Déli Hírlap, 1971. szeptember (3. évfolyam, 205-230. szám)

1971-09-07 / 210. szám

+ Sok látogatója van Zsignár István festőművész miskolci kiállításának. A Képcsarnok Szőnyi István termében elhelyezett alkotások közül egy tájképet mutatunk be. Pécs finnországi testvérvá­rosából — Lahtiból könyvtáros küldöttség érke­zett tegnap a Mecsek-aljai városba. A finn vendégek egy hetet töltenek hazánk­ban, pécsi és baranyai könyv­tárakat keresnek fel, tanul­mányozzák a magyar könyv­tári rendszert. A testvérva­rosok könyvtárai a múlt év­ben vették fel egymással a kapcsolatot, amikor — finn meghívásra — pécsi könyv­táros küldöttség látogatott Lahtiba. A két városi könyv­tár igazgatója — Ritva Pi- ispjnen és Szöllősy Kálmán — ez alkalommal együttmű­ködési szerződést kötött kü­lönféle könyvtári anyagok cseréjére vonatkozóan. Köl­csönösen megküldik egymás­nak a finn, illetve a magyar nép életét és kultúráját, a két ország tájait bemutató kiadványokat, a Lahtival, il­letve Péccsel foglalkozó új­ságokat és folyóiratokat. Finn vendégek RAJZOLJ: megmondom ki vagy —«Más címet is lehetett volna adni ezeknek a képek­nek, dehát erről van szó. Borsodi táj I., II., III., egé­szen a Xl-ig. Azután ózdi, tokaji táj. Joggal kérdezik: miért ez a sok tájkép? Sem­mit nem festek olyan szíve­sen, mint a borsodi vidéket. Időnként az Alföldet, de az nem az igazi. 1954-ben, a főiskola után Battonyán kezdtem. Onnét az emlék, de nem szeretem igazán a sík­ságot. — 1058-ban kerültem Mis­kolcra, a hejőcsabai általános iskolába. Nyolc évig az egyetem képzőművészeti szakkörét vezettem. A követ­kező állomás a Zrínyi Gim­názium. Tanítás, szakfelügye­let, szakkörök. Kötött mun­kaidő, percre pontos munka­rend. A gyerekek a tanárt, más iskolában a tanárok a szakfelügyelőt várják. Ami időm marad, az az enyém. Nagyon kevés, semmi. Már a főiskolán arra tanítottak, hogy hogyan lehet megőriz­ni, eltenni máskorra, hóna­pokra, évekre, amit ma lá­tok. Szaknyelven: áttérni a látvány festészetről az intui­tív festészetre. Hogy a külső látvány a belső vizuális vi­lággal összeötvöződve vetítőd- jék ki. ’ Szívesen csinálom, nehezen vállalkoznék másra. A kezemben érzem, hogy mit lehetne; a számtalan variá­ciót. Azt, ami késznek lát­szik, de akkor sem lenne kész, ha újra festeném. Ér­zem a lehetőségeket, és abba kell hagyni; ez a legnehezebb. Egy műterem kellene, és egy szabad év, ami az enyém. Pécsett ösztöndíjat és időt kap, aki bizonyítani akar. Az év leteltével bemutatja, hogy mire képes. Csak annyira él bennem az igény, mint min­denkiben: tudni akarom, hol tartok. Festettem évekkel ezelőtt egy olyan hejőcsabai pincé­ben, ahol kőről kőre ugrált a látogató, ha meg akarta közelíteni a festőállványt. Azután olyan műteremben, amelyet tíz foknál melegebb­re nem tudtam kifűteni té­len. A „Ház kerítéssel” he­jőcsabai emlék. Nem láttam valami rózsásnak a világot. A Rakacai-tó viszont egyszer ilyen. volt. Így ment le a Nap. — Ezek olajképek, de a grafikát talán még jobban szeretem. Teret biztosít, ami­re szükségem van, és amit — ha megnyerek — kimerít- hetetlennek érzek. Harminc- három festményből harminc­egyet'fogadott el a zsűri, hu­szonötöt állítottunk ki. Közel állnak hozzám, de másként is lehetne. Ha lesz időm, új­rafestem. Egyiket kijavítva, a másikhoz másformán közelít­ve. Rövid a nyár, amikor dol­gozni tudok, amikor nem kell abbahagyni. Év közben ma­gamnak gyűjtök és a gyere­keknek. Rajzolj le egy figu­rát, egy tájat: megmondom, ki vagy. Tanítványaim cso­dálkoznak, hogy egy' rajzlap után honnót tudok róluk annyit. Az ember akaratla­nul, akarva csak saját magát adhatja. Ez a kiállítás is se­gített. Tudom, hogyan nyú­lok ecsethez legközelebb. Zsignár István 1958 óta rendszeresen vesz részt cso­portos és országos kiállításo­kon. Két alkalommal szere­pelt külföldi tárlatokon, 1966 óta rendez egyéni kiál­lításokat Miskolcon és vidé­ken. A Képcsarnok Vállalat Szőnyi István termében nem­rég megnyílt tárlata szep­tember 17-ig várja a látoga­tókat. (makai) Évadnyitás Debrecenben Tegnap délután tartotta évadnyitó társulati ülését a debreceni Csokonai Színház. Az idény szeptember 17-én, a Rómeó és Júlia előadásá­val kezdődik. A színházban nyolc, a kamaraszínházban pedig három darabot láthat a debreceni közönség, közöt­tük két eredeti bemutatót. Debrecenben kerül először színre Németh László Erzsé­bet nap című drámája, és itt mutatják be Taar Fe­renc Sírkő pántlikával című vígjátékát. A Csokonai Színház opera- társulata Debrecen melletti rendszeresen szerepel Nyír­egyházán, Ózdon és Miskol­con. Taar Ferenc ezután bemu­tatta a színház új tagjait: Szász Károly rendezőt, to­vábbá Liska Zsuzsa, Jászai László, Farkas Zsuzsa, Cser­halmi György. Zsolnai Júlia, Géczi József, Halász Aran­ka és Kárpáti Tibor színmű­vészeket. Határok—szívek Az olaszok muzikálisak, nálunk mindenki énekel. Bologná­ban már századokkal ezelőtt magyar diákok tanultak, a ma­gyar reneszánsz tulajdonképpen az olasz reneszánsz hazai vetülete: Beatrix, Galeotto Marzio, Bonfini . . Iskolás cím­szavak. Mindez sok is kevés is ahhoz, hogy az olasz gimna­zistákkal szót értsünk. Nagyjaink közül ök egyedül Petőfi nevét ismerik (az Egy gondolat bánt engemet című vers sze­repel a tankönyvekben) és a saluzzoiak azt is tudják, hogy ki volt Kossuth. Az olasz diákok 1848-tói tanulják a mi történelmün­ket. A miskolci Zrínyi-gim­nazisták olasz vendégeinek azonban nem . okozott gondot a magyar történelem az alatt az egy hét alatt, míg itt tar­tózkodtak. És a magyar csa­ládoknál lakva bizonyára többet megtudtak hazánkról, mint amennyit a hazai tan­könyvek nyújtanak. S, ha majd a mi gyerekeink viszo­nozzák jövőre a látogatást, ők sem címszavakban beszél­nek itthon Olaszországról... Az UNESCO-t ismét di­csérni kell! Segítségével megnyílnak a határok és a szívek. Nézzük, hogyan kamatozik például egyetlen UNESCO- ösztöndíj. Az elmúlt évben Maria Boella, a saluzzói kö­zépiskola igazgatója ösztön­díjasként egy hónapot töl­tött Magyarországon. Haza­térve Olaszország nyugati csücskébe, bemutatta a gye­rekeknek az ajándékként ha­zavitt magyar népművészeti tárgyakat, leforgatta a hang­lemezeket, és mesélni kezdett rólunk. Egy kis olasz város diák­jai egyszerre érdeklődni kezdtek Magyarországról. Térképek, lexikonok kerültek elő, s az olasz fiúk, lányok megcímezték az első levele­ket leendő mswa'- ba-átaik­A kit fista’ u • lm3. Ester Bongiovanni és l'rria Teresa Boella most itt ! s’kes'edik a miskolci Zrínyi Gimnázium tanári szobájában. A Magyar Rádió Gyermekkór >sa (jókor jöttek, hallhatták az avas! templomban) csodálatos. Olaszországban nincs a rá­diónak gyerekkara. Az isko­la nyelvi laboratóriuma iga­zán irigylésre méltó. Olasz­országban a régi verbális módszerekkel oktatják az idegen nyelvet. Főleg fran­ciát és angolt. Ezt is csak heti két órában és csak két esztendőn át. Nem, a világ­hírű magyar zenepedagógiá­ról nem hallotttak, bár Ko­dály nevét természetesen is­merik. Olaszországban csak a tanítóképzőkben oktatnak éneket és zenét. A sokszor kifogásolt isko­larendszerünk az olasz ven­dégek előtt kitűnőre vizsgá­zik. A Zrínyi Gimnázium nö­vendékei naponként bizo­nyítják a tagozatos ostzályok előnyeit. Gyerekeink elmesé­lik, hogy hányfelé jártak már a világban. A saluzzói iskolának ez az első külföldi útja. Egy pillanatra büszkék és elégedettek vagyunk. De az­tán arra az egyetlen magyar versre gondolunk, melyet ta­nítanak az olasz iskolákban. Messze van Magyarország?! Sok, sok nyelven meg kell tanulni gyermekeinknek, hogy igazán átléphessük a határokat... (gyarmati) Tárlat üzemekben A Szakszervezetek Hajdú- Bihar megyei Tanácsának kulturális bizottsága és a Magyar Képzőművészek Szö­vetségének Kelet-magyar­országi Területi Szervezete közös akciójaként az őszi— téli hónapokban üzemi tárla­tokat rendeznek a legna­gyobb debreceni gyárakban. Az első üzemi tárlatot hétfőn a Budapesti Mezőgazdasági Gépgyár debreceni telepén nyitották meg. A gyár klub­jában 17 Hajdú—Bihar me­gyei művész mutatja be al­kotásait. Bilicsi-jubileum Kettős jubileumot ünne­pelt tegnap Bilicsi Tivadar, a Magyar Népköztá-ssság Ér­demes művésze: hetvened'k születésnapját és színészi pá­lyafutásának ötvened’k év­fordulóját. Fél évszázada ugyanis an­nak. hogy az akkor 20 esz­tendős fiatalember felkeres­te Sebestyén Gézát, a rr's- kolci színigazgatót, aki le­szerződtette segédszínésznek — vagy ahogy akkor nevez­ték: — kardalosnak. Ké­sőbb elvégezte a színészegye­sület színészképző iskoláját is. ahol 1925-ben kapott dip­lomát. Ezután Szegeden és Miskolcon, majd több fővá­rosi színházban lépett fel. A felszabadulás után a ..Belvá­rosihoz”. majd az „Operett­hez” szerződött. 1954-től 1968-ban történt nyugdíjazá­sáig, a Vígszínház tagja volt. A művész ötéves újabb szer­ződést kötött anyaszínházá­val. s jelenleg is két reper­toárban, az Eljő a jeges-ben és az öreg-ben lehetünk ta­núi töretlen ívű pályafutásá­nak. ? áltozatlan aktivitásá­nak. Legkedvesebb színpadi sze­repének a Rettegi Fridolin-t tartja Sabin nők elrablásá­ból; ezt kereken ötszázszor formálta meg. Színházi mun­kája mellett legszívesebben a gyerekeknek és nyugdíja­soknak játszik. De készül ró­la a televízióban egy egész estét betöltő életrajzi film is, ..Színes lényképek” címmel, amelyet Kalmár András for­gat. Ösztöndíj középiskolásoknak Borsodban is egyre több üzem, vállalat, termelőszö­vetkezet juttat ösztöndíjat tehetséges középiskolás diá­koknak. Az új tanévben a Borsodi Állami Építőipari Vállalat és a Kavicsbánya Vállalat három sárospataki gimnazistának biztosít ösz­töndíjat, az iskola pedig a saját költségvetéséből két diákot részesít ösztöndíjban. Ezenkívül tíz tanuló más üzemektől, tsz-ektől kap na­gyobb összegű segélyt. KEDD Kossuth rádió: 12.20: Ki nyer ma? — 12.30: Melódiakokitél. — 13.45: Üj Georgikon. — 14.00: Ádám Jenő népdalfeldolgozásai­ból. — 14.14: A papagáj és a pillangó. Mesejáték. — 14.47: Éneklő ifjúság. — 15.10: Bach műveiből. — 15.40: Jean Su­therland énekel. — 16.00: A vi­lággazdaság hírei. — 16.05: A munkásőrség központi férfikara énekel. — 16.13: Fürdővíz. Ri­portműsor. — 16.33: A Bolgár Rádió esztrádzenekara játszik. — 17.05: Tallózás a világsajtó­ban. — 17.20: Verdi: A végzet hatalma. Részlet a IV. felvonás­ból. — 17.30: Kinek a hasznára, kinek a kárára? Riport a textil­gépek behozataláról. — 18.00: Könnyűzenei híradó. — 18.30: A Szabó család. — 19.25: Nóták. — 20.00: Egy óra Banda Ede gor­donkaművésszel. — 21.03: Kilátó. A Rádió kulturális világhíradó­ja. — 22.20: Üj felvételeinkből. — 22.30: Könnyűzene Körmendi Vilmos szerzeményeiből. — 23.00: Hovanscsina. Részletek Mu­szorgszkij operájából. — 0.10: Toronyzene. Petőfi rádió: 12.00: Magyaror­szági nemzetiségek zenéjéből. — 12.18: A francia forradalom da­laiból. — 12.45: Törvénykönyv. — 13.03: Lortzing operáiból. — 14.00: Kettőtől hatig. — 18.10: Biológiai kutató-expedíció a Hor­tobágyon. — 18.35: Dallamok és ritmusok Berlinből. — 19.14: Chopin: e-moll zongoraverseny. — 19.54: Jó estét, gyerekek! — 20.25: üj könyvek. — 20.28: Cse­berből vederbe. Zenés komédia a Rádió Dalszínházának előadásá­ban. — 22.05: Monteverdi: Az isztriai nimfák tánca. — 22.17: A dolgok hatalma vagy az em­beré? (Ism.) — 22.32: A Bolgár Kultúra Hete. Rajcsev: III. (Tö­rekvések) szimfónia. — 23.15: Népdalok. Miskolci rádió: Megyei körkép. — Továbbképzések a Vöröske­resztben. — Választásokra ké­szülve. — Az egyetem KlSZ-bi- zottságánál. — Hogyan sportol­nak az ózdi járás fiataljai? — Sanzonok. — A lehetőségek és a módszerek tükrében. ösztönző bérezési formák a BÁÉV-nél. — Almaszüret és haszon. — Ko­runk ötletei, praktikus újítások. — Részletek zenés operettek­ből. Televízió: 13.10: Iskolatévé: Számtan-mértan. (Ism.) — 14.00: Környezetismeret. (Ism.) — 14.55: Fizika. (Ism.) — 17.15: Hí­rek. — 17.20: A színésznő. Ma­gyarul beszélő spanyol rövid­játékfilm. — 17.45: Hétvégi biro­dalom. A hétvégi ház. — 18.10: Zenei Figyelő. A Tv zenei új­ságja. — 18.50: Napilapok, heti­lapok. — 19.10: Esti mese. — 19.30: Tv-híradó. — 20.00: Gri- bojedov: Az ész bajjal jár. Ko­média két részben. — 21.55: Tv- híradó. — 22.05: Film és valóság. Bratislavai televízió: 17.20: Hí­rek. — 17.25: Aranykamera. — 18.40: Esti mese. — 19.00: Tv- híradó. — 19.25: A Tv-híradó jegyzete. — 19.30: Esti dallamok. — 20.05: Publicisztika. — 20.30: Az ötletesebb nyer. Szórakoztál ó vetélkedő-sorozat. — 21.10: A kettévágott csomó. Tv-játék. — 22.20: TV-híradó. Filmszínházak: Béke (f4, hn6, 8): Leon és az Atlanti fal (ma­gyarul beszélő színes francia— olasz). — Kossuth (i3, f5, f7): ördög mérnök halála (magya­rul beszélő színes csehszlovák). — Filmklub (6): Helga (magya­rul beszélő színes NSZK, 16 éven felülieknek!). — Fáklya (f5,f7): Pierre és Paul (színes francia). — Petőfi (f7): Enyém a vi­lág (színes NDK). — Ságvári (f5, hn7) : Az állatnak meg kell hal­nia! (színes francia, 16 éven fe­lülieknek!). — Szikra (5, 7): Fekete Szakáll szelleme (magya­rul beszélő színes amerikai). — Táncsics (5, 7): Az utolsó Leó ‘ (színes angol, 16 éven felüliek­nek!). — Ady (8): A csendőr nő­sül (színes francia). Kiállítások: Szőnyi István te­rem (9.30—18 óra között): Zsig­nár István' festőművész kiállí­tása. SZERDA Kossuth rádió: 8.20: Irina Ar­hipova és Giuseppe di Stefano énekel. — 9.00: József Attila költészete. — 9.20: Színes népi muzsika. — 10.05: ,,Nyitnikék.’* (Ism.) — 10.40: Zenekari muzsi­ka. — 11.30: A Szabó család (Ism.) Petőfi rádió: 8.05: Hangulatok. Könnyűzene. — 8.45: Tallózás a világsajtóban. (Ism.) — 9.00: Berki Géza táncdalaiból. — 9.10) Kíváncsiak Klubja. (Ism.) — 10.00: Zenés műsor üdülőknek. — 11.45: Rádióreklám. Televízió: 9.31: Delta. (Ism.) — 9.55: Hétvégi birodalom. (Ism.) — 10 20: Rózsa Sándor. III. rész. (Ism.) — 11.15: Hollywood Pa­lace. (Ism.) — 11.45: Családi ott­hon. II. rész. (Ism.) Bratislava! televízió: 8.35: Is­kolások műsora. — 9.30: Gyer­mekműsor. — 10.35: Tv-híradó. alias Magyar Pamutipar. Bp., (V., Erkel u. 30. (Újpest) felvesz 15. életévüket betöltött lányokat szövő, fonó. cérnázó. csévélő be- tanulónak. Szállást biztosítunk. Jelentkezés személyesen vagy levélben a gyár munkaügyi osz­tályán. acflös-iv#fal Betonkeverőgépek készítése, eladása. Varga, Vecsés, Nándor u. 43.

Next

/
Oldalképek
Tartalom