Déli Hírlap, 1971. augusztus (3. évfolyam, 180-204. szám)

1971-08-03 / 181. szám

Nyomdászat és kultúra Kiállítás az SZMT-ben „Amerre lépünk, a nyomdászat valamely műve mosolyog felénk."' Novák László megállapítása itt a Rónai Sándor Mű­velődési Központ csarnokában kétszeresen igaz. A tegnap nyílt kiállítás — az SZMT Központi Könyvtárának, a Rónai Sándor Művelődési Központnak, a Borsod megyei Nyom­daipari Vátlalalnak és a Lévay József Könyvtárnak közös és értékes produktuma — a Nyomdászat és kultúra címet viseli. Nehéz is lenne kifejezőbb címet találni, hiszen a kul­túra és a nyomtatott betű — összetartozó, elválaszthatatlan fogalmak. „Az ólom — írja Lichten­berg — 'jobban megváltoztat­ta a világot, mint az arany, a betűszekrény ólma pedig még inkább, mint a puskago­lyó ólma.'’ Ebből a világ- és emberiormáló erőből érzünk meg vaiam.it a kiállítást szemlél/ve. Az első benyomá­sunk az. hogy gazdagok va­gyunk. A nemzetközi kataló­gusok horribilis összegekben mérik, de, hogy milyen kin­cset jelent számunkra az 1590-ből származó Vizsolyi Biblia, azt csak mi érezzük igazán, akik Károli Gáspárt a magyar szellemi élet leg­jobbjai között is megkülön­böztetett tisztelettel vesszük körül. S mennyi minden van még itt a Károli-»biblián kí­vül! A ritkaságok (ezek a nyomtatványok csaknem tel­jes egészében a Lévay Jó­zsef Tudományos Könyvtár tulajdonát képezik) megte­kintésének nem mindennapi élménye után észre veszi a látogató, hogy a kiállítás tu­lajdonképpen három részre tagozódik. Írástörténet — a könyvnyomtatás kezdetei, aztán könyv a bélyegen, és végül: legújabb kori nyom­tatványaink — ha úgy tet­szik Miskolc helytörténeti emlékei. Ma már persze hangzatos idézetek nélkül is tudja mindenki, hogy mit köszönhetünk Gutenbergnek, ha azonban az összefűzött réztáblák fotókópiáit nézzük, (i. e. IL sz.) vagy a pecsét- hengereknél időzünk, netán nyomták a Himnuszt meg a Szózatot. Nyilván azokban a nehéz időkben, mikor imád­kozni kellett a nemzetnek. Máskor olcsó újságpapír vall a múltról 1919-es dátummal, de láthatjuk Miskolc egyko­ri térképét ,is, melyet Adler Károly városi mérnök raj­zolt, s Ferenczi műintézeté­ben nyomtattak 1885-ben. És a plakátok; megannyi kultúr­történeti dokumentum. A miskolci, diósgyőri munkás­színjátszás, kóruskiütóra be­cses emlékei. A könyveket ábrázoló nemzetközi bólyegsorozatok külön cikket érdemelnének. A betű, a könyv, ma a világ eleven lelkiismerete . .. De van egy „termék”, ami nem látható ezen a kiállítá­son. A Borsod megyei Nyom­daipari Vállalat diósgyőri papíron egészen kis példány­számban a nyomdaművészet apró remekeként „kiadta” (sajnos csak a szakma meg­becsült szakemberei juthat­tak hozzá) v Villon balladáit. A kiállításnak tehát tárgyi emléke is marad. Végül egy kérés. Az SZMT csak augusztus 8-ig tud he­lyet adni az értékes anyag­nak. Hasznos lenne, ha a ren­dező szervek a későbbiekben áttelepítenék a kiállítás anya­gát a Központi Leánykollé­giumba, hogy szeptemberben érkező, immár sok ezres diákságuk is láthassa a tanul­mányaival összefüggő doku­mentumokat. GYARMATI BÉLA Villon korának Párizsa. A metszet a Borsodi Nyomda mi­niatűr kiadványát díszíti. Nyári egyetem Egerben Egerben tegnap délután ünnepélyein megnyitották — ezúttal első alkalommal — a nyári egyetemet, amely­nek központi témája: a mű­emlékvédelem és a művésze­ti kutatás. Az egri nyári egyetemre Európa tíz országából — kö­zöttük hazánkból — mintegy 70 hallgató érkezett. A Tech­nika Házában tartott meg­nyitó ünnepségen Merényi Ferenc, az Országos Műemlé­ki Felügyelőség igazgatója, az egri nyári egyetem fővédnö­ke mondott megnyitó beszé­det, majd dr. Varga János, a városi tanács elnöke a ven­déglátók nevében köszöntöt­te a résztvevőket. A megnyitó ünnepségen előadás hangzott el Eger múltja, jelene, jövője cím­mel, majd több olyan filmet mutattak be. amely Heves megye néprajzi sajátosságait és műemlékeit szemlélteti. Javítóvizsga és beiratkozás Miskolcon, a dolgozók gim­náziumának esti és levelező tagozatán a javítóvizsgákat augusztus utolsó napjaiban bonyolítják le. Ekkor lehet beiratkozni a következő tan­évre is. Részletesebb felvilá-; gosítést az igazgatóság ad a Déryné utca 11. szám alatt. a sémi betűírás kezdeteit vizsgáljuk (ezt mind megte­hetjük a kiállításon) akkor válik igazán' nyilvánvalóvá, hogy mit jelentett az, mikor a kolostorok homályából a világpiacra kerültek a köny­vek, amelyeknek gyönyörű gót betűit mór nem nádtollal Írták a hajlott hátú szerzete­sek ... Kezdetben a betűk még a kézírást utánozták, de aztán míves mesterek keze nyomán (a betű fejlődésének története, a művészettörténet egyik legszebb fejezete) vál­toztak egészen mai formáju­kig s meghódították a vilá­got. „Nekik” köszönhetjük, hogy a múlt szólni tud a jelenhez, a jövőhöz. Sokszor csak egy tépett lapon, melyre Patakon Az akaraterő csodája A lengyel Jaroszlav Or- lovszki művészete ékes pél­dája annak, hogyan tud győ­zedelmeskedni az élet szere­tető és a művészet iránti szenvedély a súlyos testi sé­rülés felett. A 30 éves művész a toru- ni nemzetközi könyv- és sajtóklubban állította ki mű­veit. A néző számára hihe­tetlennek tűnik, hogy az al­kotónak hiányzik mindkét keze és — süketnéma. Más­fél éves korában agyhártya­gyulladás következtében tel­jesen elveszítette hallását. 1957-ben fejezte be a süket­némák iskoláját. Tíz év múl­va baleset következtében el­veszítette mindkét kezét. A poznani ortopédiai klinikán művégtagot kapott és ezután Vanda Suman, az ismert pe­dagógus támogatásával és vezetésével, hozzákezdett a festészethez. A rajzzal indult, majd ke­mény munka árán sikerült elsajátítania az akvarell- és a plakátkészítés technikáját. " ................. ' ' f Hetente kétszer színészek A családi fényképeket őr­ző nagy kartondoboz aljában féltett ereklyeként őriz apám néhány sárgára érett plaká­tot, töredezett szélű színpadi fényképet. Legalább 40 éve­sek, műkedvelő múltjának az emléked. Ha nagynéba össze­találkozik egyivású cimbo­ráival, még van, aki emlék­szik rá, milyen szépen éne­kelte a színpadon azt, hogy... Akkoriban nem volt tévé, faluszínház, tájolás. Ha egy­két hónapra meg is telepe­dett valamelyik csőd szélén álló vidéki társulat a kisvá­ros recsegő padlójú színház- termében, a nézők nem sok­kal színvonalasabb produk­ciónak tapsolhattak, mint amelyet a műkedvelőktől kaptak. * Ma is vannak műkedve­lők. Itt Miskolcon is, ahol az egyik legjobb vidéki színház működik, s szinte keresni kell maholnap azt a csalá­dot, mely nem nézi rendsze­resen a tévét. A tévét, ami az egyik héten valamelyik fővárosi színház előadását hozza a lakásba, a másik héten pedig még a határon túlról is importál — ha nem is túl jó, de a műkedvelő előadásnál általában színvo­nalasabb — produkciókat. Kérdés, vajon mi tartja mégis életben a műkedvelő társulatokat? Miért áldoznak heti 5—6 órát — ez csak a próbákra fordított idő, s hol van még akkor a szerepta­nulás, az esetenkénti vidéki út — életükből a többnyire fiatal szereplők a színját­szásra? * Mária műszaki rajzoló, tervező vállalatnál dolgozik. A maga módján ö is része­se az alkotásoknak, ha tol­lát mások szándékai, elkép­zelései is vezetik. Saját be­vallása szerint mégis azok az órák a legtartalmasabbak, legértékesebbek számára, amelyeket .színjátszó társai körében tölt. — Akar-e hivatásos szí­nész lenni? Sokáig gondolkozik a vála­szon, mielőtt kimondja: — Akartam ... Nem felel­tem meg a felvételin ... Bor­zasztó volt... Talán még egyszer megpróbálom, talán nem... Ha így marad min­den, ahogy most van, akkor is jó. El sem hiszi, milyen örömmel csinálom! * Gyurit külseje a „hős” szerepkörére predesztinálja. Itt, a társulatnál valóban a hős. S az életben? — Szürke beosztásban dolgozom. Csak annyit te­szek a vállalatnál, amennyit feltétlenül kell. Színésznek készültem. Két évet jártam a Színház- és Filmművészeti Főiskolára. Az utolsó rostá­lásnál ••kihullottam. Egykori osztálytársaim befutott em­berek. ■ — Hogyan tovább? — Nehéz kérdés. Segédszí­nész, az lehetnék. Talán va­lahol színészi státuszt is kap­nék. Nem merem vállalni. * Tamás esztergályosból lett technikus. Sohasem akart — főfoglalkozásban — színész lenni. Vőlegény, és menyasz- szonya bizony nem nagyon örül az esti elfoglaltságok­nak. • — Majd beleszokik — mondja nevetve, aztán ko­molyra fordítja a szót: — Jó írók szavait mond­juk színpadon, s ha nem is tökéletesen mondjuk, minden előadás után marad valami bennünk a mű gondolataiból. S talán mulatságosan hang­zik, de közben mozogni, vi­selkedni is tanulunk. Ez a társaság akkor is formál, ne­vel, amikor nem szerepet tanulunk. «. * Laurát is elsősorban a kö­zösség vonzza ide. Nem saj­nálja a fáradtságot, a késő éjszakai vonatozás gyötrel­mét, minden próba után. Ta­nító egy borsodi faluban. — Ha nem ruccannék be Miskolcra hetente kétszer, akkor eseménytelenebb len­ne az életem. Azt hiszem, rosszabb tanító is lennék, mint vagyok. Valamit min­*dig viszek haza innen ma­gammal, valamit, amit át­fogalmazva, a gyerekeim ér­telméhez simítva továbbad­hatok. BÉKÉS DEZSŐ KEDD Kossuth rádió: 12.20: KI nyer ma? — 12.30: Melódiakoktél. — 13.45: Törvénykönyv. — 14.00: Polkák. — 14.07: A Gyermekrá­dió műsora. — 15.10: Kamara­zene. — 15.29: János vitéz. Rész­letek a daljátékból. — 16.00: A világgazdaság hírei. — 16.05: Berki István népi zenekara ját­szik. — 16.34: Pénzpolitikánk új szakasza. — 16.44: Kórusok ma­gyar költők verseire. — 17.05: Tallózás a világsajtóban. — 17.20: Prokofjev: Péter és a far­kas. — 17.45: Minden érték az életet szolgálja. Jegyzet. — 18.00: Könnyűzenei híradó. — 18.30: A Szabó család. — 19.25: Népze­nei magazin. — 20.05: Életem, emlékeim. Lengyel József val­lomása és pályaképe. — 21.03: Hallgassuk együtt! — 21.48: Hilde Güden operettdalokat éne­kel. — 22.20: Sztriptíz. Rádiójá­ték. — 22.46: Ambrus Kyri és Aradszky László énekel. — 23.03: Magyar előadóművészek felvételeiből. — 0.10: A Harmó- ni énekegyüttes felvételeiből. Könnyűzene. Petőfi rádió: 12.00: Hayd mű­veiből. — 13.03: Berlioz: Harold Itáliában. Szimfónia. — 14.00: Kettőtől hatig. — 18.10: Fiata­lok hullámhosszán. — 19.54: Jó estét, gyerekek! — 20.25: Oj könyvek. — 20.28: Holnap köz­vetítjük... — 20.50: „Kertünk szép virág! nyiladoznak vala”. Összeállítás a magyar kertészet­ről. — 21.10: Az eladó birtok. — 22.10: Hangverseny a stúdióban. — 23.15: Ifj. Arkus Kálmán népi zenekara játszik. Miskolci rádió: A megye éle­téből. — Augusztus 20-ra Ígér­ték. — Résztvevő lesz a bélyeg­kiállításon. — Énekegyüttesek műsorából. — A lehetőségek és a módszerek tükrében. új üzemcsarnok a Diósgyőri Papír­gyárban. — Tanévkezdés előtt az írószer-ellátásról. — Korunk ötletei, praktikus újítások. — örökzöld melódiák. Televízió: 16.58: Hírek. 17.00: Női kézilabda Balaton Kupa. Döntő. — 18.10: Kuckó. — 18.30: „Szöged hírős város” ... Kis­fiún a Szabadtéri Játékok vá­rosáról. — 18.46: Fellegi Adám zongorázik. — 19.10: Reklám. — 19.15: Esti mese. — 19.30: Tv- hiíadő. — 20.00: Zárótűz. Tv- játék. — 21.15: Nagypéntektől május l-ig. 3. rész. Egy nap Rómában. — 21.50: „Keresztül- kasul az életemen”... Babits Mihály halálának 30. évforduló­ján. — 22.30: Tv-híradó. Bratislava! televízió: 17.35: Hí­rek. — 17.40: Filmriport. — 17.55: Zenés ifjúsági műsor. — 18-40: Esti mese. — 19.00: Tv-híradó. — 19.25: A Tv-hlradó jegyzete. — 19.30: Párbaj az emlékezettel. Vetélkedő-sorozat. — 20.10: Pub­licisztika. - 20.35: Intertalent •71. — 21.25: Háztartásbeli férfi. Mikro-komédia. — 21.50: Tv-hir­Fllmszlnházak: Béke (f4, hn6, 8) • Aki dalol, az rossz ember nem lehet! (színes jugoszláv). — Kossuth (f3, f5, f7): Az utolsó Leó (színes angol, 16 éven fe­lülieknek!). — Filmklub (6): Zor- ba, a görög (magyarul beszélő görög). — Fáklya (5, 7): Fekete szakáll szelleme (magyarul be­szélő színes amerikai). — Pető­fi (f7): Isadóra (színes angol). — Szikra (5, 7): Vörös berke­nye (lengyel). — Ságvári (5, 7): Sex és a hajadon (magyarul beszélő színes amerikai). — Tán­csics (f5, f7): A szicíliaiak klán­ja (olasz, 16 éven felülieknek. Felemelt helyárral!). — Ady (8): A szicíliaiak klánja (olasz, 16 éven felülieknek. Felemelt hely­árral!). Kiállítások: Miskolci Képtár (10—18 óra között): Városi kép­zőművészeti gyűjtemény. SZERDA Kossuth rádió: 8.20: Utazás a Holdra. IV. (befejező) rész. (Ism.) — 8.31: Operettmelódiák. — 9.00: A 22-es csapdája. XIV. rész. — 9.20: Sosztakovlcs: I. he­gedűverseny. — 10.05: Donizetti: A csengő. Egyfelvonásos víg­opera. — 11.08: Vladimir Horo­witz zongorázik. — 11.30: A Sza­bó család. Petőfi rádió: 8.05: Händel mü­veiből. — 8.45: Tallózás a világ­sajtóban. (Ism.) — 9.00: Esztrád- parádé. — 9.25: Ml van a va­rázsdobozban? A Gyermekrádió műsora. — 9.55: Néhány pete tudomány. — 10.00: Zenés mű­sor üdülőknek. — 11.45: Rádió­reklám. Televízió: 9.31: Felhőben és tollruhában. Lengyel kisíilm. (Ism.) — 10.00: A kegyelmes úr szárnysegédje (Ism.) — 11.20: Fellegi Adám zongorázik. (Ism.) f I HBorsodi Vegyi Kombinát azonnali belépéssel alkalmaz vegyipari szakmunkásokat, vegyész- és gépésztechnikusokat, érettségizett férfi munkaerőket — rendszerkezelői munka­körben —, lakatos, csőszerelő, hegesztő, turbinagépész, gépjárműszerelő szakmunkásokat és férfi segédmunkáso­kat. Bérezés a vállalati kollektív szerződésben foglaltak szerint megállapodás alapján. Munkásszállást — térítés ellenében — biztosítunk, jelentkezni lehet — szombat ki­vételével — mindennap 7-töl 15 óráig a vállalat munka­erő-gazdálkodási osztályán, Kazincbarcikán. A MŰM 100. sz. Ipari Szakmunkásképző Intézet és 0 r Diósgyőri Gépgyár felvételre keres gimnáziumi érettségivel rendelkező tanulókat gépi forgácsoló és gépszerelő szakma tanulására. Tanulmányi idő 1,5 év. A vállalat havi 250,— Ft összegű társadalmi ösztöndíjjal segíti a továbbtanulókat. * Az augusztusi pótfelvételi alkalmával még Vili. oszt. vég­zettségűek is kérhetik felvételűket ( gépi forgácsoló és kovács szakmóra. Jelentkezés helye: MŰM 100. sz. Ipari Szakmunkásképző Intézet Miskolc, III., Téglagyár u. 2. sz.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom