Déli Hírlap, 1971. augusztus (3. évfolyam, 180-204. szám)
1971-08-23 / 197. szám
REFLEKTOR Miért csak a bankban derül ki? illiós „tévedések” Ma Budapesten társulati ülést tartott az Állami Népi Együttes. Debrecenben „A korszerű magásépítés gépesítése és automatizálása” címmel nemzetközi konferencia kezdődött. Pákoz- don megnyitják a Fejér megyei képzőművészeti kiállítást. ★ Pécsett, az orvostudományi egyetemen megkezdődött a Magyar Biofizikai Társulat vándorgyűlése. * Szegeden, az egyetem aulájában altájisztikai kongresz. szus kezdődött. + Szekszárdin délután ünnepélyesen megnyitják a Hotel Gemenc- et. Veszprémben, a vegyipari egyetemen nemzetközi zoológiái konferencia kezdődött. Negyven teherautó betonacél nem holmi apró-cseprő mennyiség. Az LKM finom- hengerművének építésénél mégis ennyi, csaknem másfél millió Ft értékű acél tűnt el nyomtalanul. Pontosabban: meg sem volt. Csupán az élelmes építők állították be számlájukba. Mint elvégzett munkát, a műszaki ellenőrök igazolták ennek beépítését is. A beruházó pedig nagyvonalúan fizetett. A technikus tévedett? Meg sem lepődtek, amikor a bank revizorai megállapították, hogy a hengermű építésével megbízott vállalat a leszámlázott több mint háromezer 300 mázsa betonacélból még kétezer mázsát sem használt fel. Az építkezés felelős vezetője pedig mindössze egy vállrándítással nyugtázta az esetet: — Sajnálom — felelte —, a technikus tévedett. A másfél milliót természetesen visz- szafizették. Hasonló „tévedések” kapcsán csak az idén, július elejéig az államnak már 25 millió forint jogtalanul szerzett bevételt- fizettek vissza a megyében dolgozó különböző építőipari vállalatok. És a sajátos rekord, mint korábban, most is csak a szúrópróbaszerűen végzett ellenőrzésék eredménye!... Kényszerűségből A beruházási feszültségek, a szakértelem és az építkezések kellő előkészítésének hiánya sokszor magukat az építőket kényszeríti az előnytelen feltételek vállalására. A kiszolgáltatottság és kényszerhelyzet legújabb és legkirívóbb oéldája az egyik, csaknem százmillió forintos miskolci építkezésnél fordult elő. (A munkát nem nevezzük meg. mert az építkezés még tart.) Az építtető maga próbálta kijárni és elintézni, hogy a maximált áron elszámolható munkát a kivitelező 10—15 százalékkal magasabb, szabad áron számlázhassa. De legtöbbször már maguk a tervezők szolgáltatnak alapot a visszaélésre. A borsodi sörgyár nyílt terepen húzódó közművezetékeinek építésénél a terv a csőfekletés után visszahordott talaj nagyfokú — és teljesen fölösleges! — tömörítését írta elő. Ezt a munkát természetesen senki sem végezte el. Mégis igazolták és a számlába is bekerült. A tervezők és beruházók közömbösségét példázza a sörgyár legalább ilyen különös kavics-ügye is. A beruházót uem izgatja A munka oroszlánrészét végző 31-es Állami Építőipari Vállalat első számláiban mindenütt nyékládházi kavicsot számolt el. Az organizációs tervekben így szerepelt. Pedig Bocs és Nyék- ládháza között 22 kilométer a távolság és az építkezés 5 —10 kilométeres körzetében nem egy termelőszövetkezeti kavicsbánya működik. A vállalat szerződést is kötött velük és a tsz-ek bármilyen mennyiségű kavics leszállítását vállalják. Sőt, szállítanak is. Féláron. De az építők — legalábbis elvileg — ragaszkodnak a nyékládházi kavicshoz. Érthető: az építkezés méreteit figyelembe véve, éz a „megoldás” minimálisan öt-hatmillió forint tiszta nyereséget jelent a vállalatnak. S ami a legfurcsább, a beruházót, az Országos Söripari Vállalatot cseppet sem izgatja az egész: Mi már jóváhagytuk, elfogadtuk a tervet, nem ránk tartozik — írták. — Ha szükségesnek látják, az ügyet a bank rendezze saját hatáskörén belül. Maguk a számlaellenőrök a megmondhatói, olykor mennyire nagyvonalúak a vállalatok, ha a közös vagyonról, az állam zsebére kell dönteni. LAHUCSKY PÉTER ■jc Néhány pillanat még, és hátra bukfenccel a vízbe merülnek. a neptunosok. (Kerényi felv.) Egyedi vagy sorgarázsok? a kéményvita 9 Miskolcon újra és újra napirendre került a közelmúltban a .termoforkémények sorsa. Legutóbb a Hoffmann Ottó utcában levő új bérházban folytatódott a korábbi vita a szakemberek között. Tervezők, építészek panaszát hallgattam végig, akik maguk is kénytelenek voltak tűzhelyen melegíteni a vizet a fürdéshez, mert a gázbojlert lezárták. Emellett több helyen a falifűtők csapjait is leplombálták. A- bosz- szúság, hogy egy összkomfortos lakásban úgy kellett élni, mint egy félkomfortosban, érthetően megmozgatta a közvéleményt is. Pedig az építészek, a tervezők is tudták, hogy a kivitelezésnél a már bevált, és elfogadott műszaki jellemzők figyelembevételével oldották meg feladatukat az építők. Ahogy ezt a lakók elmondták, a rossz hír is gyors szárnyakon járt, mert olyanok is kételkedni kezdtek a gázfűtők és bojlerek biztonságos használatában, akiknek a lakásában hónapok óta semmi jel sem mutatott arra. hogy lassabban távozna a füst, vagy elégtelen a huzat. Az építésvezető, Veres Sándor elmondta, hogy az új lakók már a török átokhoz mérhető haraggal emlegették a nevüket. A vita eldöntése — hogy használhatók-e a termofor- kémények — végül is a Borsod megyei Gazdasági Döntő- bizottság elé került. Veres Sándor építésvezetővel mondatról mondatra végigolvastuk a megfellebbezhetetlen ítéletet, a döntést. A bizottság ugyanis nem kisebb tekintélyű, pártatlan szakértőt kért fel a szakmai vélemény elkészítésére, mint az Építéstudományi Intézetet. Nos, pont került a huzavona végére, mégpedig nem várt eredménnyel. A szakértői véleményben ugyanis elutasítják a felperes keresetét és kimondják, hogy a TIGÁZ szakemberei helytelenül jártak el, amikor a termoforkémények használhatatlanságát megállapították a Hoffmann Ottó utcai bérház lakásaiban. Hossz volt a hasonlítási szám, amihez a huzat erejét mérték. Meg kell azt is mondani, hogy a döntés értelmében új fémhüvelyeket kellett a kémény nyílásához elhelyezni az építőknek, de mint ahogy ezt a szakvélemény hangsúlyozza, ezeknek a huzathoz semmi különösebb közük nincs, csupán a szabvány szerint szükségesek a csövek pontos, tökéletesebb csatlakozásához. A vita tehát véget ért, amelyben megerősítették a BÁÉV szakembereit, a tervezőket, hogy munkájuk nem hagyott olyan kívánnivalót, ami miatt ezek a lakások, mint otthonok, nem felelnek meg a korszerűség és a praktikum legfontosabb követelményeinek. Megnyugtatás ez a lakóknak is, akik körében a kémény- ügy indulása óta a legfantasztikusabb rémhistóriák keringtek közszájon az elfuserált füstelvezetőkről. S nem utolsósorban a tervezők és az építők mai, holnapi munkájához is a megnyugvás erejével járul hozzá a szakmailag megalapozott döntés. NAGY JÓZSEF A világkiállításra készült Agancsalmanach Könnyűbúvárok Az MHSZ könnyűbúvár szakosztálya, a Neptun klub két éve működik. Fiatalok: tizenévesek, huszonévesek a tagjai. Már versenyeken is részt vesznek. Augusztus Ítéli Lengyelországban, a 13 éves múltú katowicei szakerőpróba volt. A lengyel honvédelmi szervezet, a LÓK sziléziai szakosztálya összehasonlíthatatlanul jobb felszereléssel rendelkezik, mint a miskolci Neptun klub. osztállyal szemben is eredményesen szerepeltek, hiszen a két lány és a négy fiú három első helyezést ért el. Riedlinger József, a klub vezetője és edzője beszámolt a lengyelországi út élményeiről, tapasztalatairól. A katowicei látogatás önbizalmat adó, egyszersmind tanulságos Elektromos és híradásipari szakmában jártas, közgazdasági ismeretekkel, több éves szakmai és vezetési gyakorlattal rendelkező férfi mnnkaerot keresünk miskolci részlegünk vezetésére. Jelentkezéseket részletes önéletrajzzal „Országos nagyvállalat” jeligére kérjük a miskolci hirdetőbe. Ff. 13. Négy készüléktöltő villanykompresszoruk, s vízitelefonjuk is van. A híres bányavidék üzemei kellő anyagi támogatásban részesítik a búvárokat. Ugyanakkor a miskolci szakosztály tagjai a mályi telepen egy öreg gázolajos kompresszor jóvoltából szívják a készülékekből az enyhén szmogos levegőt. Az anyagi támogatás nem elegendő a Neptun klub fenntartására, a versenyekre, rendezvényekre, a műszaki felszerelés pótlására. Nyáron még úgy, ahogy, van edzési lehetőség, de télen már nem mindig jut hely a búvároknak a miskolci fürdőkben. Mostohagyerekek. A vállalatok, intézmények nem ismerik őket. Nem tudják, hogy e kemény sportág űzői hasznos munkát is végezhetnének, a kúttisztítástól a szifonfeltárásig. A könnyűbúvárok minden különösebb nehézség nélkül, gyorsan el tudják végezni 40—50 méteres vízmélységig a szükséges munkákat. Régészek és kutatók egyaránt igénybe vehetik őket, s ki tudja még hány munkaterületen volna szükség ügyességükre, felkészültségükre. A könnyűbúvárok most is edzenek. Szeptemberben várják a lengyeleket — visszavágóra. A szakosztály négy tagja jövőre a Mazuri-tavak- nál megrendezésre kerülő nemzetközi versenyen szerepel. S szintén a következő évben, talán megvalósul dédelgetett tervük is: út az Adriai-tengerre... S. J, A városi tanács felkérésére készült helyszínrajzok szerint az utóbbi tíz évben 1,587 egyedi és sorgarázst építettek Miskolcon. Az első években a garázsokat a burkolt lakótelepi utak mellé telepítették, csoportosan, vagy sorgarázs formában. Amikor már elfogytak az utak menti és a lakóépületek közötti szabad területek, akkor indult meg a nagyobb ( garázstelepek építése. A szakemberek megáHapí- j tása, hogy néhány telepítésnél a jó kezdeményezések a későbbi igények kielégítése során eltorzultak, gazdaságtalan, területpazarló ..garázsnegyedeket” hoznak létre, s ezek többsége városképi szempontból is kifogásolhatók. E hét végén megnyílik Budapesten az első vadászati világkiállítás. Erre az alkalomra megjelentette a Mező- gazdasági Kiadó azt a maga nemében páratlan díszalbumot, amelyből megismerhetik az érdeklődők az összes aranyérmes agancs leírását, adatait, sőt a fotográfiáját is. Azt is megtudhatjuk a különleges almanachból, hogy a szarvas-, őz- és dámvadtrófeából a világrekordot magyar erdőkben lőtték. A világrekorder szarvasagancs páros ti zennégyes, a súlya 14 kiló 70 deka. Az idei vadászidény kezdete egybeesik a vadászati világkiállítással, így érthető, hogy a külföldről érkező vadászok közül igen sokan vadászaton is részt vesznek nálunk. A vadkacsaszezon már megkezdődöt, s ez jelentős devizabevételt jelent. Különösen Olaszországból érkezett sok vadász. Mivel náluk különlegességnek számítanak a vadkacsából készített ételek, ezért ők hűtökamionok- kal szállítják haza a zsákmányt. Hasonlóképpen nagy érdeklődés mutatkozik a fácánvadászat iránt, a „klasz- szikus” tartalmú vadászélményt mégis a szarvasbőgés jelenti a külföldiek számára. Erre a bükki és a zempléni erdők vadászházaiban is sok vendéget várnak. A tatárjáráskor pusztult el Szabolcs és Timár községek között megtalálták az írásos emlékekből ismert Kisfalud település nyomát. A falu a tatárjáráskor pusztult el. A feltáráskor lakóházak, szabadban álló kemencék maradványaira bukkantak. A leletek között volt egy pénzérme is, amelyet III. Béla király veretett. Ez azt bizonyítja, hogy Kisfalud a XII. század végén még lakott település volt. DECIBEL ÉS FÉLDECI Tisztelem a tudományt. Lelkes nézője vagyok a tv „Delta” műsorainak, de szeretem és figyelemmel kisérem azokat a riportokat és cikkeket is, melyek új tudományos kísérletekkel és megállapításokkal foglalkoznak, így például foglalkoztatott a szívinfarktus elterjedésével a stress problémája. Éberen őrködtem idegállapotom fölött. Jelszavam lett a nyugi..., nyugi... Mindent, csak nem idegeskedni!... Jött a dohányzás problémája, a nikotin és a tüdőrák kapcsolata ... Ez is a tv jóvoltából. Vásároltam Superfilt szipkát. Szívtam filteres cigarettákat, és rájöttem, hogy nikotin nélkül a dohányzásban nincs semmi élvezet... Leszoktam a dohányzásról. Aztán olvastam az egyik cikkben, hogy az alkohol a legkisebb mennyiségben is káros a májra. Azóta nem iszom még sört sem. Áttértem a colára. Viszont megtudtam ugyancsak a tv-reklámból, hogy a cola csak jéghidegen jó. Ettől légcsőhurutot kaptam. Azóta csak vizet iszom. Viszont azt is megtudtam ugyancsak a tv és egyéb cikkek jóvoltából, hogy a vizet szennyezik, és ez szörnyű veszedelem. Azóta csak Borsodi és szódavizet iszom. Szóda- és Borsodi viz nem mindig van korlátlan mennyiségben a boltokban. felmerült tehát a kérdés, mivel a víz köztudottan HsO, honnan szerezzem be az élethez szükséges, vízben található oxigén-szükségletemet. A válasz kézenfekvő; a levegőből. Jó, jó. de tudjuk jól, az előbb már említett forrásokból, hogy a levegőt is erősen szennyezik, tehát a civilizált embernek levegőből élni is veszélyes. Mit tegyek hát? Ne vegyek levegőt? Mivel ez is eléggé veszélyes lenne, elhatároztam, hogy óvatosan élek, mindenre vigyázva, csendesen. És akkor jött az újabb tv-riport, meg jó pár újságcikk, hogy sajnos, így sem élhetek, mert a civilizált ember élete tele van zajártalommal. Azt is megtudtam a közelmúltban Balogh Mária tv-riportjából, hogy a zajártalmat decibellel mérik, és ha a decibel értéke meghaladja a tűrési határt, a zaj megviseli idegrendszerünket és aláássa egészségünket... Azóta minden zajt én is decibelben mérek, illetve műszer hiányában csak saccolok. Ha erősebben rám szól a főnököm, azonnal meg- saccolom, hogy ez tűrési határon belül van-e. A táncdalfesztivált is e tudományos szemlélet tükrében értékelem. Az egyes táncdalokat én is minősítem számokkal. Ezek a számok azonban nem pontszámokat, hanem decibeleket jelentenek, jelezve, hogy tűrési határon belül, vagy azon felül van-e a zeneszám... így figyelem a zajártalmat éjjel-nappal... Fülelek ... És rájöttem egy korszakalkotó felfedezésre, a decibel és a féldeci szoros összefüggésére. .. Minél több a féldeci, annál nagyobb a zaj. Egy felfedezés önmagában nem sokat ér. Ezért javasolom, hogy a tűrési határon felüli féldeci és deci töltettel rendelkező vendégek este 10 óra után csak szájukra szerelt hangfogóval közlekedhessenek a városban. Ha egy hangfogó nélkül üvöltözőt elkap az ellenőrzés, büntessék meg épp úgy, mint a túl zajos kipufogóval közlekedő motorost. Ha ez nagyon bonyolult lenne, akkor nem marad más hátra, mint hogy minden lakó lefekvéskor — kapacitásához mérten — bevágjon néhány féldecit. Akkor aztán jöhet a decibel... ( HORVATH DEZSŐ
