Déli Hírlap, 1971. augusztus (3. évfolyam, 180-204. szám)

1971-08-24 / 198. szám

Jegye van, de nem lyukaszt Áll az utas a lyukasztógép mellett, úgy szólítva marká­ban az előre váltott jegyet, hogy a csücske kikandikáljon, s bizonyítsa ország-világ előtt: gazdája nem akar bliccelni, áh, dehogy is akar, bármelyik pillanatban végrehajthatja az előírt aktust, a lyukasztást. Most azonban még vár egy kicsit, talán nem érzi alkalmasnak az időpontot, talán szó­rakozott, talán ... A derék utas magatartása azonban egyik pillanatról a másikra megváltozik: úgy csap le a lyukasz­tógépre, mint a vil’.-msebes szárnyú sólyom a prédájára. Vajon miért? Ördögük van, eltalálták: azért, mert meg­jelent a kocsiban az ellenőr. A manőver persze nem mindig sikerül, s ilyenkor aztán elkezdődik egy nem éppen lélekemelő vita. „Kinek néz en­gem? Csak nem gondolja, hogy azért a rongyos egy fo­rintért? ...” — tiltakozik az utas és bizony, nagyon sok­szor együttérzést tud kelteni a körülállókban a harsány műfelháborodás. Nem túl gyakori, de nem is ritka jelenet ez július 1., a kalauz nélküli közlekedés bevezetése óta a miskolci villa­mosokon, autóbuszokon. Hogy mennyire nem ritka, azt mutatja e két statisztikai adat: az első hónapban — a „türelmi időben” — a közlekedési vállalat ellenőrei 758 utast voltak kénytelenek jegyváltásra felszólítani. Augusz­tusban eddig körülbelül ezerszázat kaptak bliccelésen. Ha bizonyítható — sajnos, elég nehezen bizonyítható — a szán­dékos bliccelés, akkor a jegy árán felül, pótdíjat kell fi­zetnie a ravaszkodónak. Bizony, bosszantó az ilyen rendkívüli kiadás. De ez az a bosszúság, amit mindenki elkerülhet. Persze, nem úgy, hogy harsány szidalmakkal és tettleges bántalmazással megpróbálja „‘lebeszélni” a kötelességét teljesítő ellenőrt. Nem túlzunk, amikor tettleges bántalmazást emlegetünk, két ízben már törvényes eljárást kellett kezdeményezni a vállalatnak a magukról megfeledkezett utasokkal szemben. A kocsikísérők, illetve ellenőrök bántalmazása hatóság el­leni erőszaknak minősül! A kalauz nélküli közlekedés negatív jelenségeiről szól­tunk, ezzel is segítséget kívánván nyújtani a vállalat ellen­őreinek nehéz és hálátlan munkájukhoz. E munka ne­hézségét — szerintük — nem is az adja elsősorban, hogy a zsúfolt járműveken kell naponta ki tudja, hányszor vé­gigtolakodniuk, hanem az, hogy sok szúrós megjegyzést hallhatnak kötelességük teljesítése közben. Többgyerekes családanyák, megbecsült törzsgárdisták vannak köztük szép számmal. Joggal követelnek több megbecsülést maguknak. Mindannyian tudjuk, a szükség — a létszámhiány — kényszerítette a Miskolci Közlekedési Vállalatot a KN be­vezetésére. De úgy igyekezett végrehajtani az új közle­kedési renddel kapcsolatos feladatokat, hogy egyben ké­nyelmesebbé, gyorsabbá váljon az utazás. Nem hálára szá­mít természetesen — nem is számíthat! — ezért, hanem csak azt kéri, hogy segítsék az utasok az eddiginél kicsit jobban a közlekedés dolgozóinak munkáját. Saját érdekük­ben is! BÉKÉS DEZSŐ Kommunista szombat ifjúsági aktíva ülés Csepelen A Kommunista Ifjúsági Szövetség VIII. kongresszu­sára való készülődés jegyé­ben tegnap aktivaülést tar­tottak Csepelen a Vas- és Fémművek KISZ-tagjai. A tanácskozás vitaindító beszámolóját Kiss László, a Csepel Vas- és Fémművek KISZ-bizottságának titkára tartotta, aki elmondotta, hogy Csepelen valóban tö­rődnek a fiatalokkal: a 30 éven aluliak kapják az új lakások 35—40 százalékát, a fiatalok lakásgondjainak eny­hítésére a KISZ-bizottság 1970—71-ben több mint 700 ezer forintot fordított, s a nemrégiben végrehajtott bérmódosítások során a 30 éven aluli fizikai dolgozók több mint 22 százaléka, az ugyanilyen korú alkalma­zottaknak pedig 26 százalé­ka kapott jelentősebb fize­tésemelést. Javaslatára az aktívaülé­sen úgy döntöttek, hogy is­mét megrendezik a már ha­gyományos kommunista szombatot, s a társadalmi munka ellenértékéből tete­mes összeget fizetnek be a KISZ KB vietnami csekk­számlájára. Csatlakoznak a „Dolgozz hat órát Budapest­ért!" mozgalomhoz, s a du­naújvárosi kohászfiatalok fel. hívását támogatva, fokozzák munkájuk hatékonyságát, növelik gyárrészlegük ter­melését. A vitában felszólalt dr. Horváth István, a KISZ KB első titkára is Rámuta­tott: a VIII. kongresszus legfőbb feladata az, hogy a X. pártkongresszus határo- uUi alapján kijelölje a KISZ tevékenységének fő irányait a következő eszten­dőkre. Segítik a lakásépítőket A vállalat új kollektív szerződésében is rögzítették, hogy a miskolci Mezőgazda- sági Gépgyártó- és Szolgálta­tó Vállalat segítséget ad dol­gozóinak a kislakásépítkezé­sekhez. A vállalati segítség alapfeltétele, hogy a dolgozó bemutassa az építési enge­délyt. A segítségnyújtás for­mái a vállalatnál szanálásra kerülő épületek anyagát mi­nimális térítés ellenében kap­ják meg az arra rászoruló és arra érdemes dolgozók; a vállalat építési szerszámokat kölcsönöz; s végül: a kérel­mezők kedvezményes áron kaphatnak szállítási eszközö­ket is. REFLEKTOR Ma Budapesten a Vígszín­ház megtartotta évadnyitó társulati ülését. ★ Alma­melléken honismereti konfe­rencia kezdődött a Zselicség történelméről. * Debrecen­ben a magasépítés gépesíté­séről és automatizálásáról nemzetközi tanácskozás kez­dődött. + Győrött, a Teoh- nika Házában, Észak-Dunán- túl villamosításának 75. év­fordulója alkalmából ünnep­séget rendeznek. + Szegeden a közlekedés- és postaügyi miniszterhelyettes tájékozta­tót tart a vasút őszi forgal­mának feladatairól, Szé­kesfehérvárott délután kiál­lítás nyílik a finnországi Kemivel kialakult testvér­városi barátság dokumentu­maiból. Kulturfesztivál eszperantistáknak Hazánkba érkezett dr. Ivó La penna, az Egyetemes Esz­perantó Világszövetség elnö­ke. Megbeszélést folytat a jö­vő évben Budapesten a kül­földi eszperantisták részére megrendezésre kerülő ma­gyar kultúrfesztivál szerve­zeti kérdéseiről. Tegnap délelőtt 10 órakor az Országos Gumiipari Vállalat a Borsodi Iparcikk Kis­kereskedelmi Vállalat kezelésében rr anyi­totta Észak-Magyarország első — az ország hatodik — Gumi Szakboltját. A Zsolcai kapu 7. szám alatt, a vasbolt volt raktár- helyiségét alakították át másfél millió forin­tos beruházással modern üzlethelyiséggé. A boltban az OGV valamennyi termékét árusítják. Vásárolhatók speciális műszaki gumiáruk, így például védőkesztyűk, ékszí­jak, szigetelőszalagok, háztartási gumiáruk, kempingáruk, motorkerékpár és személygép­kocsi köpenyek és tömlők. Már az első na­pon sok százan megrohanták a boltot. Volt, aki már vasárnap este beállt kocsijával a Zsolcai kapuba, s ott is aludt, hogy elsőként érkezhessen az új üzletbe. Neki még sike­rült is vásárolnia a legkeresettebb autó­köpeny fajtából, a 600/13-asból. Ebből a típusból egyébként még a délelőtt elvitték az utolsó darabot is. Az OGV megjelent képviselői ígéretet tettek, hogy az elkövet­kezendő napokban ismét küldenek ebből az árucikkből, amely egyébként a Wartburg és a Moszkvics személygépkocsikon használ­ható. (Képünkön: a várakozók végre átlép­hetik a küszöböt.) Monokról jött — Csabán lakik Cigány Zsnzsó új fogsort kap Amikor július 30-án a bé­késcsabai állomáson leszállt a vonatról, észrevette, hogy egy fiatalember leplezetlen érdeklődéssel figyeli. — Tetszem magának? — kérdezte az asszony, aki egyébként először járt Bé­késcsabán. A meglepett fia­talember kérdésre kérdéssel válaszolt. — Nem maga szerepelt a tv-ben? Nem maga a Cigány Zsuzsó? — De bizony, én vagyok — vallatta be nem titkolt büszkeséggel a jövevény. — Akkor hadd gratulál­jak. Maga minden pénzt megér! — Azért nincs nekem so­ha egy vasam se... De hogyan került Bácsi Közelebb a fogyasztóhoz Miskolcnak is több autóalkatrészt ígérnek (Folytatás az 1. oldalról.) Az AUTÖKER középtávú fejlesztési terve — amely a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság jelentése alapján a közeljövőben kerül a Gazda­sági Bizottság elé — is erre épül. A korszerű és az eddi­gieknél nagyobb központi el­osztó raktárak létesítése mel­lett, alapkövetelmény lesz az alkatrészellátásban meglevő koncentráltság felszámolása: az árut közelebb kell vinni a fogyasztókhoz, a felhasználás helyéhez. A fejlesztési célkitűzések között első helyen szerepel az igények felmérésének tö­kéletesítése. A szükséges in­formációs rendszer kialakítá­sa mellett külön erre a célra számítástechnikai berendezé­seket vásárolnak. Jelentősen csökkenteniük kell az im­port- és a hazai alkatrész­megrendelések „átfutási” ide­jét. Az igények összeállításá­tól még mindig másfél év te­lik el a megrendelt alkatré­szek leszállításáig. Ezt az időt a felére kell csökkente­niük. A Gazdasági Bizottság ope­ratív határozata nélkül ter­mészetesen még korai lenne a fejlesztés részleteiről be­szélni. Egyes beruházások azonban máris megkezdőd­tek. Közülük a legnagyobb a három új, központi elosztó raktár építése a IX. kerületi Gyáli úton. Az egyik, 60 millió forintos költséggel épülő 16 méter magas és csaknem 100 méter hosszú raktárban az alkatré­szek nyilvántartása és az anyagmozgatás telje­sen automatizált, kom­puteres megoldással tör­ténik majd. Az épületben mintegy 10 ezer, egyenként egy tonna te­herbíró képességű rakodóla­pot helyeznek el. Ezeket a tárolólapokat egy rendkívül mozgékony, liftszerű olasz ra­kodógéppel mozgatják. A gé­pet komputer irányítja, ame­lyet néhány perces reggeli munkával egész napra bele­het programozni. Ez a raktár előreláthatólag 1973 végén kezdi meg működését. A má­sik korszerű elosztó raktár ennél korábban, a harmadik pedig 1974 végén, 1975 ele­jén készül el. Felépítésükkel lényegesen meggyorsul az al­katrészek elosztása és szállí­tása, és a tervidőszak végére a jelenlegi másfél milliárd nagykereskedelmi 2 milliárdra nö­forintos árukészlet vekszik. Lényeges hálózatfejlesztést Borsodban nem tervez az AUTÓKER, a változás azon­ban itt is érezhető lesz. Az elképzelések szerint a Tátra tehergépkocsik jelenleg Mis­kolcon levő országos, köz­ponti értékesítő raktárát va­lószínűleg a fővárosba he­lyezik át. Az így felszabaduló, több mint ezer négyzetméter raktárterületet a kiske­reskedelmi forgalom szá­mára rendezik be. Ezzel a tervvel elsősorban a megyei készlet választékát kívánják növelni. Autótípu­sonként általában 200—300 alkatrészre van rendszeresen szükség. Ezekből ma négy­ezer félét forgalmaz a mis­kolci telephely. Az említett átszervezéssel ez a mennyi­ség 8—10 ezerre növelhető. Az alapelvnek megfelelően, a megyén belül is a decent­ralizált fejlesztésé a jövő: így elsősorban Miskolcon kí­vül, a járási székhelyeken (főleg a megyeszékhelytől nagyobb távolságban levő ózdon és Sátoraljaújhelyen) nyitnának új egységeket. Zsuzsanna monoki lakos Bé­késcsabára? Részlet egy 1971. június 11-én kelt levélből: „Kedves Zsuzsa! Nagyon megsajnáltam, amikor a tv- ben láttam, hogy nincs fo­ga és pénze sincs, hogy meg­csináltassa. Ezért elhatároz­tam, hogy meghívom ide a rendelőmbe, és teljesen in­gyen, minden költség nélkül pótolom magának. A költsé­geket én vállalom, szállásról gondoskodom. K. J. fogász, Békéscsaba.” Emlékeznek Zsuzsóra? ö volt az, még Cigány akit állítólag azért nem vettek fel az óvo­dába vízhordónak, mert nem volt meg a nyolc általános iskolai végzettsége. Ö volt az, aki így fakadt ki a tv június 10-i dokumenitum- filmjében: „Hát tehetek én arról, hogy cigánynak szü­lettem?... Értsék meg, hogy ember vagyok, dolgozni sze­retnék ... szegény vagyok, élni akarok! Engedjenek él­ni ...” Cigány Zsuzsó most Békés­csabán lakik, K. J. egyik használaton kívül levő ren­delőjében. A doktor úr, aki­nek nincs doktori címe, új fogakat készít vendégének. Zsuzsa asszony együtt él, ét­kezik a családdal, s napi 10 —20 forint zsebpénzt kap. Egész nap járja a várost, s tagadhatatlan büszkeséggel nyugtázza, hogy lépten-nyo- mon felismerik. A monoki cigányasszony, úgy tűnik, most boldog. Ám a szükebb hazától távol sem felhőtlen ez a pár napos bol­dogság. Beteg anyját egyedül hagyta. — Vajon ki viseli gond­ját? Igaz, küldtem neki 50 forintot, az valameddig ki­tart. A másik dolog, ami Zsu­zsó asszonyt aggasztja, az az újságcikk, amely július 11- én jelent meg a Magyar Hírlapban. Békéscsabán ol­vasta el először (e sorok író­jának jóvoltából) Csaba vá­ros főterének egyik padján, s éppen a monoki születésű Kossuth Lajos szobra előtt. — Miért állítják azt ró­lam, hogy nem szeretek dolgozni és hogy a tv-riport- ban össze-vissza hazudoz- tam? Hogyan mondhatnak rám ilyet? Hát kinek vétet­tem én!? A monoki asszony hiába érzi jól magát csabai ven­déglátóinál, mégis szeretne minél hamarabb hazamenni, hogy felelősségre vonja vélt rosszakaróit. Am leplezetlen haragját mérsékli az a tu­dat, hogy néhány napon be­lül új fogsort kap. Mint mindig, most is ha­mar jókedvre hangolódik, s az első kérésre eldúdolja azt a dalt, amelyet ő költött, s amelyet a tv-ben is énekelt: Monokon is lehullt a hó, Jaj de fázik Cigány Zsuzsó. Nincsen kendőm, se kabátom Nincsen senkim a világon.... (brackó) At lehet gázolni a Rábán A szokatlanul erős és tar­tós kánikula miatt az ország nyugati részében kiszáradt több patak és kisebb víz­folyás. Egyebek között telje­sen üres az őrségi Lugos és a szerdahelyi patak, a Kerka valamennyi mellékfolyásának a medre. A Rábán 40 éves viszony­latban a legalacsonyabb víz­állásokat mérték. Az Alpok­ban eredő, nagyrészt magas vízhozamú és „élénk” folyón több sziget keletkezett és né­hány szigete félszigetté ala­kult át, egybeolvadt a part­tal. Egyes szakaszain át le­het gázolni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom