Déli Hírlap, 1971. június (3. évfolyam, 127-152. szám)

1971-06-01 / 127. szám

Eger múltja a szolnoki filmszemlén A szolnoki Szigligeti Színház vendégjátéka viacskajatek Lujza is itt lesz A hobbysok ÚR-ja Jön a szerencse-Trabant! Szombaton zárult Szolno­kon a második Képzőművé­szeti Filmszemle, e műfaj legjelentősebb hazai esemé­nye. A Vörös Csillag mozi­ban, három napon át 35 kép­zőművészeti kisfilmet mutat­tak be, s örvendetes, hogy az idei szemlén néhány értékes, hasznos ismeretterjesztő munkával részt vett már a Magyar Televízió is. Általában három filmet emeltek ki a szemle befejez­tével a kritikusok, s a szem­lélők egyaránt. Igen nagy ha­tást keltett a nézőkben Hu- szárik Zoltán alkotása, amely az Olaszországban élő magyar művész, Amerigo Tot alkotá­sait, szobrászaténak lényegét mutatta meg. S ugyanígy ál­talános tetszést aratott Kol- lányi Ágoston színes techni­kával készült filmje, a „Mo­zaik, arany háttérrel”, amely Barcsay Jenő műhelyébe vi­szi az avatatlan nézőt. Eger múltja, kultúrája is megjelent a szolnoki film­szemlén. Nagy sikerrel mu­tatták be Németh István és Szabó Árpád alkotását, „A kövek újra élnek” címmel, poétiikus keretbe illesztve mindazokat a műemlékeket, festményeket és szobrokat, amelyeket a felvevőgép He­ves megye székhelyén és kör­nyékén megkeresett. Mint értesülünk, a Szolnoki Képzőművészeti Filmszemlét két év múlva nemzetközi fesztiválként rendezik meg. Erzsi (Orbánnú) és o nővére, Giza: Hegedűs Ágnes és Koós Olga. „Micsoda férfi... játszani mer az élettel.” Karinthy Fri­gyes adja ezeket a szavakat egyik színpadi hőse szájába, s bár az egyfelvonásos végén ez „csak” slussz-poen, tud­juk, hogy az életműben ars poétikává nő. A játék válla­lásához (persze csak akkor, ha életre-halálra akarunk játszani) valóban férfi kell. Azaz kemény és elszánt em­ber. A Macskajáték özv. Orbán- néja ilyen, s a mű bizonyít­ja, hogy nem más az író sem. Nem is lehet más. Így hát a szégyenlős széplelkek bizonyára némi viszolygással A júniusi Napjaink Feledy Gyula kifejező, sziép rajza és a Napjaink vezér­cikke az első oldalon a könyv ünnepét kösziönti. Könyvek Miskolcról a cikk címe, mely „azt szeretné kifejezni, hogy mér itt is születnek köny­vek.” Megtudjuk; „A mosta­ni ünnepi könyvhéten elő­ször történik kísérlet arra, hogy a miskolcinak — észak- magyarországinak — tekint­hető könyvtermést számba vegyük és bemutassuk.” Hagyományaihoz híven kö­veti a lap a közelmúlt je­lentős kulturális eseményeit. Nagy Béla „képeket” ad a miskolci filmfesztiválról, Bor­bély László a Miskolci Galé­riában kiállított rajzokról szól, Tarján Tamás pedig Komédiák sok halottal cím­mel ír budapesti színházi le­velet, Tom Stoppard Rosen - crantz és Guildenstern ha­lott és Csurka István Döglött aknák című műveiről. Gulyás Mihály A növeke­dés gondjai címmel idősze­rű társadalmi kérdésekkel foglalkozik. Fekete Gyula Egy korty tenger sorozatában ezúttal Életmű címmel szü­letett írás, mely a gyermek- nevelés gondjairól, az életü­ket a gyermeknek szentelő szülőkről szól. Marafkó Lász­ló kérdezi: Miért hemzsegnek a költők? Válásza legalább annyira találó, mint ameny- nyire irónikus. Zimonyi Zol­tán a fiatal írók és művé­szek szemléjének első füze­tét a Mozgó Világot, és az 1946. június 22-én először megjelent Ütünk című lapot, a Romániai Szocialista Köz­társaság írószövetségének lapját köszönti. Gerhart Hauptmann halálának 25. év­fordulójára Bán Ervin em­lékezik, ,,Legendák-at Fábry Zoltánról” pedig Kovács Győző ír. Novellát Hajdú László, Hargittay Attila, ördögit Szil­veszter és Tóth Lajos, verset — többek között — Garai, Gábor, Kalász László, Kiss Benedek, Kovács István, Pén­tek Imre és Utassy József tollából plvashatunk. A népbiztos Szántó Béla, a Tanácsköz­társaság népbiztosa, a ma­gyar és a nemzetközi kom­munista mozgalom kiemel­kedő személyisége húsz évvel ezelőtt, 1951. június 1-én halt meg. Kisiparos családból szár­mazott, nyolcán voltak test­vérek; édesapjuk nagy gon­dok között igyekezett bizto­sítani gyermekei továbbtanu­lását. Béla, a legidősebb gyermek, Nagykanizsán vé- geste él a felsőkereskedelmi iskolát, majd Budapestre ment, s 1904-ben belépett a szociáldemokrata pártba. Itt kezdettől a baloldali ellenzék vezéralakjai közé tartozott. Az első világháborúban ka­tonatisztként szolgált; a pol­gári demokratikus forrada­lomban a Katonatanács egyik vezetőjeként a forradalom előkészítésében és sikerre vi­telében nagy szerepet játszott. Alapító tagja volt a novem­ber 24-én megalakult KMP- nek, s beválasztották az első Központi Bizottságba. A Ta­nácsköztársaság . győzelme után hadügyi népbiztos lett. Kiemelkedő szerepe volt a Vörös Hadsereg sikereiben, valamint a június 24-i ellen­forradalmi lázadás leverésé­ben. A Tanácsköztársaság buká­sa után Becsbe, Berlinbe, majd Moszkvába emigrált. A felszabadulás után hazatért, s előbb szövetkezeti vezető, majd diplomata volt. nézik a Macskajátékot. Nem csoda, hiszen megszokták — sőt mindannyian így szoktuk meg —, hogy a színházban sírni vagy nevetni kell. Ör­kénynél folyvást jelen van a színjátszás mindkét múzsája, mégsem olyan egyszerű do­log a mű alá odaragasztani a címkét: tragikomédia. De hát a színlapon nem lehet magyarázkodni. Nekünk — annyi kritika után — 1 már felesleges elmondani, hogy a Macskajáték bizarr, groteszk, sőt abszurditásba hajló drá­ma. A legfontosabb nem is ez. A fontos az, hogy van-e va­laki, lesz-e valaki, aki meg­hallja a nyávogásunkat, visz- szafelel miákoló hangunkra, s egyáltalán hangra mer­jük-e nyitni szánkat, koc­káztatva ezzel, hogy szánal­masak, nevetségesek le­szünk? Vagy egyszerűen csak azért maradunk némák, mert érezzük, hogy fölösleges nyá­vogni. Vagy ami még1 rosz- szabb: hogy nyávogni szeret­nénk, de ciripelni, csicsereg­ni vagy kaffogni kell. özv. Orbán Béláné kétség­telenül groteszk jelenség, furcsa, talán azt is mond­hatnám. hogy természetelle­nes szituációban, de vállalja érzéseit, öregen és esetten is ragaszkodik szerelméhez, s ha újra kezdené az életet, nem csinálná másként. Örkény kegyetlen dolgokat művel ezzel az öregasszony­nyal, s persze nem kíméli a többieket sem; a csámcsogó protézist hordó, szenvelgő és hazudozó idős embereket. De merné-e valaki tagadni, hogy szereti őket? A Szolnoki Szigligeti Szín­ház tegnap látott előadása elsősorban azért érdemel el­ismerést, mert a rendező és az együttes mindezt tudja az íróról és művéről. Székely Gábor szakmai ismeretei mellett bölcsességéről is ta­núságot tett, mikor ezt a furcsa játékot a lehető leg­egyszerűbb eszközökkel állí­totta színpadra. A Fehér Mik­lós alkotta térben — mely­ből nem hiányoznak a han­gulat-, kor- és jellemfestő elemek — nemcsak a darab gondolatisága nem szenved csorbát, hanem a dráma ívét is jól meg lehet rajzolni. Ehhez persze kitűnő szí­nészek állnak Székely Gábor rendelkezésére. Hegedűs Ág­nes harsány, lepcses, handa- bandázó és slampos Orbán- néjában megdöbbentő indu­latok feszülnek (ehhez ma­fias fokú játékkultúra, ha úgy tetszik, koreográfia társul), de lírája is lenyűgöző. Utób­bi készségének talán nagyobb teret is lehetett volna adni. Az ezüstfejű Giza (Koós Ol­ga) nemcsak biedermeier hangulatok, nosztalgiák hor­dozója, a félénkség megtes­tesítője is. Olykor úgy érez­zük, hogy szinte örül béna­ságának, mely legalább egy stabil pontot, a kocsit biz­tosítja számára. A színésznő ezzel kitűnő ellentétét terem­ti meg Orbánnénak. Ahogy ez a két idős asszony tiszteli és féli egymást, az külön ta­nulmányt érdemelne. Titkuk még, hogy a néhány méter távolságot — mely a színpa­don elválasztja őket egymás­tól — száz kilométerekre tudják növelni. Kaszab Anna, Bárány Erzsé­bet és Bángyörgyi Károly ér­demelne még hosszabb mél­tatást. Azt ma már nemigen szoktuk leírni, hogy színpadi jelenség. Kaszab Annáról csak ezt lehet írni. Bárány Egérkéje rebbenő félelmek­ből és szépségekből vétetett. Bángyörgyi bensejében hord­ja romjait. Az összeverődő tenyerek nemegyszer vallanak kö­zönyről, nyugtalanságról, sőt ellenérzésről is. Tegnap este a nagy élménynek kijáró tisztelettel verődtek össze. A Macska játékkal magas hőfo­kon kezdődött a fesztivál. GYARMATI BÉLA Párbeszéd Pozsonnyal A könyvhét ünnepi megnyitója Miskolcon — mint ezt teg­napi lapszámunkban már jeleztük — a Napjaink szerkesz­tőinek, szerzőinek alkalmat adott arra is, hogy két kedves íróvendégünkkel, a Csehszlovákiában élő Egri Viktorral és Tőzsér Árpáddal a határainkon túli magyar irodalom hely­zetéről, vagy ha úgy tetszik, Miskolc és Pozsony irodalmi kapcsolatáról beszélgessenek. Nem lepett meg bennünket (bár kétségtelenül jólesett hallani), hogy Csehszlovákiában élő. íróink mennyire ismerik és becsülik a Napjaink című folyóirat törekvéseit. Cseh­szlovákiában, ahol hozzánk hasonlóan gondot okoz és olykor visszáságokat szül a túlzott centralizáció — a pozsonyi írók (s természetesen más nagyvárosok alkotói is) — igyekeznek önálló, a táj jellegének és sajátos problémáinak megfelelő irodalmat kialakítani. (Talán mondanunk sem kell, hogy ez a törekvés az egyetemes irodalmi célkitűzéseken belül való­sul meg.) A hozzánk is eljutó könyvek, valamint a Pozsonyban meg­jelenő Irodalmi Szemle bizonyítja, hogy Miskolcon (amely félig-meddig határváros) nem hagyhatjuk figyelmen kívül a szomszédban élő magyar írók tevékenységét. Az együttmű­ködésre — mely korántsem új keletű, hiszen évekkel ezelőtt a Napjaink Híd című rovatában részletesen beszámolt a ha­táron túli magyar irodalom helyzetéről, megismertette ennek az irodalomnak a reprezentánsait — a mostani találkozón kölcsönösen tettek javaslatokat a helyi, illetve a csehszlo­vákiai írók. Elsősorban is az említett Híd rovat felújításában értettek egyet (amelynek persze, még megfelelő szerkesztőt kell találni), de felmerült a rendszeres kéziratcserék kérdése is, melyet az Irodalmi Szemle, illetve a Napjaink bonyolít­hatna, továbbá mindkét fél hasznosnak tartja az alkalman­kénti személycseréket is. A külföldön élő magyar írók itteni publikálása, a szomszé­dos népek irodalmának közvetítése, mind-mind olyan dolog, amely megegyezik pártunk irodalompolitikai célkitűzéseivel, s amelynek szorgalmazása kötelességünk. Bízunk benne, hogy a mostani (csupán alkalomszerű) tárgyalást több párbeszéd követi majd, melynek előbb-utóbb az olvasók is hasznát látják. (gyarmati) A Borsod-Express ’71 cí­men megismétlendő népsta­dionbeli SZŰR a fővárosival egyenértékű látványt ígér a miskolciaknak is. Sok jelzőt kitaláltak már a DVTK-sta­dionban június 13-án 10 óra­kor kezdődő rendezvény szá­mára. a legtalálóbbnak a hob­bysok SZÚR-ja tűnik. Gyermeknek és felnőttnek egyaránt érdekes látványt ígér az új ötlet, aminek meg­valósításaként a közönség szeme láttára terepasztalt varázsolnak a stadion zöld gyepére. Ez természetesen sokszor nagyobb lesz a terep­asztal-készítők által jól is­mert TT-, de még a HO-mé- r ettől is. A játék vasút mére­teit ugyanis addig fokozták, amíg elérte ezt a nagyságot, amely lehetővé teszi, hogy akár a Hacsek és Sajó páros is beüljön a kis mozdony vontatta kocsiba. A kis moz­dony külön téma, hiszen sza­bályosan pöfög, zakatol, füs­töl a pályán lefektetett vá­gányon. De nem hiányzik majd a terepasztal többi kel­léke sem; lesz állomás, so­rompó, talán még alagút is. Külön kocsit készítettek a Rádiókabaré és a SZÜR-ok közkedvelt „házaspárja”: Lujza és Jenő számára is. Ta­valy nélkülözni voltunk kény­telenek jelenlétüket, ezúttal azonban Miskolcon is derül­hetünk Psota Irén és Major Tamás családi beszélgetésén. A SZŰR legújabb „fősze­replője” már ma délután, de legkésőbb holnap reggel meg­érkezik Miskolcra. Egyelőre nem a stadionba, hanem a Centrum Áruház elé, ahol egy dobogón foglal majd helyet, s bárki meg is tekintheti. A miskolci SZŰR, ponto­sabban a Borsod-Expi’ess szervező bizottsága úgy hatá­rozott. hogy az idén — gon­dolva a tavalyi zsúfolt ház­ra — valamivel kevesebb je­gyet ad ki, hogy mindenki kényelmesen nézhesse végig a gazdag programot, amelyre már csak elvétve lehet jegyet szerezni a Borsod megyei Lapkiadó Vállalatnál. H. K. I'ÍTT^-IJ KEDD Kossuth rádió: 12.20: Ki nyer ma? — 12.30: Melódiákoktól. — 13.49: Új Georgikon. — 14.04 :Fol- beat. — 14.14; A rút kis kacsa. Andersen meséje. (Ism.) — 14.49: Éneklő ifjúság. — 15.10: Rádió­iskola. — 16.00: A világgazdaság hírei. — 16.05: Az oktatási gya­korlat és a társadalmi igény. — 16.20: Régi csárda jelenet. —16.38: Két országgyűlés között. — 17.05: Tallózás a világsajtóban. —17.20: tJj operalemezeinkből. — 17,45: Szilárd alapon. — 18.00: Köny- nyűzenei híradó. — 18.30: A Sza­bó család. — 19.30: Nóta- és népdalest. — 20.27: Esti beszélge­tés a vidéki értelmiségről. — 21.00: Házi muzsika. — 22.20: Be­szélgessünk zenéről! — 22.40: Hírlapolvasó. — 22.55: Századunk mesterműveiből. — 0.10: Film­zene. Petőfi rádió: 12.00: Zenekari muzsika. — 13.03: Törvénykönyv. — 13.20: Csajkovszkij operáiból. — 14.00: Kettőtől hatig. — 18.10: Emlékezzünk régiekről. — 18.35: Zenekari muzsika. — 19.30: Gon­dolatok filmekről. — 19.45: A Budapesti Koncert Fúvószenekar kisegyüttese polkákat játszik. — 19.54: Jó estét, gyerekek! — 20.25: Új könyvek. — 20.28: Rádiószín­ház: A tragédiák tragédiája, avagy a nagy Hüvelyk Matyi élete és halála. — 21.44: Nóták. — 22.20: Zenés játékokból. — 23.15: Tánczene éjfélig. Miskolci rádió: A megye éle­téből. — A hűtőházi rekonstruk­cióról. — így dolgozik egy szak- szervezet. — Könnyű dalok. — A lehetőségek és a módszerek tükrében a gázműveknél. — Visszatekintés. — Kamarazene. Televízió: 14.00: Iskolatévé: Rajz. *— 17.20: Hírek. — 17.25: Hurrá, lógunk! Kisfilm. — 17.45: Hétvégi birodalom. I. rész. — 18.10: Radar. — 19.10: Reklám- műsor. — 19.15: Esti mese. — 19.30: Tv-híradó. — 20.00: Ger­hart Hauptmann: Naplemente előtt. Színjáték két részben, a Szegedi Nemzeti Színház előadá­sában. — 22.05: Sanzonról san­zonra. — 22.25: Tv-híradó. Bratislava! teelvízió: 14.00: Is­kolatévé. — 16.15: Találkozó jég­korong-mérkőzésen. — 16.35: Slovan Bratislava—Sparta Praha T. labdarúgó ligamérkőzés. — 18.40: Esti mese. — 19.00: A tör­ténelem a fiatalok szemével. — 20.05: -Kis hit-parádé. — 21.00: Vetélkedő-sorozat. — 21.40: A labdarúgás hírei. — 22.00: Tv- híradó. Miskolci Nemzeti Színház (7): Bölcsek a fán (a Pécsi Nemzeti Színház előadása). Filmszínházak: Béke (f4, hn6, 8): Ben Wade és a farmer (szí­nes amerikai). — Kossuth (f3, f5, f7): A hölgy nem iszik, nem do­hányzik, nem flörtöl, csak fe­cseg (színes francia, 14 éven fe­lülieknek!). — Filmklub (6): Az inkák kincse (magyarul beszélő színes bolgár). ■— Fáklya (f5, f7): Ne búsulj! (magyarul beszélő szovjet). — Petőfi (f7): A bos­toni fojtogató (magyarul beszélő amerikai, felemelt helyárral, 18 éven felülieknek!). — Ságvári (f5, hn7): Gramigna szeretője (színes bolgár—olasz). — Szikra (5, 7): Égi bárány (színes ma­gyar, 16 éven felülieknek!). — Táncsics (fő, f7): Effi Briest (NDK-film). Kiállítások: Miskolci Galéria (11—19 óra között): Építészeti ki­állítás. — Miskolci Képtár (10— 18 óra között)Városi képzőmű­vészeti gyűjtemény. — Libresszó (13—20 óra között) : Feledy Gyula grafikái. SZERDA Kossuth rádió: 8.19: Részletek Kálmán Imre óperettjeiből. — 8.59: Fiatalok stúdiója. — 9.20: Beethoven műveiből. — 10.GJ: Iskolarád’ó. Magyar népköltészet. — 10.30: Revizor. Jegyzet. —10.40: Zenekari muzsika. — 11.30: A Szabó család. (Ism.) Petőfi rádió: 8.05: Beethoven és Bartók zenei öröksége. — 8.53: Tallózás a világsajtóban. (Ism.) — 9.08: Mezők, falvak éneke. — 9.25: Mi van a varázsdobozban? — 9.55: Néhány perc tudomány. — 10.00: Zenés műsor üdülőknek. Televízió; 9.31: A Forsyte Saga. 21. rész: Becsületsértés! ügy. (Ism.) — 10.20: Tv Mintabolt. (Ism.) — 11.15: Belgrádi dalok. — 11.40: Négy évszak Lengyelor­szágban. Lengyel kisfilm. (Ism.) «alias Fiatalok! Lósport Vállalat ke­res 14 életévet betöltött és 8 általános iskolát elvégzett olyan fiatalokat versenylóápolói mun­kára, akik szeretik ezt a szép sportot. Hároméves szakmunkás- képző iskola elvégzése esetén lótenyésztő szakmunkás bizo­nyítványt biztosítunk. Jelentke­zés: Lósport Vállalat munkaügyi csoportjánál, Budapest, VIII., Kerepesi út. 9. Szép négyszemelyes rekamié, fotelek, székek, asztal eladó. Marx tér. Kabók Lajos u. 29. sz. Szép, új kétszemélyes rekamié eladó. Forrásvölgy u. 45. (Dózfli György u. folytatása.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom