Déli Hírlap, 1971. augusztus (3. évfolyam, 180-204. szám)

1971-08-22 / 196. szám

iSéqy év tapasztalatai az LKM-ben a miskolciaké a szó ....................................................................IIIIMHMP———MS——HBCT Bővülő hétvégi választék Kinek-kinek az igénye szerint... (Jármay Cyörgy rajza) Autókkal „bélelt” utca Mi okozza a baleseteket? Miskolc talán legnagyobb forgalmú útkereszteződése a Búza téri gócpont, ahol a gyalogosnak igencsak figyel­nie kell, nehogy baleset ér­je. Három irányba haladnak itt a járművek, és a veze­tőik becsületére legyen mondva, általában óvatosan, nagy körültekintéssel közle­kednek. A közlekedést elég­gé megnehezíti azonban, hogy a Zsolcai kapu irányá­ba haladó út elején, közvet­lehetőségeit. A laikus Is könnyen megállapíthatja: igencsak kritikus helyzetet jelent ez, ami a nagyfokú balesetveszély mellett a köz­lekedést is gátolja. Ezen a nagy forgalmú út­szakaszon semmiképpen sem tekinthető ideális helyzetnek az autókkal „bélelt” utca. A megoldás természetesen az lenne, ha a járművek számá­ra megfelelő parkírozóhejyet tudnának kijelölni a kör­„Foghíjas“ hidacska Lillafüreden a busz végál­lomásig nyúló sétány elején „foghíjas” hidacska szomor- kodik. Egy jókora hídpalló letörve hever a patak völ­gyében. A turisták könnyen lábukat törhetik, ha a táton­gó résbe lépnek. Különösen sötét este történhet meg a baj, vagy vasárnap, amikor sokan járnak errefelé. Rossz pont idegenforgalmunknak az ártatlan hidacska, s jó lenne, ha az illetékesek mielőbb rendbehozatnák. Nem nesznek fel tanulót A Miskolci Bőröndös Ktsz- ben az idén 12 szakmunkás- tanuló szabadult. Az új tan­évben viszont a szövetkezet nem tud beiskolázni tanuló­kat, mivel a műhelyek már így is zsúfoltak. A negyedik ötéves tervidőszak végén végrehajtott műhelybővítés teszi majd lehetővé, hogy a szövetkezet ismét több bő- röndöstanulót iskolázzon be. Lengyel papírgyárak külföldön Egyre több ország vásárol Lengyelországtól teljesen fel­szerelt papírgyárakat; a len­gyel vállalatok egyre több megrendelést kapnak a kül­földi papírgyárak korszerű­sítésére. Lengyel papírgyárak működnek már a Szovjet­unióban. Csehszlovákiában, Romániában és az Egyesült Arab Köztársaságban. Az egyik legutóbbi és egyben a legkomolyabb vállalkozás négy teljes papírgyár üzem­behelyezése volt a Szovjet­unióban. A lengyel papír­gyáraknak továbbra is a Szovjetunió a legjelentősebb megrendelője: még ebben az évben befejezik hat nagy karton- és lemezgyár gépei­nek és berendezéseinek le­szállítását. Nemsokára befejeződik a magyarországi teljes karton- gyár felszerelésének leszállí­tása is és folyamatban van a papír- és kartongyártó be­rendezések szállítása Romá­nia számára. Négy év baleseti statiszti­kája alapján elemezték a Lenin Kohászati Művekben a balesetek gyakoriságát a kü­lönböző hónapokban és év­szakokban, a balesetek okait, s életkor szerinti megoszlá­sát. Kiderült: a balesetek túl­nyomó többségét (majdnem felét) vagy az okozza, hogy a munkavégzőkre valamilyen tárgy esik, vagy ők maguk zuhannak le valahonnan. Forgó gépeken a balesetek­nek mindössze hét százaléka következik be. Minden he­tedik baleset ütés vagy ütő- dés következménye. Legveszélyesebb évszak: a nyár Ami a sérüléseket illeti, leggyakrabban fordulnak elő zúzódásos, vagy horzsolásos balesetek, s azok az összes balesetek 62 százalékát te­szik ki. Viszonylag magas (13 százalék) az égések aránya, amelyek többnyire a meleg- üzemekben következnek be. De majdnem hasonló arány­nyal szerepelnek a baleseti statisztikában a szúrás vagy vágás okozta sérülések is. A törések és repedések az ösz- szes balesetek hét százalé­kát teszik ki. A nyári meleg figyelem­tompító hatásának tulajdo­nítható, hogy a balesetek több mint féle június és no­vember között történik. Leg­kevesebb a baleset télen. . Az újonc jobban vigyáz Azt gondolná az ember, hogy a balesetek túlnyomó többségének szenvedő ala­nyai az újfelvételisek, a „zöldfülűek”. Pedig a bal­esetek alig egyharmadát okozzák azok, akik egy év­nél kevesebb ideje dolgoz, nak a gyárban. Kétharmad része fűződik viszont azok­hoz, akik már legalább egy, vagy több éve otthonosak az üzemekben. S még egy érdekes észre­vétel: a balesetek 64 száza­lékát a 25—50 év közöttiek idézik elő. Legóvatosabbak a 18 éven aluliak és az 51 éven felüliek. Erre mondta egy is­merősöm a gyárban: „Ha már ennyi évet eltöltöttem itt, most már vigyázok ma­gamra ...” A félelmetes délelőtt... Azok is tévednek, akik azt hiszik, a legtöbb baleset az éjszakás műszakokon fordul elő, amikor lankad a figye­lem. Az összes balesetek egy­ötöde történik csak éjszaka, míg majdnem a fele reggel hattól délután kettőig. Igaz, ebben az is szerepet játszik, hogy délelőtt vannak legtöb­ben a gyárban. (nyikes) lenül az autóbuszmegálló és a piac szomszédságában az úttest mindkét oldalán egy­más hegyén-hátán parkoló autók szűkítik a forgalom nyéken, esetleg a régi autó- buszmegálló helyén, vagy egy közeli mellékutcában. H. r. Miskolc Rejtélyes felirat Miskolcon, a Bajcsy-Zsi- linszky úton, a munkaruhá­zati bolt egyik kirakata fö­lött rejtélyes felirat hívja magára a figyelmet. A vá­sárlók és a járókelők egy­aránt találgathatják, mit is akar jelenteni ez a két szó: szabadidő ruházat... Estélyi, alkalmi, ünnepi és más egyéb elnevezéssel mindenki ismer öltözéket, de hogy mi ez a rejtélyes mondat, azt kevesen tudják. Lehet találgatni. A szabaidő ruházat esetleg egy bikini, egy short, egy pon­gyola vagy mi? .. A szabad idejét ugyanis mindenki másként tölti el. Aki kirán­dulni megy, az is, de aki ott­Becsukták Nagyon népszerű üzlet Miskolcon az Ezermester bolt. Percnyi szünet nélkül tart a kiszolgálás, s néha olyan nagy a forgalom, hogy a vá­sárlók be se férnek a kis el­adóterű üzletbe. Emiatt kényszerű megoldásként idő­közönként kénytelenek az üz­let vezetői és dolgozói bezár­ni az ajtót, hogy csökkent- senek valamit a tumultuson. Adott helyzetben szükséges és indokolt eljárás ez, amiért — Részeg Sajnos, eléggé gyakori lát­vány a városban, hogy em­berek. akik mélyen a pohár fenekére néztek, a járdán pi­henik ki a bódultság okozta fáradalmakat. Gyakran elég­gé kiábrándító módon. Ami­nap is magas, sovány, 40 év körüli férfi botladozott a já­rókelők között, akik aztán egy nagy zuhanásra lettek fi­gyelmesek. A „szesztestvér” talges hosszában végigvágó­hon, a lakasban regényt vas, vagy éppen a strandra megy, az is másfajta ruha­félét vesz magára. Vagy a szabad időt tartalmasán csak úgy lehet eltölteni, ha azt a bizonyos szabadidő ruházatot beszerzi valaki? Nem lenne helyesebb pontosan meghatá­rozni, mire is vonatkozik ez a kiírás, milyen árucikket akar reklámozni, vagy a vá­sárlók figyelmébe ajánlani a bolt? Aki kíváncsi, az netán menjen be a boltba és majd ott felvilágosítják? ... Meg­annyi kérdés... Z. J. ' Miskolc az ajtót a tapasztalatok szerint — a vevőközönség sem bosszan­kodik, Ami általában szokat­lan, türelmesen kivárják, míg rájuk kerül a sor, nincs az ajtó előtt tülekedés, tola­kodás, de még vita sem. Ügy látszik, az Ezermester bolt már „kinőtte” a ruháját, ami egy olyan városban, mint Miskolc, nem is csoda. €. V. Miskolc i járdán dott a járdán, és úgy meg­sérült, hogy arcát teljesen el­borította a vér. A mentők vitték el. Az ilyen eseteknek a tanulsága nemcsak abb&n van, hogy nem érdemes a kelleténél több alkoholt fo­gyasztani, hanem abban is, hogy az éttermek és italbol­tok végre tartsák be a ren­delkezést: ittas embert ki­szolgálni tilos! K. I. Miskolc Korai frigyek Mit mond a válási statisztika? Kun Pál Miskolc, Dorottya u. 1. III/4 A szél sepri az utcát Meghökkentően sok a pa­pír és egyéb szemét a város egyik legnagyobb forgalmú utcájában, annak is egyik szakaszán, a Gömöri sorom­pó és a Kun Béla út között. Ügy látszik, ez a terület el­kerüli a Köztisztasági Vál­lalat figyelmét, mert a járó­kelő szinte „térdig” érő sze­métben kénytelen közleked­ni. Fellélegzik az ember, ha betér a Kun Béla utcába, ahol viszont patyolattiszta a járda és az utca. Nem lehet­ne ugyanezt elérni az emlí­tett útszakaszon is? V. K. Miskolc Házasodjunk sejehaj! Há­zasélet kutyabaj! — mondja a régi vidám, pattogó, szép nótaszöveg. Mit felelhet er­re a Központi Statisztikai Hivatal, röviden a KSH? Közös megegyezéssel 1970-ben kötöttek hazánk­ban 96 552 házasságot, törvé­nyesen felbontottak 22 900 házassági köteléket! Tehát csaknem minden negye .'.ik megkötött új házasságra jut egy válás. Az öttusánál is biztosabban tartjuk a vezető szerepet az európai népek versenyében.' Ez egyben azt is jelenti, hógy minden ezer házasságkötésre 237,2 válás jut, minden ezer fennálló házasságra 8,2, az ország minden ezer lakosára 2,2 vá­lás esik évenként. Hogyan jutottunk ennyire? Hiszen 1920-ban még csak 0,5 százalékot ért *el az el­váltak száma az összlakos­ság létszámában, ma pedig már 2,9 százalék. 1949-ben még 116 válás jutott ezer új házasságkötésre, aminek a múlt évi 237,2 több mint két­szerese. A válások számának növe­kedését ugyan nem okozza — de a lebonyolítást lénye­gesen megkönnyíti és egysze­rűsíti, az 1964-ben érvénybe lépett elvi döntés a közös megegyezéssel történő válá­sok tekintetében. Ettől kezd­ve a válások száma jelentő­sen emelkedett. Az akadályt rendszerint leginkább a la­káskérdés megoldása és a közösen szerzett vagyontár­gyak elosztása okozza. A sok válás ellenére ma az ország lakosságának na­gyobb százaléka él házassági kötelékben, mint 1920-ban, vagy akár 1949-ben. A nőtle­nek és hajadonok 1920-ban az ország lakosságának 30,9 százalékát, 1949-ben 26,4 százalékát, 1970-ben viszont Félévezredes Varsóban a Nemzetvédel­mi Minisztérium Kiadójának gondozásában több mint 600 oldalas antológia jelent meg, amely katonadalokat és ver­seket tesz közzé az 1410-től 1945-ig terjedő időszakból, „Költők a katonáknak” cím­csak 20.7 százalékát alkot­ták. Ennek két oka is van. Egyik, hogy akkor magasabb volt a gyerekek és kiskorú­ak aránya, a másik ok a ko­rai házasságok arányszámá- nak növekedése. 1949-ben a házasságra lépő férfiaknak még csak 3,2 százaléka volt húsz éven aluli, 1969-ben már 6.1 százaléka. A nőknél ugyanez az arány, húsz év alatt 26,3 százalékról 36,4 százalékra emelkedett. Próba — szerencse? A régi görögök nagyon he­lyesen azt vallották, hogy kétszer ugyanazt elvéteni nem bölcs dolog. Hogy lehet, hogy ennek ellenére folyama­tosan szaporodnak a másod­szori, harmadszori, negyed­szeri. sőt löbbedszeri házas­ságok is. Pedig így van. 1956- ban 14 867 férfi próbálkozott másodszor nősüléssel, 1969- ben mái- 16 149, harmadszor az előbbi 802-vel szemben már több mint kétszerany- nyi, nevezetesen 1931 fi ne­mű személy, negyedszer vagy többedszer az akkori 61 pró­bálkozóval szemben ez a szám már háromszorosa, 184- re növekedett. A nőknél a harmadszori próba 535-ről 1633-ra, a negyedszeri 28-ról 130-ra emelkedett ugyanezen időszakban. katonadalok mel. Az antológia szerkesz­tőinek sikerült bemutatniuk a nemzeti történelem és a költészet sok évszázados, szo­ros kapcsolatát, érzékeltetni­ük a katonaköltészet egysze­rűségét, pátoszát és elköte­lezettségét. A DH és a MEKV nyári rejtvénypályázata III- hét: hi mit gyárt? (5.) A Déli Hírlap és a Mis­kolci Élelmiszer Kiskereske­delmi Vállalat mai rejtvé­nyeként öt azonos felhaszná­lású áru nevét közöljük. A rejtvénypályázat részvevői a következő áruk közül annak a nevét írják rá a pályázati szelvényre, amelyik az Egri Dohánygyár terméke: Mun­kás cigaretta. — Kossuth ci­garetta. — Terv cigaretta. — Hetek cigaretta. — Sympho­nia cigaretta. Ezzel a III. heti rejtvény­pályázat befejeződött. Az e heti megfejtések legkésőbb augusztus 26-ig a pályázati szelvényeken együtt külden­dők be szerkesztőségünkbe (Miskolc, I., Bajcsy-Zsilinszky u. 15.), vagy dobandók be a sajtóház portáján erre a cél­ra elhelyezett ládába. Min­den helyes megfejtés 10 pon­tot ér. Holnaptól közöljük az utók só heti rejtvényeket. Pályázati szelvény III. HÉT: KI MIT GYÁRT? (5.) Megfejtés: A beküldő neve: Lakcíme: miHMuminnmmuM

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom