Déli Hírlap, 1971. május (3. évfolyam, 102-126. szám)

1971-05-24 / 120. szám

A bürokrácia útvesztői Ha valaki egyszer a bürokrácia fogaskerekei közé kerül, ember legyen a talpán, ha — mint ügyfél — ép bőrrel meg­ússza! Egy aláírásért, vagy bélyegzőért, tanácsért vagy vala­milyen hivatalos papírért igen gyakran napokat kell lótni- futni, kilincselni, s még akkor sem biztos, hogy minden a legnagyobb rendben van. Tagadhatatlan, hogy a hivatalos út mindig kötelező. De mi­ért teszik kötelezővé sok helyütt az időt rabló várakozást, az ide-oda való küldözgetést, az elutasító vagy nem éppen ud­varias hangot, a kellő felvilágosítás hiányát, általában az ügyintézés tortúráját? Van egy közmondás: aki gyorsan ad, kétszer ad... Átvitt értelemben érvényes ez a panaszok, sérelmek, bejelentések orvoslására, a késedelem nélküli operatív ügyintézésre is. Sajnos, az élet minden területén tapasztalható a bürokra- tikus, sok huzavonával járó, útvesztőket jelentő adminisztrá­ciós „dzsungel”. Ha a panaszos, az ügyfél már sehogy sem boldogul, akkor a felsőbb fórumok ajtaján kopogtat és jogosan. Bizonyára ezt teszi az a Kazinczy utcában lakó család is, amely hasztalan várja, hogy a MIK kellő eréllyel és hatékonyan intézkedjék egy furcsa eset kapcsán. Hat éve laknak egy szuterén lakás­ban, amelyhez — úgy tudták — fáskamra nincs. Akkor le­pődtek meg, hogy ennek pontosan az ellenkezője az igaz, amikor az új lakásrendelettel összefüggően megkezdődött a lakások felmérése. Kiderült, hogy a bérleti szerződésen fás­kamra is szerepelt, amit ők hat éven át nem használhattak, mert azt más valaki, egy ugyanabban az udvarban lakó csa­lóid foglalta le. Mi tagadás: a MIK azonnal írt egy levelet, amelyben a jogtalan-használót felszólította a kamra átadá­sára, ami mindmáig nem történt meg. A szuterénben lakó család mindaddig, amíg tart a huzavona, továbbra is a kony­hában kénytelen tárolni a tüzelőt, mint ahogy azt hat éven át tette. A hivatalos utat természetesen itt is be kell tartani. De azt semmiféle jogszabály nem írja elő, hogy az ügyintézés lassú legyen, hogy egy rendelkezésnek annak rendje és módja szerint szigorúan érvényt is szerezzenek. A bürokrácia ez esetben is közbeszólt, megkeserítve egy család életét, akik kénytelenek továbbra is türelmetlenül várni, míg azok a bizonyos fogaskerekek kellően meg nem őrlik a problémát, esetleg az ő idegeiket. De ez utóbbiért ki lesz a felelős? T. F. Válaszol a minisztérium Miért késnek a vonatok? „Télen nagyon hideg van, nyáron nagyon meleg van, így a vonatok késését mindig meg lehet magyarázni” — mond­ják a türelmetlenebb utasok, amikor nyílt pályán leáll a szerelvény Budapest és Miskolc között. Való igaz, hogy sokat és sokszor késnek ezen a vonalon a személyszállító vonatok, jobb esetben tíz-tizenöt percet, máskor fél órát, sőt ötven percet Is. Az utóbbi hónapokban rendszeressé vált késések okáról kérdeztük Kurucz Károlyt, 'a MÁV vezérigazgatóság szakosztályvezetőjét. — A Budapest—Miskolc— Nyíregyháza vonalon a fővá­ros és Hatvan közöitt végzett pályafenntartási muníkák okozzák a legtöbb késést. Ebben a hónapban például Kőhánya-felső és Rákos kö­zött, Pécel és Isaszieg, vala­mint Túra és Hatvan térsé­gében esetenként mind a két vágányon dolgoztaik, ezért az egész szakaszon sebességkor­látozást kellett elrendelni. Hasonló munkáik miatt éjjel­nappadi korlátozás, vágány­zár van érvényben Mezőke­resztes—Mezőkövesd között is. A Nyíregyháza felől ér­kező vonatok késését a csat­lakozó szerelvényekre való várakozás, illetve a Mező- zctmbor—Nyíregyháza vonal túlterheltsége okozza. E vo­natok további késése általá­ban a Felsözsolca—Szerencs útvonal karbantartásával magyarázható. A május 23- án életbe lépő új menetrendi Szívhuzal Jugoszláviába A December 4. Drótművek évről évre nagyobb export­igényeket elégít ki. A múlt hónapban kezdték meg a szál­lítást Jugoszláviába, ahová vastagon horganyzott speciá­lis kábel szfvhuzalt gyárta­4 sárospataki bronzérmes Egyszerű, téglalap alakú, vékony kis rézlemez. Rajta Mt hajlított, S-alakú ciráda, hossaú láncon. Ehhez jön a hasonló formában készült, Mvekkel kirakott karkötő. Talán így lehetne leírni Fc- iwncosy Anna, a Herman Ottó Gimnázium most végzős ta- noMőjának legújabb ötvös­munkáját. süniért a sárospa­taki diáknapokon bronzérmet kapott. — Kivágom a mintákat a rézlemezből, kalapáccsal le- domborrtom, a kövek helyé­re epokitot ragasztok, amit végül lelakkozok. Fekete fes­tékkel pedig antikká varázso­lom a plaketteket — magya­rázza munkamódszerét. Kü­lönben ezeket a láncokait és karkötőket „autodidakta” mó­don készíti, szerszámainak jóformán még a nevét sem ismeri. — Milyen mintákat hasz­nál? — Többségét magam ter­vezem, de szívesen nyúlok vissza ókori, római és gö­rög vázamintákhoz. Ferenczy Anna egyébként a Herman Ottó Gimnázium rajzszakkörének tagja. Ez a munkája csupán „kirándulás” a festészetből. Az ötvös-gar­nitúrát Csabai Kálmánná rajztanárnő javaslatára küld­te be. Emlékezetes élménye volt, hogy Sárospatakon, az egyik üzletben felismerték a nyakában a kiállított ötvös­láncot. s megkérdezték tőle, hogy nem adja-e el? Művei­től nem szeret megválni, osz­tálytársnőinek azonban már többet is készített ajándékba. Legközelebbi terve: bejutni a Képzőművészeti Főiskolá­ra. Egyelőre azonban még az érettségi vizsgára készül. Sz. I. „Itt a Moszkvai Rádió magyar nyelvű adása’ Ki lesz az ér Fejlesztési program Elkészült a lengyel, 1972— 75-re szóló tüzelőanyag és energetika-fejlesztési prog­ram. A köszéhtermelést az 1970. évi 145 millió tonná­ról 1975-re 167 millió ton­nára növelik. A Moszkvai Rádió magyar nyelvű adása minden este pontosan 6 órakor és fél Ili­kor jelentkezik a 25, 31, 41, 62 és 194-es középhullám- hosszon. A Moszkvában szé­kelő rádió műsorai tükrözik a rohamosan zajló világese­ményeket, ismertetik a Szov­jetunió bel- és külpolitiká­ját, az ország beláthatatlan térségein végbemenő esemé­nyeket, valamint hírt adnak a szovjet—magyar kapcsola­tokról. A rádiió hallgatóinak kí­vánságára a- műsorokban a világűrrel, az atomenergiával, a biológiai és más tudomá­nyok újdonságaival foglal­kozó állandó rovatok működ­nek. Közülük a legérdeke­sebb A szovjet tudomány és technika világában, ezt a ro­vatot kedden este a fél 10- kor kezdődő adásokban lehet hallani. A Moszkvai Rádió magyar nyelvű adása min­den pénteken és vasárnap a 18 órakor kezdődő adásában ifjúsági műsort közvetít, amelynek keretében arról tu­dósítanak. hogyan találják meg helvüket az életben a ■ szovjet fiatalok, mire táncol­nak, mit dalolnak, mi a slá­gerük. E műsorban ismerte­tik a Szovjetunióban tanuló magyar diákok életét is. Ezenkívül az ifjúsági rovat minden hónap első és har­madik péntekén külön úttörő- műsort közvetít Előre paj­tások címmel. Nagyon nép­szerű a hallgatók körében a Szovjetunió rádióképekben című rovat. Aki ezt a rovatot hallgatja, képeslapokat kül­denek számára, kívánságának megfelelően a műsorban sze­replő helyekről. Érdekes mű­sor még a Magyar témák a szovjet lapokban című szem­le. Ebben az adásban a szov­jet—magyar kapcsolatok ese­ményeit ismertetik a heti krónika keretében. Gyakran szerepel még az adásokban T,riogatás barátaink hazáié­ban című rovat, amelvnek veretében Maf>varr*'szágon jürt szovjet emberek és a Szovjetunióban járt magya­rok mondják el élményeiket. Magyarországon több ezer levelezője van a Moszkvai Rádiónak. A legtartalmasabb levelek íróinak, akik konk­rét javaslatokat, észrevétele­ket tesznek a műsorral kap­csolatban, A hónap legjobb rádióhallgatója címet ado­mányozzák, valamint az év végén pedig értékes ajándé­kokkal, oklevéllel tüntetik ki Az év legjobb rádióhallgató­ját. (szántó) időszakra egyébként a késé­sek csökkentése érdekében is tettünk intézkedéseket. Ettől függetlenül rendszeresen el­lenőrizzük a személyszállító vonatok közlekedését, és az esetenként előforduló mu­lasztások ügyében eljárunk. Áktívaértekezlet az SZMT-ben Holnap délelőtt 10 órakor kezdődik az SZMT előadó­termében a KPVDSZ megyei aktívaértekezlete, amelynek keretében Tóth Ferencné szervező titkár tart tájékoz­tatót a SZOT XXII. és a KPVDSZ XXXI. kongresszu­sának határozataiból adódó helyi feladatokról. A vitát követően adják át a legjobb aktíváknak a SZOT által oda­ítélt okleveleket. nak. Ez az értékes anyag ké­pezi a Munkács—Göd közötti távvezeték kábeleinek belse­jét (szívét) is. Ugyanebből a huzalból Romániába is szál­lít a drótmű, mégpedig 500 tonnányi. mennyiséget. Eze­ket a huzalokat magasfe­szültségű vezetékekként hasz­nálják fel. A két szomszéd országgal szembeni köteles­ségének a következő hóna­pokban maradéktalanul ele- ■■ get tesz a miskolci gyár, il­letőleg az év végjéig a kívánt ütemezés szerint. A nagy megrendelők között tartják számon Kínát is: eb­ben az évben 2000 tonna acél-, alumíniumkábelt bo­csátanak útra a távoli or­szágba. Változatlanul nagy az ér­deklődés az idei BNV-n díjat nyert lapos tűzött drótkötél iránt. A Szovjetunió 1000 ton­nát rendel t belőle erre az esz­tendőre. de szerződéseket kö­tött a gyár bolgár és jugo­szláv megrendelőkkel. A la­pos kötél szabadalma olyany- nyira ismerős lett a szakem­berek körében Európában, hogy újabban az NSZK-ból és az NDK-ból is érdeklőd­nek az újfajta eljárással ké­szülő termék után. Még kevés a női munkahely A közeli hetekben 2419 nyolcadik osztályos leány és fiú kerül ki az iskolapadokból, 2229 középiskolás-társukkal egye­temben. A jelentkezések furcsa véletleneként a miskolci gimnáziumokba a férőhelyhez viszonyítva eddig a hétig száz- nyolcvannal kevesebben jelentkeztek; ugyanakkor a szakkö­zépiskolákba száznyolcvannal több jelentkező aspirál, mint a férőhely. Egyébként a szakközépiskolák felé való orientáló­dás növekedése a megyében is hasonló arányú. A fenti prob­léma megfelelő irányítással még megoldható. Az azonban mindenképpen nyugtalanító jelenség, hogy az idén is 1117-tel több a leány-jelentkező a különböző továbbtanulási, tovább­képzési fórumokon, mint amennyi a férőhelyek száma. Jól­lehet, a harmadik ötéves terv folyamán a megye munkavál­lalóinak száma 26 ezerrel nőtt, s ezek közül 22 ezer volt a női munkavállaló, a fenti kérdés mégis megoldatlan maradt. Megyénket az ország elsősorban nehéziparáról ismeri. Még­sem tekinthető természetesnek, hogy a nehézipari munka­helyek mellett ilyen nehezen megy a könnyűipari, női mun­kaerő alkalmazására berendezkedett műhelyek, üzemek léte­sítése. Ösztönző példákkal rendelkezik ez a megye, hiszen például a Debreceni Ruhagyár Özdon alapított üzemegysége 98 százalékos női munkaerőre építve, igen eredményesen dolgozó üzeme a vállalatnak. Tudnak tehát a borsodi asszo- nyok-leányok dolgozni — ha van alkalom reá! A helyi taná­csok újjáalakulásával, kezdeményező jogkörük bővülésével talán nagyobb lehetőség adódik arra, hogy saját viszonyaikat figyelembe véve, több könnyűipari létesítményt telepítsenek megyeszerte. A képviselők és a tanácstagok választói között ott voltak a nők is. Rajtuk is múlik, hogy a megfelelő járási, városi, megyei és országos fórumokon hogyan képviselik ügyüket. NY. SZ. Keresse fel a Budapesti Nemzetközi Vásáron a Hungária Műanyagfeldolgozé Vállalat hiállításit NIM pavilonban!

Next

/
Oldalképek
Tartalom