Déli Hírlap, 1971. augusztus (3. évfolyam, 180-204. szám)

1971-08-24 / 198. szám

if Marosvári, a DVTK népszerű Daráló­ja” vasárnap jubilált. A Zalka védőinek gyűrűjében századik gólját is megszerezte, majd további öt góllal terhelve meg az el­Á lányok felülmúlták a fiúkat Ostendeben befejeződött a kontinens fiatal asztaliteni- szezőinek idei nagy sereg­szemléje, az Európa-bajnok- ság. A magyarok a leány if­júsági csapatversenyben szerzett ezüstérem után az egyéni számokban mérsékel­tebb teljesítményt nyújtot­tak, nem kerültek döntőbe, mindössze négy bronzérmet nyertek. A várakozásnak megfelelően a lányok felül­múlták a fiúkat, elsősorban Juhos és Lothaller. tartalékosok honvédelmi versenye Úriások csatája (7/ összetételű magyar csapat — Mit tudnak a VB helyezett résztvevők? — A TV is ott lesz a sportcsarnokban Három nap óta hirdetik már a plakátok a városi sportcsarnok új, nagy ese­ményét: a kétnapos nemzet­közi kosárlabda-tornát. Ha­sonló erőt képviselő csapa­tok összecsapására hazánk­ban utoljára 1960-ban került sor, amikor Jugoszlávia, az NDK, Észtország és a ma­gyar válogatott találkozott egymással a fővárosban. Az olaszok, csehszlovákok és bolgárok számára ezek a 'találkozók képezik a felké­szülés utolsó állomását a rö­videsen sorra kerülő Európa- bajnökságra, a mi szempon­tunkból pedig az olimpiai válogatott kialakítása az el­sőrendű cél. Késhegyre menő küzdelem várható tehát a tornán, hiszen egyik váloga­tott tagjainak sem közöm­bös, hogy végeredményben ki kerül be a nemzeti együt­tesbe. A magyar válogatott az EB-selejtező kudarca után már a müncheni olimpiára készül, s teljesen új össze­tételű csapat mutatkozik be a sportcsarnok küzdőterén. Azok, akik az MNK döntőit végignézték, szinte vala­mennyiükkel találkoztak már. A magyar nemzeti szí­nek képviseletében Pálvöl- gyi István (Bp. Honvéd, 196 cm magas, háromszoros vá­logatott), L osonczi Árpád (Bp. Honvéd, 198 cm, 3 vá­logatottság), L endvai Ödön (Bp. Honvéd, 200 cm, 92), Gellér Sándor (Bp. Honvéd, 183 cm, 43), Gyurasits Ist­ván (Bp. Honvéd, 194 cm, 45), Salgn András (MAFC, 198 cm, 8). Ábrahám István (MAFC, 199 cm, 12), Hal­mos István (Csepel, 185 cm, 52), Pálffy Tamás (Csepel, 202 cm, 43), Nagy István (Csepel, 187 cm, 25), Hegedűs Edömér (BSE, 204 cm, 55), Kovács Tamás (Kecskeméti Petőfi, 180 cm, újonc) lép pályára Eszéki Rezső vezető edző és Zsíros Tibor má­sodedző irányításával. Az együttes egyébként már va­sárnap déltől Miskolcon tar­tózkodik, s naponta tart edzéseket a torna színhelyén a DVTK együttesével. A többi résztvevők közül az olaszok ma délután, a cse­hek és bolgárok pedig hol­nap délelőtt érkeznek váro­sunkba. A legnagyobb érdeklődés kétségtelenül az olaszok sze­replése iránt nyilvánul meg. A múlt évi ljubljanai VB-n negyedik helyezést szerzett együttesben — az USA csa­patát 2 ponttal legyőzték ?— a karmester Massimo Cos- meli kivételével csupa óriás játszik. Massimo Massini (Simmenthal) 205 cm, Dino Meneghin (Ignis Varese) 203 cm, Ottorino Flaborea (Ignis Varese) 201 cm, Ivan Bisson (Ignis Varese) 199 cm —, hogy csak néhányat említ­sünk közülük. Az együttes játékára a kollektiv csapat­játék, az iskolázottság és a nagyfokú biztonság jellem­ző. A csehszlovákok a leg­utóbbi leningrádi Gagarin- emléktornán is igazolták, hogy méltán kerültek a VB hatodik helyére. Öriási 'küz­delemben, nagy taktikai fe­gyelemmel (különben ez a csapatjátékuk jellemzője) 85:84 arányban diadalmas­kodtak a világbajnok ju­goszláv csapattal szemben! 204 centiméter magas kö­zepi átékosuik, Zsidegh, ki­emelkedő tudású kosári ab. dázó. , Harcos, rendkívül támadó kosárlabdát játszanak a bol­gárok, akik a nemrégen Cagliáriban megrendezett EB-selejtezőn az olaszokat is legyőzték (igaz, a hazaiak tartalékosak voltak!), s be­kerültek az Európa-bajnok. ság döntőjébe. Pandov, Go- lomeov, Krisztov, Dojcsev extra-klasszist képvisel az együttesben. A tornán a Televízió ka­merái is jelen lesznek, s a magyar csapat mindkét mér. kőzéséről helyszíni közvetí­tést adnak. (monostori) Néphadseregünk tartaléko­sainak a Magyar Honvédelmi Szövetség kebelében működő klubjai sikeresen befejezték a kiképzési évet. Ennek be­fejező aktusaként, az előző évekhez hasonlóan, az idén is megrendezi az MHSZ me­gyei vezetősége a tartaléko­sok honvédelmi versenyét, amelynek döntőjére vasár­nap, augusztus 29-én a Csa- nyik-völgyben kerül sor. A megyei, járási és városi klu­bok legjobbjai a térkép- és tereptan körébe tartozó fel­adatok megoldásában, s pus­kával, valamint sportpisz- tollyal való eéllövésben mé­rik össze képességeiket. Mindegyik klub verseny­zői szorgalmasan készülnek a küzdelemre. A miskolci tartalékosok képviselői re­mekelni szeretnének, mivel a legutóbbi négy évben, nem sikerült a győzelmi dobogó legfelső fokára jutniuk. Fel- készültségük alapján lehet reményük a győzelemre, bár számitanitrk kell az ózdiak, az edeíényjefe és a sátoralja- ú.ihelyjek nagyszerű helytál­lására. A különböző versenyszá- mokban első díjat nyert csa­patok részt vesznek az orszá­gos döntőn, amelyet szintén a Csanyik-völgyiben szeptem­ber 26-án rendeznek meg. Miskolciak is indulnak a rallyen Nem kis feladatra vállal­koznak a X. jubileumi Cor- datic-rallye résztvevői. Egy nap alatt hat gyorsasági szakasz közbeiktatásával 1543 kilométeres távolságot autóznak végig! A nagyszabású verseny a Budapest—Tatabánya—Pi- lisszentkereszt—Budapest— Vác—Balassagyarmat—Özd Rudabánva—Felsőtárkány Mátraháza—Kartal—Aszöd —Gvömrő—Budapest útvo­nalon. visszafelé is ugyan­ezen az útszakaszokon zajlik le. A fővárosból augusztus 23-án 0 ó'-akor rajtolnak a résztvevők. az- első kocsi visszaérkezését, pedig ugyan­azon a napon fcb. 23 óra 30 porckor várja a rendezőség. A kiírás értelmében tehát a meglehetősen hosszú rallye- úvtonal egy részét — mint­egy 250 kilométert — Bor­sodon keresztül száguldják végig a versenyzők. Különö. sen a Szilvásvárad—Bánya­hegy közötti 21 kilométeres útszakasz gyorsasági verse­nye ígérkezik izgalmasnak. Áz első kocsit 7 óra 40 perc­re várják a versenybírák Bányahegyre. A rallye küzdelmeiben a miskolci AFIT színeit Své- ,da Vladimir és Zsebesi Béla képviseli Volkswagen 1600- as gépkocsijukon. M. GY. fl magasabb osztálynak ára van Az edzés még el sem kezdő­dött, amikor a Papp József HSE birkózói már jo néhány „fogá­son” túljutottak. Igaz, nem egy­máson csiszolgatták tudásukat, hanem a nehéz szőnyegtéglákat markolták meg alaposan, melyek alig 10 perc elteltével szinte tel­jesen elborították a tornaterem parkettjét. Dehát, ez is hozzátar­tozik az erős emberek felkészü­léséhez. Amíg a félmeztelen legények „glédába” sorakoztak a bemele­gítéshez, én, az ősz mester, az elnyűhetetlen Filácz Gyula mel­lé telepedtem. — Jó erőben van, Gyula bácsi — indítottam a beszélgetést, mi­közben titokban a hátam mögött széthúzogattam a kézfogás köz­ben összeszorult ujjaimat. —- Én igen — hagyta rám az edző — de a fiúk „elkutyultak” egy kicsit. HiáTSa, uborkaszezon van! A megállapítás mindenképpen találó volt. Legalábbis, ami a be­melegítő futást illette. Igencsak „cammogtak” a fiúk. A kis Bu- rucs még ezt is hamar „feladta’r. — Fáj a vesém — tapogatta keserves arccal a hasát. Hanem Gyula bácsi „öreg ró­ka”. Ismeri ő jól a fiait! — Csudát — mordult a „páci­ensre” — csak jól beuzsonnáz­tál. De ha akarsz, fel is öltöz­hetsz ! A fiú inkább tovább futott. SÓHAJOK HÍDJA A sok tréfás egyéni és páros gyakorlatot már szívesebben csi­nálták. Legjobban a talicskázást élvezték, s nagy sikerük volt a guruló átfordulások különböző fajtáinak is. — Otthon verjétek *a port — intette „rendre” fiait az edző, amikor már túl nagyokat csap­kodtak a szőnyegre. — At akarnak pártolni a csel- gáncsozókhoz — „dobta” be a sarokból egy dörmögő hang élénk derültség közepette. Még a pimettes nyakerősftőt is nagy kedvvel végezték — elvég­re Itt kicsit már meg is gyúr­hatták egymást — viszont a hi- dalásnál a mosoly keserves fin­torba torzult. — Sóhajtozni holdfényes éjsza­kán kell — hangzott a nagyokat szuszogó legények felé az inte­lem — a szőnyeg úgy sem bo­rul a kebletekre! A gyakorlás végén a «ük si­multak ahhoz. NEVELÉS „VICZEK” MÖDRA — Birkózzunk már, Gyula bá­csi — indítványozta a rávezető gyakorlatok végén Rimszki. — Mindjárt, fiú — nyugtatta a felhevtilt legényt a mester — nem megy el a vonatod. S pár perc múlva szólította is a „javaslattevőt” Eudvával együtt a szőnyegre. Aztán egymás után jöttek a párok egy kis „gyúrás­ra”. Viczek másodedző is serényke­dett. A legifjabbakat sorakoztat­ta fel az iskolSBirkózáshoz. — Mit gondolsz, öcsi — intett hirtelen a sor végén szerényke­dő kék nadrágos nebuló felé — illik-e kopogtatni és köszönni annak, aki valahová be akar menni? S a fiú azonnal „kapcsolt”. — Csókolom, edző bácsi. Né­meth László vagyok, a selyem­réti iskolából. Itt szeretnék bir­kózni, a sportkörben. — Aztán miért? — Erős akarok lenni, s eset­leg... Hanem a befejezést elhallgatta. Az egyelőre csak óhaj marad. Mint ahogyan a honvéd birkó­zók vágya is az. hogy újra NB H-es birkózók legyenek. Igaz. mindent megtesznek érte. Ezért verejtékeznek a holtidény­ben is. Mert tudják, hogy a magasabb osztálynak ára van! Monostori Gyula Mindenféle Első bélyegünk Ausztria 1850-ben bocsá­totta ki az első bélyeget, s mondhatjuk: a magyar sza­badságharc bukásán múlott, hogy nem egyidejűleg vagy azt megelőzve született meg a magyar postabélyeg. Fila- telistáink kutatómunkájának eredményeként előkerült ugyanis az a terv, amelyet Than Mór — Barabás Mik­lósnak, a kor híres festőjé­nek tanítványa — készített 1848 júliusában. Ez az „egy krajczár”-os bélyeg lett volna a „Magyar álladalmi posta” első levél- bélyege. Ehelyett azonban — drágult iközben az élet is — első forgalomba került hazai bélyegünk legkisebb címlete kétkrajcáros lett, de addig is rögös volt az út. A sza­badságharc bukása után hosszú ideig szóba sem ke­rülhetett a magyar bélyeg­kiadás ügye. Csak az 1867. évi kiegye­zéssel fogalmazták meg is­mét ezt az igényt. Majd több mint három évi alku­dozás után sikerült ebben az ügyben megállapodásra jut­ni. Nagy munka volt még hátra: a bélyeg megtervezése és — főleg — kivitelezése. A bélyegnyomtatás ' igényes munka — nyomdaiparunk pedig fejletlen volt, hiszen az ország iparosodása csak ez után bontakozott ki. Az első bélyeget réznyomatosra tervezték, de aztán először — ideiglenesen — kőnyomás­sal kerültek forgalomba. Igazgatók a padokban Az intézet neve: Varsói Veze­tőtovábbképző Központ. A mi­nisztertanács határozata alapján itt folyik a nagy gazdasági egy­ségek — ipari trösztök, kombi­nátok, külkereskedelmi vállala­tok -- igazgatóinak, minisztériu­mi osztályvezetőknek a tovább­képzése. Évente 2500 hallgató tovább­képzésére nyílik lehetőség. A felvételi követelmények: felsőfo­kú végzettség, öt év gyakorlati munka, a vállalati igazgatóknál 35 éves korhatár, a trösztigaz­gatóknál pedig 40 év. A tanulási módszer eltér a szo­kásostól. A központban a tan­folyam jellegétől függően — 20 —30 százalékban alkalmazzák az úgynevezett „aktív módszert”. Így például a trösztigazgatóknak 30 órás kurzust kell hallgatniuk, melyre két hetet irányoznak elő. Ez azt jelenti, hogy a foglalko­zások napi 6—8 órát vesznek igénybe. Esténként vitafórumo­kat rendeznek. Hatszáz órás tan­folyamokat is indítanak — meg­szakításokkal, mert az igazga­tók egyfolytában csak két hé­tig maradhatnak távol a válla­lati munkájuktól. Az előadás utáni szabad időben a hallga­tók az elektronikus számológé­pek kezelését gyakorolják, ok­tatófilmeket néznek, és végül — „vállalati szerencsejátékokat” játszanak. A játék idején a csoportokra osztott hallgatóknak megadják az ismert kiindulópontot, kijelö­lik azokat az eszközöket, me­lyeket felhasználhatnak a kitű­zött cél elérésére. A játék so­rán a helyzet gyakran és meg­lepetésszerűen változik. Minden egyes lépés után számításba kell venni az új adatokat, például a piaci viszonyok változását, a partnerral fennálló kereskedelmi kapcsolat megszakítását és egyéb váratlan, közbejött eseményeket. A vesztés vagy a siker rögtön látható; az eredményeket azon­nal kimutatja a komputer. Az emancipáció története Az emancipáció kezdetben az apai hatalom alóli fel- szabadulást jelen­tette. A régi római jogban a „manus ’, amely kezet jelent, a 'hatalom jelképe volt. Rátenni a kezet valamire annyit jelentett, mint tulajdont sze­rezni ; a manus- szal kötött házas­ság annyit jelen­tett, hogy az asz- szony férje hatal­mába került. Az emancipáció a ha­talom megszűntét jelenti, tehát ki­kerülést a kéz alól (e manu). Az idő­számításunk előtti V. században szü­letett törvénykezés előírta: „Ha az apa háromszor eladta fiát, a fiú szaba­duljon fel apja hatalma alól.” Az idő tájt az embe­rek szegénységük miatt, vagy más okokból adták el gyermekeiket. Az eladott gyermek rabszolgasághoz hasonló viszo­nyokban maradt, de legfeljebb négy évig, mert a cen­zor négyévenként írta össze a lakos­ságot és mindeze­ket a személyeket visszavezérelte családjukhoz. Akit háromszor elad­tak, már nem tért vissza az atyai házba: önálló ma­radt. A családfő még halállal is büntet­hetett. A családi vagyon az övé volt. Az ilyen ha­talom egy életre szólt. Mindad.dig ameddig az apa él, fia — legyen akár 60 éves — aláren­delt helyzetben marad. A körül­mények később változtak, és ami­kor az ilyen csa­ládi viszonylatok elavultak, az apa jelképesen három­szor eladta fiát va­lamelyik barátjá­nak és ily módon önálló hatalomhoz juttatta őt. — Ma emancipáción min­dennemű felszaba­dulást értünk és ezért hallhatunk népek, fiatalok, nők, a munkásosz­tály emancipáció­járól stb. Kávéfürdö A kávéfürdő a japán gyó­gyászat legfrissebb újdonsá­ga. Feltalálója dr. H. Matsu szerint rendkívüli hatása van, mert használatával a szerve­zet vitaminokat és más sti­muláló anyagokat vesz fel. A fürdő után az ember nem­csak kellemes ernyedtséget érez. mint bármely más szau­nafürdő után, hanem sokkal energikusabbnak és tettreké- szebbnek érzi magát. Matsu doktor tervének megvalósításához pénzügyi támogatóitól százmillió jeni, körülbelül 150 millió lírát kért. Ezzel az összeggel meg­kezdte egy olyan fürdőkomp­lexum építését, amelyben lesz egy 6 méter átmérőjű, félsűrű kávézaccai megtöltött medence, valamint egy sok­kal nagyobb, folyékony kávé­val megtöltött, valóságos úszómedence. Az első meden- • céhe körülbelül 2,5 millió lí­rába kerülő 13 Ionná kávé- zacc kerül, kolumbiai és bra­zil kávé keverékéből. A ká- vézacc hőmérséklete megha­ladja az 50 Celsius fokot. Az első pillanatban a páciens úgy érzi, ezt hőfokot nem le­het kibírni, azonban néhány másodperc múlva megszokja, és pár perc után kifejezetten kellemes érzés keríti hatal­mába. 12 perc alatt több mint fél kilót veszít súlyából, 20 perc alatt egy kilót. A zaccban való fürdés után a páciens átmegy a másik medencébe, amelyben gondo­san szűrt, folyékony kávé van. Dr. Matsu véleménye szerint a fürdőzésnek éppen ez a második fázisa a kifeje­zetten gyógyító hatású. A második medencéből tá­vozás után á páciens a téren"» felső részében masszázst kap, majd pihen. A fürdőkomp­lexumhoz természetesen bár csatlakozik, ahol hideg ita­lokat szolgálnak fel. „Fürdés után rendkívül szomjúságér­zet lép fel” — mondja a ká­véfürdő feltalálója — „és te­kintettel a jelentős súlyvesz- teségre. a hiányzó folyadék­mennyiséget pótolni kell”. lenfél hálóját, biztosan tartja első helyét az NB II. góllövőlistájának élén. (Mécs Ernő felvétele)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom