Fc4, Hd7 12. He2, He5 13. Fa2, Ff5 (Jobb Vc5:!) 14. Fe5:!, Fe5: 15. Hd4, Vc5: 16. Hf5:, gf: 17. 0—0, Va5 18. Vc2, f4 19. c4, fe: (Az első elemzések 19. —, b6-ot ajánl­ják.) 20. c5!, Vd2 21. Va4t, Kf8 22. Bcdl. Ve2 23. d6!, Vh5 24. f4, e2 (Erre az állásra játszott sötét, de világos is! A következmények ismereté­ben jobbnak tűnik 24. —, Ff6.) 25. Fe:, edl:V 26. Bdl:, Ve5: 27. Bfl, f6 28. Vb3, Kg7 79. Vf7t, Kh6 30. de:, f5 31. Bf5:, Vd4t 32. Khl és sötét feladta. Azt tartják: a 21-es szám — nyerőszám! Nos, Fischer ezt a vereséget 20 egymás utáni győzelem után szen­vedte el! Szombaton és vasárnap Hollóstető környékén kerül megrendezésre az 1971. évi egyéni tájékozódási futóbaj­nokság, melyen 54 sportkör színeiben 196 versenyző áll rajthoz. A kétnapos verseny során öt osztályban kerül el­döntésre a bajnoki cím kér­dése. A legszorosabb küzdelem­re a férfi felnőtt verseny­számban van kilátás, ahol az első hat helyezett szinte biz­tosan a válogatott keret tag­jai közül kerül ki. A bajnoki címre több esélyes is pályá­zik. A védő Horváth Attilá­nak (OSC) minden bizonnyal legnagyobb ellenfele a leg­jobb vidéki versenyzőnek számító egri Boros és a volt bajnok Bozán (Bp. Spartacus) lesz. A női mezőnyben csak az a probléma, hogy Monspart Sarolta mögött kik tudnak még első osztályú szintet fut­ni. Az eddigi pályafutásának legeredményesebb évét záró Monspart várhatóan kilence­dik alkalommal is megszerzi a bajnoki címet. A férfi junior bajnokságot most rendezik meg először, s ezen előreláthatólag az egri Bálint és az OSC-s Hegedűs vív majd nagy küzdelmet, A verseny mindkét nap reggel 8 órakor kezdődik és a cél az Eger—Lillafüred mű­úton levő rejteki őrháznál, Hollóstetőtől min'egy 3 km- nyire lesz. bjUndeffíéle Angliában új szállítóeszközt dolgoztok ki a vizen történő áruszállításra. Ez a szállító- eszköz gumiból vagy polieti­lénből készült cső, amelyet a vízre fektetnek és levegővel teli különleges ballon segít­ségével felfújnak. Az alagút- ban szükséges nyomás fenn­tartásához elektromos ventil­látorokat használnak. Az első próbáknál egy körülbelül 4 méter átmérőjű és 400 méter hosszú csőben 2—3 tonna súlyú rakományt szállítottak a tenger felszínén. A külön­leges alagút még erős hul­lámzás esetén is megtartja formáját. Ez az alagút jól hasznosítható a hajók kikö­tés nélküli berakásánál, olyan folyón keresztül történő áru- szállításnál, amelyen nem vezet át híd, tengeri fúróbe­rendezések felszerelésénél és más célokra. A pamíri jak A Pamír-hegység havas lege­lőinek jellegzetes állata a jak. A három és fél méter hosszú, csaknem két méter magas, 600— 700 kg súlyú állat a szarvas- marhafélék családjába tartozik. Hozama jelentős mennyiségű tej, gyapjú, hús és bőr. Tádzsikisz­tán állattenyésztő gazdaságai je­lenleg több ezer jakot nevelnek. A jak igénytelen állat. A hó- borította hegyeken, a téli takaró alatt könnyen jut eleséghez, a nedvdús fűhöz. Az ideiglenes enyhülés, olvadás után gyakran kőkeményre kérgesedő hó éhín­séggel fenyegetné, ám a terme­tes jak még ilyen viszonyok kö­zött is megmenekül az éhhalál­tól — táplálékát kiássa. Körülbelül 20 esztendővel ez­előtt csupán teherhordásra hasz­nálták; több alkalommal 6000 m magasságba is feljutottak vele. A jak Tibetből származik, ahol a híres 19. századi orosz utazó, Nyikoláj Przsevalszkij látta meg először a vadon élő állatot. . A magas hegyekbe mászó tibeti emberek messze elkerülték az erőteljes szarvú, sűrű, földig érő, bozontos szőrzetű, félelmetes külsejű vad jakokat. A magashegyi jak-tartás ígé­retes jövő elé néz. A jakcsor­dákkal télen nem kell meleg völgyekbe vándorolni; így sem súly-, sem pedig számcsökkenés nem fenyegeti őket. Egyiptomiak fedezték fel Amerikát? „Egyiptom felfe­dezi Mexikót” címmel jelenik meg az idén ősz­szel egy angol történész profesz- szar könyve, amelyben az az állítás szerepel, hogy a régi egyip­tomiak már Ko­lumbusz előtt 2670 évvel felfedezték Amerikát és ők létesítették ameri­kai földön az első civilizációt. Ennek bizonyítására a szerző III. Ram­szesz irataiból idéz, amelyekből kitűnik, hogy a fáraó hatalmas tengeri flottát építtetett, hogy az­zal „ a világ végén elterülő országok­ba hajózzon”, Nyu­gatra, ahol a Nap lenyugszik, és ott „hairoba szálljon a pokol istenségei­vel”. A történészpro­fesszor meghatáro­zott azonosságot lát a régi egyip­tomiak és az ame­rikai olmekák szo­kásai és szimbólu­mai között. A Me- dinet Habu-i dom­borműveken úgy­nevezett keresztes diszkoszokat talál­tak, amelyek ál­landó szimbólumai az olmekáknak, de amelyeket megta­lálunk a mayák­nál és némileg más formában az aztékoknál is. Ezen kívül III. Ramszesz és az ugyanebből az idő­szakból származó másik két fáraó­múmián az addig szokásos behajlí­tott ujjú kézfej helyett kinyújtott tenyereket látha­tunk, hasonlóan ahhoz, ahogyan az olmekák dombor­művei ábrázolták a halottakat. Az egyiptomi mitoló­giában gyakran találkozunk olyan istenekkel, akik a „nyugati szellem” megtestesítői, míg az olmekák relief­jein egyiptomi is­tenek ábrázolásait fedezhetjük fel. Ugyanezen ábrá­zolások ismételten előfordulnak a maya és az azték civilizációban. Az író 60 olyan is­mérvet és szimbó­lumot számlált össze az olmekák- nál, amelyek meg­győződése szerint csakis az egyipto­mi és a mezopo­támiai kultúra ha­tásaként magya­rázhatók. Kíváncsiak (Kerényi László felvétele) A Hold és — a penészes sajt Rotterdami Erasmus írta 1542-ben, hogy „ ... a Hold megpenészedett sajtból van...” Nemrég két geológus tanul­mányozta a hang terjedését olasz, svájci, amerikai és nor­vég sajtokban, és megállapí­tották, hogy a hosszanti hang­hullámok terjedése ezekben a sajtokban (16,—2.1 kilomé­ter (másodperc) körülbelül megfelel a hang holdkőzet­ben mért terjedési sebessé* gének. Alagút a tenger felszínén

Next

/
Oldalképek
Tartalom