Déli Hírlap, 1971. október (3. évfolyam, 231-256. szám)
1971-10-05 / 234. szám
& 75 éve — az országban elő szőr —1 a Békési Kosárfonóipari Vállalat kezdte meg a fűzfavessző iparszerű feldolgozását. Az egyszerű formákat szép kivitelű kosarak, használati eszközök, modern bútordarabok követték. Ma a vállalat évi SO millió forint értékben ké- tzít vesszőárut Életveszélyes simogatás Télen több a veszett róka Csuvasföldi jegyzetek (2.) A kard védelme alatt Néhány évi átmeneti szünet után az utóbbi időben ismét gyakrabban fordulnak elő veszett állatok — adta hírül a Magyarország legutóbbi számának egyik terjedelmes cikke. Hazánkban a veszettség legősibb terjesztői a kutyák és a rókák, melyek könnyen megfertőzhetik az elővigyázatlan embereket. (Kiterjedtebb erdőségekkel rendelkező országokban a farkasok is terjesztik e veszélyes betegséget.) A miskolci Állategészségügyi . Intézet szakembereinek tájékoztatása szerint Borsod megye — s általában a határ menti megyék — az állati veszettség szempontjából meglehetősen ..előnyös” helyzetben vannak. A szomszédos országokban ugyanis nincs olyan hosszú ideje tartó, rendszeres megelőzés, mint nálunk, így a vadak a veszettséget leggyakrabban a határon keresztül, szabadon közvetítik. A kutyák pedig az ilyen állatokkal való marakodás vagy azok. lakóhelyének feltárása során fertőződnek, s , juttatják tovább e veszélyes kórt. Az Állategészségügyi Intézetben az elmúlt három hónap alatt 14 veszettséggyanús rókát boncoltak fel, s az agyvelőben végzett speciális vizsgálatok 12 esetben mutattak ki veszettséget. (De állapítottak meg ilyen betegséget borznál, vadmacskánál. sőt házimacskánál is.) A téli hónapokban általában több a fertőződött vad, mint az év többi szalmában, emiatt különösen óvatosak kell lenniük a kirándulóknak, a téli sportok kedvelőinek. A veszett vad legfőbb ismertetőjele, hogy feltűnően szelíd, az ember közeledésére sem szalad el, sőt tűri a simogatást is. S miután a vadak leggyakrabban marakodás útján fertőzik egymást, szőrzetükben is hordják a veszettség kórokozóit, a simogatás tehát életveszélyes. Ha valakit egy róka vagy kóborló kutya mégis „kísértésbe ejtene”, a saját érdekében azonnal forduljon orvoshoz! Tavaly Lillafüreden egy veszett kutya több embert is megharapott, ők azonban csak a fertőzés észlelése után keresték fel az orvost. Ilyenkor azonban sok gondot s nehézséget okoz a kigyógyítás. És ha későn fordulnak orvoshoz, esetleg a beavatkozás sem segít. Három évé erre is volt példa a megyében. Az emberi veszettség elkerülésének legfőbb feltétele — állapították meg a tanács, illetve a KÖJÁL vezető orvosai —, hogy a háromhónapos korukat betöltött kutyákat a területileg illetékes állatorvos védőoltásban részesítse. Külterületen védőoltásban kell részesíteni a macskáikat is. A védőoltásra felvezetés az állatok tulajdonosainak büntetés terhe mellett kötelező! Virágzó fáj volt Az utóbbi évek egyre több bizonyítékot szolgáltatnak arra vonatkozóan, hogy a Szahara valamikor virágzó táj volt. A nigeri uránbánya feltárása és kiaknázásának megkezdése hozzájárult az Air hegység tüzetesebb tanulmányozásához. Ma itt egy tucat oázis és mintegy 30 kút köré összpontosul az élet. Bizonyos régészeti leletek, amelyekre a közelmúltban bukkantak rá, arra engednék következtetni, hogy valamikor az Air hegységben buja növényzettel övezett tavak voltak. Erről tanúskodnak például az itt talált krokodilkoponyák, egy dinosaurus csontváza, elefántagyarak, továbbá olyan fák maradványai, amelyek már kipusztultak a Szaharából. A leleteik között ősi, kőből készült karkötőket is találtak, ahhoz hasonlókat, amilyenkekel ma is díszítik magukat a nők. Megfelelő napálláskor a kard árnyéka rávetődik az üzem homlokzatára. Nem fenyeget, véd ez a kard. Ágaskodó lován, kivont karddal Csapájev, e város szülötte védeni látszik Csebokszári egyik jelentős es új üzemét, az Elektromos Mérőkészülékek Gyárát, ahonnan 48 országba szállítanak különböző műszereket. Az állandóan fejlődő üzemben négyezer ember dolgozik, zömében lányok, asszonyok. Hazánkban is ismertek Jelena Filipova, a köztársaság erőműi dolgozói szak- szervezetének rendkívül csinos elnöknője, itteni kísérőnk, bennszülött csuvas; Moszkvában végzett és lett elektromérnök. Negyvenkét évével azok közé a fiatal csuvas értelmiségiek közé tartozik,- akik még nagyon jól tudnak emlékezni a 30-as évekre, amikor a csuvasföl- dön is megindult a dinamikus lendületű fejlődés. Az úgynevezett precíziós szereidében 1100 nő dolgozik fehér köpenyben, fehér fityu- lában. Soha azelőtt nem láttak gyárat, míg be nem léptek ennek a néhány esztendős múltra visszatekintő üzemnek a kapuján. S ma olyan precíziós műszereket gyártanak, amelyek ismertek hazánkban is. Kapcsolat egy egri gyárral Hogy a csuvas ipar, közelebbről a főváros ipara milyen jelentős, arra néhány nap múlva döbbentem rá igazán, amikor módom volt rövid, de rendkívül tartalmas és sokoldalú beszélgetésre V oronovszkij elvtárssal, a párt csuvas Központi Bizottsága első titkárával. '— Az önök Gagarin Hőerőművéhez is innen szállítottak relét — jegyezte meg csak úgy mellékesen, amikor arról szólt, hogy csuvasföl- dön manapság már az elektromosipar a legjellemzőbb és a legfontosabb. De itt készülnek sorozatban a K 130- as traktorok, s e gépgyárnak mind szorosabb a kapcsolata például az egri Fi- nomszerelvénygyárral. Húszezer ember dolgozik a papírgyártásban, több mint hétezren a kitűnő minőségei gyártó pamutszövő gyárban, a bútorgyártás évi volumene eléri a 20 millió rubelt, s évente több mint félmillió mosógépet állítanak elő nem is egv. de két típusban. — Csak a fővárosban nyolcvannál több üzem van jelenleg — hangsúlyozta a párt első titkára, s szavai közben nem tudtam szabadulni a gondolattól, hogy még egy emberöltő sem telt el azóta, amikor ezen a földön veszélyesen nagy szavuk volt a sámánoknak. A villamosság szerepe A 30-as évek útépítkezésein kezdtek ismerkedni a A tudományos cs technikai folyóiratok, valamint a tv képernyője sokszor foglalkozik a légpárnás közlekedés szárazföldi és vízi járműveinek kísérleti darabjaival. Nem érdektelen tehát utánajárni; milyen kilátásai vannak nálunk ezeknek az újszerű járműveknek. Bárd István, a MAHART műszaki-fejlesztési osztályának vezetője szerint figyelemmel kísérik a külföldi fejlődést ezen a téren azért, hogy a legjobban hasznosítható megoldásokat alkalmazzák, ha a 2000. évig terjedő távlati tervekben szereplő szárnyashajó, illetve légpárnás hajó beszerzési tervek megvalósításra kerülnek. A MAHART-nál végzett kísérletek azt bizonyítják, hogy hazánkban ilyen típusú vízi csuvasok voltáképpen az ipari munkával, a gépekkel is. — A villamosság mind mélyebbre hatol az életünkbe — mondotta Leonid Fili- povics, a mérőkészülékek gyárának igazgatója, korántsem valamiféle közhelyként, hanem indokként: miért kell tovább és egyre tovább terjeszkednie az üzemnek. Nézem a barna, fekete, bogárszemű lányokat, asszonyokat. amint rendkívül el- merülten hajolnak az apró kis alkatrészek fölé. A szemük azért mégis fel-felvil- lan, kiperzsel a fehér fityula alól, arra is van idejük, hogy gyors mozdulattal eltüntessenek, vagy elővarázsoljanak egy-egy tincset, látva, hogy fényképezem őket. járműveket a szükséges ipari háttér hiányában nem lenne gazdaságos gyártani, így a meglevő és Bécs—Budapest között közlekedő három szovjet gyártmányú szárnyashajó mellé, amint az indokolt lesz, a további szárnyas — vagy légpárnás — vízi járműveket ésszerűbb külföldről beszerezni. A személyszállításon kívül szóba jöhet légpárnás hajók alkalmazása vízszabályozási, vízirendészeti szervek részéről is. nagyobb folyóinkon, tavainkon. Petrik Ottó, a Közlekedési Múzeum osztályvezetője, aki nemrég járt tanulmányúton légpárnás vasúti berendezésekkel kísérletező külföldi vállalatoknál hasonlóképpen nem tartaná gazdaságosnak az ilyen irányú magyar kísérleteket. Egyébként is a légpárnás vasút a kétségtelenül nagy gyorsaság, a háromszáz kilométeres menet- sebesség nagy előnye mellptt ma még két megoldatlan nehézséggel küzd: hajtóenergiafogyasztása a hagyományosnál jóval nagyobb, a pályaépítés követelményei pedig műszaki feltételek és ráfordítás szempontjából rendkívül költségesek. A műszaki egyetemen végzett számítások és kísérletek ezt kétségtelenül igazolták. A vízi közlekedésben tehát, ahol legalább pályagondok nincsenek, szerepel a távlati tervek között a szárnyasvagy légpárnás közlekedés fejlesztése, illetve bevezetése, a vasutainknál azonban csak jóval később, a nemzetközi forgalom hálózatához való kapcsolódás távoli időszakában kerülhet sor a légpárnás közlekedésre. Rejtvénvfejtők klubja Ma kezdi meg működését a rejtvényfej tők klubja a’ Molnár Béla Ifjúsági és Üt- törőházban. Kedden a sakk- rejtvényeket, s a matematikát kedvelő úttörőknek tart foglalkozást egy vezető pedagógus, pénteken pedig az idősebb klubtagok találkoznak, hogy kép-, betű- és keresztrejtvény megfejtésével szórakozzanak. Mit szól hozzá, hogy... ... mi minden befolyásolja a zöldség-gyümölcs árakat? — Az időjárás, a termésátlag, a szállítási költség, egyszóval mindaz, ami javítja, vagy rontja a kínálat és a kereslet arányát. — Magában egy közgazdász vész el. De bármilyen jól tudja is a leckét, én még mindig tudok újat mondani: képzelje el, az is befolyásolja, hogy egy bizonyos Z. úr mennyit akar keresni. — Egy bizonyos Z. úr? — Igen, egy bizonyos Z. úr, aki történetesen az áfész üzletvezetője és több más zöldségbolt üzletszerzője volt, vagy talán még ma is az. — Ez olyan izgalmasan indul, mint egy krimi. — Nem is téved sokat, amikor kriminek nevezi ezt az ügyet. — Ne csigázza tovább a fantáziámat! Halljuk a sztorit! — Egy kicsit messziről kell kezdenem a történetet. Valahol ott, hogy a népi ellenőrök többször megfordultak az elmúlt hónapokban a zöldség- és gyümölcsboltokban. Megállapították egye- . bek között, hogy az áfész üzleteiben — különösen a primőr időszakban — lényegesen drágábban árusítják a zöldséget, gyümölcsöt, mint az AGROKON- ZUM-nál. Vajon miért? — tették fel a kérdést és a válasz eléggé meglepő volt. — Vé|re túl vagyunk Ádámon és Éván. Ha lehet, most már térjen a lényegre!' — Nos, hallja a lényeget: Z. úr — mint mondtam — saját üzlete és négy másik bolt számára is a piacon vásárolta fel az árut nap mint nap. Maszekoktól, termelőszövetkezetektől, ahogy jött. Teljesen szabad kezet adtak neki, any- nyit fizetett a zöldségért, gyümölcsért, amennyit jónak látott. — Nyilván nem keveset. S ettől lett drága az áru? — Nemcsak ettől. Z. úr ugyanis nem volt önzetlen ember. Sőt. Nem elégedett meg a számára biztosított jutalékkal sem. Saját zsebre is dolgozott. — Mint egy maszek. — Igen, majdnem úgy, mint egy maszek. Vásárolt például tököt kilónként 4 forintért. Az üzletben 8 forintért árusították, de az áfész-nek csak kilónként 5—6 forintot számolt el. A zöldbabért 14 forintot fizetett, az árcédulára azonban már 18 forintot írt, elszámolásán viszont 16 forint szerepelt. — Hűha! Ez aztán üzlet a javából. De hogyan csinálhatta? — Hogyan? Ügy, hogy kiváló, megbízható embernek tartották. Nemcsak azt engedték meg neki, hogy zsebből fizessen, hanem azt is, hogy csak az áru értékesítése után 2—3 nappal számoljon el. Felvásárolta a tököt annyiért, amennyiért akarta, eladta annyiért, amennyiért akarta és elszámolt any- nyit, amennyit akart. * — A vevő pedig fizetett annyit is, amennyit nem akart. — Ügy ám, barátocskám. Amikor a tökfőzeléket kanalazta, gondolni sem merte volna, hogy hozzájárul néhány forinttal Z. úr ebédjéhez is. — Ebédjéhez? Talán inkább lakomájához. Akinek ennyi esze van, az biztosan rájön, hogy a tökfőzeléknél jobb menü is akad. Teszem azt, a sült csirke. — S maga ezen nevet? — Már hogyne nevetnék. Árra gondoltam, hogy a sült csirke után milyen rosszul esne ennék a bizonyos Z. úrnak a „kincstári” koszt. Ott talán megenné még a tököt is. Feltét nélkül. — Feltéve, ha. . De ez már nem a mi gondunk. BÉKÉS DEZSŐ (Folytatjuk) GYURKÓ GÉZA Légpárna a képernyőn és a valóságban
