Déli Hírlap, 1971. október (3. évfolyam, 231-256. szám)

1971-10-21 / 248. szám

A leggyengébből lesz a népművelő? • Lehetőség és, valóság címmel ércleikes riportsorozat pereg mostanában a televízió képernyőjén. A fizikai dolgozók gyer­mekeinek továbbtanulási lehetőségeit, a felsőoktatásban való részesedését kutatja a riporter. A prózát érdemi részével még nem lehet foglalkozni, hiszen a teljes anyag ismerete nélkül merész dolog lenne ítéletet mondani. Egy érdekes megnyilatkozásra azonban fel kellett figyelnünk. Az egyik csepeli gimnázium érettségi előtt álló osztályá­ban a riporter a diákoktól előmenetelük és választott pályá­juk után érdeklődött. A továbbtanulni vágyók közül a leg­rosszabb eredményt egy fiú mutatta fel. 2,7 az átlaga. Mi , akar lenni? Ha más nem megy, valami népművelői pályára lép, mondta. Borzongató perspektíva: a' leggyengébből lesz a népműve­lő? A népművelői pálya, ha egyáltalán pályának és nem hi­vatásnak tekintjük, valami olyan foglalatosság, ahová ak­kor „kényszerülünk”, ha más már nem sikerül? Aligha. De hogy egy tizennyolc esztendős fiatalember ilyennek ismeri, illetve véli, azért nem ő okolható, hanem azok, akik ezt a pályát ilyennek tüntetik fel. S mert mind erkölcsi, mind anyagi megbecsülése még várat magára, ebbe a munkakör­be nem ritkán „bekerülnék” olyanok is, akik minden hiva­tástudat nélkül pusztán egyet látnak benne az elérhető ál­lások közül. Kevés a jól képzett, megfelelő kvalitású, való­ban elhivatott népművelő napjainkban, és népművelőként szerepel sokfelé mindenki, aki éppen betölti a különböző intézményekben a népművelők státusait. A másodíoglalk iz­zásként népművelősködő pedagógusok népes csapatán kívül ide sorolandó az érettségijével kezdeni mit sem tudó falusi kislány, a művészpályákra áhítozó, de onnan lemaradt fia­tal, a „valamit csak kell csinálni” elv alapján állást vállaló nagyközségi, falusi érettségizett ifjú. Minden tisztelet az őszinte hittel munkálkodó pedagógusoknak és a szakkép­zettséget sok évtizedes gyakorlattal pótoló, lelkes munkás- mozgalmi aktíváknak. Elmarasztaló megjegyzésünk nem ne­kik szól, hanem azoknak a fiataloknak, akik „átmenetileg”, amíg valami jobb nem akad, eltengenek-lengenék egy mű­velődési ház előadód, vagy esetleg igazgatói széliében, s eszükbe sem jut, hogy vallóban hivatásos népművelőkké le­gyenek. Sajnos nem kevesen vannak ilyenek. Kényszermeg­oldás az ő alkalmazásuk, valóban átmeneti, bár elég hosszan tartó átmeneti jelenség. De ezeknek a léte és státusa kelta azt a hitet, hogy a népművelői pálya valami olyan, ahová mindig el lehet menni, végszükségképpen, s akkor is, ha a pályázót felkészültsége, tanulmányi előmenetele másra már niem teszi alkalmassá. A népművelőktől az elhivatottságon felül olyan széles körű tudás és magas kvalifikáltság kívánható meg, amely képes­sé teszi, hogy az egyes művészeti és tudományágak szak­embereinek közművelődési tevékenységét irányítani, koordi­nálni tudja. Erre pedig az, aki csak kényszerből lép a „va­lami népművelői pályára”, mindenképpen alkalmatlan. BENEDEK MIKLÓS Papp Gábor zongoraestje Egy-egy zenei stílus, ze­ned korszak vagy egy nagy zeneszerző alkotásaiban min­dig ott él a kor embere, aki a maga sajátos hangján szól minden korszak, így a_ ma emberéhez is. Az előadói szabadság körébe tartozik, hogy a művész milyen, mű­veket érez magához közel­állónak, milyen művekből válogat. Vannak kiváló Beethouen-interpretálők, el­ismert Chopin-játókosok, megint mások a barokk vagy éppen a modern mü­vekben érzik leginkább ott­honosan magukat. És az is gyakran megesik — mint éppen a hétfői hang­verseny bizonyítja — hogy az előadóművész, miután meghódított egy területet, újabb felfedező utakra in­dul. A tavalyi sikeres Beet­hoven koncert után Papp Gábor zongoraművész idén zömmel romantikus és imp­resszionista művöket játszott nagyszerű szólóestjén. Bár a program első felé­ben Debussy és Ravel művei között két Kodály zongora- darab is megszólalt, nem éreztünk stílustörést; a ma­gyar mester Debussy vonzó­dása közismert. A „Székely keserves’’ az ősi dallam egy­re szenvedélyesebb feldolgo­zása, míg az 1018-ban kelet­kezett Sírfelirat” általáno­sabb hangvételű, a világhá­ború halottait gyászolja ke­serű, könny nélküli, méltó­ságteljes bánattal. Papp Gábor egyéniségéhez a drámaibb népdalfeldolgo­zás közelebb állt, mint Ko­dály szimbolista halottbú- csúzbatója. S Ravel színpom- pás lírája, ujjongó életörö­me (Jeux d’ eau, Szonatina) poézissel telítetten, érzéke­nyebben valósult meg, mint a Debusisy-darabok gondta­lan, kecses vidámsága (Két Arabeszk, Boldog sziget). A szünet utáni romantikus művek (Liszt: h-moll, Cho­pin: f-moll ballada) teljes fegyverzetében érvényre jut­tatták az előadó nagyszerű pianista képességeit. Papp Gábor technikai tudása igen magas szintű; átgondolt, ösz- szehangolt mozgáskultúrája segítségével a rendkívül igé­nyes műveket stílusosan, nagyfokú szuggesztivitással tolmácsolta. A Liszt ballada szerkezete különösen hálás feladatot rótt az előadóra. A hangulati elemek váltogatása a borongás kezdettől a har­móniák merész keverésén át a virtuóz kitörésekig, hibát­lanul megoldott, művészi színvonalú produkciót hozott. A kitűnő diszpozícióban mu­zsikáló zongoraművész a kö­zönség határtalan lelkesedé­sét három ráadásszámmal köszönte meg. (barta) Az Aranybárányhoz cím­lett vendégfogadóban a bor­ért küldött inasgyerek egy szatócs házaspár veszekedé­sének lesz akaratlan tanúja A vitás kérdés: ki vigye a batyut? Az inas hazaérve el­meséli a látottakat és meg­lepetten tapasztalja, hogy a vitatott kérdés eldöntésében (már tudniillik, hogy való­ban: ki vigye a batyut?) elő­kelő és finom gazdái sem különbek. Hogy hol az igaz­ság? — kiderül a 400 évvel ezelptt íródott, de máig is friss humorú játékból, Hans Sachs: A szatócs batyuja cí­mű farsangi komédiájából, melyet nemrégen mutatott be az Ady Endre Művelődé­si Ház Játsszunk együtt! báb­csoportja. Ezt a produkciót mutatták be a bábegyütte­Hangyaboly A gyertyák lángja magas­ba nyúlik, a hegyük kék és szűrős, mint a tör. Az oltár tompa óarany fényben für­dik, a szentlélek szimbólu­mának sugárkévéje árnyékot vet az apáoafőkötőkre. Az orgonán barokk zene búg, a kamera megkeresi a Meg­váltó sebeit s szemébe néz a templom szentjeinek... Em­ber parányi vagy! Csak azért teremtettél, hogy dicsőítsd az istent; a félelmetest, a ha- • taimaist! Fábri Zoltán rendező és Illés György operatőr nem pusztán hangulatot akar te­remteni; a barokk és a szer­zetesi élet lényege fogalma­zódák még a képsorokban. A pap magasra emeli az ostyát s a fejek kötelességtudó en­gedelmességgel , hajlanak meg. Az érzések, gondolatok \ rejtve maradnak. Pedig min­denkinek van titkolt vágya, terve, szerelme. Kaffka Margit jól ismeri ezt a zárt világot. Mikor a regényt írta — az első vi­lágháború idején — még ele­venen éltek benne a szegény zárdanövendék élményei. A konfliktus ? Ezekben az évek­ben már a zárda kapuján is kopogtatnak az új eszmék. Halkan, bátortalanul kopog­nak s csupán egy-egy reform képében. Korszerűbb okta­tásra. villanyra, telefonra lenne szükség, s esetleg új iskolára. Dehogy is merné Hétfői hangverseny A Miskolci Szimfonikus Zenekar hangversenye hét­főn, október 25-én este fél 8 órakor kezdődik a Miskolci Nemzeti Színházban. Az A- bérletben rendezendő máso­dik koncert műsorán Schön­berg II. kamarakoncert, Brahms d-moll zongoraver­seny és Haydn Esz-dúr (Üst- dobpergés) szimfónia szere­pelnek. Zongorán közremű­ködik Falvay Sándor, a ze­nekart Mura Péter ve­zényli. Járási pedagógus napok A miskolci járás oktatói­nak rendezett járási peda­gógiai napok kétnapos elő­adássorozata ma ér véget. A tanácskozó pedagógusok élő­adást hallgattak Borsod me­gye közoktatásáról, az isko­lavezetés problémáiról. Szól­tak az aktuális didaktikai és módszertani kérdésékről, az óvodai nevelésről és a pe­dagógiai elemzés szerepéről a tanítók munkájában. valaki szavát a dogmák el­len emelni. Csak éppen rés- nydre kellene az ablakot nyitná, hogy frissebb, élte­tőbb áramlat keveredjen a konzervativizmus faggyú és tömjénszagtól nehéz levegő­jébe. A főnöknő haldoklik. Hogy valóra válnak-e a tervek, az utód személyétől függ. Az apácák két táborra oszlanak. A „kortes harcok” fülledt, fojtó légkörében mindjobban megismerhetjük, hogy kiben milyen erők munkálnak. Sajnos a progresszió zászló­vivőjét soror Virginiát is el­sősorban személyes indula­tok (a nővértársa iránt ér­zett rajongó szeretet, szere­lem) hajtják célja felé. Ez az erotikus túlfűtöttség uralko­dik a zárdában lassan, de biztosan mérgezve. A film azon kevés adap­tációk közé tartozik, melyek nem akarják újrafogalmazni az eredeti művet, csak éppen sokkal erőteljesebben fogal­maznak. Fábri Zoltán sem fél a szituációk végletes ki­élezésétől. Napjainkban azt hiszem nem is lehet másként filmre vinni a Hangyabolyt. Ezért kényszerül a rendező öngyilkosságba taszítani a fiatal és tetterős Virginiát. Kaffka Margit szerint a rosz- szul sikerült választás után, mely Virginia és a prog­resszió veréségével végződik, tulajdonképpen továbbra is minden megy a maga útján. Fábri azt mutatja be, hogy szükségképpen kerekedhet­nek felül a konzervatív erők, s a reformok mindaddig a föld alá (pincébe, lomtárba) szorulnak, míg csak le nem romboljuk a zárda falait, amelyek között nem leket emberi életet élni. De talán nem is a végső következtetés a leglényege­sebb, hanem az út melyet végigjárunk. Fábri rendkí­vül korszerűen, könnyedén és lényegretöröen ábrázol. Az ízlés és a kegyetlen őszinteség jellemzi ezt a fil­met. A növendékek zárdái élete, az idős nővérek fel­villantása, a hit, szerelem, intrika, megalázás és meg­aláztatás, az egészséges ösz­tönök követelőzése, a kicsi­nyesség — mind-mind külön kép tanulmány egy sajátos mikrovilághoz. Az operatőr végig egyenrangú alkotótárs, s a színészi alakítások (Tö- röcsik, Vass Éva, Makai Margit, Andai Györgyi) em­lékezetesek. (gyarmati) sek pécsi fesztiválján is. (Ké­pünkön: a szatócs és a sza­tócsáé — s a figurák moz­gatói). (Farluis Ida felvételei) Sabatier a Goncourt tagja Robert Sabatier francia írót választották meg az áp­rilisban meghalt André Billy helyébe a „Goncourt Akadé­mia” tagjává. A Goncourt adja ki évente a legnagyobb becsben álló francia irodal­mi díjat. Sabatier-nak eddig még nem sikerült műveivel ezt a kitüntetést elérnie. Robert Sabatier, akinek legutolsó műve a „Les allu- mettes cuédoises” (Svéd gyu­fa) a francia könyvpiacon nagy sikert aratott, az Albin Michel könyvkiadó irodalmi igazgatója. A Goncourt Akadémia új tagjának megválasztása so­rán Robert Sabatier hat sza­vazatot kapott. Ketten sza­vaztak egy másik francia íróra, akinek az volt a kí­vánsága, hogy nevét ne ne­vezzék meg. GKS3 CSÜTÖRTÖK Kossuth rádió: 12.20: Ki nyer ma? — 12.30: Melódiakoktél. — 13.50: „Ha mosolyt lelni megta­nulsz. . Latin-amerikai költők versei. — 14.00: Karai József: Ifjúmunkások. Szvit. — 14.11: Az MRT szimfonikus zenekarának felvételeiből. — 15.10: Zengjen a dalunk! — 15.40: Komády Ger- zson énekel. 16.00: A világgaz­daság hírei. — 16.05: Megváltás. Irodalmi összeállítás. (Ism.) — 17.05: Időszerű nemzetközi kér­dések. — 17.15: Beethoven: D- dúr szonáta. — 17.35: A tanács- törvény a gyakorlatban. — 18.00: Könnyűzene Behár György szer­zeményeiből. — 18.28: Lemezek közt válogatva. — 19.25: Kritiku­sok fóruma. — 19.35: Nótaest. — 20,15: A beruházás gazdaságtaná­ból. — 20.25: Berlin madártávlat­ból. — 20.*58: Esti beszélgetés a tudományos technikai forrada­lomról. — 21.28: Világhírű éneke­sek Mozart-felvételeiből. — 22.20: Meditáció. — 22.30: A dzsessz vi­lága. — 23.30: Schumann: d-moll trió. — 0.10: Virágénekek. Petőfi rádió: 12.00: Könnyűze­nei híradó. (Ism.) — 12.30: Nép­szerű fúvósátiratok. — 12.45: Nyíregyházi stúdiónk jelentke­zik. — 13.03: Zenekari muzsika. — 14.00: Ifjúsági randevú, kettő­től hatig. — 18.10: Sándor Judit és Faragó András énekel. — 18.42: Kerületről kerületre. Buda­pest, II. kerület. Riportműsor. — 19.02: Éneklő világ. — 19.27: Üj könyvek. (Ism.) ■*- 19.30: Jó es­tét, gyerekek! — 19.35: A Győri Filharmonikus Zenekar hang­versenye. — Kb. 21.20: Népdalok. —.21.53: A világ leghosszabb or­szágúján. —• 22.03: Joan Su­therland, az utazó világsztár. — 23.15: A kórusirodalom mesterei. — 23.31: Aranyvölgy. Részletek Dunajevszkij operettjéből. Miskolci rádió: A riportereké a szó. — Tegnapról mára, máról holnapra. — Szakszervezeti tit­károk továbbképzésén. — Kor­szerű gépek, korszerű technoló­gia. — A háziipari szövetkezet egyik szocialista brigádjánál. — „Minden jó, ha a vége jó! . . — Nyolcadik kongresszusára ké­szül a KISZ. Hogyan segíti a fi­zikai dolgozók tehetséges gyer­mekeinek továbbtanulását? — Fiatalok zenés találkozója. Televízió: 14.00: Iskola-tv: Élő­világ. — 15.00: Filmesztétika. — 15.50: Magyár nyelvtan. — 16.40: Földrajz. — 17.25: Hírek. — 17.30: Bonanza. Amerikai kalandfilm. A New Orleans-i úriember. — 18.20: Utazzunk együtt! Riport- film. — 18.35: A gép kérdez — a játékos válaszol. . . Rendhagyó vetélkedő fiataloknak. II rész. — 19.05: Reklám. 19.15: Esti me­se. -- 19.30: Tv-híradó. — 20.00: A zord folyó. 2. rész: Anfisza. — 21.20: A Tv Galériája. — 22.00: Tv-híradó. — 22.10: Integrál. Az ember és a bioszféra. / Bratislava! televízió: 17.10: Hí­rek. — 17.15: Fizika. — 17.40: 1971-ben élünk. — 18.40: Esti me­se. — 19.00: Tv-híradó, — 19.25: A Tv-híradó jegyzete. —. 19.30: Milliók egy kőhajításnyira. Pub­licisztikai adás. — 20.00: Meghí­vás a nyugat-szlt^vákiai kerület­be. — 20.15: Én. Axel Césár Springer... — 21.00: Hét tenger kincsei nyomában. — 21.35: Tv- híradó. — 21.55: A jégkorongo­zás hírei. Filmszínházak: Béke (f4, hn6, 8): Pygmalion XII. (színes NDK). — Kossuth (f3): Kés (szí­nes angol; f5, f7): Hangyaboly (színes magyar). — Filmklub (5): Az igazgató I—H. rész (szovjet). — Fáklya (f5, Í7): Vök úr házasodik (színes csehszlo­vák). — Petőfi (f5, f7): Ne várd a májust! (jugoszláv). — Ságvá- ri (f5, hn7): A filatelista halála (magyarul beszélő szovjet). — Szikra (5, 7): Nincs jobb a rossz időnél (bolgár). — Táncsics (f5, í7): Fekete Szakáll szelleme (magyarul beszélő színes ameri­kai). Miskolci Nemzeti Színház (7): A bolond lány (Madách bérlet). Kiállítások: Miskolci Galéria (11—19 óra között): Kazincbar­cika Miskolcon. — Miskolci Kép­tár (10—18 óra között): Foto- grafika. Georg Hülsse NE>K-gra­fikusművész kiállítása. — Lib- resszó (13—20 óra között): Bo- zsik István grafikái. — Rónai Sándor Megyei Művelődési Köz­pont (10—18 óra között); Ka­zincbarcikai képzőművészek ki­állítása a színházi előcsarnok­ban. PÉNTEK Kossuth rádió: 8.18: Bach-mű- vek. — 9.05: Eötvös József éle­te és művészete. IX. rész. — 9.25: Szüreti bál. Népdaljáték. — 10.05: Iskolarádió. — 10.40: Édes anyanyelvűnk. (Ism.)/ — 10.45: Lassus kóiusműveiből. ‘ — 10.59: Lottószámok. — 11.00: Hol tör­tént? — 11.10: Francia muzsika. Petőfi rádió: 8.05: Könnyűzene, — 8.50: Időszerű nemzetközi kér­dések. (Ism.) — 9.0Ö: Ezeregy délelőtt. — 10.00: A zene hul­lámhosszán. — Közben 10.59: Lottószámok. — 11.45: Sugaras evezőkkel. Dudás Kálmán ver­seskötetéről. Televízió: 8.25: Iskola-tv: An­gol nyelv. — 9.55: Magyar iro­dalom. — 11.55: Német nyelv. Bratislavai televízió: 9.20: Mai szemmel. (Ism.) — 9.55: Régi hangszerek. Tv-film. — 10.20: Kultúra ’71. — 10.45: Én. Axel César Spriger. NDK-film. (Ism.) — 11.30: Tv-híradó. AFIT XVI. sz. Autójavító Vállalat felvesz azonnali hatállyal 2 fő gépkocsivezetőt. FELTÉTELEK: Minimum ötéves vezetői gyakorlat, büntetlen előélet. FIZETÉS: Megegyezés szerint. JELENTKEZÉS: AFIT XVI. sz. Autójavító Vállalat, Miskolc, Zsolcai kapu 9—11. Anyaggazdálkodási és Szállítási Osztály A BORSOD MEGYEI ÁLLAMI ÉPÍTŐIPARI VALLALÄT felvételre keres: ragasztott tetőfedő és szigetelő szakmunkásokat, vagy több éves gyakorlattal rendelkező betanított munkásokat, akik vállalatunknál a szakmunkás képesítést megszerezhetik.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom