Déli Hírlap, 1971. augusztus (3. évfolyam, 180-204. szám)

1971-08-23 / 197. szám

A 1AQ. évadnyitó Kazinczyra emlékezünk Szavalóversenyek, emlék­ülések köszöntik szerte az országban a megújított ma­gyar nyelv apostolát. A kép — mely nem az évadnyitón készült — revü- primadonnánkat, Komáromy Évát ábrázolja „nyári partne­re” társaságában. Jól értesült körök szerint a fiatalember nem jó szemmel nézi a művésznő pályafutását. Reméljük, rövidesen kinövi féltékenységét. Tegnap délelőtt tartotta évad­nyitó társulati ülését a Mis­kolci Nemzeti Színház. Az évadnyitó nem volt kü- lönösebben ünnepélyes, leg­alábbis, ami a külsőségeket illeti. A 149. szezon folyta­tása annak a munkának, ami ötvenkét napig szünetelt. Per­sze csak hivatalosan. Mert a színház nevű nagyüzem ezen az ötvenkét napon át is dol­gozott, ha nem is teljes ka­pacitással. A bérletek már jórészt gazdára találtak, A félkegyelmű és a Bolond lány szerepei kézben, este már emlékpróbázott a Hawai rózsája együttese, a művé­szeti és a műszaki vezetők megtartották első tervkészítő tanácskozásukat, s ma reg­geltől Dosztojevszkij meg Marcel Achard uralja a színházat. Szeptember 17-én premier... A lépcsőn a szokásos ölel­kezések: hallottam rólad, lát­talak a tévében, megkaptam a lapod, milyen volt Olasz­ország? A. spanyoloknál olyan drága a bélyeg, hogy nem tudtam írni. Fekete vagy, mint a cigány és szép... A légkör elektro­mossággal telített; színházi! A színház két megye, két város színháza. Két megye, két város képviselői ülnek a nézőtéri társalgó hosszú asz­talához. A főrendező csendet int. (Orosz György immár két évtizede emelkedik elő­ször szólásra, ha a színiház­nak ünnepe van.) Az új arcokat nemigen kell keresni. Minimális a fluktuáció — mondja Sal- lós Gábor, a színház igazga­tója. Az állandóság, gondo­lom, mindenki számára meg­nyugtató. Az évad első tap­sa Soós Editet, Ábrahám Ist­vánt és Rózsa Sándort kö­szönti elsősorban. Tulajdon­képpen csak Ábrahám ide­gen ... A fotóriporterek villogtat­nak — tíz hónapig nem lesz így együtt a társulat. Figye­lem a színészeket. „Művészi és módszertani szempontból különböző módon nevelt em­berek.” Más, más az életko­ruk, más az indíttatásuk. Könyv a „jegyajándékról” A szakemberek és a vár­barátok körében nagy érdek ­lődés előzte meg az európai jelentőségű diósgyőri vár ása­tásait sikerrel vezető régész. Czeglédy Ilona kötetének a megjelenését. A Corvina ki­adásában megjelent könyv­ből hiteies képet kapunk az utolsó évtized történeti ku­tatásai, az 1953-tól folyó ré­gészeti feltárások alapján a vár múltjáról, de építéstör­ténetéről is. A honfoglalás előtti időtől az Árpád-kori Ernye váron át, a fényes pompával kiépü­lő királyi vár — Nagy La­jos. Mátyás, majd a király­nék jegyajándékaként még mindig szépülő, de Mohács után már hanyatló életű —■ keserű végvári sorba süllyedt, zálogos bérlők kezén elpusz­tult vár múltjáról alkotha­tunk képet. De arról is, hogy műem­lékvédelmünk korszerű esz­közökkel hogyan varázsolt vissza egyre többet számunk­ra az idő vasfogától és az emberi felelőtlenségtől pusz­tított, nem is oly rég elkese­rítő képet nyújtó romokból. A dicséretet érdemlő szö­veget Ferenczy Károly pazar rekonstrukciós rajzai és Do­bos Lajos ragyogó fotói te­szik teljessé. A most megje­lent kötetet nemcsak élve­zettel, hanem most már azzal a reménnyel is vehetjük kéz­be, hogy a két és fél nyom­dai ív terjedelmű, és 4950 példányban megjelent mun­ka után sor kerülhet egy részletes, igényes monográfia megjelenésére is! 75 ezer néző Szegeden A szegedi ünnepi hetek be­fejezése alkalmából vasárnap délelőtt a városi tanács épü­letében ülést tartott a fesz­tivál intéző bizottsága. Papp Gyula, a városi tanács el­nökhelyettese, az intéző bi­zottság elnöke tájékoztatójá­ban elmondotta, hogy hat héten át a Dóm téri színpa­don bemutatott darabokat: Muszorgszkij: Borisz Godu­nov című operáját, Illyés Gyula Dózsa György című drámáját, 'a Magyar Állami Operaház balettegyüttesének Spartacus című balettjátékát, Farkas Ferenc Csínom Pal­kó című daljátékát és a Ma­gyar Állami Népi Együttes Ecseri lakodalmasát több mint 75 ezren nézték meg. Nincs nehezebb az együttes­teremtő ‘ munkánál. Az igaz­gató erkölcsről, ízlésről, fe­lelősségről, a hasonló gondol­kodású emberek szövetségé­ről beszél; nagyon komolyan. A közelemben Máté Éva, frissen, barnán. Vajon mi­lyen lesz, mint Nasztaszja Fi- lipova? Pufi csendesen szem­lélődik. Csak akkor helyesel, mikor Sallós Gábor a színház törzsgárdájáról szól. Fehér Tibor nem szereti az örökö­sen vándorló, „kofferes” szí­nészeket. Balogh Zsuzsa a tavalyi nívódíj pergamente­kercsét szorongatja. Ügy lát­szik, csak most vette át: gra­tulálunk. Itt ül Lenkey Edit is, „szárnyai alatt” Unger Pálmával. Hátrébb Füzessy, Kanalas, az emelvényen Upor — ő tisztségviselő. Antal Anettának új frizurája van, Péva kislányos mosollyal súg valamit a mellette ülő új fiúnak... Vágyainkat, elkép­zeléseinket mindannyian ösz- szevetjük a színház vezetői­nek terveivel. „Némelyik siker veszélye­sebb a bukásnál.” A próbák legyenek elemzőbbek, átgon- doltabbak. Mert az alkotói folyamat... Az évadnyitó társulati ülés még véget sem ért, az alkotói folyamat már megkezdődött. Jó munkát, jó színházat! Gy­Száznegyven évvel ezelőtt, 1831. augusztus 23-án halt meg — 72 éves korában — Kazinczy Ferenc író, a nyelvújítási harc legjelenté­kenyebb alakja és vezetője. Birtokos nemesi családból született: Sárospatakon ta­nult, majd Kassán. Eperje­sen, Pesten, Abaújban volt joggyakornok, illetve megyei aljegyző. Korán kezdett el foglalkozni az irodalommal; egész pályájának irányítója a felvilágosodás eszmevilága és a magyar nyelv sokoldalú kiművelését, a magyar stí­lus megújítását, az irodalom fejlesztését célzó törekvés volt. Haladó szelleme a magyar jakobinusok közé vitte, s a Martinovics-mozgalomban való részvétele miatt előbb halálra, majd sokesztendős várfogságra ítélték. Kisza­badulva Bányácska nevű birtokán (amelyet Szépha­lomnak nevezett el) telepe­dett le, és csak az irodalom­nak élt. Nagytekintélyű ve­zetője volt annak a küzde­lemnek, amely a Martino- vics-mozgalom bukása utáni reakció korában az irodalmi újjászületés, a nyelvújítás útján készítette elő a polgá­ri haladást. Hangképcsarnok Ma már a történelem tu­dománya elképzelhetetlen a film- és a hangarchívumok segítsége nélkül. Eltűnt his­tóriai személyiségek, örökre elnémult énekesek, színészek ma már csak itt és ebben élnek. Éppen ezért egyre ér­tékesebb minden olyan hang- és képgyűjtemény, amely a múlt kiválóságainak egyéniségét őrzi. A Magyar Rádió hangarchívumában mintegy 300 ezer percnyi adásanyag tartalmazza az elmúlt évtizedek eleven, kor­társ krónikáját A legkorábbi felvételek a század elejéről valók, a parlament 1913-as ülésszakát örökítik meg, Kossuth Ferenc felszólalását, sőt Ferenc József hangját is. Különös értéke van a má­sodik világháború valameny- nyi eseményét őrző szala­goknak. így megvan például minden hadba lépő ország hivatalos rádióbejelentésének „lemeze”, V. Gusztáv svéd király hangjától a Chur- chill-éig, a normandiai part­raszállás kommentárja, a szicíliai harcok, a sztálin­grádi és leningrádi ütközetek beszámolója. Gondosain vi­gyáznak az archívumok bar. a Magyar Népköztársaság tör­ténetének valamennyi „élő- emlékére”. A földosztás, az első nemzetgyűlés, minden jparlamenti ülésszak, sőt a nemzetgazdaság számára je­lentős létesítmények átadása szerepel a ritka gyűjtemény­ben. Értékes leleteket tartogat a rádió speciális osztálya az irodalomtörténet számára is. „Eredetiben” szólal itt meg Babits Mihály, Nagy Lajos, Móricz Zsigmond, Füst Mi­lán, Veres Péter, Karinthy Frigyes, a világirodalomból pedig Thomas Mann, G. B. Shaw, Majakovszkij, James Joyce, Gorkij, Romain Rol­land. A kuriózumok közé sorolhatjuk Edison, vagy ép­pen az 1948-as londoni olim­pia lemezeit és Josephin Baker pesti táncestjének fel­vételeit. Évszázadok randevúja István király ünnepén, Nagy Lajos várában, beat-muzsika szállt. Sandy Show mezítlábas divatját utánozva táncoló forró nadrágos, miniszoknyás és nadrágkosztümös fiatal höl­gyek lejtettek a várudvaron, ahová egykor lengyel urak Krakkóból és magyar urak Budáról érkeztek hódolni Lajos királynak. Szakállas farmernadrágosok ölelték át tánc köz­ben a lányokat, miközben a torony erkélyén olaszul éne­kelt valaki gitár kísérettel, mintha egykori királynék velen­cei zenészei szórakoztatnák az udvarhölgyeket. A hölgyek valóban az udvaron tolongtak, akkor is, amikor a zene el­hallgatott, hogy helyüket mimesek és színjátszók foglalják el a várbástyán, akik modern hangulatú költeményeket kö­zépkori ruhában előadva szolgáltattak szellemi táplálékot az alsóbb udvarokból lacipecsenyét helyettesitő sült csirkét majszolva ideérkezőknek. „Űj nép, másfajta raj" — idézhetnénk József Attilát a középkori vár mai közönségét látva, amint az első király korai középkorból kimagasló alakját mai tartalommal töl­tött és mai külsőségek közepette ünnepli, mégpedig egy Itáliából idekerült király alatt jelentőssé lett, majd egy luxemburgi világcsavargóból császárrá avanzsált államfő fe­leségének nyári lakává tett várban. Évszázadok adtak randevút ezen az ünnepségen egymás­nak Diósgyőrben, és ami ebből leszürödött a mulatság ke­retében, az tartalmában és külsőségeiben egyaránt kellemes volt, szolid, vidám, műsorában a mához szóló, de a múlt művészetének sem ellentmondó. A történelmi kavargásból láthatóvá vált mai kavargás láttán nem ütödhetett meg senki a mai változaton, sőt némi történelmi iróniával talán azt mondhatjuk, hogy ha a vár egykori úrnője, Zsigmond császár nem éppen szemérmes hitvese, Ciliéi Borbála fel­támadva ott termett volna — saját mulatságaira visszaem­lékezve — túlságosan is szolidnak találta volna. MÁTÉ IVAN A magyar Artyek Úttörőváros Zánkán Aki vonaton vagy gépko­csin utazik az észak-balatoni tájon, Füredtől vagy húsz ki­lométernyire Zánkán egy új település körvonalainak a kibontakozását tapasztalhat­ja. Itt épül ugyanis a szovjet Artyek után Európa s taXin az egész világ második leg­nagyobb úttörővárosa. Télen-nyáron Az építkezések 1968-ban elkezdődtek. Ezen a nyáron öt csoport­ban 1870 útörő élvezhette a Balaton örömeit Zánkán. A mostaniak között azok van­nak jutalomüdülésen, akik a közlekedési, tűzoltó, vörös­keresztes tevékenységükkel, továbbá az elmúlt tanévben rendezett földrajz-történelmi versenyeken elért eredmé­nyeikkel erre méltónak bi­zonyultak. A Napóleon kalapjára em­lékeztető ultramodern kapun át juthatunk be az úttörővá­rosba, amely erdős dombol­dalon épül. A nyári táboro­zás céljára 24 — egyenként kétemeletes — épületet emel­nek. Minden megye kap egyet-egyet, Budapest hár­mat és a külföldi pajtások el­helyezésére kettőt építenek. Egy négyszintes központi ház és három nyári épület már elkészült, így az idén meg­kezdődhetett a táborozás. A zánikai úttörővárosban egyéb­ként télen sem szünetel majd az élet: nyolc téliesített épü­letben 1972. szeptember el­sejétől iskolarendszerrel egy­bekötött úttörővezető-képzést is végeznek. Saját öböl Mindenre gondoltak a ter­vezők, ami a pajtások itteni életét vidámmá, kellemessé teheti. Most épül a 3000 sze­mélyes óriáskonyha, ezenkí­vül ugyancsak 3000 férőhe­lyes stadiont, egy 1800 férő­helyes sportcsarnokot, ki- sebb-nagyobb játszótereket, kórházat, mozit, foglalkozta­tó és szakköri helyiségeket is létesítenek. Már készen van a mólóval körbevett, karéjos saját „hajóöböl”, amelyet motorosokkal, vitorlásokkal, csónakokkal népesítenek be. Mához egy évre ugyancsak elkészül a saját vasútállo­mása az úttörővárosnak, az­tán aluljárók, utak, más ki- sebb-nagyóbb létesítmények. Erre az egész gyönyörű gyer­mekparadicsomra 450 millió forintot irányzott elő az épít­tető, a KISZ Központi Bi­zottság. Ebből a hatalmas összegből eddig 125 milliót már beépítettek, az úttörő­város teljes felépítése pedig 1975-ben, hazánk felszabadu­lása 30. évfordulójának ün­nepére fejeződik majd be. HÉTFŐ Kossuth rádió: 12.20: Ki nyer ma? — 12.30: Tánczenei koktél. — 13.15: Népi zene. — 13.45: Vá­laszolunk hallgatóinknak! — 14.00: Édes anyanyelvűnk. — 14.05: A román kultúra hete. A Komán Rádió és Televízió ének­kara énekel. — 14.24: Üj felvé­teleinkből. — 14.36: Prokofjev: Péter és a farkas. — 15.10: A vi­lággazdaság hírei. — 15.15: Szir- may Márta énekel. — 15.23: Szvjatoszlav Richter Liszt-műve­ket játszik. — 15.37: Hauls, az ördög. A Rádiószínház bemuta­tója. — 17.05: Külpolitikai fi­gyelő. — 17.20: Lakatos Sándor népi zenekara játszik. — 17.45: A Mars talányai és az űrkutatás. — 18.00: Húszas Stúdió. ,,Az er­dőt választották ..Riportmü- sor. — 19.30: Valahogy adj erőt... Garai Gábor versei. — 19.35: Nyáresti szórakozás. Dzsessz-est. — Kb. 20.25: Léda-zsoltár. Ady Endre verseiből. — 22.20: Brahms: A-dúr szerenád. — 22.55: Merre tart a filmművészet? — 23.10: Verbunkosok, népdalok. — 0.10: Operafelvételek a század első fe­léből. Petőfi rádió: 12.00: „Halak és tapírok.” Francia gyermekdalok és népköltészet. — 12.10: Rette­gett Iván. Részletek Bizet ope­rájából. — 12.45: Nyugalomba vo­nul .. . Riportműscr (Ism.) — 13.03: Bartók zongoraműveiből. — 14.00: Kettőtől hatig. — 13.10: A szívbetegek Mekkája. Balaton- f üred. — 18.30: Közkívánatra! (Ismétlések.) — 19.51: Rádiórek­lám. — 19.54: Jó estét, gyerekek» — 20.25: Xjj könyvek. — 20.28: A román kultúra hete. Zűrzavaros éjszaka. A Rádiószínház bemu­tatója. — 21.25: Holnap közvetít­jük. — 21.40: Kocsár Miklós: Nagyrédei lakodalmas. — 21.50: A hét zeneműve. Vivaldi: A négy évszak. (Ism.) — 22.20: Pompa­dour. Részletek Fali operettjéből. — 23.15: Az MRT szimfonikus zenekara játszik. Miskolci rádió: A hét első napján. — Tanévkezdés előtt. — Hétről hétre. — Slágenkoktél. — Magatartás, ízlés, közvélemény. — „A lényeg nem a látványos formákban van.” — A 71/72. szá­mú évad KISZ-oktatásának kü­szöbén. — Kamarazene. Bratislavai televízió: 17.05: Hí­rek. — 17.10: Pedagógusokról pe­dagógusoknak. — 17.35: Ifjúsági kaleidoszkóp. — 18.15: Egészség- ügyi adás. — 19.00: Tv-híradó. — 19.30: Az ellenállási mozgalom és a nők. Dokumentumfilm. — 20.00: A. Jirásek cseh író emlékeiből. Zenés dokumentumműsor. — 21.45: Tv-híradó. — 21.55: A va­sárnap sportjáról. Filmszínházak: Béke (i'4, hn6. 8): Fogd a pézt és fuss! (színes amerikai). — Kossuth (f3, fő, f7): A szicíliaiak klánja (magya­rul beszélő színes francia, 16 éven felülieknek. Felemelt hely­árral!). — Filmklub (6): A Pál utcai fiúk (színes magyar-ame­rikai) . — Fáklya (5,7): Elkésett virágok (szovjet). — Petőfi (15, í'7): Effi Briest (színes NDK). — Ságvári (5, 7): Reménykedők (színes magyar). — Szikra (5, 7): A filatelista halála (szovjet). — Táncsics (Í5, f7): Petulia (színes amerikai, 16 éven felülieknek!). — Ady (8): 12-1-1 (magyarul be­szélő színes francia—olasz, 16 éven felülieknek!). Kiállítások: Libresszó (13—20 óra között): Zsignár István fes­tőművész kiállítása. KEDD Kossuth rádió: 8.20: Sanzonok. — 8.35: Abilióval a Cupari vado­nábán. Eseményjáték a brazil, őserdőből. II. rész. (Ism.) — 9.00: Harsan a kürtszó. — íT.35: Brahms: d-moll szonáta. — 10.05: Azok a bizonyos pofonok.. . (Ism.) — 10.20: Bartók: Négy ma­gyar népdal. — 10.35: Két szim­fónia. — Közben 11.00: Édes anya­nyelvűnk. Petőfi rádió: 8.05: Együttesek Puccini operáiból. — 8.45: Kül­politikai figyelő. (Ism.) — 9.00: Népi zene. — 9.50: Látóhegyen. Tímár Máté karcolata. — 10.00: Zenés műsor üdülőknek. —11.45: Ütikalauz üdülőknek. Kedvezményes szénvásárlás Augusztus 16-tól az állami TUZÉP-telepelcen a megye egész területén borsodi diószén 5 Ft/q árengedménnyel soron kívüli szállítással MISKOLCI TUZÉP-VALLALAT

Next

/
Oldalképek
Tartalom