Déli Hírlap, 1971. szeptember (3. évfolyam, 205-230. szám)
1971-09-06 / 209. szám
I Egy jámbor Kérődző viszontagságai Miskolcon Az ügy különös előzményeiről múlt pénteken már beszámoltunk. Most röviden csak ennyit emlékeztetőül: csütörtök este 7 óra tájban a Bajcsy-Zsilinszky utcán feltűnt egy gazdátlanul kószáló tehén. A Szemere utcához érve megvárta, míg a közlekedési lámpa zöld jelzést ad, majd tovább-baktatott a Csabai kapu irányába. A forgalmas úton természetesen zavart okozott a jámbor négylábú csetlése-botlása, s néhány derék miskolci —megelőzendő a balesetet — beterelte az egyik Balogh Ádám utcai ház udvarába, ahol kikötötték a hinta oszlopához. Beszámolónk végén felhívtuk az állat tulajdonosát, hogy mielőbb jelentkezzen a jószágért. Pénteken késő délután csengett szerkesztőségünk telefonja, és egy meglehetősen kétségbeesett női hang szólt bele a hallgatóba: „Most már kérem, vigyék innen a tehenet. Nem tudunk neki enni adni és meg is kellene fejni. Itt bőg az udvaron.” A telefonáló Sári Istvánná volt, annak a lakásnak a tulajdonosa, ahol a tehén ideiglenes szállást talált. Miután a sajtóház tervezői nem számítottak ilyen rendkívüli esetekre, és istállónk nincs, nem tehettünk mást. mint megnyugtattuk Sári István- nét, hogy addig is, amíg a tulajdonos jelentkezik, megpróbálunk közbenjárni az illetékeseknél a jószág elszállítása ügyében. A tehén táplálására és a fejés módszerére vonatkozóan semmiféle felvilágosítást nem tudtunk adni. Igen am, de ki az illetékes ilyen ügyben? Tárcsáztuk azokat a hivatalokat, melyeknek — elnevezésük után ítélve — valamiféle közük lehet egy tehénhez. Telefon az Állattenyésztési Felügyelőséghez. Egy kedves női hang — némi csodálkozás után: „Megbeszélem a kollegákkal.” Megbeszélte. A válasz: „Hívják az Állategészségügyi Állomást.” Az Állategészségügyi Állomás: „Nem tudunk mondani semmit.” Gyors lapozás a telefonkönyvben és máris tárcsázzuk az állat kórházat. Meghallgatnak bennünket és rövid tanácskozás után nagyon komolyan felteszik a kérdést: „Beteg a tehén?” „Ügy hisszük, nem” — válaszoljuk szorongva. „Na, kérem, akkor nálunk elhelyezni és ta- karrnányozni nem lehet, annál is inkább, mert a tulajdonosának személye nem tisztázott.” Kétségbeesett sóhajunk végigfuthatott a vonalon, mert megszánt bennünket beszélgető partnerünk és hozzáfűzte: „Hívják talán az Állategészségügyi Telepet.” Az Állategészségügyi Telep nem jelentkezik. Rövid gondolkodás után rájövünk, hogy a gyepmesterek a tanács felügyelete alatt működnek. Telefon az I. kerületi tanácsi hivatalhoz. A központos — megtudakolva a probléma mibenlétét —, a mező- gazdasági csoportot javasolja. Egy előadó a mezőgazdasági csoporttól: „Hogyan kérem? Fogtak egy tehenet a Déli Hírlapnál?” Hosszas magyarázkodás után továbbad bennünket a csoportvezetőnek. A csoportvezető csupa jószándék, de bevallja, hogy ilyen esettel még nem találkozott praxisában. Közli, hogy a városi tanács mező- gazdasági osztályához fordul útbaigazításért. Kisvártatva visszatelefonál: „A tehenet nem lehet a gyepmesteri telepre vinni. Talán meg kellene próbálni az egyik tsz-t.” Helyeseljük elhatározását. Ismét visszahív bennünket, és közli: „Az Egyetértés Tsz főkönyvelője megígérte, hogy majd elküldenek valakit, ha megtalálják a kiszemelt embert a tanyán.” Élelem, víz és szakavatott fejő után bőgő tehénnel álmodunk. Könnyes, nagy szeme csupa vád. Mondanánk neki, hogy mi mindent megtettünk, de álmában az ember gyakran nem tud beszélni. Szombaton kora reggel telefon a tsz-nek. A főkönyvelő: „Utasítottam a brigádvezetőt. Hívják fel és kérdezzék meg tőle, mi történt.” Telefon a brigádvezetőnek. És végre ez a válasz: „Ki- küldtem érte, de emberünk a háznál találkozott a tulajdonossal.” Minden jó, ha a vége jó. A vége jó. de .. . Ezt azonban döntsék el Önök! BÉKÉS DEZSŐ KIOSZliühlöUqyűlés Szeptember 17-én délelőtt 9 órakor tartják a miskolci kisiparosok küldöttgyűlését Miskolcon, a KIOSZ megyei székhazában. A gyűlésen az a tíz küldött is részt vesz, akiket a május 6-i taggyűléseken választottak meg. Itt választják meg a megyei és országos küldötteket is, akik az októberi országos küldött- gyűlés részvevői lesznek. Katonai bemutatót tekintett meg az Országgyűlés Honvédelmi Bizottsága néphadseregünk egyik dunántúli, hegyi kiképzőbázisán. A látogatáson részt vett dr. Beresztóczy Miklós, az Országgyűlés alelnöke és Oláh István vezérőrnagy, honvédelmi miniszterhelyettes, kiképzési főcsoportfőnök is. A bemutatót követően a képviselők és a jelenlevő katonai vezetők szívélyes, baráti beszélgetést folytattak azokkal a katonákkal, akik a gyakorlatokat végrehajtották. (Képeinken: a legbátrabbak kipróbálják a függőhidat; átkelés a drótkötélpályán.) Így készül a prognózis Háromóráüként megrajzolják Európa időjárási térképét Mindennap 43,5 millió négyzetkilométeres területről begyűjtött több mint 210 ezer adat alapozza meg azokat a prognózisokat, amelyek „A Meteorológiai Intézet jelenti..szavakkal kezdődnek. Erről az óriási területről, amely magában foglalja egész Európát, továbbá Grönland nagy részét, az amerikai szárazföld északkeleti csücskét, és egy-egy kisebb területet Ázsiából és Afrikából is, 1500 észlelőhely küld minden három órában 16—16 adatot, egyebek közt a levegő mozgásáról, a felhőzet minőségéről, mennyiségéről és mozgásáról, a látási viszonyokról, a hőmérsékletről, a levegő nedvességtartalmáról, a légnyomásról, stb. Ezek közül 200 állomás a magasabb légrétegek időjárási tényezőit is figyeli és jelenti általában 20 kilométeres magasságig, mindig annyi rétegről, amennyi az adott pillanatban befolyásolja az időjárás alakulását. A mi meteorológusaink ennek az óriási adattömegnek a birtokában rajzolják meg háromóránként Európa időjárási térképét, s azt még két módszerrel ellenőrzik. Az egyik a radarozás. A ferihegyi radar például 200 kilométer sugarú körben ad tájékoztatást a felhőzetről és a csapadékviszonyokról. A másik ellenőrző adatforrás a műholdak képeinek sorozata az Európa felett úszó felhőkről. A háromóránként készülő időjárási térképek világosan megmutatják a légköri képződmények változásait, amelyekből várható alakulásuk is kiolvasható. Persze, a légkörben bármikor bekövetkezhetnek olyan váratlan események is, amelyekreelő- zetesen számítani nem lehet. Ekkor minden előrejelzés felborul. Ennek ellenére, az Országos Meteorológiai Intézet prognózisainak „beválási valószínűsége” átlagosan 35 százalék körül mozog. Természetesen, csak akkor, ha az egész országra vonatkozó előrejelzéseket nem csupán egyetlen, szűk földrajzi egység időjárásának alakulása alapján ítéljük meg... Mosógép és pástétom A fiatalasszony panaszkodik: sokba kerül a háztartás. Alig győzi pénzzel. A múlt héten is új függönyt vett, mert a régi már olyan volt, mint a rongy. Szóval, egy-két hónapig most nem vásárolnak majd semmit. Pedig kellene még egy és más. Porcelán a gránit tányérok helyett, szőnyeg az előszobába és persze televízió. Később talán egy mosógép... Mosógép? A felsorolást olvasva világosán nyomón követhető a családi szükséglet-kielégítés helyesnek vélt sorrendje. A háziasszony a vásárlási listán a mosógépet a függöny és a televízió után tette. Persze, legyen szép a lakás, dicsérjék a szomszédok az új függönyt, de milyen áron?! Az asszony évszámra 'zzel mos az összkomfortos lakásban. A férj is úgy van vele, hogy inkább vegyenek előbb tv-t, azt az egész család élvezi. A mosógép csak az asszony számára jelent könny ebbséget. Tételezzük fel, hogy a tipikus magyar család egyszeri alkalommal csak egyetlen nagyobb értékű árut vásárolhat. Tehát: vagy-vagy és nem is-is. Fölösleges bizonygatni, hogy egy három-négytagú kis közösség számára — ha már választani kell — hasznosabb a mosógép, mint a televízió, de hasznosabb a tv, mint egy fűnyírógép. Ez a felsorolás akár sorrendnek is elfogadható. Véleményem szerint a hűtőszekrény valahol a tv előtt, de a gyakorlatban inkább utána foglal helyet. Tudomásom szerint hazánkban a pénzzel rendelkező gépkocsi-igénylők száma meghaladja a félszázezret. Hatalmas szám ez, de vajon az autóra várók mindegyikének gépesítve van-e a háztartása? Aligha. Ám büntetlenül nem lehet kihagyni a fejlődési, vásárlási fokozatok egyikét sem. A zsíroskenyéren koplalókat vajon mennyiben képes kárpótolni a saját volán? S egyáltalán, a szükséglet-kielégítés Sorrendjének torzulása csak a .vevők lelkén szárad-e? Nem ösztönzünk-e gyakran mi magunk is a pástétomevésre, amikor még csak tepertőre futja? Természetesen minden fizetési boríték mellé nem mellékelhető használati utasítás. Mégis jó lenne. Valami olyasféle receptre gondolok, mint amilyen a nyilvános telefon- fülkékben igazítja el az embert. Emelje le a kagylót, dobja be az érmét, várja a búgó hangot, s aztán tárcsázzon ... Minden egyes feladatnak saját funkciója van, de a végső szándék, jelen esetben a telefonálás, csak ezek szigorú egymásutánjában hajtható végre. BRACKÓ ISTVÁN Fél év alatt 168 milliós nyereség A TVK exportsikerei Az év első felében ragyogó sikerek születtek a Tiszai Vegyikombinátnál. Hat hónap alatt 1 milliárd 175 millió forint értékű ammóniát, nitrogénműtrágyát stb. terméket állítottak elő. Ez 168 millió forint nyereséghez juttatta a Icninvárosi üzemet. Jelentős szerepet játszott a fél év sikereiben az export, amelynek alakulásáról Szénást Tibor igazgatóhelyettestől kértünk tájékoztatást. — Első féléves exportunk várakozáson felül alakult — mondotta. — Hat hónap alatt majdnem annyi terméket szállítottunk külföldi megrenFUVAROS — Szóval két szekrény? — Kettő. \ — Emelet? — Nem, földszint. Némi mérlegelés, azlán a fuvaros „bemondja” az összeget. Nem nagy pénzt kér (ötvenen túl már nemigen akarnak az emberek meggazdagodni), de hát itt nincsenek szabott árak; alkudni próbálok. Az öreg csak mosolyog, látja, hogy szégyenlős vagyok, járatlan az efféle kereskedelmi ügyletekben. Biztatásul még hozzáteszi — számokkal, kilométerekkel, tarifával kalkulálva —, hogy a tehertaxival sem járnék jobban. ■ Megegyeztünk. Ülök a bakon, kocog a szürke. Hallgatunk, aztán megpróbálok egy „tantuszt” bedobni. A tantusz — ha netán valaki nem tudná — a nyelvoldó kedvenc téma, ami foglalkozás, vérmérséklet, érdeklődés, hangulat szerint, nagyon sokféle lehet. Megtalálom. — A miskolci forgalomban nehezebb lovat hajtani, mint kocsit vezetni... — Mond valamit! Ha nincs észnél az ember, könnyen megjárhatja. Itt nem úgy megy, hogy csak rátapos az ember a fékre. Ez a szürke kedves, szelíd jószág, de hát „nincs a lelke kivéve”... Azt tudja, hogy nekünk is vizsgázni kell a KPESZ-bőV Meg is értem, hogy előírták, némelyik hajt. mint a bolond. Van, aki iszik is. — A szakmával jár, vem? — Hát, ha sokat cipekedik az ember, a fröccs az kell, mert izzadunk. A mai bútorok, higgye el, nehezebbek, mint régen. Ez a préselt pozdorja, meg mindenféle műanyag, s a házak sem földszintesek. Tegnap a kilencedik emeletre költöztettünk egy családot. Ezer forintot fizettek, de ez persze csak a bevétel; ilyen munkához legalább három ember kell. Hatszor másztam meg a rengeteg lépcsőt oda-vissza. Nemigen bírja már a szívem, leszoktam a cigarettáról is... Teherliftek kellenének. Igaz, akkor nem kérhetnénk ennyit... Megette a fene. Van úgy, hogy kiállók reggel, aztán estig semmi. Persze, a fuvarosok el is riasztják az embereket. Van, aki úgy megvágja a kuncsaftot, hogy többet szóba nem állnak vele. Aki pedig nagyon olcsó, azt megmarják a többiek. Kenyérharc leérem, kenyérharc van. De hát drága a takarmány, a patkolás, kopik a gumi a keréken .. Felrakjuk a két szekrényt, s kicsit később le. Ketten vagyunk. A fuvaros kioktat a gurtni használatára. Azt mondja, erőm éppen volna, de idő kellene, amíg megtanulnám az emelés fortélyait. Aki rosszul „fog” az magát is megkínozza, nem beszélve a másikról, össze kell szokni — Most hová? — Volna 20 mázsa cement — ismerősnek. De sajnálom a lovat, azt a pár évet még együtt kell kibírnunk. Leszámolom a pénzt, kezet fogunk. Most mutatkozik be, de nem értem a nevét. (gyarmati) delőknek, mint tavaly egész évben. Külföldi rendeltetésű termékeink kétharmada tőkés, egyharmada pedig szocialista országok felhasználóihoz került. Lakkipari műgyantákat exportálunk az NSZK-ba, Egyiptomba, Szíriába, Marokkóba, petrolkémiai termékekét Ausztriába, gépalkatrészeket az NSZK- ba. Szocialista exportunk elsősorban a Szovjetunió és az NDK felé irányult. — Egy ilyen sikeres fél év után mi várható az év második részében? — kérdeztük. — Még dinamikusabb exportnövekedés. A meglevő szerződéseink szerint, 1971. évi exportunk háromszorosa lesz a tavalyinak. Az esztendő hátralevő részében főleg a szocialista országok megrendelőinek szállítunk nagy mennyiségben termékeinkből, köztük is elsősorban a Szovjetuniónak, az NDK-nak és Bulgáriának. Tőkés exportunk az első félévihez hasonlóan alakul, változatlanok lesznek megrendelőink is. Adatbankok az egyetemen Az adatbankokat újabban a felsőoktatásban is alkalmazzák. Az ilyen amerikai adatbank 440 ezer hallgató adatait gyűjtöttek össze: a komputer memóriájában 60 intelligenciavizsgálat eredményei és 400 különböző — a hallgatók magánéletére, tudományos és szakmai terveire vonatkozó — információ található. Az így tárolt adaték segítségével a szociológu- sok különböző jellegű felméréseket végezhetnek, amelyek egyébként igen sok időt vennének igénybe.
