Déli Hírlap, 1971. március (3. évfolyam, 50-76. szám)
1971-03-27 / 73. szám
I PITYPANG Darvas József vígjátékának ősbemutatója A szín: modern halásztanya, ám — hamarosan megtudjuk — a környéken se víz, se hal. Viszont itt helyezték el a Pitypang Termelőszövetkezet kísérleti telepét, mely a vad- nyulak és házinyulak keresztezését tűzte ki célul. András bácsi, a telep vezetője azonban pillanatnyilag nem a nyu- lakkal van elfoglalva, hanem az öt. és tízliteres „okmány- bélyegeket’’ — demizsonokat — rendezgeti; jó szolgálatot tesznek ezek a szövetkezetnek. Továbbá megismerünk egy bölcs és bolond öregasszonyt, aki mindent tud és mindent elfelejt, egy „vándorapostolt”, aki — közeledvén a közgyűlés — kibontakoztatást tervet ígér a szanálás előtt álló gazdaságnak. Olyan expozíció ez, amelytől sok mindent várunk. Az írónak és a rendelőnek pillanatok alatt sikerül a korfestés, a hangulatteremtés, a sajátos vígjátéki szituáció felvázolása. A nézőnek nem idegen a problematika (ösz- szefonódással, korrupcióval, sógor-komasággal, álkísérletekkel elég gyakran találkozunk), éppen ezért várjuk, hogy a vígjáték, sőt a szatíra törvényeinek megfelelően, a következőkben nagyon bosszantó és nagyon nevetséges dolgok történjenek, s végül igazság szolgáltassák... Darvas Józsefnek annyi életismerete, írói leleménye, ötlete van, amely egy színpadi iparosnak három vígjátékhoz is elegendő lenne. Mert furcsa módon a színpadi szerző (a szerzőt ezúttal pejoratív értelemben tessék felfogni) jól tudja azt, amit neves drámaírónk ezúttal figyelmen kívül hagyott. Azt tudniillik, hogy a vígjátékban nem szerencsés dolog ennyi szálon futtatni a cselekményt. De tegyünk próbát. A bizarr nyúlkísérlet már önmagában is elég alapot ad egy vígjátékhoz. A „vándorapostol” plánuma, mely szerint a halásztanya alakíttassák át exkluzív nyilvánosházzá, rendkívül alkalmas arra, hogy szövetkezeteink burjánzó melléküzemági tevékenységét szatirizálja. Rozi néni népi humora, bölcsessége egy Pelyva—Tenczer-féle közegben, mondjuk a fiatal agro- nómust támogatva ugyancsak megérne egy misét. De talán lehetne vígjátékot írni az egykori falukutatóról, aki ma híres professzorként már csak koordinátákban gondolkozik. És mindegyik ötletet el lehetne vinni — külön- külön — egészen a karikatúráig. Darvas József azonban mindezt együtt vállalja. A színpad azonban nem bír el ennyit. Még akkor sem, ha a humor forrása végig bőven buzog, ha tiszta a mű logikája, ha szerzőtárs, szintén dolgozik, a rendező, és jó a szereposztás is. Persze érthető, hogy az író nem akarta olcsón adni, és nem csupán szórakoztatni akart. Az is világos, hogy a rendező Nyilassy Judit nem tudott kellően eltávolodni a műtől. (Egy „kegyetlen” dramaturg, úgy hiszem, sokat használt volna.) Végül is ki kell mondani az igazságot: hosszú, bonyolultnak tűnő játékot láttunk, mely sajnos — ellentétben az író eredeti elképzelésével — nem volt sem elég vidám, sem elég szatirikus. Érdekes, hogy a Pitypang olvasva sokkal nagyobb élvezetet jelentett, mint színpadi megfogalmazásában. Vajon mi lehet ennek az oka? Mindenekelőtt az, hogy színművet gyorsan, s fantáziánkat megeresztve olvasunk. Aztán az érdekes, mélyebb humorú, filozofikus dolgoknál meg is állhatunk. Eszerint hol követte el a hibát a színészvezetésben ezúttal is brillírozó, pergő ritmust teremtő rendező? Ügy érzem, Nyilassy nem engedte eléggé szabadon játszani, sőt komédiázni az együttest. Ez a mértékletesség, s fegyelem — melyet máskor a rendező erényei között szoktunk emlegetni — ezúttal megbosz- szúlta magát. A kulcsszereplő Máthé Éva Rozi néni szerepében nem tudott egységes alakítást nyújtani. Fehér Tibor is küszködik Fellegi Ábel figurájával. Sokszor éppen csak jelzik, máskor pedig túlságosan is karikírozzák szerepeiket. A költészet hete a rádióban Április 5—11. között rendezik meg a Magyar Rádióban a költészet hetét. Ebben az időszakban több mint 20 lírai műsort, válogatás:: sugároznak majd a Kossuth és Petőfi' rádió hullámhosz- szán. A „Tartózkodó kérelem” című összeállítás klasz- szikus magyar költők szerelmi lírájából ad ízelítőt, míg az „Ars poetica”, mai tollforgatók vallomásaiból nyújt át egy csokrot. Április 11- én nagyszabású, nyilvános irodalmi műsort sugároznak a 22-es stúdióból. Az ünnepi összeállításban vendégként vesz részt Carai Gábor, Juhász Ferenc, Nagy László, Vas István, valamint Czine Mihály irodalomtörténész, aki Váci Mihály emlékét idéM uszorgszkij Holnap lesz kilencven éve, hogy meghalt Mogyeszt Pet- rovics Muszorgszkij, a világhírű orosz zeneszerző, a zene- történet egyik legnagyobb alakja. Eredetileg gárdatiszt volt, s félig autodidaktikus úton képezte magát a zenében. Barátai felhívták figyelmét a népzene tanulmányozására, s 1859-ben — 20 évesen — le köszönt tiszti rangjáról, hogy életét a zenének szentelhesse. Balakirevvel, Rimszkij-Kor- sz^kowal, Borogyinnal és Kjuivel együtt létrehozta az „Ötök” néven ismert csoportot, amelynek döntő fontossága volt az orosz zenében. Munkásságának középpontjában zenedrámái állnak. Fő alkotása, a Puskin műve nyomán készült Borisz Godunov valóságos népdráma, amelynek igazi hőse az orosz nép. Realizmusa és zenei nyelve az elnyomott orosz paraszt érzésvilágában, zenéjében gyökerezik. A drámai igazság mindenek felett való érvényesítése, az emberi lélek mélységének páratlan ábrázolása fordulatot jelentett az opera történetében. Muszorgszkij újszerű dallamossága, merész harmonizálása rendkívüli hatást gyakorolt a modern zene kialakulására. Fiatalon, 42 éves korában idegbajban pusztult el. A legjobb író szövegében sem szabad annyira bízni, hogy lemondjunk az ábrázolásról. A tsz-elnököt játszó Paláncz Ferencnek bizonyos értelemben már könnyebb dolga van. Azzal, hogy mindvégig magas hőfokon játszik, sikerül érdeklődésünket ébren tartania, s megjelenítenie Pelyva elnök kicsit ostoba, naív, de ugyanakkor ravasz figuráját. Vajda László elég nehezen, ' de nem egészen eredménytelenül birkózik a fiatal agronómus többsíkú játékot kívánó szerepével. Jellemző, hogy a kevésbé összetett karakter-szerepekben születtek a jobb alakítások. Csapó János András bácsija telitalálat. Bizonyos, hogy ő érti az együttesből legjobban Darvas bölcs, szemérmes humorát. Csiszár András és Kulcsár Imre ugyancsak sok egyéni ízzel — embereik karakterét pontosan ismerve — jelenítették meg a jogtanácsost, illetve a főkönyvelőt. Füzessy Ottó a szokásosnál gyengébben — csak nagyvonalúan jelezve — eleveníti meg a professzort. Kopetty Liának bizonyára több humora van. mint amennyit Zsuzsi szerepében nyújtott. Szili Jánosnak nem sok lehetőség adatott. Mát- ray Mártát örömmel láttuk rövid szerepében. Erre a produkcióra talán Wegenast Róbert lehet a legbüszkébb. Díszletei korszerűek, kifejezőek, s nagyon sok segítséget jelentenek a színészeknek. Nem értjük, hogy a februári hidegben miért öltözteti olyan lengén a színészeket Hruby Mária? GYARMATI BÉLA + A skorpió órája címmel utópisztikus bűnügyi filmsorozat indul ma este a televízióban. A kalandos történet a XXI. század közepén játszódik. Akkor, amikor lényegében kiküszöbölték már a békére vágyó erők a háború veszélyét, de akadnak még, akik a kegyetlen rombolással akarják visszaszerezni régi hatalmi pozíciójukat. Új, iszonyú energiaforrással akarnak a világ biztonságára törni. Kémkedésük ellen indít a biztonsági szervezet nagyszabású ellenakciót. Az NDK televízió filmje ma este 6 órakor kezdődik. Színes szőttes — gyerekekből Olyan az éles fénnyel megvilágított kis színpad, mint egy színes szőttes, aminek folytonosan változik a mintája. A Fazekas utcai 8. sz. Általános Iskola kisdiákjai a szép motívumok, „melyek” táncra perdülnek, verset mondanak, a tréfás népi játékokat igazi gyerekes játékossággal elevenítik meg. A szín- 'padra felvezető lépcsőkön sok-sok kislány, kisfiú ül egymás mellett — ők a szőttes széle, a népdalokat éneklő, a színpadi eseményeket kísérő kórus. Kamerák a választáson Nagyszabású előkészületeket tettek a filmesek is, hogy minél teljesebb képet adjanak az országgyűlési és tanácstagi választások előkészületeiről, illetve magáról a választás napjáról is. A MAFILM riport- és dokumentumfilm stúdiójának munkatársai most kezdték meg a „Tanácsháza” című dokumentumfilm forgatását, a Vas megyei kisközségben: Nádasdon. A 15 perces rövidfilm sajátos időszerűsége: az elmúlt időszakban elkészítette a községi tanács a másfélezres falu területrendezési tervét, és ez néhány lakost érzékenyen érintett. A téma: az egyéni és a közösségi érdek összeütközése. Az egyéni sérelmezők kifogásolják, hogy a tanács a döntés előtt nem vitatta meg széles körben a tervezett elképzelést. A filmesek most arra keresnek választ: miként oldódik meg a probléma a tanácstagi választások idején, a választó- polgárok hogyan foglalnak állást a történtekkel kapcsolatosan, és ezen túl: mik azok az általános tanulságok, amelyek mindenki számára hasznosak lehetnek. A híradófilmesek egyébként szinte teljes gárdával vesznek részt a választási események megörökítésében. Már az előkészületek során bejárják az országot a kamerákkal: ott lesznek a választási nagygyűléseken, s beszámolnak a szavazás napjáról is; megörökítik a legérdekesebb, legemlékezetesebb epizódokat, és természetesen filmszalagra veszik április 25-e legdöntőbb pillanatát, a választási eredmények kihirdetését is. Lajos Árpád Borsodi fonó című monográfiájából válogatták ki a több mint egyórás műsort betanító tanárok a gyermekek ügyességét, játékos kedvét szépen szerepeltető részleteket. Az idei tanév nagy rendezvénye ez a mostani, amellyel a 25 éves úttörő- mozgalmat köszöntik a kisdobosok. Százhúsz 6—10 éves kisfiú és kislány váltogatja egymást a színen, és „keresztezi” a tenyérnyi színpadot. Fegyelmezett, szép előadásuk, ügyes mozgásuk a betanító tanárok, Zimányi Gézáné, Pataki Gáborné, Gajdos Edit, Ivancsó Györgyné, Laczkó Márta, Karczagi Gáborné ugyancsak nem könnyű munkáját dicséri. A szépen szóló énekkar pedig az ének-zene tagozat adta énektudást hasznosítja ilyen kisgyerekektől meglepő biztonsággal. Tegnap társaik élénk tetszésnyilvánítása közepette az iskolának játszották el „Alkoss folyton újat és őrizd régit” jeligéjű szép műson kát, ma délután pedig szí leiknek mutatják be ügyessi güket a gyerekek. De feliéi nek majd a nyáron megrer dezendő úttörő-olimpián i ahol az addig kibővített sz< replőgárda a nagy úttörőre: dezvényen részt vevő gyér: keket szórakoztatja. M. M. Mozistatisztika A magyar mozihálózatban összesen 161 új, nagyjáték- filmet mutattak be 1970-ben. Ebből 22 magyar film volt, 28 szovjet, 8 francia, 10 olasz, 11 csehszlovák, 10 NDK-beli és 9 ifengyel, 73 pedig egyéb nemzetiségű. A 161 bemutatott alkotás közül 107-et szocialista országokban gyártottak. Filmszemle kezdődött az egyetemen Ma délelőtt 10 órakor dr. Schulcz Ferenc rektorhelyettes, tanszékvezető egyetemi tanár nyitotta meg a nyolcadik országos egyetemi és főiskolás amatőr filmfesztivált és szemlét, az NME 2-es előadójában. A kétnapos szemlén 38 filmet vetítenek, melyek között megtalálhatóak a különböző műfajba tartozó alkotások: játék, dokumentum, etűd, riport és útifilmek. A szemle programja már tegnap este megkezdődött, amikoris 19 órai kezdettel az egyetemen megrendezték az amatőrfilmesek ismerkedési estjét. Vasárnap délelőtt 10 órakor kerül sor az ünnepélyes díjkiosztásra. A zsü tagjai — Bán Róbert filn rendező, a Magyar Amatő filmszövetség elnöke, Somi gyi Pál író és dr. Gulyi László jogász — egy 1500 f< rintos első, egy 1000 forii tos második és egy 500 forii tos harmadik díjat ítélne majd oda a legjobb filme alkotóinak. A KISZ KB 301 forintos különdíját a legjot ifjúsági stúdió kapja máj Az ünnepélyes díjkioszt: után a zsűri és az alkot: ankéton beszélik meg prol lémáikat, cserélnek vél ményt a főiskolás amatő film-mozgalom mai állásárc Párizsi kommün 1871-1971 A Rónai Sándor Megyei Művelődési Központ színházi előcsarnokában ma, déli tizenkét órakor párizsi kommün 1871—1971 címmel nyílt kiállítás. Az ünnepi megnyitó után a vendégek megtekintették az eredeti dokumentumokról készült fényképfelvételeket, a kommün történetét ismertető tablót és propagandaanyagot. éjféltől reggelig HÚSZ GYERMEK MEGSEBESÜLT 20 kisiskolás korú gyermek sebesült meg a franciaországi Briey-ben, amikor az őket szállító busz egyik gumija kipukkadt a sofőr már nem tudott fékezni, és a jármű felborult. KIVONULTAK AZ UTCÁRA Az ausztriai Grazban tízezer mezőgazdász vonult az utcákra és követelte a tej fel- vásárlási árának emelését, és a mezőgazdasági üzemanyag árának csökkentését. TILOS A HOSSZÚ HAJ Max Lütgendorf osztrák hadügyminiszter megtiltotta, hogy a hadsereg bármely tagja hosszú hajat, harcsabajuszt, pödrött bajuszt, szakállt viseljen. ELSÜLLYEDT Elsüllyedt egy panamai zászló alatt közlekedő, ötezer tonnás teherhajó Szicília keleti partvidékének közelében. A hajó 16 főnyi török személyzetét megmentették. ÍTÉLET Egy brazil katonai bíróság 32 vádlott közül 23-at 1—12 évi fegyházra ítélt. Azzal vádolták őket, hogy 1967-ben részt vettek egy gyűlésen, amelynek célja a törvényen kívül helyezett Brazil Kommunista Párt újjászervezése volt. JÓ FOGÁS Az idei első halászszerencse ifjú Török Györgyöt és testvérét, Török Bálintot örvendeztette meg. A szegedi Kossuth Halászati Szövetkezet tagjai és a Tiszán egy 28 és egy 24 kilogrammos harcsát zsákmányoltak. FÉSŰVEL ÉS KEFÉVEL Néhány hónap múlva Mexikóban tartják a női futball „világbajnoki” mérkőzéseit. A pálya szélén ezentúl nem gyúrók tevékenykednek vödörrel és szivaccsal, hanem fésűvel és kefével felszerelt fodrásznők sürgölődnek majd a sport szépei körül. CSAK HAZAI VIZET ISZIK Husszein jordániai király anyját külföldi útjaira mindig elkíséri két. vízzel teli tartálykocsi. Ez történt Párizsban is, amikor ott járt. Az anyakirálynő egész életében csak hazai vizet ivott, csak hazai vízben mosakodott. A NEMI BETEGSÉG ÉVE 1970 a kolera és a nemi betegség éve volt. Az Egészségügyi Világszervezet jelentése szerint, 39 országban észleltek kolerát. A gonorrheas nemi betegségek száma emelkedett. Az USA-ban már- már járványszerű méretet ölt: 900 megbetegedés esik 100 ezer lakosra. MAGYAR SZÍNMŰ AZ EAK-BAN Első ízben mutattak be magyar színművet az Egyesült Arab Köztársaságban. Karinthy Ferenc „Bösendorfer” című egyfelvoná*osát tűzte Műsorára a kairói „100 széli’ színház, az Egyiptomi Írószövetség stúdió-színháza.
