Déli Hírlap, 1971. augusztus (3. évfolyam, 180-204. szám)

1971-08-24 / 198. szám

I * Egy közös kiállítás két szép darabja. A csaknem kétszáz darab textilművészeti ter­mékből — melyet néhány napja a Fegyveres Erők Klubjában láthat a miskolci közönség — Szappanos Istvánná (Fegyveres Erők Klubja) és Schön Gyuláné (Ady Endre Művelődési Ház) munkáját mutatjuk be. (Farkas Ida felvétele) TESTVÉRKÉPEINK Katowicéi művészek kiállítása Egy feljegyzés szövegéből: „A Lengyel Képzőművészek Szövetsége Katowicéi Területi Szervezetének képviselői Olgierd Bierwiaczonek elnök vezetésével, valamint a Ma­gyar Képzőművészek Szövetsége Észak-magyarországi Te­rületi Szervezetének képviselői Seres János titkár vezetésé­vel 1971. augusztus 19-én a Miskolci Galériában a kétszer­vezet kapcsolatának további fejlesztése érdekében megbe­szélést tartottak ...A felek örömmel állapították meg, hogy a két testvérváros képzőművészeti kapcsolatai az elmúlt évek során egyre jobban elmélyülnek .. A feljegyzés a továbbiak­ban a következő esztendőre utal, mikori« plakátkiállí­tást rendeznek nálunk a lengyel művészek, a miskol­ciak pedig 60 festménnyel szerepelnek Katowicében. * A zenészek, képzőművé­szek a legirigyeltebbek az alkotók között. Van közös nyelvük. Ezen a természetes dolgon, mint jóleső csodán, csodálkozom. Mert a szíves katowicei emberek között mégiscsak idegen a magyar, a mostani lengyel kiállítás képei között azonban ottho­nosan mozgunk. Stefan Poniewicra mű­vének keretén csupán any- nyit iközöl velem a nagyító alá kívánkozó néhány betű: Falu. De még ez az egyetlen szó is bőbeszédűnek hat. Persze, hogy egy falut áb­rázol a kép. Csakhogy az apró házak, kerítések egy­más mellettisége még nem falu. A házaknak bújni, húzni kell egymáshoz, olyan szorosan, hogy ne lássunk a falak mögé. A falu nem tá­rulkozik ki. Zárt és hallga­tag. Tudom, hogy a házak­ban nehéz sorsú emberek élnek; a földből nekik kell kikényszeríteni a rozsot, vagy akár a szenet... És Jan Grabowski Besz- kidi szentek című vázlatán mintha csak folytatódna a gondolat. A művész keresz­A csaknem egyhónapos pi­henés után. tegnap délelőtt ünnepi évadnyitó ülésen ta­lálkozott otthonában a Ma­gyar Állami Népi Együttes több mint 150 fős művészeti gárdája. Az ülésen dr. Simá Jenő művelődésügyi minisz­terhelyettes egyebek között bejelentette, hogy Fehér Ist­ván, a társulat eddigi igaz­gatója a jövőben más, felelős állást tölt be, ezért az együt­tes élére a művelődésügyi miniszter Rábai Miklóst ne­vezte ki. A tanácskozás után a tán­cosok és zenészek ismét el­foglalták a munkatermeket, s megkezdték az együttes 1955- ös sikerműsorának, a három- felvonásos „Kisbojtár” fel­újításának próbáit. Ezzel be­fejeződik majd az a nagy­szabású felújítás-sorozat, amelyhez idén az együttes 20 esztendős fennállása al­kalmából láttak hozzá. A re­tet „álmodott” az emberek vállára miközben azok a különböző munkák nehéz stációit járják. Bűnösök és megváltóik egy személyben. Mégse higgye senki, hogy a kiállítás hangvétele pesz- szimista. Ügy hiszem, a világhírű lengyel grafika színvonalát nem ütik meg ezek a fest­mények, bár a grafika meg­termékenyítő jelei felfedez­hetők a vásznakon. A ka­towicei művészek forma- nyelve igen gazdag. Nem hiányoznak a technikai bra­vúrok sem, bár itt az esz­közök jobban — vagy talán csak érthetőbben — szolgál­ják a célt, mint a grafiká­ban. Korunk nagy problé­mái néhány vízióban jelent­keznek. (Napra várva, A hentes imája.) S egy meg­döbbentő kép (Piotr Diet­rich munkája): Az unifor­mis. Ha kicsit hosszabban állunk a vászon előtt, min­den rossz eszünkbe jut, amit csak az uniformisról, s az uniformizálásról tudunk. Az ecsetben ritka elidegenítő erő rejlik. A kiállítás rende­zőjét dicséri, hogy a megrá­zó erejű képek között — mintegy az élet napos olda­lát mutatva — szelíd port­rék, hangulatos csendéletek foglalnak helyet. Vfitold Palka nagy színes kompozícióját nem lehet el­kerülni. A címe: Nézőtér. Ha kevésbé szerény a mű­vész, ilyen szöveg is kerül­hetett volna a kép alá: va­pertoárból összesen hét nagy sikerű műsort elevenítenek föl.' A Szeptemberben például vá­logatott műsorösszeéllítással szerepelnek a komlói bá­nyásznap ünnepségein. Októ­berben ..Tiszán innen. Dunán túl” című programjukkal ke­resik fel Békés és Csongrád megyét, ahol összesen 15 elő­adást tartanak. Október 3-án és 24-én a budapesti közön­ség az Erkel Színházban ta­lálkozhat velük: az előadá­sok érdekessége lesz, hogy a műsorra tűzött „Ecseri lako­dalmas” ezúttal lépi át az együttes történetében a két­ezredik előadást. November­ben és decemberben össze­sen három alkalommal lép­nek fel ugyancsak az Erkel Színházban az újonnan élet- rekeltett Kisbojtárral. rázslat a színházban. Pedig a jelenlevő hölgyek és urak közül senki sincs révület­ben. Az arcokról talán még valamiféle polgári jólét is sugárzik. De nem ez a lé­nyeg. Hanem az, hogy ez a sok-sok ember itt: közönség. Azon kívül, hogy egyel lát­nak, egyformán éreznek; testvérekké tette őket az élő színház nyújtotta öröm. Később majd bizonyára mindenkinek más és más lesz a véleménye a látottak­ról, de most ebben a pilla­natban ... Éreztem mór ezt, de nem hittem, hogy meg le­het örökíteni. A kiállítás látogatói ezt a képet hagyják utolsónak. (gyarmati) Nem kis meglepetéssel ol­vastam a Nógrád 1971. június 15-i szamában megkérdője­lezett címszót, hogy „Van­nak-e még palócok?”. A kér­dés ilyeténképpen való felte­vése akkor sem volna he­lyénvaló, ha azt vonnánk két­ségbe, hogy vannak-e még jászok vagy kunok? — no­ha köztudott, hogy a kun- „Miatyánkot” ismerő utolsó kun is elköltözött már az élők sorából. Megítélésem szerint erre egyértelmű és biztos választ adhatunk: igenis, vannak! Vannak já­szok, kunok és palócok is! A tekintetben, hogy a IX. vagy más nézetek szerint a XIII—XIV. században tele­pültek-e a „polovec”-ek (fa­kók, szürkék) ide, megítélé­sem szerint ma már lénye­gében egyre megy, nincs kü­lönösebb jelentősége. Csupán több érdekelt tudományág keresheti a nagy kérdőjelre adandó választ és arra a bi­zonyítást: melyik időpontot ismerjék el? De a palócság létezését azért sem lehet tudomásul nem venni, mert dolgos hét­köznapjaink folyamán nap mint nap találkozunk vele (szokásaikban, táplálkozásuk­ban, öltözködésben) a fiatalo­kon ez ma már alig vehető észre), életmódban (lakoda­lom, disznóölés, népdal, te­metés stb.), építkezésben, de főként nyelvjárásban, — füg­getlenül a tévé, rádió és más tömegkommunikációs eszkö­zök „modernizáló” hatásától. E ma is élő, de nem elszige­telt népcsoport (bár az utol­só évtizedekben valamit ve­szítettek eredeti ízükből, szí­nességükből), minden bizony­nyál túléli a 2000. esztendőt is ... Pregnáns példákat szeret­nék felhozni Vizslás, Kazár Kórusok találkozója Arezzóban Az olaszországi Arezzóban immár a 19. alkalommal ren­dezik meg a híres nemzet­közi kórusfcsztívált. Az idei fesztiválon hazánkat pécsi énekkar képviseli: a Nevelők Háza kamarakórusa. Az együttes számos hazai és kül­földi sikert aratott az elmúlt években, így például tavaly az írországi Corkban elnyer­te a vegyeskarok nagydíját. A negyventagú pedagógus kórus tegnap utazott el tíz­napos olaszországi vendég- szereplésre. Arezzóban — a program szerint — augusz­tus 26-án és 27-én lép fel az együttes, mégpedig a ve­gyeskari, a női kari és a folklór kategóriában. A pé­csi kama^akórus a fesztivál befejezése után több olasz tartományban önálló hang­versenyt is ad. Krokodil Ezt a címet viseli egy új magyar rövidfilm. Szálkái Sándor rendező és Mihályfi László operatőr egy szenzá­ciós bejelentést követő ese­ménysort elevenít meg a Krokodilban. Sűrűn lakott területen levő bérlakásában Boros Antal kenyérgyári utókalkulátor négy élő kro- kodiilust nevel. A II. kerüle­ti tanácshoz érkezett beje­lentést vizsgálatok, viták, ülések követték — végleges döntés azonban nem szüle­tett. / (és részben Mátraballa) köz­ségekből, noha köztudott, hogy e megállapítások nem korlátozódnak ilyen szűk te­rületre. Vajon nem palóc-e az a sze­mély 1971-ben is, aki a tsz- ből, gyárból vagy a bányai siktából hazatérve, „macsán- kát, gancát, kanáveráttha- luskát, kumpérlaskát (masi­nán sütyik), öntött-tekercsí- ket, herőcét, pampuskát, mor- ványt, görhét, bodakot, gály- va- vagy picerke-gombát aszik, oszt utána csórét vagy írót iszik rá?” De az alábbi kifejezéseket is szeretettel használják még ma is: „Valér bácsi kamóval mágy agy hamvas szénáé, a Fico ma úgy sodonmánkózik utá­na. Ez a Tarka karvasba szü­gyi a markot, oszt csak főső- vizet iszik a kossóbó, de olyan pánye, nem lehet neki sämmit sä szónyi.” Ha egy járni tanuló kis­gyerek elesik, az anyja fel­kapja és ezt mondja: „Össze­töröd aszta édas kis bököd (fejed, homlokod).” Akik így beszélnek, nem lennének mégsem palócok? — őszin­tén. szólva, ebben kételke­dem. E spontánul feljegyzett sza­vakat és kifejezéseket nem a régi gyűjteményből keresgél­tem elő (egy-két százat össze lehetne gyűjteni belőlük, ha az el-„palócosított” bányás*- kifejezéseket is hozzáadjuk, még százzal megtoldhatjuk...) együltömben csupán ezek ju­tottak eszembe, s nem szé­gyellem bevallani, magam is palóc vagyok, egy a tíz- és százezer közül. DR. SÁNDOR RUDOLF tanár, Salgótarján Kétezredszer az Ecseri lakodalmas Vannak még palócok! Kis történetek nagy muzsikusokról Johann Sebastian Bach so­kat mérgelődött egy fiatal külföldi miatt, aki igen gyengén játszott, de rettene­tesen hencegett. Amikor az idegen egyszer a mester leg­kedvesebb tanítványáról ki­jelentette: „Az én hazámban minden gyerek játszik úgy, mint ez", Bach elhatározta, hogy bosszút áll. Kocsis ru­hába bújtatta Johann Lud­wig Krebs hires "rgonistát, őt küldte el a külföldiért, és azután felszólította a „ko­csist", hogy üljön a zongorá­hoz és "átsszék néhány szo­nátát. Az idegen eltátotta a száját a csodálkozástól. Bach azonban fölényesen nevetett. „Igen, kedvesem. minden kocsis így játszik nálunk." * Franz Schubert egyszer Erlkönig című dalát kísérte, de nem tudott a gyors ok- táv-triolákkal megbirkózni és helyettük nyolcadokat ját­KEDD Kossuth rádió: 12.20: Ki nyer ma? — 1J.30: Melódiákoktól. — 13.17: A keszthelyi „Georgikon” napok. — 14.02: Csomó a korály bajuszán. Mesejáték. (Ism.) — 34.49: Éneklő ifjúság. — 15.10: Szimba, a király. Részletek Szu- hai István könyvéből. I. rész. — 15.25: Jeanette MacDonald film- dalokat énekel. — 15.35: Magyar Simplicissimus, török Eulenspie- gel. — 16.00: A világgazdaság hírei. — 16.05: „Híres decsi hegy alatt”. V. rész. — 16.20: A város­szociológiáról. — 16.40: Suppé: Reggel, délben, este Becsben. Nyitány. — 16.49: Oj felvétele­inkből. — 17.05: Tallózás a világ­sajtóban. — 17.30: Ifj. Magyari Imre népi zenekara játszik. — 17.45: Hol járt. mit csi­nált? Riportmüsor. — 18.00: Könnyűzenei híradó. — 18.30: A Szabó család. — 19.25: A sellő. Elbeszélés. — 20.00: Táncdalfesz- tivál, 1971. Döntő. — Kb. 21.03: Esti beszélgetés az alkotás etiká­iéról. — Kb. 22.40: Népdalok. — 22.55: En, te, ö és a beruházást egyensúly. — 23,15: Századunk mesterműveiből. — 0.10: Schubert kóruemüvedből. Petőfi rádió: 12.OO: Furcsa vi­lág. Francia gyermekdalok, (lem.) — 12.11: Fúvószene. — 12.25: Dvorzsák: VTEI. szimfónia. — 13.03: Törvénykönyv. — 13.20: Mátyás Mária és Radnai György énekel. — 14.00: Kettőtől hatig. — 18.10: Emlékezzünk régiekről. —18.35: Éneklő világ. Kelet kü­szöbén. — 19.00: Népi zene. — 19.17: Oj könyvek. — 19.20: Jó estét, gyerekek! — 19.25: A Ro­mán Kultúra Hete. Hegedűest a 6-os stúdióban. — Kb. 20.50: zúzda. Jegyzet. — Kb. 21.05: Nó­ták. — 21.25: Kisvárosi Lady Machbeth. Nyikolaj Leszkov re­génye rádióra. — Kb. 22.15: Sporthírek. Miskolci rádió: A megye éle­téből. — Kiváló katonák tanács­kozása Miskolcon. — üzemi de­mokrácia a Mályi Téglagyár­ban. — Népi muzsika. — Mihez mérjük a mértékeket? — Nő a darukormánynál. — A lehetősé­gek és a módszerek tükrében a művelődési házban. — Opera­részletek. Televízió: 17.10: Hírek. — 17.15: Marihuana. Magyarul beszélő NSZK-rövidj átékfilm. — 17.40: Rólad van szól Miért éppen ,.ö”? 13.05: Nyitott boríték. — 18.40: Tárlatról tárlatra. — 19.00; Rek­lámműsor. — 19.10: Esti mese. — 19.30: Tv-hlradó. — 20.00: Tánodalfesztivál 1971. Döntő. — Kb. 21.00: Isten veled, Velence! Dokumentumíilm. — Kb. 21.45: Tánodalfesztivál 1971. Díjkiosz­tás. — Kb. 22.15: Tv-híradó. Bratislavai televízió: 16.25: Zbrojovka Bmo—Inter Bratisla­va bajnoki labdarúgó-mérkőzés. — 19.00: Tv-híradó. — 19.25: A nap margójára. — 19.30: Zenés búcsúzkodás. Szórakoztató mű­sor. — 30.15: A sítnói nyomok. Tévéfilm a szlovák nemzeti fel­kelés koráról. — 21.45: Tv-hír- adő. Filmszínházak: Béke (14, hn6, 8): Fogd a pénzt és fuss! (szí­nes amerikai). — Kossuth (f3, f5, f7): A szicíliaiak klánja ma­gyarul beszélő színes francia, 16 éven felülieknek. Felemelt hely- árral 1). — Filmklub (6): Egri csillagok I—II. rész (színes ma­gyar, dupla helvárral!). — Fák­lya (5. 7): Elkésett virágok (szovjet). — Petőfi (f7): Effi Briest (színes NDK). — Ságvári (5, 7): Reménykedők (színes ma­gyar). — Szikra (5, 7): A íilate- lista halála (szovjet). — Tán­csics (f5, f7): Petulia (színes amerikai. 16 éven felülieknek!). — Ady (8): Az utolsó Leó (szí­nes angol, 16 éven felülieknek!). Kiállítások: Miskolci Galéria (11—19 óra között): Katowicei szott. „Elég. hogy megírtam — jelentette ki — játszani már játsszák a többiek”, * Giacomo Puccininek lágy szive volt. Akár méltó volt rá, akár nem, senki sem ko­pogott hiába ajtaján, min­denkinek segítőkészen hóna alá n ült. Különösen bőke­zűen bánt a mester az aján­lólevelekkel, ezeket nagy számban irta anélkül, hogy bíráló szemmel megnézte válna, kit támogat. Felhábo­rodottan vonta egyszer fele­lősségre a mestert egy brüsz. szeli gyáros. A zeneszerző különösen szívhez szóló ajánló sorokkal hozzá kül­dött egy embert. Ö el is járt az érdekében. „És hálából — mondta a gyáros — ez a. gazember ellopta a pénztár­cámat.” A mester erre ártat­lanul megkérdezte: „Ho­gyan? önnek is?” festőművészek kiállítása. — Mis­kolci Képtár (10—18 óra között): Városi képzőművészeti gyűjte­mény. — Ubresszó <13—20 óra között): Zsignár István festőmű­vész kiállítása. SZERDA Kossuth rádió: 8.20: A 22-es csapdája. XXII. rész. — 8.40: Bellini: Norma. Kétíelvonásos opera. — 11.01: Garanciát a ga­ranciára! Jegyzet. — 11.11: Fro- kofjev—Barsaj: Tovatűnő láto­mások. — 11.30: A Szabó-család. (Ism.) Petőfi rádió: 8.03: Beethoven és Bartók zenei öröksége. (Ism.) — Tallózás a világsajtóban. (Isi.-., — 9.02: Nótacsokor. — 9.55: Néhány perc tudomány. — 10.00: Zenés műsor üdülők­nek. — 11.45: Rádióreklám. Televízió: 9.31: Salto mortale. 8. rész: Isztambul. (Ism.) — 10.30: Ütépitők. Riportfilm. (Ism.) — 10.55: Rózsa Sándor. Tévéliim. I. rész. (Ism.) — 11.40: Nyitott boríték. (Ism.) alBas A VOLÁN 3. sz. Vállalat férfi és női munkavállalók részére kalauzl tanfolyamot indít Mis­kolc központban, miskolci, ka­zincbarcikai, ózdi, sátoraljaújhe­lyi, leninvárosi és mezőkövesdi szolgálati helyeire. A jelentke­zők egyhónapos tanfolyamon kapnak kiképzést, melynek ide­je alatt 900 Ft munkabérben ré­szesülnek. önálló munkavégzés és havi 210—220 órás foglalkoz­tatás esetén 1400—1700 Ft kere­seti lehetőséget biztosítunk. A tanfolyam sikeres elvégzése után — lehetőséghez képest — lakó­helyéhez közel eső telephelyen való foglalkoztatást biztosít. A családtagok az ország bármely részén autóbusz kedvezményes utazásban részesülnek. A dolgo­zó részére egyenruhát, a. mun- kábajáráshoz kedvezményes va­súti utazást és járatainkon té­rítésmentes autóbuszjegyet biz­tosítunk. Feltételek: 8 általános, erkölcsi bizonyítvány. Jelentke­zés: augusztus 25-ig a vállalat központjában a személyforgalmi osztályon, Miskolc, József Atti­la u. 70. sz. (bejárat a Tüzér utca felől). 16 éve. betöltött lányokat szö­vőnek felvesz a Pamuttextil­művek Jacquard Szövőgyára. A betar.nlési idő 12 hét: ezen idő alatt havi 1050 Ft bruttó fizetést és na-’ l Ft-ért ebédet biztosí­tunk. lakást minimális térítés mellett leányotthonszerű elhe­lyezésben adunk. Jelentkezés: írásban a PTM Jacquard Szövő­gyár munkaerő-gazdálkodási osz­tályán. Budapest, XIII., Szek­szárdi u. 19—25. adaa-uétel Eladó műszakilag vizsgázott oldalkocsis (Duna), 350 köbcentis DKW motorkerékpár. II., Sze­retet u. 12.

Next

/
Oldalképek
Tartalom