Déli Hírlap, 1971. július (3. évfolyam, 153-179. szám)
1971-07-08 / 159. szám
Jft Az Emberi torpedó főszereplője: Minori Terada Torzító képíormák Régóta bosszant valami. S bizonyára nem ón vagyok az egyetlen, aki bosszankodik. Ülök a moziban, nézem a képet, s mert a film nem szinkronizált, figyelem a feliratot. Felirat azonban nincsen. Azaz van, csak éppen valahogy lemarad a képről alul, mert a vetítőgépen egy bádogkeret nem engedi érvényesülni. S amikor a nézőtér hangos fütyüléssel, meg egyéb hangjelzéssel figyelmezteti a gépészt erre a furcsa tünetre, a kép egyszerre felszalad, látható lesz a felirat, viszont ezzel egyidőben a szereplők a nyakuknál végződnek, mint VIII. Henrik hajdani angol uralkodó hitvesei. Amit hozzáadtak a képhez alul, az eltűnik felül. Ülök a nézőtéren és bosszankodom. A kép le- és felkúszásából mindenki előtt világossá lesz, hogy a vászonméret, meg a képméret, illetve a gép vetítőnyílásának méretei nincsenek egészen szinkronban. A vászon előttem korszerűbb, divatosabb formájú, azaz alacsonyabb, de szélesebb téglalap alakú kép pereg, amit viszont olyan filmről vetítenek, amelynek oldalhosszai másképpen aránylanak egymáshoz: a tégla kevésbé széles, viszont magasabb. A vetítésnél a képet felnagyítják, így szélesebb lesz, magasságából viszont lenyes egy darabot a bádogkeret, így nyeri el daklikutyához hasonlító, korszerűbb formáját. A mozisok ezt az eljárást kasírozásnak hívják. Alapvető indokolása ennek az eljárásnak, hogy a valóban széles film kevés, a normál film meg már korszerűtlen, a többségben nagyméretű vásznon rosz- szul hat, egyébként is a kinagyított kép mindig jobb, élvezhetőbb, még akkor is, ha kénytelenek megcsonkítani. Nem véletlen, hogy a televíziónál is a nagy képernyő a kedveltebb. Apropó, televízió! Ott meg éppen a fordított jelenséggel találkozunk. Mivel a képernyők méretarányai a normálfilmekhez hasonlók, ott meg a széles filmek csonkulnak E-gy a félezer közül meg: vagy a két szélük marad le a képernyőről, vagy a kép alatt és fölött jelentkezik zavaró fekete csík, és válik emiatt a kép élvezhetetlenül összenyomottá. A képernyőre nem alkalmasak a korszerű moziméretekben készült filmek, torzítás nélkül nem vetíthetők. (Tessék csak visszaemlékezni például az Algíri csata, vagy az Egy magyar nábob, meg más filmek mozgalmas tömegjeleneteinek fekete szalagok közé szorított miniatűrjeire!) Kevés az összhang a filmek készítése és vetítési lehetősége között. Pedig a televízió képernyőjére oda való méretű filmeket kellene gyártani, és a mozik számára is olyanokat, amiknek képméretét nem ügyeskedő machinációkkal nagyítják. Amíg azonban a technikai és gazdasági adottságok ezt nem teszik maradéktalanul lehetővé, már a filmek készítésekor, a képek megkomponálásakor figyelembe kellene venni, hogy a látvány nem a felvette! azonos arányban jelentkezik majdan a nézők előtt. A televízió és a mozi eltérő képméretei a mozifilm és a tv-film mind erőteljesebb szétválását is jelzik. Mindkét tömegkommunikációs formára megfelelő, torzítást nem követelő méretű képformákat kellene legalább a jövőben alkotni. BENEDEK MIKLÓS SEMMELWEIS ÉS KORA „... Emberből marha lettem, marhából meztelen disznó, és amikor újra ember akartam lenni, istenné léptettek elő.” Íme, a japán mi- litarizmus egyetlen mondatban. Az Emberi torpedó című film rendezője, Kichachi Okamoto nem túloz, mikor Sakura kadét szájába adja az iménti szavakat. „Egy robbanás! Okinawa nincs többé. Üj típusú bombát dobtak Hirosimára. Egy villanás...” Akik kicsit is józanok, taidjäk: nincs tovább, le kell tenni a fegyvert. De a császár még nem akarja feladni. Ezért lesz Sukara kadét emberi torpedó (isten), vagyis olyan katona, aki önmagával együtt robbantja fel az ellenség hajóját S hiába lesz vége a háborúnak, hiába ver fészket az öröm a túlélőkben, a kadét továbbra is ott ringatózik a végtelen tengeren egy vashordó-koporsóban, mígnem csontjairól lefoszlik a hús, s izzó szemei helyett csak a törött szemüveg szikrázik kiégett koponyáján. A rsndező (maga is kadét volt annak idején) hosszan, mereven tartja előttünk a képet. Mamentó! Mementó! A fiú 21 és fél esztendős vtflt. asszonyt még nem ölelt karja, s a kiképzés közben in kilót fogyott... Ügy halt meg, hogy alig ízlelte az élet örömét, s nevét tán a hősi halottak emlékműve sem őrizte meg. Talán az első japán film ez. melyet igazán érzünk, értünk. s melynek őszintén örülünk. A háborúnak régen véBár az iskolai év már csaknem egy hónapja befejeződött, a megyei Film- és Szemléltetőeszközök Tára most is elég nagy forgalmat bonyolít le. Havonta körülbelül 200—250 filmet kölcsönöznek ki. Ezekben a hónapokban is rendszeresen visz innen filmeket a megyei könyvtár, a Sajószentpéteri Üveggyár, a Derkovits Művelődési Központ Leninvá- rosból, valamint a járási, me- zőcsáti művelődési központ is. Az állandó nyári kölcsönzők névsorába feliratkozik az LKM is. Több filmet kölcsönöz az LKM fonyódligeti gyermeküdülője. Különösen népszerűek a tudománnyal és főleg az űrkutatással kapcsolatos kisfilmek. ge; egy negyedszázad kellett ahhoz, hogy valaki megfogalmazza, meg merje fogalmazni, miként gyötörte meg „Isten országát, a legdicsőbb országot az egész világon” a háború. Pedig Kichachi Okamoto filmjében csak távolról robbannak bombák, s a repülőgépek is csak magasan köröznek. A kiégett házak látványát már megszokhattuk, de a kiégett lelkek riasztanak. S menthető-e valamivel is a szent őrület, melyet persze nagyon is praktikus üzleti szempontok szítottak? Ballada ez a film is. A ka- tanáról. De nem a hazafiúi érzés szép pátoszával elmondott ballada, melynek befejező momentumaiban ott érezzük a kegyeletes békét, hanem idegborzoló történet, mely súlyával ránk telepszik, s elzsibbaszt. A rendezőnek — a lélektani elemzés csúcsteljesítménye ez a film — Sakura kadét rövidlátó szemeivel sikerül láttatni a világot, amely a felkelő nap országában szörnyű eszközzé tette az embert, aki pedig arra született, hogy békésen végig nyúljon a békés partokon, könyveket olvasson, s leányt csókoljon. Japánban évenként ötszáz filmet készítenék. Az erotika és a naturalista izgalom termékei között gyöngyszem az Emberi torpedó. 1968-as premierjének aligha örültek otthon, ahol még szép számmal vannak fanatizáltak. De Sakura kadét csontvázával nem lehet vitatkozni. (gyarmati) La Fontaine, a világhírű francia meseköltő 350 évvel ezelőtt, 1621. július 8-án született. Amikor tulajdonképpeni pályafutása megkezdődött, már majdnem 40 esztendős volt. Barátai ugyanis beajánlották a mindenható Fouquet-nak, XIV. Lajos dúsgazdag pénzügyminiszterének, aki párizsi palotájában egész sereg művészt foglalkoztatott: Moliére-rel darabokat, La Fontaine-nel alkalmi és magasztaló költeményeket íratott. Utóbbi azonban a meséivel „Tagadom azonban, hogy Semmelweis tana — miszerint ahul- lafertozés e járvány leggyakoribb oka — ha Bécsre nézve el is fogadjuk, általános érvényű volna. Én magam, miközben naponta foglalkoztam hullákkal és hullarészekkel, a Charité kórházbeli osztályomon éveken át kezeltem gyermekágyasokat a legjobb eredménnyel.” „ ... a vizsgáló kéz és a szeny- nyezett használati tárgyak felelősek gyakran a fertőzés közvetítéséért. Ennek a felfedezésnek nagy érdeme Semmelweist illeti. Maga az a tény, hogy a szerves állati anyag gyermekágyi lázat okozhat, megerősítést nyert most az egész orvosi világirodalomban.” Mindkét nyilatkozatot a múlt század közepe tájáról idéztük. Az előbbi Virchow, az utóbbi Veit véleménye volt Semmelweis Ignác tanairól. Még e század elején is, mint olyan emberre emlékeztek, aki megszállottan hirdette eszméjét a gyermekágyi láz megfékezéséről, s szembeszállt Európa legtekinté- sebb professzoraival, akik — szerzett hírnevet, amelyek — egyes, szórványos közlésektől eltekintve — nem egyszerre, hanem egymás után, hosz- szabb időközökben jelentek meg. Az első hat könyvet 1668-ban, a következő ötöt 1678-ban, s az utolsót — az előzőekkel együtt — a költő halála előtt egy esztendővel, 1695-ben adták ki. La Fontaine működése révén a mese műfaja újra feléledt egész Európában. Nálunk többek közt Verseghynek, Fáynak, Czuczomak adott ösztönzést La Fontaine. mint a fenti példa is bizonyítja — nem maradtaik adósak a válaszokkal. Humanista magatartása, demokratikus gondolkozása kirekesztette az akkori bécsi közkórházi orvosok társadalmából, s végül magára hagyatottan, máig is tisztázatlan körülmények között halt meg, egy bécsi elmeklinikán. Egyetlen fia is öngyilkos lett a család ellen tanúsított ellenszenvet látva, rokonai pedig megváltoztatták családnevüket. S bár az utókor ma már múzeummal, szoborral, kiállítással adózik Semmelweis emlékének, mégis sokan alig tudnak többet az újkori orvostudomány e kimagasló alakjáról, mint hogy ö volt „az anyák megmentő je". Pedig, mint a nagy felfedezőknél oly gyakran, Semmelweis Ignácnál is, a felfedezés csak az első lépés volt a szörnyű kór leküzdésében. Évtizedeken keresztül hallatlan alapossággal, biztonsággal, imponáló logikával kellett cáfolnia az ellenérvek seregét, feláldozva önmagát és magánéletét. Ismeretlenül, hírnév nélkül megfejtett egy nagy- fontosságú rejtélyt, s ahelyett, hogy az akkor szokásos módon közzétette volna, külföldi levelezésbe fogott, mintegy illegálisan terjesztette eszméjét, miközben a nyilvánosság előtt konokul hallgatott, és viselkedésével főnökét is mind jobban maga ellen ingerelte. S mikor végre barátai unszolására tollat fogott, akkor százoldalas tanulmány helyett, fél ezer oldalon át bizonyította elméletét. * Nagyon örültünk Semmelweis szobra felavatásának és a megyei Rónai Sándor Művelődési Központ kiállításának. Egy dolgot hiányoltunk csak: nem árt észben tartani, hogy Semmelweis érdeme nem pusztán „történelmi érdem”, hanem eleven valóság nja is, mely százezrek életét rrfefiti meg. (erdős) Világhírű meseköltő 7 anulás idős korban Az agy a halálig befogad új információkat Dr. Hans-Jürgen Matthies, a magdeburgi Orvosi Akadémia professzora évek óta folyó tudományos kutatómunkájában az ember szellemi tevékenységének mechanikájával foglalkozik. Megállapította, hogy a tanulás „az egész élet folyamán társadalmi és egyéni érdek, amely nincs korhoz kötve”. A tanulással együttjáró környezeti impulzus — írta most megjelent tanulmányában — a szellemi mozgékonyság megőrzéséhez elengedhetetlenül szükséges. Ezért a munkafolyamatból kilépő, például nyugdíjba menő embereknek olyan új környezeti kapcsolatot kell kiépíteniük, amely tanulásra készteti, sőt kényszeríti őket. Ehhez orvosi és társadalmi segítségre van szükség. A professzor tévesnek tartja azt a feltevést, hogy az ember agya 40 éven túl „foglalt”, hogy ezen a koron túl már nincs hely benne újabb megismerések számára. Többször bebizonyult, hogy az agy tároló kapacitása a halálig nem merül ki. Bár az agy felvevőkészsége az idős korban némileg csökken, ha. azonban foglalkoztatják, jelentősen növekedhet. Az idősek bioiógiai hátránya a fiatalokkal szemben sok esetben kiegyenlítődik azzal a pszichológiai folyamattal, amelyet az érett ítélőkészséggel végzett tanulás eredményez. „Akinek a tanulás életszükséglet, az könnyen tanul” — mondja Matthies professzor. I.HTHTJ CSÜTÖRTÖK Kossuth rádió: 12.20: Ki nyer ma? — 12.30: Melódiakoktél. — 13.40: Vita a korszerű mezőgazdaságról. — 14.00: Nyári dalok. — 14.11: A XVIII. század operáiból. — 14.38: Zongoramuzsika. — 15.10: A világgazdaság hírei. — 15.15: ,,A ladányi torony tetejébe”. IV. rész. — 15.30: Az eltört konsó. Heinrich von Kleist víg játéka, a Rádiószínház előadásában. (Hangfelv.) — 17.05: Időszerű nemzetközi kérdések. — 17.15: Mozart: C-dúr divertimento. — 17.25: A tanácstörvény a gyakorlatban. — 17.50: A Stúdió 11 nyilvános hangversenye. — 19.3Ó: Kritikusok fóruma. — 19.40: Nótaműsor. — 19.58: Rossini: Mózes. Négyfelvonásos opera. — Közben 21.00: Láttuk-hal- lottuk. — Kb. 22.15: Sporthírek. — 23.03: Babits: Verses napló. Esztergom, Előhegy 1932 nyarán. — 0.10: Bálint János nótákat cimbaLmozik. Petőfi rádió: 12.00: Könnyűzenei híradó. (Ism.) — 12.30: Yolanda Marculescu és Jevge-r nyij Rajkov énekel. — 13.03: Nyíregyházi stúdiónk jelentkezik. — 13.20: Kórusmuzsika. — 14.00: Kettőtől hatig. — 18.10: Szinuhe. Mika Waltari finn író regénye rádióra. V. (befejező) rész. — 18.51: Rádióhangversenyekről. — 19.21: Paganini. Operettrészletek. — 19.39: „Cicáznak a szép csendőrtollak” II. rész. Alapelvek. — 19.54: Jó’ estét, gyerekek! — 20.25: Üj könyvek. (Ism.) — 20.28: Nincs tanú. Rádiójáték. Az Ifjúsági Rádiószínpad bemutatója. — 21.14: Duna, kék Duna. A Duna menti országok népzenei fesztiválja Noviszádon. I. rész. (Hangfelv.) — Közben 21.52: Könyvek Vietnamról. — 22.41: Lengyelvér. Operettrészletek. — 23.15: *Köny- nyűzene éjfélig. Miskolci rádió: A riportereké a szó. — A téma: az urbanizá- lás. — Üres panaszkönyvek? — A népművelő portréja. — Időközben, munka közben. Aktuális jegyzet. — Hol tart az iskola renoválása? — Találkoztam gyerekekkel is. — Fiatalok zenés találkozója. Televízió: 17.45: Ki lesz a győztes? Üttörővetélkedő. — 18.35: Nyitott boríték. — 19.15: Esti mese. — 19.30: Tv-híradó. — 20.00: Salto mortale. 2. rész: Amszterdam. — 21.05: Szóljatok, szép szavak! III. rész. — 21.35: Négernek lenni . . . Beszélgetés magyar egyetemistákkal és a nézőkkel. — 22.15: Tv-híradó. Bratislavai televízió: 17.05: Tv- híradó. — 17.10: Az ember fejlődése. — 17.40: Ifjú szemmel. — 18.40: Tud ön védekezni? — 19.00: Tv-híradó. — 19.25: A Tv- híradó jegyzete. — 19.30: Időszerű publicisztika. — 20.00: Zenés műsor az építők napja alkalmából. — 20.40: Kis filmtörténet. — 21.53: Nemzetközi könyűatlétikai venseny, — 22.10: Tv-híradó. Filmszínházak: Béke (f4, hn6, 8) : Diploma előtt (színes amerikai, 16 éven felülieknek!). — Kossuth (f3): A boldogság madara (színes szovjet; f5, f7) * Emberi torpedó (japán, 16 éven felülieknek!). — Filmklub (6): Az aranyember (színes magyar). — Fáklya (5, 7): Horizont (magyar). — Petőfi (f5, f7): Vadállatok a fedélzeten (színes szovjet). — Ságvári (5, 7): Modem Monte Christo (magyarul beszélő színes francia). — Szikra (5, 7): A karbonárik (magyarul beszélő színes olasz—francia). — Táncsics (f5): Állami áruház (magyar; f7): Az állatnak meg kell halnia! (színes francia, 16 éven felülieknek!). — Ady (f9): Gyöngyvirágtól lombhullásig (színes magyar). Kiállítások: Miskolci Galéria (11—19 óra között): Pető János grafikái. — Miskolci Képtár (10— 18 óra között): Városi képzőművészt! gyűjtemény. — Libresszó (13—20 óra között): Zsignár István festőművész kiállítása! PÉNTEK Kossuth rádió: 8.20: Britta kiönti szivét. Rádiójáték. — 8.45: Mireille Mathieu énekel. — 8.59: A 22-es csapdája. III. rész. — 9.19: Fények és árnyak Kálmán Imre életében. — 10.05: Édes anyanyelvűnk. - 10.10: Zenekari muzsika. — 10.59: Lottóeredmények. — 11.00: Miről ír a Társadalmi Szemle legújabb száma? — 11.10: Vigoperákból. Petőfi rádió: 8.05: A pikk dama. Csajkovszkij operájának részletei. — 8.50: Időszerű nemzetközi kérdések. (Ism.) — 9.00: Ezeregy délelőtt. — 10.00: Zenés műsor üdülőknek. — Közben 10.59: Lottóeredmények. — 11.45: Rádióreklám. Kóstolja meg Ön is a legújabb bolgár füstszűrös cigarettát! VÁRNA Egy csomag ára 4.20 Ft Kapható az egész országban DOHANYÉRTÉKESÍTÖ i W 1 ÉS KÉSZLETEZÖ VÁLLALAT ‘'kuaJ* ° Budapest, XI., Budafoki út 59. I
