Déli Hírlap, 1971. október (3. évfolyam, 231-256. szám)
1971-10-15 / 243. szám
Egy év tapasztalatai alapján A közelmúltban a városi tanács elnöke Miskolc területén új rendeletben szabályozta a kötelező munkaközvetítés feltételeit. Mint ismeretes, tavaly szeptemberben lépett életbe az a helyi, tanácsi rendelet, amelyben a város vezetői az egészségtelen munkaerő-csábítás és a rendkívül elharapózott, indokolatlan munkahely-változtatások í. ^akadályozására, kötelezővé tették a munkaközvetítő lapok használatát. Most, az eltelt egy év tapasztalatai alapján vált szükségessé a korábbi rendelet módosítása. Sgy évvel ezelőtt, a rendelet hatására valóságos népvándorlás indult meg a tanács munkaügyi osztályán. Egy-egy fogadónap alkalmával 140—160 elhelyezkedésre váró ügyfél kereste fel a város munkaközvetítő irodáját. A cél egyértelmű volt: mindenáron meg kell fékezni az egyre fokozódó munkaerő-vándorlást. A munkavállalók invázióját azonban a szigorú intézkedés sem csökkentette. A közvetítő irodának már az első hónapokban valóságos „törzsvendég” köre alakult ki. Egyesek újabb és újabb munkahelyeiket keresve rövid idő leforgása alatt öt-tíz alkalommal is visszatértek. Elképzeléseikkel rendszerint sehogyan sem egyezett meg az a munkakör, amelyet az iroda által megjelölt vállalatok felajánlottak nekik. A kedvezőtlen jelenségre maguk a vállalatok sem nagyon figyeltek fel. Legalábbis sok helyen szinte semmit sem tettek a dolgozók munkakörülményeinek javításáért. Rendszerint arra hivatkoztak, hogy nincs elég pénzük a nehéz fizikai munkák gépesítésére és anyagiak híján arra sincs módjuk, hogy új munkavállalóikat ösztönző bérintézkedésekkel érdekeltebbé tegyék a kevésbé vonzó munkakörök betöltésében. Sőt, mint a tapasztalatok bizonyítják, nagyon sok vállalatnál sokkal több gondot fordítottak az új dolgozók toborzására és felvételére, mint a meglévők megtartására. koy év alatt 20 ezren Főleg ennek a helytelen szemléletnek tudható be, hogy a rendelet életbelépését követő egy éven belül csaknem 20 ezren fordultak meg a városi tanács munkaközvetítő irodájában. A Miskolc területén működő vállalatok viszont hónapról hónapra azon siránkoztak, hogy változatlanul nagy munkaerő- hiánnyal küzdenek és az iroda lehetőleg minél több jelentkezőt küldjön hozzájuk. Küldték is. De a bejelentett munkaerőigények szerint a miskolci üzemekben és a helyi vállalatoknál ez BÉLYEGGYUJTÉS Hazaérkezett az NDK-ból a miskolci lilatellsta delegáció, akik Halle, illetve a rudabá- nyaiak, akik Aschersleben vendégei voltak. Az Ascherslebenben megrendezett bélyegbörzén részt vett mindkét delegációnk, s azt tapasztalták, hogy ott a magyar bélyegeket magasan értékelik. Ugyanitt került megrendezésre az Aschersleben — Miskolc — Ru- dabánya bélyegldállitás Is, melynek emléklapját ezúton mutatjuk be kedves olvasóinknak. ról, politikai-eszmei és esztétikai szerepéről. Mindezek nemcsak elhangzott szavak, hanem a gyakorlati valóságban Is fellelhető jelenségek, mindenütt kulturált körülmények között hódolhattak szenvedélyüknek a bélyeggyűjtők, s az említett vezetők mindenütt ott voltak a klubokban is a napi felelősségteljes és fáradságos munkájuk után. Van mit tanulnunk tehát, s át3. Kreis * Briefmarken * und Preundschafts-Ausstdiung ASCHgRSUBEN 1.-3.10.1?» ASCHERSUBEN A Hallei kerületi Filatelista Szervezet jóvoltából a miskolci delegációnak módjában állt megismerni jó néhány kör belső tevékenységét is. Az NDK Kul- túrszövetség, a párt-, állami és vállalati vezetőségek anyagilag és erkölcsileg igen intenzíven támogatják a különböző filatelist* csoportokat. A különböző helyeken történt fogadásokon nagy szeretettel beszéltek az említett szervek vezetői a bélyeggyűjtés hasznosságávennünk az NDK-beli barátainktól. « A MABEOSZ Észak-magyarországi Területi Irodájától nyert értesülés alapján örömmel állapíthattuk mec, hogy Miskolcon is jó ütemben halad az új tanévben az ifjúsági bélyeggyűjtő szakkörök újjáalakulása. Sajnos, egyes tanintézetekben problémát jelent a szakkörvezető biztosítása, de az iskolaigazgatók és a pedagógus-szakszervezet felnőtt bélyeggyűjtő köre hathatós segítséget ajánlott fel. V. Gy. év szeptemberében pontosan annyi betanított, segéd- és szakmunkás hiányzott, mint egy évvel ezelőtt. Közben bebizonyosodott az is, hogy a rendelet nemcsak a „vándormadaraik” számára szigorította meg a munkahelyváltoztatás feltételeit, indokolatlanul fékezte a természetes, egészséges munkahely- változtatásokat és — feleslegesen szaporítva az adminisztrációt — nem sikerült megkönnyíteni a miskolci nők elhelyezését sem. A városi tanács elnökének új, módosított munkaközvetítési rendelete ez év szeptemberétől ezeket a jelenségeket szünteti meg. A korábbi rendelettel szemben egyebek között szabad utat enged az indokolt munkaerőmozgásnak: azok, akik lakóhelyükhöz közelebb kívánnak elhelyezkedni, vagy szakképzettségüknek jobban megfelelő, új munkahelyet választanak — ha kivárják a vállalatuk kollektív szerződésében meghatározott felmondási időt és munkakönyvükbe „munka- viszonya megszűnt” bejegyzés kerül — közvetítés nélkül is bárhol munkába állhatnak. Megkönnyíti a nők elhelyezkedését Az új rendelet könnyít a vidéki nők elhelyezkedésén. A korábbi gyakorlattal ellentétben szeptembertől — fizikai munkakörökbe — közvetítés nélkül felvehetők a vidéki nők. Űj vonása a rendeletnek az is, hogy a kiközvetítést minden, a büntetés- végrehajtási intézetekből szabadult munkavállaló számára kötelezővé teszi és az előző rendelettel szemben, egységesebb intézkedést hozott az önkényes kilépők, illetve a megrögzött vándorlók közvetítési kötelezettségéről. Az utóbbi rendelkezés szerint minden olyan szellemi, vagy fiziikai férfi- és nődolgozó, akinek munkakönyvébe „kilépett” bejegyzés kerül, vagy a munkára való jelentkezését megelőző egy éven belül kétszer, illetve többször — felmondással — változtatta meg munkahelyét, csak a közvetítő iroda engedélyével vállalhat munkát. Egyszeri munkahelyváltoztatáshoz tehát — ha az nem „kilépett” bejegyzéssel történik — közvetítés nélkül, mindenkinek joga van. I. P. Kooperációs szerződések Negyvenkétezer dollár értékű megrendelést kapott a dán FUNKI cégtől a felső- zsolcai Mezőgazdasági Gépgyártó és Szolgáltató Vállalat. A dán cég 12 sertéstelepet épít Magyarországon és ehhez gyárt a vállalat automata etetőberendezésekhez való alkatrészeket. A vállalat a megrendelt alkatrészek kétharmadát már leszállította, s mihelyt megoldódik a szállítási probléma, megküldik az alkatrészek hátralevő részét is. Ezen kívül még két NSZK-beli céggel kötött szállítási szerződést a vállalat olajégőházak és különböző öntvények gyártáséra. Sokszoyeszterya az egyetemen „Sokszögeszterga az egyetemen” címmel rendezett ankétet tegnap délután a Fiatal Oktatók Klubja az egyetemvárosban, melyen Gellért Károly, a feltaláló ismertette találmányának sokrétű „tudását”. Ezután a gép továbbfejlesztett változatán dolgozó egyetemi munkacsoport tagjai — dr. Gribovszki László tanszékvezető egyetemi tanár, dr. Tajnafői József egyetemi docens és dr. Hidasi Károly egyetemi adjunktus — röviden vázolták a gép működési mechanizmusát, rendkívül sokrétű ipari alkalmazási Lehetőségeit. Szó volt a gép elterjesztésének problémáiról is. Munkahelyi közérzet A munkahelyi közérzet olyan tényező, amiről elfeledkezni közömbösségre, hibás szemléletre vall. Sajnos, nem egy helyütt nem vesznek tudomást arról, hogy az ember nemcsak munkaerő, hanem érző, terveket kovácsoló, alkotásra termett lény. Nem mindegy, hogy a dolgozóknak — bármilyen poszton is legyenek — milyen a közérzetük, a hangulatuk. Olyan-e, hogy örömük telik abban, amit csinálnak, va®y pedig a rideg, embertelen környezetük miatt kedvetlenek. gátlásokkal küzdenek. Elsősorban nem a fizikai értelemben vett környezetről, annak hangulatáról (egyébként ez is lényeges), hanem a vezetők és a beosztotak közötti emberi kapcsolatokról van szó. Mert ez a lényeg. Ebből kell kiindulni a jó munkahelyi légkör kialakításának meghatározásához. Miután életünk egyik legfontosabb színtere a munkahely, a jó közérzet elsőrendű feltétele, hogy az ember olyan feladatokat kapjon, amelyek megoldására adottságai, tervei, vágyai irányulnak. Ehhez kapcsolódik az egyéni képességek kibontakoztatásának lehetővé tétele, az erkölcsi és anyagi elismerés, valamint annak a tudata, hogy számítanak az ember munkájára. Tehát nemcsak kötelességei vannak, hanem a véleményét, javaslatait is figyelembe veszik a vezetők, miég akkor is, ha azok netán ellentmondanak az utóbbiak álláspontjának. A szóban levő feltételek ha hiányoznak, növekszik a nyugtalanság, lábra kap az intrika, útjára ered a pletyka, kezdődik a fúrás, ami mind együttvéve kátyúba vezet. Ekkor már csak a felsőbb szervek beavatkozása segít a problémák megoldásában. A munkahelyi légkörért és közérzetért mindenki felelős, de legfőképp a vezetők, akiknek nagyfokú emberismerettel, megbízható önkontrollal, kellő határozottsággal, elegendő pedagógiai érzékkel, s mindenekelőtt szilárd erkölcsi alap- elvekkel kell rendelkezniük. Ma már mind több az olyan vezető, akinek az irányítása alá tartozó munkahelyen jól érzik magukat a dolgozók. Ott azonban nincs mivel büszkélkedni, ahonnan menekülnek, ahol nem tudnak, nem is akarnak megmaradni a munkatársak. S főként azért nem, mert csalódások, megaláztatások érik őket. s mindezekért elégtételt sem kapnak. A rossz munkahelyi közérzet miatt sok ember más munkahelyet választott már magának. Ahol sokan vannak a hasonló szándékúnk, ott valami baj van az emberi kapcsolatokban. Ekkor mér a gyökerekig kell nyúlni, hogy megszűnjék a baj oka, s a dolgozók érezzék a munka, az alkotás örömét. A munkahelyi légkör és közérzet minőségével a gazdasági munka tartalma is mérhető. S hogy az eredmény milyen, az senki számára sem lehet közömbös. T. F. STOP! EGY PERCRE! A vezető határozzák képeségei meg a tempót Autósok—motorosok rovata A hét elején a III. Tokaj Rallye keretében, a Magyar Újságírók Országos Szövetsége, a Magyar Autóklub és a Vue Turistique nemzetközi szimpoziont rendezett Debrecenben a közlekedési újságírók részvételével. A tanácskozáson előadást tartottak műszaki szakemberek is. Figyelmet keltő volt dr. Nádasi Antalnak, az Igazságügyi Műszaki Szakértői Iroda vezetőjének előadása, amely az embernek a közlekedés bizÓránként 160 kilométeres sebesség Befejeződött a felépítménycsere A tervezettnél három nappal előbb, már októb’er 13-án, befejeződött a felépítmény- csere a MÄV miskolci Igazgatóság Ernőd és Mezőkeresztes közötti pályaszakaszán. A 13,6 kilométeres vonalon a munkálatok 59 millió forintba kerültek. Ernőd és Mezőkeresztes között, a bal vágány felújítását július 5-én kezdték el. A régi, méterenként 48 kilogrammos síneket 54 kilogrammosokra cserélték ki. A 25 centiméteres talajjavító rétedre 50 centiméteres zúzott kő ágyazat került, amelybe az előfeszített vasbetonaljakat helyezték. A síneket természetesen hézag nélkül fektették le. A munka során 39 ezer köhméter földet mozgattak meg, 25 ezer köbméter kavicsot és 56 ezer tonna zúzott követ építettek be. Az Ernőd és Mezőkeresztes közötti felépítménycserével befejeződött a Miskolc és Mezőkövesd közti szakasz felújítása. Ezen a nagy teherbírású, korszerű pályán 140—160 kilométeres óránkénti sebességgel közlekedhetnek a vonatok. A biztonságra törekvés jegyében, ezzel egyidejűleg állították forgalomba az automata téiiköz- biztosító berendezéseket is. Reméljük, hogy e munkák befejezése ugyancsak hozzájárul ahhoz, hogy végre pontosan, menetrend szerint közlekedjenek a vonatok. S. J. tonságában betöltött szerepéről szélt. Bár a közlekedés biztonságában az ember játssza a főszerepet, furcsa módon az tapasztalható, hogy ennek ellenére a járművek „felkészültsége” napjainkban ilyen szempontból messze megelőzte az embert. A jármű biztonságát elsődleges és másodlagos szempontok alapján vizsgálják. Az elsődleges biztonság fogalomkörébe a járműnek azok a tulajdonságai tartoznak, amelyek révén a baleset eleve megelőzhető: jó fékek, gumiabroncsok, stabilitás, precíz kormányszerkezet, jó kilátás stb. A másodlagos biztonságnak a már bekövetkezett karambolnál van jelentősége: párnázott szerelvényfal, biztonsági övék, fejtámlák stb. E két biztonsági tényező már adva van a gépjárműveknél. Ám az ember mindezek megléte ellenére is előidézhet balesetet, ha a közlekedésben tanúsított magatartása nem megfelelő. Ha például egy kitűnő műszaki biztonsággal rendelkező autót egy könnyelmű, agresz- szív ember vezet, minden bizonnyal hamarabb előadódhat baleset, mint olyannál, amelynek volánjánál óvatos, körültekintő, udvarias ember ül, bár maga a jármű éppen fék- és kormányszerkezetjavításra szorul. Mert az ember — a hibák tudatában — úrrá tud lenni a körülményeken. Ám az ember nem gép: teljesítőképességeinek előfeltételei vannak akkor is, ha óvatos, figyelmes stb. vezető. Hiszen a például a fáradtság az ember akaratától függetlenül csökkenti a koncentrálóképességet. Már az is baleset okozójává válhat, ha a vezető kényelmetlenül ül, ha a kocsi szellőzése, fűtése rossz, ha a belső zajok meghaladnak egy bizonyos határt. Mindez a vezető kifáradási idejének megrövidülését eredményezi. De ez is megelőzhető, mert az ember saját magán is képes úrrá lenni az értelem, a belátás és az önfegyelem révén. Az autóversenyzők szokták mondani: a tempót ne az autó, hanem a vezető képességei határozzák meg! Így igaz. Ha már a jármű veszi át a vezető szerepet, az eredmény többnyire katasztrofális. (rodvcmyi) Javul a kifli minősége Üzembe helyezték a Miskolci Sütőipari Vállalat 3. számú üzemegységében az új kifligyártó gépsort. Már adtunk hírt arról, hogy a zsemlék minősége a korszerű, új gépek üzembe állításával javult: a kabátgombból péksüteménnyé nőttek. Ugyanilyen gépekkel kezdték a város napi kifliszükségletét kielégíteni: nagyobb az 55—60 ezer kifli „kinövése”, jobb a „bélzete”. Talán nemsokára új kenyérgyártó gépsorról Is adhatunk hírt, amelyet a vállalat főtelepén szereinek össze. Uj rendelet a munkaközvetítésről
