Déli Hírlap, 1971. július (3. évfolyam, 153-179. szám)
1971-07-08 / 159. szám
i^em tartják „jó iizBetnek »» Ja vul-e Számolni kell azzal, hogy a jövőben — különösen megyénk területén — tovább csökken a zöldség-gyümölcs termelés, s ha az árubeszerzés még bizonytalanabbá válik, elháríthatatlan zavarok keletkeznek a lakosság ellátásában — hallottuk tegnap a megyei tanács végrehajtó bizottsági ülésén. A korántsem derűlátó kijelentés összetett és bonyolult problémát takar. Napjainkban senki sem vitatja, hogy az elmúlt egy év alatt Miskolcon — és a megyében is — javult a zölüségellátás. Ennek ellenére még mindig ez kereskedelmünk legtöbbet vitatott és legkritikusabb területe. A zöldség-gyümölcs ágazatban a termeléstől az értékesítésig évek óta nyomon követhetők a veszteséges gazdálkodás tünetei. Kevés a szakbolt Pillanatnyilag a zöldség- lorgalmazás az egyik legkevésbé jövedelmező kereskedelmi vállalkozás és a kereskedelem igyekszik is megszabadulni tóle. Országosan, s így Miskolcon is. A kifejezetten zöldség árusítására létrehozott szakboltok hónapról hónapra, évről évre egyre nagyobb mennyiségben árulnak más élelmiszereket. Természetesen a zöldaru-kínálat rovására. Tipikus példája ennek a Nagymiskolci Állami Gazdaság Búza téri szaküzlete, amelyben a zöldségárusítás már csak 15 százalékát teszi ki a bolt forgalmának. .Említhetnénk a Miskolci ÁFÉSZ-t is: a lendületes hálózatfejlesztéséről híres szövetkezet például a mai napig egyetlen speciális zöldség-szakboltot sem nyitott. Maga az Agrokonzum pedig — amely kifejezetten zöldség-gyümölcs kereskedelmi társulás — az utóbbi időben egymás után nyitotta meg a martintelepi és a Baross utcai ABC-áruházait. Ugyanakkor a viszonylag kis költséggel felállítható, ideiglenes, fából készült zöldségpavilonok sehogy sem „akarnak” szaporodni. Egy-két méregdrágán áruló maszekot kivéve, még a nagy keresletet biztosító új lakótelepeinken sem. De nemcsak erről van szó. A vevő pénztárcája bánja A meglevő zöldségértékesítő hálózatunk sem megfelelő. Az árubeszerzés forrásai bizonytalanok, a zöldségboltok bérleti díja magas, és a veszREFLEKTOR Ma Budapesten 18 óraikor megnyitják a vasutas képzőművészek kiállítását. 3^c Esztergomban a szabadtéri színpadon a győri Kisfaludy Színház vendégszerepei. Hajdúböszörményben megnyitják a művésztelepet, a+c Kecskeméten felavatják a Pannónia Filmstúdió rajz- és animációs műtermét. Keszthelyen a szabadtéri színpadon a Budapest Tánc- együttes vendégszerepei. ^ Pécsett az ipari kiállításon és vásáron jugoszláv napot rendeznek, afe Szombathelyen megkezdődik a könyvtárosok harmadik országos találkozójateség senkit sem ösztönöz hálózatfejlesztésre. A forgalmazók felügyeleti szerve a SZÖ- VOSZ még így is elvárja, hogy nyereséget produkáljanak. Ezt persze a vásárló a pénztárcáján érzi meg. Ilyen körülmények között - a jövedelmezőséget csak az árszínvonal növelésével, vagy a fel- vásárlási árak manipulációján keresztül tudják biztosítani. És végső soron ez is visz- szahat a fogyasztó zsebére, mert hosszabb távon elkerülhetetlenül csökkenti a termelési kedvet. Nyugodtan bevallhatjuk azt is, hogy jelenleg Miskolcon és a megyében sincs megfelelő koordináló gazdája ennek az ágazatnak. Ezt a feladatot a lakosság érdekében — elsősorban a tanácsnak kellene betöltenie. A zöldségboltok bérleti díjának kedvezményessé tételével, az új lakótelepeken és a szanált üzletek helyett — anyagi segítség, tanácsi támogatás árán — új árusító pavilonok felállításával. Tanács és minisztérium Ahol kevés a pénz és más megoldás nincs, az ösztönzésnek ezt a formáját mindenképpen szabadabban kellene gyakorolni. A szaküzleteknek, pedig — más jellegű áruk forgalmazására — csak kivételes esetekben, az eddigieknél sokkal megfontoltabban kellene engedélyt adni. Jóllehet, a kiegyensúlyozott zöldségellátás és a megfelelő árak kérdése elsősorban termelési, gépesítési probléma, s ez meghaladja a tanács hatáskörét. De a mezőgazdaságnak is megvan a maga gazdájára minisztérium. A MÉM az ország bármelyik részén legalább annyira felelős a lakossági ellátásért, mint a tanácsok. Mielőbb meg kell találni a közös hangot — a megoldást. LAHUCSKY PÉTER Eldugult kémények Nyáron bizony kevesebb munkája akad a Borsod megyei Kéményseprő Vállalatnak. Július első hetében azonban így is 18 panaszos jelentkezett a vállalat panaszirodáján, akik eldugult kéményeik és kályháik tisztítását kérték. Gázkérelem - mel pedig naponta öten-ha- tan jönnek be. A bejelentést követő 24 órán belül a helyszínen javítják ki a rosszul szelelő kéményt vagy kályhát. * ^ '-^&Íf§É (Béres Sándor felvétele) Az ellátásra sem lehet panasz Egyetemisták a miskolci építkezéseken A miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem fiataljai három építőtáborban dolgoznak a városban. A legnépesebb csoport — százhárom fő — a diósgyőri városközpontban, míg a többi a csanyiki KISZ- tábor, valamint a hejőcsabai új cementmű építkezésénél végez földmunkát. Tegnap délelőtt az NME KISZ-titkárával, dr. Nagy Aladárral és Tóth Ottó adjunktussal, a kollégium vezető helyettesével végiglátogattuk a munkahelyeket. (Tóth Ottó volt a hatvanas Beszélgetés a borászat professzorával bor Kedd óta négy — egyenként tíz szakemberből álló — zsűri értékeli a sárospataki Rákóczi-vár lovagtermében megrendezett országos borversenyre küldött csaknem 900 bormintát. Tegnap délután a helyszínen elbeszélgettünk az alföldi borokat elbíráló zsűri elnöki tisztét betöltő dr. Kádár Gyulával, a Kertészeti Egyetem borászati tanszékének vezetőjével a borok minőségéről, s a versennyel kapcsolatos több más érdekességről. Állják a sarat Elmondotta, hogy a megyei versenyeken legjobb helyezést elért borok vesznek részt a vetélkedőn. Egy-két barminta nem „startolhatott”, mert zavaros volt, ugyanakkor nem egy bor, a minősége javulásának eredményeként — a maximálisan elérhető 20-ból — több pontot kapott, mint a megyei versenyen. A nem egészen kétnapos zsűrizés alapján természetesen nem lehet még „összképet” alkotni a versenyző borokról. Annyi azonban máris megállapítható, hogy jobb minőségükkel a nagyüzemi gazdaságok borai az egyéni termelőkével szemben előretörtek, örvendetes az is, hogy a szép számban küldött forgalmi — azaz az üzletekben is kapható — borok „állják a sarat” a termelői itákákkj^ az azonos borfajták között nem egy jobb minősítést is kapott. Egyébként a borászat szakembereinek az a célja, hogy az országos versenyeken mindinkább az előbbiek ran- gosabbjai szerepeljenek. Beszélt a professzor arról is, hogy a tokaj-hegyaljai borok magyar vonatkozásban felülmúlhatatlanok, sőt, nemzetközi mércével mérve is kiválóak, de sajnos, külföldön még nincs kellő propagandájuk. Dr. Kádár Gyula a tavaly hozott törvény által „önálló borvidék” rangjára emelt Bükkalja borairól a következőket mondotta: „Viharos gyorsasággal fejlődtek. Nagyon szépek e vidék szőlőültetvényei, s jó minőségűek a fehérborai. Az új telepítésű szőlők terméséből nyert borok zamatosak.” Zsűrizés új módszerrel A mostani országos vetélkedő — amelynek eredményét szombaton hirdetik ki — előszelekcióját is képezi a borok jövőre Budapesten megrendezendő világversenyének. A kiemelkedő minőségű itókákat számon tartják, s a következő év tavaszán a legkiválóbb szakemberekből álló zsűri dönti el, hogy mely borok „képviseljék színeinket”. Hazánkból 60 borminta vehet részt a versenyen, de négy-öt országból 100 mintát is küldhetnek. (Az arányt nemzetközi törvény szabja meg, amely szerint utóbbiak közé az évente 10 millió hektoliter bort termelő országok tartozhatnak. Nálunk évente 4—5 millió hektó az évi bortermés, a 6 milliót még nem értük el.) Máskülönben a világversenyen új — egy francia borászati. szakember által meghatározott — módszer alkalmazásával történik majd a zsűrizés. Szigorúbb követelményeket támasztanak a borok minőségével szemben, mint eddig; így például az illatuknál és a zamatuknál ezek áthatóságát (intenzitását) és a finomságát is meg kell jelölni. Végezetül — a kérésünkre — összehasonlította a verseny rendezését az előzőével a tanszékvezető egyetemi tanár. — A borversenyeken a rendezők is vetélkednek — mondotta. — A két évvel ezelőtt Egerben lebonyolított országos verseny rendezői igen magas szintű munkát végeztek, s még korai lenne arról nyilatkozni, hogy a mostaniak felülmúlják-e őket. Az azonban észrevehető, hogy jobban ki akarnak tenni magukért. Mindenesetre a két hete elküldött borokat megfelelő helyen, a vár pincéjében, pincehőmérsékleten tároltatták, s a borokat a zsürizők asztalaira hordó felszolgáló leánykák is példásan végzik feladatukat. T. I. évek derekán az egyetem első építőtáborának a parancsnoka.) A délelőtti szemle során elsőként a csanyiki építőtábort kerestük fel. Az első- és harmadévesekből álló brigádok több méter mély alapozó gödröket ástak. Egyesek biztatásul különös kedvezményt kaptak: megígérte a művezetőjük, hogy ha idő elvégzik az egyik betonos gödör kitisztítását, a munkaidő lejárta előtt hazamehetnek. A fiúk délelőtt 10 órára készen is lettek a munkával. Egyébként a fiatalok reggel 6-tól délután 5 óráig dolgoznak, szabad szombatos rendszerben, s így a kéthetes turnusokban tíz napot dolgoznak. A diósgyőri városközpont építésénél megjelentek az Észak-magyarországi Állami Építőipari Vállalat vezetői is, akik elmondták, hogy az egyetemista fiúk derekasan megállják helyüket a munkában. A legnehezebb földmunkát, a gödörásást és az útépítést bízták rájuk. Itt kilenc NDK-beli egyetemista is dolgozik, akik tolmács segítségével adták tudtunkra, hogy a magyar barátaikhoz hasonlóan ők is nagyon jól érzik magukat a táborban, s mi több: az ellátásra sem panaszkodhatnak. A következő turnusban ide szovjetunióbeli (harkovi), bolgár és még egy NDK-beli csoportot várnak. Igen változatos a fiatalok munka utáni programjai szabad foglalkozás mellet mozilátogatás, szalonnasütés, autóbusz-kirándulás, labdarúgó-bajnokság és hangulatos klubest szerepel a műsorban. Az egyetem KISZ-vezetői a lányokról sem feledkeztek meg. Számukra egy Miskolc melletti állami gazdaságban biztosítanak munkát. Ezenkívül száz fős cseretáborozást szerveznek a dunaújvárosi főiskolával, valamint a szegedi József Attila Tudomány- egyetemmel. A legjobban dolgozó brigádok tagjai pénz- és könyvjutalomban részesülnek, sőt, a legkiválóbbak egy lengyel- országi, balatonföldvári és egy nógrádverőcei táborozáson vesznek részt. Sz. I. Telt ház a szállodákban Egyre zsúfoltabbak városunk szállodái, hiszen mindössze három hotel tudja fogadni az ide érkezőket. Az Avasba főleg IBUSZ-csopor- tokat helyeznek el. Legtöbben a környező országokból érkeznek. A lengyel és csehszlovák turisták mellett, szovjet és svéd vendégek is beiratkoztak a szálló lakóinak névsorába. A Pannónia és a Napsugár Hotel — az Avas szállóhoz hasonlóan — IBUSZ-csoportokat és sportolókat fogad. Az elkövetkezendő napokban Miskolc mindhárom szállodájára kitehetnék a telt ház táblát. Városunkban is felmérik a zártkerteket Ebben az évben kezdték meg a Geodéziai és Térképészeti Vállalat miskolci kirendeltségének dolgozói felmérni a miskolci zártkerteket, beleértve az összes kertszö- vetkezetet is. Amint arról már korábban beszámoltunk, a légi felvételek elkészültek, s a napokban várják a fényképek megérkezését. Amint ezt megkapják a vállalat dolgozói, folytatják a felmérési munkálatokat. Egymillió naposcsibe Az elmúlt hónapban a miskolci baromfikeltető állomáson 308 ezer húshibrid csibét és mintegy százezer vegyes hasznosítású és tojóbaromfit keltettek ki. Ezek nagy része a termelőszövetkezetekbe és az állami gazdaságokba került. Az év hátralevő részében még egymillió úgynevezett hűshibrid naposcsibét iüzándéiscznak itt kikeltetni.
