Déli Hírlap, 1971. május (3. évfolyam, 102-126. szám)

1971-05-24 / 120. szám

a miskolciaké a szó s. o. s. Görömbölyről Nem lehetne egy féldecivel kevesebb? 1970 tavaszán kinyitotta kapuit gyermekeink előtt a rendkívül fontos és nagy örömmel várt óvoda, mellyel körülbelül hatvan gyermek elhelyezése megoldódott. Ha ezért még köszönetünket nem nyilvánítottuk, azt most nyo­matékkai tesszük. Az óvoda megnyitása óta fennálló prob­léma viszont, hogy annak udvara és környéke a mai napig olyan rendezetlen, göd­rös, bokros és nem parkosí­tott, hogy a kis gyermekekre baleset- és életveszélyes is. Kérjük, amennyiben mód és lehetőség van rá, hogy mi­előbb létesítsenek a gyerme­keink óvodai elhelyezéséhez feltétlenül hozzátartozó ját­szóteret vagy rendezett ud­vart, illetve parkot, s ne csak a szobából lássák a kicsi­nyek, hogy jó az idő, hanem élvezzék is annak örömeit. Görömböly óvodáskorú gyermekeinek szülei (40 aláírás) Tetszik? — Állandó olvasója vagyok a Déli Hírlapnak. Bátor kiállásuk na­gyon tetszik, ezért írok én is önöknek. Megérkezett a nyár! Szeretem a napfényt, a vizet. .Tárom a strandokat. Mi az, ami tetszik, vagy nem tetszik? Tapolcán tet­szik, hogy az órát eltették a központi napozóhelyről. Nem tetszik, hogy a „tollasozók” az amúgy is kevés napozógyep nagy részét elfoglalják. Nekik is ki kellene jelölni egy bizonyos he­lyet, ahol játszhatnak. A „langyiban” (Augusztus 20) nem tetszik, hogy a meleg me­Részegek Űj mértékegység jött di­vatba a városunkban, a „8 cent”. Nem vagyok kocsmába járó ember, kinőttem belőle, mint a gyerek a játszásból, vagy mint a magyarok a fut- ballból. De a régi jó szokás szerint — mivel a gyomrom fájt, a múltkor bementem egy féldeett meginni. (Hasz­nált is.) Az előttem álló ven­dég is 8 centet kért és a mö­göttem fizető is. Persze, kí­váncsi lettem, hogyan is néz Lyukas a A bejárat az Augusztus 20. strandfürdőbe a Bajcsy-Zsilinsz- ky utcáról nyílik. Itt sorakoz­nak a kabinok is. ahol a fürdő- zők ruháját és egyéb értékeit őrzik. Kevesen tudják, hogy van ennek a strandnak illegális be­járata is, mégpedig a fürdő Szinva felőli oldaláról. Ezt a részt dróthálóból készült kerítés ,,zárja el” a külvilágtól, de nem egészen szabályosan. Egy-két he­lyen ugyanis akkora nyílás hív­ja, csalogatja a ..látogatókat”, hogy nem is tudnak ellenállni a kísértésnek. Ha csupán gyere­Nem tetszik dencc mellett nincs egy jól lát­ható óra! Sokan, többnyire egészségügyi okokból, időre, per­cekre használhatják a gyógyvi­zet. öra viszont nincs! Nem tetszik, hogy a fürdőkö­penyt vágj. táskát sehová nem lehet felakasztani, hiányoznak az álló fogasok, Debrecenben, Szo- boszlón van, csaknem fillérekért megoldható lenne. Nem tetszik, hogy a hangos­beszélő nem működik. Nem tetszik, hogy a diósgyőri strand 30 fokos rn<’1«em nyit ki. Miért? LÁSZLÓ L a pádon ki az új, 8 centes pohár, de ilyen nincs! Jelenleg a csa­pos úgy oldja meg, hogy ki­mér egy féldecit, majd kimér 3 centet és ezt a két mennyi­séget beonti egy decis pohár­ba; kész a 8 cent. Mondanom sem kell, mód felett tetszett a művelet, de nem mertem kipróbálni, mert féltem: megfájdul a gyom­rom! Sajtos Miklós Bükkszentkereszt kerítés kékről lenne szó, talán még jó- akaratúan szemet is lehetne hunyni a kisebb-nagyobb „ha- társértések” felett. De felnőttek is használják ezt a kl-, illetve bejáratot. Jóllehet, általánosítani helytelen lenne, egyesek csak az út lerövidítésére távoznak ezen a kijáraton, de aki befelé igyek­szik, annak a szándéka — eny­hén szólva — nem egészen elfo­gadható. Hogy mi a megoldás? Többféle lehetőség kínálkozik. Az egyik és a legkézenfekvőbb: kijavítani a kerítést. A másik: esetleg hivatalosan is kaput nyitni ezen a határszakaszon, jegyárusítással is egybekötve. Bizonyára az effajta megoldást szívesen nyugtázná a közönség, amellett elejét lehetne venni an­nak, hogy szaporodjék a „po- tyázók” serege a strandon. H. I. Miskolc Potyautasok a villamoson Két 10 év körüli kislány egyez­kedik a Szemere utcai villamos- megállóban. Pillanatok alatt dű­lőre jutnak, melyik kocsiba szán­janak fel. Az utasforgalom eb­ben az időszákban eléggé gyér lévén, minden teketória nélkül a KN jelzéssel ellátott első kocsiba lépnek fel. A perontól nem Jut­nak tovább, sőt, a lépcsőn állva utaznak. Az állomás felé haladó szerelvényről a selyemréti diák­Szerdán tartja ülését az SZMT elnöksége „Tüíörvágás” a Baross utcán Kiváló segítőtárs a gép Szerdán reggel 9 órakor tartja ülését az SZMT elnök­sége. Megvitatja az oktatási központ munkájának eddigi tapasztalatait, majd határoz az 1971—72-re szóló oktatási tervről. Tájékoztató hangzik el arról, hol tartanak a kol­lektiv szerződések elkészíté­sében a szénbányászatnál. Megvitatja az elnökség a kez­dő szakmunkások bérezésé­nek jelenlegi helyzetét a vas­ipari üzemekben, majd fel­méri azokat a lehetőségeket, amelyek elősegítik a bérek arányának a növelését. Meg­hallgatja az előterjesztést: hogyan, miképpen segítsék a szakszervezetek a KISZ mun­káját a választások előkészí­tésében? A hőség szinte perzsel, ahogy mondani szokás: he­tedmagával melegít a nap. Legjobb ilyenkor a strandon hűsölni vagy a fák árnyéká­ban pihenni. — Jó is lenne! De a ke­nyeret, azt meg kell keresni — mondják a Közlekedési Építő Vállalat Sviderszki-bri - gádjának kubikosai. — Jó idő, vagy rossz idő, nekünk nem számit, a munka nem állhat meg. A bronzjelvényes szocialis­ta brigád a Baross Gábor ut­cai csőfektetés utolsó előtti aktusán, a „tükörvágáson” dolgozik. — Ezen a munkahelyen előreláthatólag másfél-két hétig dolgozunk — mondja Farkas Lajos brigádtag. — A munkát “reggel fél 7-kor kezd­jük. de már 8 órakor lekerül rólunk az ing, amit csak este 6-kor veszünk újra magunk­ra és útnak indulunk a mun­kásszállásra: pihenni. — Négy-öt éve még napi nyolc-kilenc köbméter föl­det kellett csákányozni és megmozgatni — mondják. — Azóta kiváló segítőtársat kaptunk: a földgyalut, a föld­markolót, az árokásót. De még így is. naponta 5 köb­méter földet lazítunk és la­pátolunk. ami 60—70 mázsá­ra tehető. — öt éve alakítottuk a bri­gádot. Jó barátság, nagy egyetértés fűz minket egy­máshoz. A múlt évben vég­zett munka alapján elnyer­tük a bronzjelvényes szo­cialista brigád címet. A napbarnított testű, iz­mos emberek újra munkához látnak. Á kenyeret nem ad­ják ingyen ... (timkó) Az Augusztus 20. strandfürdőt elhatároló kőkerítés mellett van egy meghitt kis zúg, a hérházak felőli oldalon. Az ide helyezett két padot többnyire kisgyerme­kes anyák veszik birtokba, hi­szen a terület attól függetlenül, hogy eléggé nagy forgalmú út mellett található, mégis védett. Sajnos, Időnként hívatlan ven­dégek telepednek le a padokra, s nem is akármilyen állapotban! A minap Is két férfi bóbiskolt a tűző napon, mindegyikük jócs­kán elázva. Persze, nem a jóté­kony májust esőtől, hanem az üveg rabságától megszabadított alkoholtól. Az egyik az egyik pádon, a másik a másik pádon „pihent”. A környékbeli házak lakói, kismamái nem Is mertek a közelükbe menni, mert soh- sem lehet tudni... ! Inzultus­nak, molesztálásnak nem szíve­sen teszi ki magát senki. Riasz­tóan hatott az a hat-nyolc boros­üveg Is, ami katonás rendben sorakozott előttük — de már üresen —, a földön. Nem ártana, ha a parkőr vagy arra hivatott más személy ilyen helyzetekben intézkedne és hazaküldené e hí­vatlan vendégekét, hogy pihen­jenek otthon és ne az ilyen te­reken és padokon. K. L. Miskolc Az utca nem játszótér! A Déli Hírlap május hó 19-én megjelent számában olvassam az ,,Egy baleset margójára” című cikxet. Mivel én is abban a lakó­tömbben lakom, volt módom és lehetőségem látni a kiskorú gyermekkel történt balesetet. A cikkíró intézkedéseket követel a hatósági szervektől, bizonyos táblák felállítására, valamint ke­rítés kivitelezése érdekében. Ez helyes. Az is igaz viszont, hogy a játszótér melletti közúti jármü­vek közlekedésére kiképzett út­szakasz van. Véleményem sze­rint a közúti járművek jogosan használhatják. ha korlátozás mellett is. A bérhóz lakóinak gyermekei (alig 2—3 évesek is) szülői felügyelet nélkül szalad­gálnak át a közúton, sőt. egye­sek ezen a? úton tollaslabdáznak, futballoznak stb. A gyermekek játszani vágyá­sát, elgondolkodását, bizonyos fokú figyelmetlenségét ismerem. Mégis az a megállapításom, hogy a cikkben fel kellett volna hív­ni a szülők figyelmét is az óva­Folyik vagy A D. H. május 6-i számában „A kazánházból az utcára” címmel levél jelent meg, mely szerint az Avas Bútorgyár kazánházából a csurgalék vizet közvetlenül az utcára vezetik ki, nem pedig az erre a célra szolgáló tárolóba. A %>ejelentéssel kapcsolatban kivizs­gálást tartottam és megállapítot­tam, hogy sem a kazánházból, Sem gyárunk területéről ipari vízkivezetés nincs, így az Avas Bútorgyárnak címzett észrevétel nem helytálló. Amennyiben a le­vél íróját válaszunk nem elégíti lri, úgy készséggel állunk rendel­kezésére: gyárunk egész terüle­tét, vagy az általa megjelölt he­lyeket megnyugtatására megmu­tosságra! Ellenőrizzék a gyerme­kek átkelését, játszóterületét, kí­sérjék figyelemmel magatartá­sukat és az egészen kicsinyekre vigyázzanak. Az igaz, hogy az elég jó kiképzésű úton jobb ját­szani. mint a zúzalékos játszó­téren, de az út mégsem játszó­tér! S ez a lényeg. Felhívtam volna egyben a szülők figyelmét is, hogy kísérjék figyelemmel a bérházi gyerekek, vagy oda nem tartozó kiskorúak rosszindulatú cselekményeit, amikor például postaládákból szednek ki levele­ket. Sőt helyes lett volna a cikkírónak megemlíteni, hogy a levélszekrényeket úgy képezzék ki. hogy a beledobott levélkülde­ményekhez jogtalanul ne lehes­sen hozzáférni. M. N. Vörösmarty utcai bérház sok lakója nevében (Az olvasók észrevételeivel tel­jesen egyetértünk. A szerk.) nem folyik? tatjuk. Annál is inkább, hogy a téves információk alapján Írott levelek számát csökkentsük. NAGY ISTVÁN főmérnök. Avas Bútorgyár Idézünk a közölt levélből: »»... a legnagyobb szárazság ide­jén is sáros a környék. Az ügyet több ízben is szóvá tették már, legutóbb a választásra való fel­készülés idején a jelölőgyűlésen is beszédtéma volt a kazanház vize. A Tüzér utca és a környék lakói remélik, hogy a vállalat ra­dikálisan intézkedik és végleges megoldást talál a helyzet meg­változtatására.” (A szerk.) otthon előtt fékez a villamos. A két kislány az istennek se mozdul a lépcsőről. Viszont na­gyon udvariasan közük egy le- szállni szándékozó férfival; ket­tőnk között el tetszik férfi! A férfi megkérdezi a gyerekeket: jegyetek van-e? Csodálkozva néznek a kérdezőre és a legki­sebb zavar nélkül kijelentik: Miért lenne? Ezen a kocsin úgy sincs kalauz . . A tanulság egyértelmű. Nem ártana, ha az ellenőrök gyak­rabban felszállnának egy-egy ilyen kocsiba és kérnék a bér­letet. Az is megoldás lenne, ha a szerelvényen szolgálatot telje­sítő kalauzok Időnként az első kocsiban is tartanának egy kis „portyát”. Bizonyára sok blic­celőt találnának, akik kihasznál­va a laza ellenőrzést, vígan utaz­nak — díjmentesen. Amellett e két kislány esetében, de általá­ban is, gondolni kell arra, hogy a lépcsőn való utazás veszélyes is. V. J. Miskolc Rovatvezető: KOLTAI JÓZSEFNÉ A holdjármű mellett lan­dolt a riporter, s mikor a napsugárzástól felforrósodott kövek közé lépett, melyek úgy sorjáztak egymás mögött, mint kifehérült koponyák egy kalózszigeten, önkéntelenül az éltető vízre gondolt, sanely kínzóan hiányzott a kietlen tájról. Nagyot nyelt a száraz levegőből, aztán alig győzte kiköhögni tüdejéből azt a nyelésnyi porfelhőt, amit egy mellette eldübörgő tartályko­csi után szippantott be. Mi­kor elültek a fehér szemcsék, a keréknyom között itt-ott nedves foltok csillantak elő. Víz! — kiáltott fel a króni­kás és a 40 méter magas kő­meredély mögé kanyarodó kocsi után vetette magát. A titokzatos autó nyomában A gumitömlők rovátkás le­nyomata egy nemrég tort lankás dűlőn folytatódott felfelé. A kaptatóról a Hold­táj utasa néhány lépés után visszanézett. Lába előtt fehér sziklatéiként terült el a 360 méter magasan levő nagvkő- mázsai kőbánya platója. Bal­ra éppen egy hatalmas exka­vátor markolta fel a még megmaradt süvegcikk alól a lerobbantott szikladarabokat, melyek több kilométeres drótkötélpályán jutnak el a Hejőcsabai Cement- és Mész- mű zúzdájába. Ha a cement­gyár rekonstrukciója befeje­ződik, a nagyüzem négysze­resére nőtt kapacitásával fel­falja ezt a közel 400 méteres mészkőhegyet — állapította meg tárgyilagosan a riporter, s kiszáradt szájjal lépett to­vább a nyomok mentén. Sós és kesernyés A meredek autóvágta ös­vény a bokrok közül a tető­re ért, s mintha a földből nőtt volna ki, három vízzel teli, hatalmas vaskád rekesz­tette be az utat. A tikkadt vándor hozzájuk futott, s mohón merítette bele arcát az egyikbe. Szája megtelt a tengervíz jellegzetes sós, ke­sernyés ízével, szemét csípni kezdte a nátriumklorid. Hogy A hűtőgépgyár Önt is szeretettel várja a BNV-n MÁJUS 21-TÖL 31-IG KIÁLLÍTÁSUNKAT A BNV PETÖFI-CSARNOK 1/A PAVILONJÁBAN RENDEZZÜK. BEMUTATJUK TERMÉKEINKET ÉS SZÍNVONALAS MŰSZAKI FELVILÁGOSÍTÁSSAL ÁLLUNK A KEDVES VÁSÁRLÓK, AZ ÉRDEKLŐDŐK RENDELKEZÉSÉRE Ne Rrilassza el megtekinteni a hűtőgépgyár termékbemutatóját az 1971. évi BNV-n! kerül tengervíz a hegycsúcs­ra? — bosszankodott magá­ban, s kielégítetlen szomjú­sággal fordult a tartálykocsi­ból éppen újabb köbmétere­ket kádákba eresztő férfiak felé. Furcsa kérdés — Akar jó vizet inni, kel­lemesben fürdeni? — kérde­zett vissza egyikük. A tik­kadt krónikás buzgón igent intett, de mielőtt megszólal­hatott volna, partnere közbe­vágott: — Nem itt és nem most, hanem ott lent — bö­kött le ujjával Tapolca felé — és évtizedekig. Amit most itt lát, az a város jövendő vízellátásának biztosítására történik. — Tengervízzel? — csodál­kozott rá a mind kíváncsib­bá váló újságíró. Vízzel a vízért — Ez édes viz, csak 30 tonna sóval megsóztuk, és nem utánpótlásnak hoztuk fel, hanem nyomjelzőnek. — Hát engem valóban ide vezetett! — Minket pedig elvezet oda, hogy megtudjuk, van-e összefüggés és ha van, mek­kora a Nagykőmázsa belsejé­ben levő vízgyűjtő karsztok és a tapolcai karsztvízforrá­sok között. Ide, ebben a 250 méter mély fúróit járatba engedjük le a sóval jelzett vizet, amely 7—10 nap múlva bukkan majd elő a tapolcai forrásokban. Arra vagyunk kíváncsiak, melyik az a ha­tár, ameddig el lehet menni e hegy bontásában anélkül, hogy alapvetően megzavar­nánk a város ivóvízellátását. Ha ez nagyon szűk korlátok közé szorít minket, akkor megtörténhet, hogy korán ab­bahagyjuk a hegyrontást és l.áborítatlanul megmarad az a holdbéli tájat idéző bánya­plató, amelyen az előbb át­kelt a holdjárműre emlékez­tető, szétszerelt exkavátor al­váz mellett. Üj bányát bárhol nyithatunk, de olyan víz, mint a tapolcai, nem sok h^ lyen fakari NYAKAS SZILÁRD Holdbéli táj — Miskolc fölött (Herényi László felvétele)

Next

/
Oldalképek
Tartalom