Déli Hírlap, 1971. augusztus (3. évfolyam, 180-204. szám)
1971-08-22 / 196. szám
Százévenként egyszer „Acélfonók” a toronyban Ahogy a bekötőút elkanyarodik az épülő kenyérgyár irányába, ajtótlan, ablaktalan betontömb magasodik elénk. Tetején vasbeton- szerelők dolgoznak ijesztő magasságban, ahol csak deszkakorlátok állnak végig a fal síkjában. A kimeredő acélszálak között, mint a takácsok, úgy végzik munkájukat. Belül fenyőácsolatok között botorkálunk, a fejünk felett vizet könnyezik a fal. A locsolás még az időszakos vízhiány idején sem maradt el, hiszen az anyag szilárdu- lásához elengedhetetlen a víz. Készül a kenyérgyár Ritka építkezés, ahol a részhatáridőkkel, a minőséggel is elégedett a megrendelő. A miskolci új kenyérgyár szinte varázsütésre nőtt ki a földből. Tavaly ősszel még sárt dagasztó teherautók forgolódtak a sík területen és most már átadott garázssorok, a kész kazánház impozáns blokkjai jelzik a munka tempóját. A lisztsiló rövidesen túlnövi a behemót Rapid darut, amelyiknek a gémje idestova épp hogy elforoghat majd a födém felett Heincmann István munkavezetővel járjuk a területet, ahol eddig még csak a BÁ- ÉV dolgozott, és egyetlen alvállalkozó sem „lépett porondra”. Persze nem ez az egyetlen oka a határidők tartásának, hiszen ezt három brigád tagjai is szavatolják. Miután szoros egymásrautaltságban végzik a munkájukat, úgy tervezik meg a mindennapi tennivalókat, hogy egy ember se álljon mások hanyagsága miatt. A legtöbb mégis Fodor Imréék vasbetonszerelő csoportián múlik, mert a Térjék ácsbrigád csak ott tud zsaluzni, ahol a vasalás már elkészült. Csak a kavics A silótorony épületének tetejéről szép kilátás nyílik a Bükk felé és a Kilián városrészre. Látni a tízemeletes épületek tetejét is, pedig csak az ötödik emeleten vagyunk. Egy szint ugyanis 4—5 méter magas, közben egy-egy lisztsiló nyolc-tíz méter mély betonszekrénye töri meg a szerkezetet. Jobbra a kenyérszállító sort és a kemencéket befogadó csarnok húzódik. Egy- harmadát már tető fedi. , — A tél előtt sürgősen tető alá kellene helyezni a silót is, hiszen nagy károkat okozna a hó, ha megtöltené a silókat — mondja a munkavezető. — Jövő márciusra ugyanis át kell adnunk a helyet a szerelőknek, akik majd a gépek bekötését végzik. A kész kazánház és a 17 kocsit befogadó garázssor sem áll addig üresen, hiszen a folyamatosan érkező berendezéseknek addig sem kell az ég alatt állniuk és ráadásul itt lesznek a helyszínen. Veres Sándor építésvezető csak a kavics minőségére panaszkodik: — A siló épülete 800 tonnás teherbírású lesz és nem mindegy, milyen betonból készül. Néha a kavicsunk rossz minőségű és ez sok bosszúságot okoz. Szeretnénk ugyanakkor jó munkát végezni, hiszen ilyen kenyérgyár még egy ekkora városban is 100 évben egyszer épül és ez addig a mi kezünk munkáját dicséri, vagy marasztalja el. Ezt mindannyian jól tudjuk. NAGY JÓZSEF Kéthetes nagyjavítás után újra indították a Miskolci Likőrgyár nagy teljesítményű palackozógépét. A berendezés óránként ezer üveget tölt meg konyakkal, pálinkával és likőrrel. (Kerényi László felvétele) TVK-export: 10 millió párna- és szelepes zsák (Tudósitónktól.) A Tiszai Vegyi Kombinát II. sz. műanyag-feldolgozó üzemében az év első felében 3500 tonna polietilén granulátumot dolgoztak fel. A nagy mennyiségű alapanyag különböző típusú tömlők, műanyag fóliák, tasakok gyártására szolgált. Főtermékként elkészült 6 millió darab nehézpámazsák és 4 millió darab talpas szelepes zsák, amelyeket a Szovjetunióba és egy sor nyugati országba exportáltak. Az év első felében üzembe lépett az angol gyártmányú Rotocast rotációs öntőgép is, amely egész Közép- Európában csak Leninváros- ban létezik. A gép granulátumból 150 literes műanyag hordókat gyárt. A minden vegyianyagnak ellenálló műanyaghordókat az ÁFOR, a húsipar, s vegyigyárak használják. Gyulán mondják: A kolbász a mi tokajink Amikor Csíki József tavaly ősszel Párizsban járt, gyulai kolbásszal kedveskedett vendéglátóinak. Tehette, hiszen ő a Gyulai Húsipari Vállalat igazgatója. Aki e cikk elolvasása után netán kedvet kapna egy kis kóstolóhoz, az jobban teszi, ha kolbászügyben továbbra is megmarad plátói élvezeteknél. A gyulaihoz ugyanis ma Magyarországon nagvon nehéz hozzájutni, egyszerűen azért, mert több mint kilenctized részét exportálják. Árulnak viszont gyulai-módra késztíett kolbász-félét, de ennek csak annyi köze van az igazihoz, mint a babkávénak a cikóriához. 33 országba exportálják A legenda szerint elsőként egy Balogh nevű kocsmáros traktálta vendégeit olyan szárazkolbászai, amely már magában hordta a későbbi, világhíres utód ízét és zamatét. Később mások is megpróbálkoztak az „újmódi hüvelyes” készítésével, s las- san-lassan belopta magát a köztudatba e kis alföldi városka hentesmestereinek remeke. A piros-fehér-zöld papírgyűrűvel márkázott gyulai kolbász keresett áru a világpiacon. Jelenleg 33 országba exportálják. Híre a tokaji bor, vagy a Pick szalámi nemzetközi hírnevéhez hasonlítható. Nem ok nélkül állítják a gyulaiak: a kolbász a mi tokajink. Mitől gyulai a gyulai? A válasz három szóban : az íze, a színe és a tartása miatt. A tradíciók szerint a gyártáshoz a hús minden részét felhasználják, és — lényegében ez határozza meg a minőséget — hőelvonás, illetve hozzáadás nélkül érlelik. A biológiai érlelés 21— 25 napig tart. Ám a titok nyitja alighanem az a nemes fűszerpaprika, amely a gyulai sajátos ízét és színét adja. A szakemberek azt mondják, hogy a gyulai „fényes” koibász. Évenként 550 vagon A pontos adatok szerint ez év első felében 11 ezer 764 mázsa kolbász készült Gyulán, s azt még találgatni is felesleges, hogy ennek hányszorosa találna még vevőre. Tény az, hogy több kellene. Itthon is és külföldön is. Itthon a gyulai-módra készült kolbász helyett, külföldön pedig a hamisítványok helyett. A gyulait ugyanis sok országban hamisítják, noha az nemzetközi védjegyoltalom alatt áll. Az utánzók egyébként minden alkalommal ráfizettek, mert elvesztették a nyakúkba akasztott pert. Am a gyulai kolbászgyárban most nem ez a legfőbb téma. A húsüzem fennállásának eddigi legnagyobb fejlesztése előtt áll. A 230 millió forintos beruházás nyomán néhány esztendő múlva megduplázódik a termelés. A tervek szerint évenként 550 vagon gyulai kolbász és csabai szalámi készül itt. Mert ugye azt mondani sem kell, hogy a csabait is gyulán töltik. BRACKO ISTVÁN Mai bolgár grafika Megyénkbe érkezett a Bolgár Kulturális Központ rendezésében a mai bolgár grafika legszebb müveiből összeállított válogatás. A grafika műfaja a szocialista Bulgária képzőművészetében előkelő helyet foglal el színvonal, korszerűség és nemzetközi elismertség tekintetében egyaránt. A mai bolgár grafika gyorsan, érzékenyen reagál a világ és a megújult bolgár élet eseményeire: a béke, a rend, a humánum és a szocialista építőmunka igazát hirdeti. Az eszmei, gondolati szépségekhez változatos tematika, kifejezésbeli sokoldalúság és technikai virtuozitás kapcsolódik. Különösen megnyilvánul ez a kiállított művek formai gazdagságában az ikonszerű ábrázolástól az erőteljes paraszti művészetig, főképp Kulekov, Aleksziev, Szkorcsev, Vaszileva, Petkov grafikáin. A 28 művész 42 alkotásából álló kiállítás előbb Sárospatakon került közönség elé, majd a hónap utolsó he. tőben Kazincbarcika művészetkedvelő lakossága tekintheti meg. Szovjet-bolgár gázvezeték A bolgár vegyipari és nehézipari minisztérium jóváhagyta a szovjet—bolgár gázvezeték építését. E gigászi létesítmény építését az új ötéves tervben (19>71—1975) kezdik meg. Elkészülte után a vezeték Bulgária számára évi 3 milliárd köbméter földgázt biztosít a legnagyobb vegyipari vállalatok üzemeltetéséhez. A gázvezeték építésében szovjet és bolgár munkások és mérnökök együttesen vesznek részt. Vissza veszik a Fáklya olajégőket Mint ismeretes, a KERM1 vizsgálata szerint a Fáklya olajégő kályhák nem üzembiztosak, s ezért a gyártó cégnek valamennyi ilyen termékét vissza kell vásárolnia. A Borsodi Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat 114 ilyen Fáklya olajégőt adott el és ebből mintegy 100-at már sikerült visszavenniük. Autósokkal üdültem A balatoni üdülőben kellemetlen hír fogadta a vendégeket már a második nap reggelén: az egyik házaspár új autóját, egy fehér színű Opel 850-est, ismeretlen tettes ellopta az üdülő előtti parkolóhelyről. A tulajdonos elsápadt. Néhány an vigasztalni próbálták, mondván, elvitte valami felelőtlen suhanc, majd visszahozza, vagy otthagyja az út mentén, ha elfogy a benzinje. Voltak, akik rögtön mesélni kezdtek mindenféle autólopásokról, sőt olyan is akadt, aki tudta, hogy az előző turnusban egy Trabantnak mind a négy kerekét leszerelték, bár magát a kocsit otthagyták; hát mennyivel bosszúsabb lehetett annak a gazdája, aki láthatta ugyan a kocsiját, de nem használhatta, s egy kocsit általában köny- nye^b megtalálni, mint négy ellopott kereket, aminek ugyebár még külön rendszáma sincsen. E közléstől azonban az Opeljét sirató üdülőnek sem a jókedve, sem a kocsija nem tért vissza. Az autós összetartás már a déli órákra eredményt hozott. A kocsit ugyan nem találták meg, de ebédre járőrözési tervezetet dolgoztak ki, amelynek alapján nyolc autós a déli, hét meg az északi partot portyázza végig, hátha az ellopott kocsi nyomára nkad. Késő este tértek vissza eredmény nélkül, meg néhány vaskos sértésssel a tarsolyukban, amiket azoktól az ismeretlen autósoktól kaptak, akiket ok nélkül üldöztek és feltartóztattak az úton. Nem volt mit tenni, várni kellett, hogy a rendőrség bukkanjon a kocsi nyomára. Egyik éjszaka állítólag el akarták lopni egy másik üdülőtárs kocsiját is. A parkolóhely ugyanis főútvonal mellett állt, ahol az éjszakai csend is viszonylagos, s hál kinek nem akad meg a szeme az odasereglett és őrizetlenül álldogáló járgányokon. A veszélyeztetett kocsi gazdája azonnal Budapestre telefonált, délutánra már ott is volt a nagyszerű riasztókészülék. Ezt sürgősen beszerelte a kocsiba, s ettől kezdve a legkisebb érintésre éles szirénavijjogás riasztotta a környéket. Mivel a főútvonalon éjszaka is arravetődött néhány ember, s azok közül valaki mindig meghintáztatta a jó rúgóza- túnak látszó kocsit, minden éjjel felbőgött a sziréna néhányszor, amitől egyrészt megijedt a vétkes járókelő és futásnak eredt, másrészt pedig felébredt az egész környék, mert a kocsi gazdája messze lakott, későn ért a parkolóhelyre, s a szirénázást csak a kocsi belsejéből lehetett megszüntetni. Miután az üdülő és környéke öt éjszakán át csak a riasztó visítozását hallgatta, az autósok időközben megalakult véd- és dac- szövetsége is belátta, hogy így nem mehet tovább, csendes, másokat nem zavaró őrizetről kell gondoskodni. Őrséget szerveztek. Katonaviselt emberek megtervezték az őrállás módozatait, s attól kezdve, mint a kaszárnyákban, őrködtek, költötték és váltották egymást egész éjjel, délelőttönként aludtak, délután meg éjszakai tapasztalataikat mesélték. Unalmas, esős idő volt. Legalább valamivel elmentek a napok. A hazautazás napján, pontosan két héttel eltűnése után, a kis Opel is meglett. Távol a Balatontól, Jászberényben. Bizonyára a tolvajnak is csak két hét szabadsága volt. Egyébként tovább is használta volna. 8ENEDEK MIKLÓS A szövetbank választéka Ha az ország bármely részén emberi „pótalkatrészre” van szükség, akkor az Országos Traumatológiai Intézet szövetkonzerváló osztályához fordulnak segítségért. Innen látnak el 10 fővárosi, as körülbelül 50 vidéki kórházat, klinikát, kutatóintézetet beültetésre, kísérleti célokra alkalmas, konzervált szövettel. A szövetek felhasználható állapotban tartása részben kémiai kezeléssel, részben mélyhűtéssel történik. Üjab- ban egyes szövetféléknél, amelyek ezt károsodás nélkül tűrik, bevezették a besugár- zásos sterilizálást is. A mély- hűtéssel konzervált szövetek elég hosszú ideig tartó mélyhűtés után elbírják a szállítással járó természetes hőmérsékletet, megérkezésük után azonban már nem alkalmasak újabb mélyhűtésre, fridzsider-hőfokon kell tárolni őket a gyors felhasználásig. Évente sok ezer kis üvegben, a külső levegőtől teljesen elzárt dugaszolással indulnak el a csontok, inak, porcok, bőrdarabok az intézet saját műtőibe és a hálózatba kapcsolódó intézményekhez. Az üvegek tartalma általában emberi testből való szövet, de csontpótlásra alkalmaznak állati eredetű preparátumot is. Az emberi szervezet a nem csontnemű ösz- szetevőitől megtisztított borjúcsontot épp olyan szívesen fogadja be, mint az emberi Iestből származót. Az is érdekes, hogy a testbe beplántált idegen szövettel szemben nem viselkedik olyan ellenségesen a szervezet, mint ahogy azt szervek beültetésénél teszi. Ezeket a szöveteket „úgy fogja fel”, mintha azok saját elöregedett sejtjei lennének; miként a ' szervezet egy bizonyos időn belül felújítja magát sejtjei kicserélésével, ugyanúgy ezeket a pótolt részeket is lépésről 'lépésre friss, saját sejtjeivel cseréli fel. Kedvezményes szénvásárlás Augusztus 16-tól az állami TUZÉP-telepeken a megye egész területén borsodi diészén 5 Ft/q árengedménnyel soron kívüli szállítással. MISKOLCI TUZÉP-VALLALAT
