Déli Hírlap, 1971. március (3. évfolyam, 50-76. szám)
1971-03-01 / 50. szám
j A férfiakkal egyenlő szinten Van-e nőkérdés Magyarországon? Sokan talán meglepődnek e kérdésfeltevésen, hiszen társadalmunkban már megszokottá vált az egyenjogúság tudata, sőt, időnként hajlamo sak vagyunk a férfiak egyenjogúságáról is beszélni, fia azonban közelebbről szemügyre vesszük a női egyenjogúság követelményeit, azt tapasztaljuk, hogy ez nem is olyan egyszerű dolog. A nőknek a férfiakkal való egyenjogúságát évtizedekkel ezelőtt kimondta a dolgozók állama. A tanulásban, a társadalmi előmenetelben, a bérezésben egyaránt régóta rögzítettek az elvek; csak éppen a gyakorlati megvalósulásban mutatkozik még sok helyütt elmaradás. Különféle előítélet, megcsontosodott magatartás él még a nőkérdést illetően férfiakban és nőkben egyaránt. Arról a szemléletről van szó, amelyet Dumas nagyon találóan így fogalmazott meg: — Ha nőről van szó, a dolog nem ugyanaz... Erősen tartja magát ez a nézet nálunk még ma is. „Papírforma” szerint a nő előtt is nyitva áll a lehetőség, hogy bármilyen funkciót betölthessen, de — tisztelet a kivételnek — a társadalom különböző parancsnoki fórumain nem szívesen látja őt a férfi. E tekintetben már omladoznak a falak, hiszen Miskolcon is akad jó néhány példa arra, hogy az idevonatkozó párthatározat szellemében érvényt szerezzenek a nők egyenjogúságával összefüggő feladatoknak. A Lenin Kohászati Művekben például felelős beosztásokba neveznek ki női dolgozókat, amellett egyéb lehetőségek kiaknázásával is segítenek javítani a helyzetükön. Ugyanebben az üzemben két azonos felkészültségű és képességű fiatal közül mind ritkábban tesznek különbséget a fizetés megállapításánál olyan alapon, hogy egyikük férfi, a másiku nő. A város üzemeiben tehát van törekvés árra, hogy érvényt szerezzenek az egyenjogúságnak, amit néhány követendő intézkedés is fémjelez. A Drótgyárban például fokozatosan teremtik meg a feltételeit annak, hoc”’ női dolgozókat csak egy műszakra osszanak be. A Pamutfonóban anyagilag is, rendkívüli juttatásokkal segítik, támogatják a nőket. A feladat tehát: nemcsak szóban, vagy elvben, hanem tettekben igazolni, tettekkel egyetérteni a nők egyenjogúságával, hiszen súlyuk, szavuk, szerepük van a társadalmi és közéletben egyaránt. Mind többen vállalnak és töltenek be felelős funkciókat és megbízatásuknak nagy kötelességtudattal, a férfiakkal egyenlő — vagy még magasabb — szinten tesznek eleget. Miskolcon is számtalan példa van erre és méginkább lesz a jövőben. A most sorra kerülő országgyűlési képviselő- és tanácstagválasztásokon — április 25-én — nemcsak az urnákhoz járulnak leadni szavazatukat, hanem sokan lesznek közülük olyanok is, akiknek a neve a jelölőlistán is szerepel. Ez a tény önmagában véve is igazolja — amit a párt X. kongresszusa is hangsúlyoz, hogy: „A nők egyenjogúsága hazánkban közjog és politikai tekintetben biztosítva van. Fel- szabadulás utáni fejlődésünknek ez egyik nagy vívmánya.” T. F. Még ebben az évben befejezik a Tolna megyében levő si- montornyai vár restaurálását. A vár falai már az eredeti állapotban állnak, a belső termeket és szobákat most alakítják át. A várban múzeumot, könyvtárat rendeznek be, s az alagsorban a vár kazamatáiban tájjellegű borkóstolót, vendéglőt nyitnak. A mintegy hatszáz éves múltra visszatekintő vár a környék idegenforgalmi büszkesége lesz. (Kozák Albert felv.) Hippi királyfi Bertrand Castelli már nem éppen suhanc, de tipikus hippi, bozontos, tarkabarka öltözködésű és híres rendezője a még híresebb „Hair” (Haj) című musicalnak, amelyben anyaszült meztelenül ágálnak a szereplők. Előzetes letartóztatásban A „kóbor-mániás csavargó 99 Bertrand most Brüsszelben vendégeskedik és egy ott adott interjúban elmondta, hogy 1943-ban a svájci Ro- sayben tanult „a világ legdrágább iskolájában”. Asztaltársa volt a mai belga király, Baudouin. „Kivételesen mindkettőnknek megengedték, hogy hosz- szúnadrágot viseljünk, mert kellemetlenül vékony pipaszár lábaink voltak. Belőle később király lett, belőlem pedig hippi. Ilyen az élet...” Jubilál az Ifjúsági Vöröskereszt Megalakulásának 50. évfordulóját ünnepli a napokban az Ifjúsági Vöröskereszt. A jubileum alkalmából — a városi úttörőszervezet és a városi Vöröskereszt rendezésében — március 4-én délelőtt 9 órakor egészségügyi vetélkedőn vesznek részt a miskolci általános iskolások a Szentpéteri kapui kórházban. A vetélkedő minden részvevőjét csokoládéval jutalmazza a Vöröskereszt, az ügyesebb és szerencsésebb pajtások között pedig sport- felszereléseket, játékokat osz- anak ki a rendezők. Biztosítás — bizalom Erzsébet angol királynő, a húga, Margit hercegnő és az angol királyi család további hét tagja kötött élet- biztosítást Hollandiában. Az eseményekről a külföldi biztosító társaságok egyesülete tájékoztatta a közvéleményt. A királyi család 60 millió holland forint, vagyis több mint 13 millió dollár értékű biztosítást kötött. Nem magyarázták meg, miért bízik a királynő és a családja jobban a holland biztosításban, mint a britben. a Kihalnak ceyloni elefántok? Ceylon szigetén olyan gyorsan csökken a vad- és a házi elefántok száma, hogy a tudósok komolyan tartanak a ceyloni elefántok teljes kihalásától. A legoptimistább számítások szerint is Ceylonban ma legfeljebb valamivel több mint 1000 elefánt él, pedig húsz évvel ezelőtt még számuk elérte az 5000-et. A vad elefántokra súlyos veszélyt jelent a dzsungelek megszűnése — az ember ugyanis egyre nagyobb területen irtja a dzsungeleket, hogy növelni tudja a mező- gazdasági célokra hasznosított földeket. A szelídített és idomított elefántok pedig idő előtt elpusztulnak a dzsungelirtás nehéz, emésztő munkájában. Az elpusztult állatokat foglyul ejtett vad elefántokkal pótolják. Ki taníthat gyors- és gépírást? Ceylonban a munkára befogott elefánt az anyagi helyzet egyfajta mércéje is. Az ország nehezen járható vidékein, ahol gyakorlatilag lehetetlen gépi eszközöket alkalmazni, az elefántok hasznosabbak a bulldózereknél. Az elefánt napi négy órán át is készségesen és eredményesen dolgozik az erdőirtásnál. Négyórai munka után azonban ingerlékennyé, sőt agresszívvé válik. A tulajdonosok, akik gondosan óvják ezt az ingyen munkaerőt, naponta átlag 60 rúpiát keresnek egy-egy elefánttal. Az elefántok mértéktelen igénybevétele 30—35 évre csökkenti életkorukat, pedig ezek az állatok normális körülmények között 60—70 évig élnek. A ceyloni kormány most erőfeszítéseket tesz a kihalóban levő elefántok megmentésére. Az esetek többségében például tilos elfogadni a vad elefántokat. Az állami rezervátumok területét valószínűleg növelik. A kormány ezenkívül ösztönözni fogja a házi elefántok szaporítását, de ehhez előbb még le kell küzdeni azt — Nem tehetek róla: ha pénzem van, kóbor-mániát kapok — védekezett a rendőrségen a 43 éves Zsebesi Tibor sajóvámosi lakos. S a hetekig tartó, az ország különböző részeire is kiterjedő nyomozás valóban ritka csavargó jellemet tárt fel. Vé«i«liazudla Békéit c o Hogy hol bicsaklott ki, torzult el ennyire Zsebesi jelleme — nehéz lenne kibogozni. Egy bizonyos: alkoholizmusa évről évre súlyosabb mértékben befolyásolta magatartását. Két házassága romlott meg miatta, munkahelyein — amelyeknél meg sem melegedett jószerével —, komolytalan emberként tartották nyilván, s ismerősök, szomszédok csak úgy beszéltek felőle, mint hazug csavargóról. Erkölcsi bizonyítványa már annyira tarka, hogy csak győzzék számba venni büntetéseit. 19 évvel ezelőtt közveszélyes munkakerülésért, lopásért volt büntetve, s azóta is lopások, sikasztások soráért ült. A „koronát” tavaly ősz óta kovácsolta bűncselekményeire. Szeptember 3-tól csavargóit az országban, végig- hazudta és lopta Békéscsabát. Az egyik békési tanyán nagy „fogása” volt: egy nyitott lakás asztalán „talált” 7400 forintot, s elhatározta, hogy seftelni fog vele. Többször — engedély nélkül lépve át a határt — járt Jugoszláviában, ahol különböző dolgokat vásárolt, s itthon nyereséggel adta tovább. Aztán szerelmi kapcsolatot létesített egy asszonnyal — persze nem önzetlenül —, megígérte neki, hogy együtt szöknek Nyugatra. Hanem az asszony pénze sem tartott örökké, a szökés sem sikerült, Zsebesi kereketoldott mellőle. Emberölés kísérlete Január ötödikén keveredett vissza sajóvámosi otthonába Zsebesi Tibor. Csakhogy felesége nem merte beengedni á lakásba. — A llandóan féltékenyke- dett, megvert, hazudott, örökké rettegtünk, hogy elvisz otthonról is valamit, eladja, hogy pénze legyen az italra és a továbi csavargásra vallotta a rendőrségen az asszony. Ezt az éjszakát hát kénytelen volt egy csűrben eltölteni, reggel aztán átrándult Arnótra. Az utcán kóborolva észrevette, hogy az egyik házba be-betérnek az emberek borozni, ö is bekopogott, s bort kért az ajtót nyitó idős asszonytól. Míg poha- razott, rögtönzött egy mesét is: ő sajóvámosi traktoros, de most a község téeszébe helyezték ki munkára, családja van, két gyerek, és még amit a fantáziája elbírt. A borért pedig nem . fizetett, mondván: egy hónapig méig úgyis ott dolgozik Arnóton, majd megadja az árát. Másnap már korán reggel ott volt ismét a 80 éves asz- szonynál, elseperte az udvarról a havat, segített a ház körül, amiért az öreg néni reggelivel, ebéddel, borral traktál ta. Már alkonyodott, amikor a háziasszony megsokallta a vendégséget, s küldte, hogy már menjen haza. Az ittas Zsebesi ekkor felkapta az asztalon heverő konyhakést, elkezdte ütni-szúrni a jólelkű vendéglátóját. S amikor az asszony már vérében hevert a konyha kövén, Zsebesi elmenekült a lakásból. A szomszéd csíírjébe bújt A BM. Borsod megyei Rendőr-főkapitányságára január 8-án jelentették, hogy arnóti lakásán eszméletlen állapotban találták' özv. Tamás Jánosnét. A több sebből vérző asszonyt életveszélyes állapotban szállították kórházba. A nyomozás ismeretlen tettes ellen, emberölés kísérlete miatt indult. Hamarosan azonban rátaláltak Zsebesi nyomára, aki az egyik sajóvámosi szomszédjának csűrjében, a takarmány tetején próbált elrejtőzni a rendőrök elől. Persze mindhiába. Azóta is előzetes letartóztatásban várja, hogy elkészüljön a szerteágazó, terjedelmes bűnlajstroma, amellyel működésre serkentik csökönyös emlékezetét a bíróság előtt. RADVÁNYI ÉVA A művelődésügyi miniszter most lóadott utasításában szabályozta a gépírás és a gyorsírás tanítására- jogosító bizonyítvány megszerzésének rendjét. A rendelkezés értelmében az ennek kiadásával járó tennivalókat a gépírás- és gyorsírástanltókat vizsgáztató országos bizottság látja el. A gépírás és r. gyorsírás tanítására jogosító bizonyítványt a két szakra együttesen lehet megszerezni. Az okmány kiadásához megkívánt vizsgára azok jelentkezhetnek, akik 20. életévüket betöltötték, gimnáziumi vagy szakközépiskolai érettségi bizonyítvánnyal, technikumi képesítő oklevéllel vagy tanítói oklevéllel rendelkeznek: gépírásból 70 szótagos tokon jeles. vagy 80 szótagos foktól legalább jó és az egységes magyar gyorsírásból 150 szótagos fokon jeles, vagy 200 szótagos foktól legalább jó eredménnyel szereztek gépírói, illetve gyorsírói képesítést. Az érdeklődők részletes tájéMájus végén költöznek a bőrdíszművesek A Miskolci Bőröndös Ktsz gyorsjavító részlege a Széchenyi utcai épület lebontása miatt, a szövetkezet új, - Arany János utcai műhelyé- '■ be költözött. A javitórészleg forgalmát azonban továbbra is a szövetkezet készáruboltjában bonyolítják le. A jelenlegi szűk, kis műhelyben igen nehéz a bőrdíszművesek munkája, ezért nagyin várják már a költözést. A részleg a Bajcsy-Esilinszky utcai Ezermesterbolt helyén kap új otthont, május végén. * kozta tár. a gépírás- és gyorsírás- tanítói-at vizsgáztató országos bizottságnál, Budapest. V., Bástya utca 5. szám alatt kaphatnak. a régi előítéletet, amely tiltja az elefántok házi körülmények között történő tenyésztését. Hangosan a kukáról Néhány nappal ezelőtt történt. A szerkesztőséggel szemben levő ház előtt kigyulladt néhány szemeteskuka. Kigyulladt? Felgyújtották őket! Fiatal fiúk tették. Az újságíró látta, de el nem érhette őket. így inkább a szemlélődést választotta. Arra figyelt, mikor veszik észre a házban lakók az esetet, mikor fedezik fel — ha nem az elkövetőket, de legalább tettük füstjét, és mikor lépnek közbe, hogy eloltsák a tüzet. A gyújtogatás óta eltelt öt perc alatt számos lakó fordult ki s be a kapun, a Bajcsy-Zsilinszky utcán több tucat ember lépkedett el néhány méterre az égő kukától. És sajnos, mintha az ott sem lett volna. Végül e kis esemény krónikása nyakába kapva lábát riasztotta a szemben levő épület házfelügyelőjét. Miközben lefelé igyekezett a szerkesztőség lépcsőjén, megfogadta, utánanéz, mennyi értéket jelentenek számunkra a szemeteskukák, milyen állapotban vannak és ki a gondviselőjük. Miskolcon körülbelül 12 ezer szemeteskuka áll az őrhelyén, kapualjakban, házak előtt. Egyetlen darabnak az ára 430 forint. Jelenlegi gazdáik között ott találjuk a MIK-et, a különböző vállalatokat és intézményeket, magánosokat és a Miskolci Köztisztasági Vállalatot is. Ez utóbbi főmérnökének közlése szerint jelenleg a szemeteskukák húsz százaléka, azaz 2400 darab van alig használható állapotban. Ezek lényegében kisel 'jtezésre várnak. Rövid szorzás után bárki megkapja a fenti mennyiség pénzbeni ellenértékét, ami megdöbbentő: 1 millió 32 ezer forintba kerül majd pótlásuk. Emellett már nem lehet közömbösen elmenni. Persze a két égő kuka mellett sem kellett volna es azol: mellett a garázda megnyilvánulások mellett sem. melyeket mindennapi életünk higiéniájának őrei ellen követnek ei úton, útfélen. Sőt. továbbmegyünk, s feltesszük a kérdést: nem lenne jobb egy gazda alá vonni a magánosoknak s az államnak egyaránt drága kukákat, amelyik karbantartásukról is gondoskodna? Mert mindinkább úgy tűnik, hogy sok hangos gazdája között elvész a néma kuka. NY. SZ.
