Déli Hírlap, 1971. március (3. évfolyam, 50-76. szám)

1971-03-01 / 50. szám

BÉRLŐK KISLEXIKONA a miskolciaké a szó Elnézést a késedelemért! A „Nem növeli a posta jó hí­rét:” című cikkel kapcsolatban az alábbiak derültek ki: A küldemények a tapolcai postahivatalban gyűltek össze, mert a helyettes kézbesítő előtt a név és a lakcím ismeretlen volt és ezért letétbe helyezte. A helyettes kézbesítő nem járt el elég körültekintően, mivel a kül­demények többségén helyes cím volt feltüntetve és ennek alap­ján érdeklődnie kellett volna a megjelölt címen. Szabálytalansá­got követett el a tapolcai pos­tahivatal is, amiért a küldemé­nyeket hagyta összegyűlni az át­vételi határidők lejárta után. A? összegyűlt küldemények kézbesítése — a munkába álló eredeti kézbesítő által — január 12-én megtörtént, miután a kül­deményeket a hivatalban bemu­tatták neki. A szabálytalanságok elkövetőit figyelmeztettem, s a késedelmes kézbesítésért sajnálatomat feje­zem ki és szíves elnézést kérek. Postaigazgatóság, Miskolc, dr. Balogh János osztályvezető Szerkesztői üzenetek Szöget találtam a kenyérben Az Eszperantó téri 1. számú pékség boltjában, ahol vásá­rolni szoktam, február 19-én reggel kenyeret vettem. Va­csorához ülve még semmit sem gyanítottunk. Legna­gyobb meglepetésemre az egyik szelet fogyasztásakor egy nagyon kemény tárgyba haraptam. A vér is meghűlt bennem, amikor kiszedtem a fogaim közül egy — kékfejű szöget! Tudom, a sütőipari dolgozók munkája nem köny- nyű. A fogyasztók — s köz­tük én is — azonban annyit elvárnak, hogy higiénikusan dolgozzanak. A szög, ha le­nyelem, súlyos következ­ménnyel járhatott volna. PAPP ZOLTÁN, Miskolc (Levélírónk a szöget is mellékelte.) Könyvek borsos áron Hasznos időtöltés manapság az idegen nyelvek tanulása. Remek eszköz e célra az idegen nyelvű regények el­mélyült olvasása. Igen ám, de ez nem olcsó mulatság. A miskolci Antikváriumban alig száz kötet német, fran­cia és orosz nyelven írt re­gény található. Bizony ez ke­vés. A Széchenyi utcai köny­vesboltban viszont szép számmal kapható idegen nyelvű könyv. Csakhogy bor­sos áron. Az egyik fűzött kö­tet ára potom 77,— forint például. Az eszperantó nyel­ven megjelent Petőfi verses­kötet is 44,— forint. Nem le­hetne olcsóban árulni eze­ket? — kérdi levelében Kun Pál, Dorottya u. 1. Csak úgy mellékesen... A Tiszai pályaudvaron levő Utasellátó 4. számú pénztáránál sorakoztam február 16-án dél­után, 3 órakor. Három deci bort akartam venni. Közben odajött hozzám egy ismerősöm, megkért, hogy neki is váltsak blokkot. Miután ez megtörtént, magamnak is kértem. Átadtam az öt forin­tot, amit el is vett a pénztáros­nő. de blokkot nem adott, mond­ván: ó nem kapott tőlem pénzt. Hiába bizonygatták a mögöttem állók is, hogy kétszer fizettem, a pénztárosnő csak kötötte az ebet a karóhoz. Egyszóval leta­gadta. Kértem a panaszkönyvet, de azt sem volt hajlandó ide­adni. Bementem az üzletvezető­höz, két ellenőrt találtam ott, akik odajöttek velem, de rájuk sem hallgatott. Melegüzemben dolgozom, jól keresek. Nem azért az öt forin­tért harcolok, amit bezsebelt tő­lem, hanem a magam igazáért. A levél megírására is ez készte­tett. Sz. TÓTH ISTVÁN Hejőpapi, Rákóczi u. 52. Intézkedtek Közöljük, hogy a DH ja­nuár 20-i számában megje­lent „»Krimi« a 4275-ös vona­ton” című cikkel kapcsolat­ban vizsgálatot folytattunk. Az ügyben érdekelt jegyvizs­gálót a helyes magatartásra kioktattuk. ZSIGA LAJOS, az igazgatóság vezetőhelyettese ROVATVEZETŐ: KOLTAI JÓZSEFNÉ Kalina Károly, Szentpéteri ka­pui Kórház Rehabilitáció, bai I. 12-es kórterem: Kérdésére levél­ben válaszolunk. Kérjük, szíves­kedjék lakásának címét közölni. Sz. Cseh Józsefné, Borsodgeszt, Petőfi utca 7. szám: Értesítését várjuk. Szeretnénk tudni, hogy a Bükkaljai Magtermelő Tsz ho­gyan intézkedett háztáji földje ügyében. Hideg van a termálban — kö­zöltük olvasónk panaszát, tme, a válasz: Kétségtelen, hogy egész télen fűtési gondokkal küzdöttünk, mivel már 1970 őszén szerettük volna jelenlegi kazánjainkat gázkazánokra kicserélni. Sajnos, a gázvezeték még nem épült ki teljesen Tapolcáig. Emiatt régi kazánjaink felújítását üzemelte­tés alatt kellett elvégeznünk, mert a termálvizet kedvelők nagy tábora .miatt nem zárhat­tuk be hetekre a fürdőt. Egyéb­ként a fűtés fokozatosan javul Jogászunk Juhász János, Miskolc, I., Szé­chenyi u. 31.: A családjogi tör­vény szerint, rokonaival szemben általában az jogosult eltartásra, aki magát eltartani nem tudja. Tartásra a munkaképes leszár­mazó is jogosult, ha erre szük­séges tanulmányai folytatása ér­dekében rászorul. Ha a közös egyetértéssel vagy a bírói íté­lettel megállapított rokoni tartás megállapításának alapjául szol­gáló körülményekben (kereset- csökkenés, növekedés, a jogosult önálló kereső lett stb.) lénye­ges változás állott be, a tartás Bozsik István, Mezőkövesd, Budai Nagy Anta> utca 31: Leve­léből nem tűnik ki, hogy tu­lajdonképpen mi is a panasza. Amennyiben úgy véli még most is. hogy önt károsodás érte, kérjük. írja meg részletesen a történteket. Elkeseredett kislány jeligére: Szőrvesztő szerekkel ne próbál­kozzék. Javasoljuk a szakvizs­gálatot, s majd ennek eredmé­nyétől függően próbálkozzék a gyógykezeléssel és e hó végére el fogjuk érni a vendégek által kívánt hőfokot. A hajszárítóval kapcsolatosan örömmel közölhetjük, hogy fel­szerelték é« kitűnően működik. Hat darab hajszárítót ugyan 1970 májusában is beállítottunk, de az eredeti gyári készülékek használatát az SZMT balesetel­hárítási megbízottja biztonság- technikai okok miatt betiltotta, így újra volt szükség. Miskolci Vízművek, Fürdők és Csatornázási Vállalat. DR. KONCZWALD BARNA igazgató válaszol mértékének megváltoztatását (vagy megszüntetését) lehet kér­ni. A kezdő lépést annak kell megtenni, akinek érdekében áll a megváltoztatás, vagy megszün­tetés. Az érdekelt adjon be kere­setet az illetékes Járásbírósághoz bizonyítékaival együtt. A Járás­bíróság az összes körülmények figyelembe vételével, saját hatás­körében állapítja meg A „lénye­ges változást”, ami okot szolgál­tathat ahhoz, hogy a tartás mér­tékét csökkentse vagy azt telje­sen megszüntesse. DR. SASS TIBOR Törvény a köztársaságról 0 1945 őszén megkezdő­dött a választási csata. A Magyar Kommunista Párt jelszava: „Kenyeret, jó pénzt, rendet!” A fenyegető éhin- . ség, az infláció, a bizonyta­lan közbiztonság viszonyai közepette ez a jelszó fejezte ki az egész ország érdekeit. Munkások festették éjszaka a falakra a 4-es számot — a 4-es lista volt a kommu­nista. A sorshúzás szerint az 1-es listán a Nemzeti Parasztpárt, a 2-esen, a Magyar Radikális Párt, a 3-ason a Polgári'De­mokrata Párt, a 4-esen az MKP, az 5-ösön a Független Kisgazda, Földmunkás és Polgári Párt. a 7-esen a Szo­ciáldemokrata Párt indult. A 6-os kocka azért maradt üresen, mert a Katolikus Néppárt, amely az Országos Nemzeti Bizottságtól — a Szövetséges Ellenőrző Bizott­ság jóváhagyásával, amely a békekötésig ilyen jogkörrel rendelkezett — kért ka­pott pártalapítási engedélyt, közvetlenül a választások előtt visszalépett. A klérus elhatározta, hogy megőrzi a „polgárság” egységét. Amin az volt értendő, hogy a de­mokratikus fejlődés minden rendű és rangú ellensége a Független Kisgazda, Föld­munkás és Polgári Párt mö­gött sorakozzék fel. A magyar politikai élet már többféle kisgazdapártot ismert. Az, amely 1945-ben újjászerveződött, baloldali parasztemberek és értelmi­ségiek pártja volt. A jobb­oldal azonban — nem egy kifejezetten fasiszta, a Horthy-rendszert restaurálni akaró politikus is — más legális lehetőség híján oda­tömörült. Dobi István írja emlékirataiban, hogy ö, a régi baloldali parasztpoli­tikus, ha Szőnyből Buda­pestre. a pártközpontba hív­ták, csupa ismeretlen ficsúrt látott ott, alig akadt egy-egy ismerősre, Ennek * Meleg lesz a termálban! Egy szavazat — két dollár Most már pontosan tudjuk, hogy mi az ára Nelson Ro­ckefeller multimilliomos „népszerűségének”, akit ta­valy novemberben immár egymás után negyedszer vá­lasztottak meg New York ál­lam kormányzójának Legutóbbi újraválasztása csaknem hétmillió dollárjá­ba került ennyit költött ugyanis a választási hadjá­ratra. Minden szavazatra leg­alább két dollár jut. Vasúti kerékpárok Romániába A Diósgyőri Gépgyár vas­úti kerékpárgyártó üzem­egységéhez a napokban 500 darabos, soron kívüli meg­rendelés érkezett Romániá­ból. A gyáregység vállalta, hogy az előirányzott negyed­évi terv mellett, február vé­géig eleget tesz a sürgős ké­résnek. Arányosabb közteherviselés Arányosabb közteherviseléssel sokkal gyorsabban és maga­sabb színvonalon elégíthetők ki a lakásigények. Erre a főelvre épül az új lakásjogi kódexünk. A lakásépítés és -elosztás mai — jelenleg még július 1-ig hatályos — rendszerének legfőbb problémája, hogy a növekvő lakásépítés ellenére sem tudja megszüntetni a lakáshiányt. Ez a tény pedig nemcsak gazda­sági, de igen lényeges politikai összefüggéseket is takar. Ez a körülmény korlátozza, fékezi, színvonalemelés helyett csök­kenti egyes társadalmi r-tegek szociális h -lyzetének javítási folyamatát. Sőt. ezen következményt meghaladóan, negatív irányban befolyásolja a népszaporulatot is. Ahhoz, hogy az igények gyorsabb kielégítését biztosíthas­suk, tovább kell fejlesztenünk, lényegesen meg kell változtat­nunk, át kell értékelnünk, korszerűsítenünk kell a lakásépí­tés, a lakáselosztás és a lakásgazdálkodás rendszerét. Ezért vált szükségessé a másfél évtizeddel ezelőtt hatályba lépett lakásjogi kódexünk kicserélése A munka szerinti elosztás elvének megfelelően el kell érni, hogy minden állampolgár lakásigényének, anyagi teherbíró­képességének arányában vállaljon részt a lakásépítés és -fenntartás költségeiből A lakásépítés, -elosztás és -fenntar­tás rendszere feleljen meg a társadalmi egyenlőség és igazsá­gosság követelményeinek Nehezen magyarázható például, hogy 1970-ben az állampolgárok takarékbetét-állománya 6977 millió Ft-tál volt több, mint 1969-ben. A lakosság összbetét- állománya m'lt év december 31-én elérte a 42 milliárd 74 millió forintot. Mintegy 4 millió 144 ezer betétkönyv volt for­galomban. Ugyanakkor ez az óriási anyagi erő — súlyának megfelelően — nem vesz részt, megfelelő ütemezéssel és gyor­sasággal. az ország lakásépítési programjában. Ezért az arányosabb teherviselés érdekében indokolt, hogy azok, akik újonnan részesülnek bérlakáskh talásban, ne jus­sanak minden ellenérték nélkül lakáshoz. De a lakások bérét is igazítani kell a bérlemények tényleges használati érté­kéhez. DR. TÍMÁR LÁSZLÓ Göteborgba készül — Miskolcra figyel „Észak Oroszlánja”, Gusz­táv Adolf svéd király 1621- ben ruházta fel városi elő­jogokkal az akkor még nem nagy kikötői települést, Göte­borgot. Mindezt abból a Skandinávia című útikönyv­ből szedtem, melyet Takács Márta magyar—német szakos tanárnő adott kezembe. A Herman Ottó Gimnáziumban oktató tanárnő városunk kö­vete lesz azon az ünnepi ese­ménysorozaton, melyet vá­rossá válásának 350. évfor­dulója alkalmából rendez Svédország második legna­gyobb települése, Göteborg. — Milyen érdekessége van ennek az eseménysorozatnak? — Mindenekelőtt talán az, hogy hazánkból éppen Mis­kolc van ott a világ 125 or­szágát képviselő meghívottak között. Göteborg ugyanis — stílszerűen — minden ország második legnagyobb városá­ból hívott olyan képviselőket, akik, idézem: „Maguk is ifjú­ság tanításával vagy nevelé­sével foglalkoznak..Mi­ként írják, az évforduló ün­nepségei nem Göteborg múlt­jával, ehelyett a város és egyáltalán az urbanizáció je­lenével és jövőjével foglal­koznak majd. Engem a jú­nius 1-től 10-ig tartó ifjúságl­és szociális témákat tárgyaló kongresszusra delegáltak, melynek címe: Kapcsolat a határokon át. — Ifjúságról lévén szó, va­lószínű, hogy számos téma meglehetősen kötetlen for­mában kerül terítékre, ön melyikre készül különös gonddal? — A kötetlenségről csak annyit, hogy a svédek életük mindennapjainak minél ala­posabb megismerését elősegí­tendő, nem szállodákban, ha­nem családoknál helyezik el a küldötteket. A kongresszu­son szociális témákon belül népjóléttel, az urbanizáció emberre gyakorolt hatásával, a munkaerő-gazdálkodással, a várostervezéssel és az általam választott témával, a nevelés­sel, ifjúságpolitikával foglal­koznak majd. — Ez utóbbit illetően mit visz a tarsolyában? — Remélem, minél több jct. Hazánkban mindannyian bizakodva várjuk az ifjúsági törvény megszületését, ami példátlan kezdeményezés lesz az egész világon. Ugyanakkor városunkban most van ki­bontakozóban a Fiatalok Miskolcért. Miskolc a fiata­loké- 1 akció, erre is figyelek. — Miskolc egyetemi város is. Ha Önnek erről tennének fci esetleg provokatív kérdéseket a diákönkormányzatról, a di­áktüntetésekről. hogyan vá­laszolna rájuk? — Nyolc éve tanítok a Her­man Ottó Gimnáziumban. zámos volt tanítványom az egye nen tanul, s igy-egv elbeszélgetésre visszajönnek hozzám. Megvan tehát a kon­taktusom az ottani élettel is. A diákpolitikára térve pedig azzal kezdeném, hogy nálunk nem egy idegen intézmény, hanem a sajátunkként refor­máljuk, alakítjuk a kor köve­telményeihez. lázadásra tehát itt nincs szükség. — Az indulásig még három hónap Mii tesz addig Mis­kolc város leendő követe kongresszus-ü gy ben ? — Tanulmányozom a hazai és a városi viszonyokat, fi­gyelem Miskolcot, a már em­lített most beinduló FM—MF akciót, igyekszem a város ifjúsági életének pulzusán tartani a kezem, hogy igaz diagnózis formájában vigyem el vár 'unk ifjúságának üze­netét a világ 125 városának képviselőihez. NY. SZ. pártnak volt a szövetségese a Horthy-rendszer negyed- százados népbutítása. Köz­vetlenül a választások előtt Mindszenty hercegprímás pásztorlevélben támadta a népi demokráciát, s az ink­vizíció korát idéző vallásos frázisokkal lázított a Magyar Kommunista Párt ellen, in­tette híveit az „isten, haza és magántulajdon” tiszteletére. Révai József válaszolt ezeknek az agitátoroknak a Szabad Népben, a választás napján, 1945. november 4-én: „A kalandorpolitikusok poli­tikája: hazafiatlan és nem­zetellenes ... A kommunista külpolitika azért hazafias, amiért belpolitikánk is az: mi nem a reakció, hanem a demokrácia erőire alapozzuk a magyar sorsot. A hazafiság ismérve nemcsak a nemzeti érdekek védelme kifelé, ha­nem a népi érdekek védelme befelé is. Az a párt, a leg­inkább nemzeti párt, amely nem alkuszik a nép ellensé­geivel. A Magyar Kommu­nista Párt az egyetlen párt. amely nem kötött soha al­kut a nép rovására. Van-e párt. amely ezt mondhatja magáról? Nincs!’ Ezen a választáson a Kis­gazdapárt — a hazai, de a nemzetközi reakció örömére is — megszerezte a szava­zatok 57 százalékát, s ezzel 245 mandátumot, abszolút parlamenti többséget. A kom­munista párt több mint 800 000 szavazatot, az összes szavazatok 17 százalékát kapta, és 70 mandátumhoz jutott. A Szociáldemokrata Párt választási eredménye 17 százalék és 69 mandátum, a Nemzeti Parasztpárté 6.8 szá­zalék és 23 mandátum. A gftlíj^ri Demokrata Pártnak két képviselője jutott be a T. Házba, a Radikális Párt­ból egy sem. Az 1945-ben megválasztott nemzetgyűlés — amely első ízben november 29-én a fű- tetlen,’ jéghideg Országház­ban ült össze — elsőként, 1946. február 1-én, a köz­társaságról szóló törvényja­vaslatot alkotta meg. Ahogy 1918 novemberében, a tör­vényjavaslat megszavazása és az első köztársasági elnök megválasztása után (az ad­digi miniszterelnök, a kisgaz­dapárti Tildy Zoltán lett a köztársasági elnök), a kor­mány tagjai és képviselők a parlamenti lépcsőkre vonul­tak és népgyűlést tartottak. A fiatal magyar köztársa­ság ellenségei — akiknek még bőségesen voltak szö­vetségesei az országgyűlés­ben is — spekulációval, a közellátás elleni támadások­kal Igyekeztek rontani a han­gulatot. Falun a földbirto­kosok — a Kisgazdapárt jobbszárnyának támogatásá­val — a föld visszaszerzésé­vel próbálkoztak. A tömegek rendkívül nehéz körülmé­nyek között, sokszor éhezve dolgoztak az újjáépítésen, amelynek újabb és újabb si­kerei születtek Nem egyszer tüntetésekkel adtak han­got a reakció mesterke­dései feletti felháborodásuk­nak. Az újonnan földhöz jut- tatottak küldöttségei egymást érték Budapesten. A föld­reform elleni támadásokat tették szóvá. Legnagyobb bi­zalmuk a kommunista párt­ban, a kommunista képvise­lőkben. miniszterekben volt PINTÉR ISTVÁN (Következik: A tömegek hangja az ülésteremben.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom