Déli Hírlap, 1971. október (3. évfolyam, 231-256. szám)

1971-10-22 / 249. szám

/ Jól tudj áh9 hogy szabálytalan Önkényes garázsépítők \ 5^ A Felsőzsolyomkának nevezett városrészen,. hegyoldalba vájt pincelakásokban éltek az Olaszországból idetelepedett szőlőmunkások. A kolónia emlékét őrzik a mai pinceházak és néhány ócska viiyilló is, mely lebontásra vár. Egyszer csak süllyedni kezdett a díszkiít Labirintus a város alatt — Kinek van önök közül építési engedélye? — Senkinek. A tanácson évek óta hitegetnek, tavaly­tól meg azt mondják, hogy senki sem építhet garázst. Az újság megírta, hogy valami emeletes garázs-dolog lesz itt a Kiliánban is, de mi már nem várunk öt évet. — Ezek szerint azt is tud­ják, hogy az engedély nélkül épült garázsaik miatt 5000 forintig terjedő pénzbírságot szabhatnak ki, rosszabb eset­ben lebonthatják az épüle­tet? — A büntetést kifizetjük, de ha lebontják akkor .ad­dig megyünk, míg megtalál­juk az igazunkat. . . — ... azt nézné inkább a tanács, hány embernek van két garázsa, hánvan adják k*i havi háromszázért, vagy megépítik tízezerért, és egy hónap múlva ott a tábla, hogy eladó huszonnyolcezer­ért... — ... nem lehet garázst építeni? Hát akkor azt mondja meg nekem, hogy itt mellettünk, ezen a garázste­lepen kinek az engedélyével éoítettek legalább tizenöt ga­rázst egy év alatt? Hát hoev megy ez az egész? Akinek Kulisszák hangokból A Magyar Rádió immár világszerte ismert és elis­mert magnószalagon őrzött „kulisszával” rendelkezik — a készlet több ezer zajt, zö-’ rejt, neszt tartalmaz. Régen, a „hőskorban” ugyanis még az volt az uzus, hogy ötletes, szemfüles ügyelők maguk keverték ki mindenféle rej­telmes eszköz segítségével a kért hangokat. így a vonat- töfögés klasszikus utánzata a tálon megfelelő ütemben mozgatott lencse lett. De a modem magnetofonok korá­ban igencsak lejárt az eső­gépeik, szélfúvók szerepe. Manapság minden valamire­való zajt — eredetiben rög­zítenék. így a hallgató leg­többször naív trükkre gya­nakszik egy-egy rádiós va- dászikalaind közvetítésekor, a mikrofonok körül mókásan szaladgáló, nyávogó embe­rekre — holott a dzsúngel- hangok valóságosak, így vet­ték fel valahol az indiai ős­erdőben ... Kevesen tudják, hogy világszerte élénk a cse­rebere. Tőlünk természetesen „eredeti magyaros hangokat” kérnek — így aztán „export­cikk” lett a Mátyás-pince, a Vidámpark, a sípláda nye- kergése, az utóbbiból ugyanis állítólag már csak nálunk találni nemes példányokat... REFLEKTOR Ma Budapesten a Magyar Építőművészek Szövetségének székházában nyilvánosan is- • mertetik a szegedi könyvtár és levéltár tervpályázatának eredményét. + Debrecenben a tiszántúli városok köz­egészségügyi helyzetéről ta­nácskoznak. + Egerben vé­get ér az országos közúti közlekedési konferencia. Somoskőújfaluból korabeli gőzmozdonnyal vontatott sze­relvény indul Zólyomba azon a vonalon, amelyen 100 esz­tendeié indították az első szerelvényt. ^ Szombathe­lyen á gépkocsik vevőszolgá­lati ügyintézéséről megyei ankétot rendeznek. y Tatán országos agárverseny lesz. + Tatabányán bányabiztonsági tanácskozást tartanak. ★ Zalaegerszegen az „Atlas Copco” cég bemutatja a kis­gépeit hosszú a keze, az kap enge­délyt, minket meg rendőrrel fenyegetnek?! Az indulatok igencsak el­szabadultak tegnap este a Kilián déli lakótelep Sajó- parti garázstelepén, míg 23 leendő vagy félig kész ga­rázsnak a történetét bogoz- gattuk. Vagy harmincán lehettek a lakótelepen olyanok, akik nem kaptak engedélyt gará­zsuk felépítéséhez. A tavaly decemberben kiadott „garázs­stop” szerint pedig senki sem kaphat — egyelőre —*• építé­si engedélyt. A kiliániak ez­után — teljesen reményte­lennek látva helyzetüket — felbuzdulva az állítólagos példákon, a garázstelep vé­gében a Szinva közvetlen partján nekiláttak a földhá­nyások elhordásához, pár napja pedig már építkeznek. Ki tud a szövetkezetről? A másik verzió úgy szól, hogy egy hónappal ezelőtt garázsépítő és fenntartó szö­vetkezet alakult a lakótele­pen, körülbelül száztíz taggal, Csercsik Ferenc kiliáni ga­rázstulajdonos és lakos el­nökletével. Egyesek szerint a szövetkezet megtartotta ala­kuló gyűlését és a MÉSZÖV képviselője is ott ült az el­nökségben. Egyesek szerint az a föld, amin építkeznek, ezé a szö­Hatan-nyolcan ülnek az asz-' tálnál a kellemesen fűtött szobában. Amíg a többiekre várnak, útjára ered a szó. Van, aki csak úgy, fejből me­séli tapasztalatait, mások — hogy minden tévedést kizár­janak — a jegyzetet is segít­ségül hívják. Amolyan „be­melegítő” beszélgetés ez az I/l-es területi (Dózsa,) párt- szervezetben a vezetőségi ülés előtt. Kölcsönös tájékozódás az alapszervezet hatókörébe tartozó terület (a belváros) ügyes-bajos gondjairól. Információs csoport Már az első percekben pa­rázs vita kerekedik amiatt, hogy a Madarász Viktor utca Búza tér felőli végén még mindig nincs rend. Itt — a városrendezési tervnek meg­felelően — lebontottak né­hány épületet. Annak idején valakinek megengedték, hogy a még használható építőanya­got „kibányássza”, de arra már nem gondolt — és saj­nos, még mindig nem gondol — senki, hogy a törmelék- halóm véglegesen eltűnjön innen. Már a járda is járha­tatlan. Ezen a szakaszon a gyalogos az úttesten kényte­len közlekedni, vállalva az életveszélyt is, amely lénye­gesen nagyobb azóta, hogy a Széchenyi utcai építkezések miatt a Madarász Viktor utca terelőút is. — Ezt az ügyet taggyűlé­sen is többen szóvá tették már — mondják a vezetőség tagjai, akik közben elárul­ják: alakítottak egy infor­mációs csoportot, amely szor­galmasan összegyűjti, feljegy­zi a lakosságtól érkező ész­revételeket és javaslatokat. vetkezeté; mások a városé­nak tulajdonítják a telket, de olyan is akadt akit -h mint mondta — ez egyáltalán nem érdekel, elege van a garázs­bérlésből és a várakozásból, ott épít, ahol hely van. ...legfeljebb megbüntetnek? Összegezve tehát úgy áll a dolog, hogy a Kilián déli lakótelepen — ki abban a hitben, hogy joga van hozzá, mások tudatában a szabály- sértésnek — kéttucatnyi ga­rázs- épül ezekben a napok­ban —, az építési hatóság en­gedélye nélkül. Eljárásuk szabálytalan, sok száz garázs­ra váró miskolci autós há- boroghat ezután joggal, mondván: nekik lehet, ne­kem nem? Erre azonban va­lószínűleg nem lesz szükség. A harmadik kerületi hiva­talban és a városi tanácson egyaránt tudnak az ügyről, és az intézkedés nem várat ma­gára. Tanácsos lenne azonban — persze nem a szankciók he­lyett, hanem azokkal egy- időben — megnézni, mi igaz a kiliániak panaszából: „ ... hány embernek van két garázsa? Igaz-e. hogy meg­építik tízezerért, s egy hónap múlva ott a tábla, hogy el­adó huszonnyolcért... Ezen a garázstelepen kinek az en­gedélyével építettek legalább tizenöt garázst egy év alatt?” PUSZTAI ÉVA Ezekről — írásban — értesí­tik az arra illetékes szerve­ket, intézkedést is sürgetve. Ilyen» „sajtócsoport” elsőként ebben a pártszervezetben ala­kult, s máris vastagon tele­írt jegyzetfüzetből citálják elő a legsürgősebbnek ítélt tennivalókat. A megoldásra váró gondok sorában nem a legkisebbet okozza például a Nagymis­kolci Állami Gazdaság Búza téri mintaboltja, amelyről — mi tagadás — nem a legelis- merőbb hangnemben nyilat­koznak. — Ügy tudjuk — mondják —, hogy ez a bolt azért is kapott itt helyet, hogy ársza­bályozó szerepe legyen. En­nek, sajnos, nem felel meg. Árui általában drágábbak, mint az egyébként kialakult piaci ár. A „fekete nedű” Nem tagadják azonban, hogy a választék kifogásta­lan. Aki viszont vásárol, az elsősorban a pénztárcájához igazodik. Ugyanakkor szokat­lannak tartják, hogy feketét is árusítanak ebben a bolt­ban, ami önmagában véve még nem lenne baj, ha ... Többen is állítják: a ven­dégek közül sokan rummal is „megfejelik” a fekete ne­dűt, mégpedig úgy, hogy a szeszt előzőleg — féldecis üvegben — másutt szerzik be. Ezt viszont már nem tart­ják elfogadhatónak. Nem tartja helyesnek a pártalapszervezet vezetősége azt sem s (elsősorban a párt- szervezethez tartozó terület­ről beszélnek), hogy elszapo­rodtak a „kukás asszonyok”. Már hajnalban meglepik a szemétgyűjtő edényeket, szét­Kanna helyeit hordó Megoldották a háztartási tüzelőolaj-ellátást Bánrévén. Az ÁFÉSZ-szel kötött meg­állapodás alapján a nehéz­kes marmonkannákat hor­dókra cserélték fel, amelyek­ben egyszerre jóval nagyobb mennyiségű tüzelőolajat le­het Bánrévére vinni. így az idén sikerül kielégíteni a teljes fogyasztási igényt. Bővül az autótelep Tárgyalások folynak a MERKUR-ral' az AUTÓKER Sajó-parti használtautó-tele­pének bővítéséről. A telep szolgáltatásait eddig csak a közületek vehették igénybe. Amennyiben a most folyó tárgyalások eredményesen zárulnak, már november ele­jétől magánosok is vásárol­hatnak a használt személy- gépkocsikból. Áz űj posta bútorzata Nyolcvan Hámor I. szek­rénysort készít havonta a Miskolci Asztalos Ktsz. Leg­főbb megrendelőik a Borso­di és a Debreceni Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat. Ezenkívül a szövetkezet egyedi és speciális irodabú­tor-gyártással is' foglalkozik. Készítenek író-, tárgyaló- és dohányzóasztalokat is. Je­lenleg a Kiliánban, épülő postaközpont belső bútorza­tán dolgoznak. túrják a tartalmát, s jókora rendetlenséget okoznak. Akad köztük olyan is, aki „gépe­sített”: Szamaras kordéllyal ballag kukától kukáig a gyűj- tőútján. Egyéb gondok Szó szót követ, egyik ész­revétel a másikat éri. A jegy­zetfüzetből bőven telik. El­mondják: a MÁV-telepen, a Szinva partján épült bérhá­zak körfiyéke nagyon elha­nyagolt. Beszélnek a parkok fokozottabb védelméről, a Centrum Áruház mögötti te­rületen egymás hegyén-hátán parkoló autók parkírozási jo­gának rendezéséről, a játszó­terek tisztán tartásáról, s még egy sor olyan gondról, ami­nek a megszüntetését minél rövidebb, idő alatt szeretnék látni. Az I/l-es pártszervezet kommunistái nyitott szemmel járnak-kelnek, s amit ta­pasztalnak, azt szóvá is te­szik. TÓTH FÉRENC A mai miskolci járási KISZ küldöttértekezleten 4 fiatallal képviseltette magát a felsőzsolcai Mezőgazdasá­gi Gépgyártó és Szolgáltató Vállalat KISZ-szervezete. A vállalat fiataljainak 80 százaléka KISZ-tag és Bar- tus Ágoston igazgató szerint közülük még egy sem szeg­te meg a fegyelmi szabály­zatot. Sőt, munkájuk elisme­réseként a vállalat vezetősé­Néhány évvel ezelőtt kül­földi delegáció vendégeske­dett Sátoraljaújhelyen. A melléjük vezényelt kísérő büszkén mutatta nekik az aktoriban épült díszkutat is. Táwa maradt a szája a ven­dégeknek. No, nem azért mintha sohasem láttak volna még hasonlót, hanem azért, mert a kút egyik betontál­cája a szemük láttára süly- lyedt méltóságteljes lassúság­gal a föld alá. — Milyen automatika ve­zényli, s mennyi idő múlva ehielkedik ismét a felszínre? — kérdezgették a kísérőt, aki — hidegvérrel leplezve meg­döbbenését — nagyvonalúan elterelte a figyelmüket: — Nem érdemes megvár­ni, míg visszajön, mert sok­szor órákig is eitert. Hosszabb, mint az úthálózat Ma már anekdotaszámba megy Új helyen e történet, de Gergely László, a városi ta­nács főmérnöke még mindig kesernyés mosollyal idézi. A diszkót alászállása ugyanis csak egy példa a sok közül arra, mennyire megnehezíti az építési munkát ta város alatt húzódó pince- és alag­útrendszer. — Eddig még nem tudtuk pontosan feltérképezni a la­birintust, de becslések sze­rint körülbelül 40 kilométer­re tehető. Tíz kilométerrel meghaladja tehát az útháló­zat hosszát — mondja Ger­gely László, s aztán arról be­szél, hogy szinte mindegyik új épület alapozásánál számí- taniuk kell arra, itt, vagy ott beomlik a föld. Ezért nem elég a szokásos geoló­giai vizsgálatokat elvégezni. A kuruckorban építették Kik építették, és milyen célt szolgált vajon az alagút­rendszer? Stefán Zoltán, aki „ős sátoraljaújhelyinek” valí­ge jelentős támogatásban ré­szesíti a KISZ-fiatalokat. Klubszobát építettek számuk­ra a régi gépállomás irodá­jában Felsőzsolcán, ezenkí­vül az alapszervezetek ki­rándulásaikhoz megkapják a vállalat két autóbuszát is. A napokban megtartott csúcsvezetőségi . választáson koordinációs jogot kapott a vállalat KISZ-szervezetének csúcsvezetősége. ja magát, azt mesélte, hogy a néphit szerint a kuruc-. korban készült az alagutak egy része. Gyerekkorában még az iskolában is így taní­tották. Állítólag a sárospata­ki várhoz is vezetett Űj- helyböl egy alagút. Annyi mindenképpen iaaz, hogy a város és környéke nagy szerepet játszott nem­csak a kuruc szabadságharc­ban, hanem már az azt meg­előző parasztmozgalmakban is. Hiteles dokumentum azonban nem bizonyítja, hogy létezett volna olyan alagúthálózat, nSely összekö­tötte a' környéken levő vá­rakat — s mint -beszélik — olyan magas volt a boltoza-, ta, hogy lovas vitézek is köz­lekedhettek benne. Sokkal valószínűbb a má­sik feltevés: a XVIII. szá­zad második felében lendült fel a városban a szőlőterme­lés. Az újhelyi szőlősgazdá­kat főleg a Lemberg kör­nyéki lengyel kereskedők lá­togatták. De jöttek ide még távolabbi vidékekről, Olasz­országból is bort vásárolni. Sőt olasz szőlőmunkások is megtelepedtek a hegy alatt. A felsőzsólyomkai részen, hegyoldalba vájt lakásokban éltek. E barlanglakások egy része mindmáig megvan, többnyire pincének használ­ják. E^y részét használják De nemcsak a hegyoldalba vájtak hosszú pinceálagúta- kat a szőlőtermelők. A ki­egyezés utáni években a jó­módú gazdák az akkori me­gyeházával — ma a tanács székháza — szemben egymás után építették a terebélyes, nagy házakat. E házak ter­mészetesen borpincével is fel voltak terelve, s a hosszú alagútak ma is ott húzódnak az úttest és az épületek alatt. Egy részüket használják — egy régi pincében alakítot­ta ki hangulatos bortanyá­ját a Tokajhegyaljai Állami Gazdaság és Borkombinát is — a többi csak gondot, bajt okoz. — Előbb-űtóbb el kell ké­szítenünk a pincekatasztert, akkor is, ha ez több millió forintba kerül. Nem tűrhet­jük sokáig, hogy ne tudjuk pontosan, milyen természetes alapokon nyugszanak az új épületek, utak — mondja Gergely László. A sátoraljaújhelyi alagút­rendszer titkának megfejtése tehát már ‘nem várat soká magára. Minden bizonnyal szegényebbek leszünk egy szép hiedelemmel, de ez az élet rendje. Romantikára nem lehet'házat alapozni. BÉKÉS DEZSŐ Nyitott szemmel a belvárosban ff Bemelegítő” beszélgetés a pártszervezetben Koordinációs jog a csúcsvezetóségnek i

Next

/
Oldalképek
Tartalom