Déli Hírlap, 1971. március (3. évfolyam, 50-76. szám)
1971-03-27 / 73. szám
így katikizik X Éles szemű, kritikus kedvű vásárló X. Levelében úgy ostorozza a kereskedelem mulasztásait, hogy nézni is gyönyörűség. Ö aztán jól tudja, mi a kötelessége a boltosoknak, sőt, azt is, hogy kiknek kellene erélyesebben, fellépni a mulasztókkal szemben. Vitathatatlanul igaza Van, amikor — egyebek között — szóvá teszi, hogy több boltból hiányoznak az ellenőrző mérlegek, sőt, a pulton levők számskálája elé is gyakran árut halmoznak — nyilván nem véletlenül. Pontos mérést kér tehát X, de nem veszi észre, hogy közben az ő mérlege is csal: jóval több van a „követelések”- serpenyőben, mint a túlsó oldalon, a „cselekvés”-tányérká- ban — mégis egyensúlyt mutat. A cselekvésnek ugyanis még azt a módját sem vállalja a levélíró, hogy alákanyarítsa a nevét a másokat jobb munkára serkentő írásnak. Mitől tart? Attól, hogy megorrolnak rá a boltosok, vagy az említett ellenőrző szervek képviselői? De hiszen ez nem oly nagy kockázat, hogy — több helyre elküldött — levelét hamis szignóval lássa el. Aki így takargatja maigát, az hogyan követelheti a bátor, erélyes leleplezését minden hanyag, vagy szántszándékkal hamisan mérő kereskedőnek? Még egyszer hangsúlyozzuk: igaza van. A mérlegek sokszor rosszul „játszanak”. De nyugodtan megkockáztathatjuk a fel- tételezést: azért „játszhatnak” rosszul — nemcsak a boltokban, hanem az élet több más területén is —. mert vannak még jócskán, akik X-hez hasonlóan hadakoznak. B. D. Tíz lakóház kőművese A miskolci rádió fóruma Útépítők nyeresége A Miskolci Közúti Építő Vállalatnál az elmúlt évi munka eredményeképpen a tervezett négy nappal szem. ben az idén 11 nap nyereség- részesedést fizetnek. Gerendák alumíniumból Az Úzdvidéki Szénbányák egercsehi üzemében az északi bányavidéken egyedülálló kísérletsorozathoz kezdtek alumínium süveggerendákkal. Ezeket az egyedi acélgerendák helyett alkalmazzák a gyalus fronton. Az alumínium süveggerendák ötven kilogrammosak, s mivel csak harmadnyi súlyúak, mint a korábban használt acéltámok, könnyebbséget jelentenek a fronton dolgozók munkájában. Egyelőre 120 darabot rendeltek a Székes- fehérvári Könnyűfémműtől, és ha a pécsi, illetve a bauxit- bányákbeli jó tapasztalatokat — ott alkalmazták az alumínium gerendákat először — az Ózdvidéki tapasztalatok is megerősítik, akkor a legtöbb helyen a nehéz acélgerendákat alumíniumra cseMiskolc legforgalmasabb pontja, a Szemere és a Széchenyi utca kereszteződése — közismert nevén a villanyrendőr — pár hete megváltozott képet mutat. A „villanyrendőr” valóban villanyrendőr lett. a forgalomirányító fülkéje üresen áll, automata vezérli a közlekedési gócpont jelzőlámpáit. Az új villanyrendőr ciartja sikeres volt, egyenletesebbé vált a gyalogos- és a járműforgalom. (Ágotha Tibor felvétele) A szabolcsi árvíz sújtotta területeken számos miskolci kisiparos segítette a lakások újjáépítését. Az ősszel abbahagyott épületek befejezésére ezen a héten három kőműves kisiparos vonult le Szabolcsba, s várható újabbak jelentkezése. A segítőkész mesteremberek közöitt ott van Ferenc Zoltán kőműves is, aki tavaly a szabolcsi Gügye községben egymaga tíz lakóházat tett lakhatóvá a téli időszakra. Hétfőn este, a szokásos műsoridőben, azaz 6 és 7 óra között, a Miskolci városi Tanács vezetői válaszolnak a hallgatók kérdéseire, a miskolci rádió stúdiójából. A rádióhallgatók a 37-573 telefon- számon tehetnek fel kérdéseket. A műsort Gyárfás Imre stúdióvezető szerkeszti, vezető riporter Juhász Péter. A műsoridőben meg nem válaszolt közérdekű kérdésekre a DH városfejlesztési fórumában visszatérünk. Köztemetőt létesítenek a Szentpéteri kapuban rélik ki, amely könnyebb és olcsóbb. Megkezdődött a próbaüzem A IX-es gozó Miskolcon jelenleg húsznál is több kis-temető van. Közülük néhány a város belterületén helyezkedik el, illetve olyan területeken, ahova a városfejlesztési tervek szerint más létesítmények kerülnek. Szükségessé vált tehát ezeknek a temetőknek, illetve egy részüknek a megszüntetése. A majdan megszüntetendő temetők helyett egy új köztemetőt terveznek. A város új köztemetőjének helyét a Szentpéteri kapuban, a Kertészeti Vállalat mellett jelölték ki. Néhány szót a temető felépítéséről. A bejárat után közvetlenül egy díszsétányt terveztek, amelynek a két oldalán dísz-sírhelyek kapnak helyet. A temető főépületet is kap, amelyben a tervezők elképzelése szerint három ravatalozóhelyiséget alakítanak ki. A főépület előtt három szabadtéri ravatalozó is lesz. A főépülethez csatlakozó mel. léképületben helyet kapnak a temetkezési irodák és az orvosi helyiségek mellett a_hő- központ, a különböző műhelyek és raktárak. Egy garázs- komplexumot is terveztek a halottaskocsik számára. A mellékszárny kivitelezését tekintve univáz szerkezettel épül fel és jellegét tekintve átrium (belsőudvaros) jellegű lesz. Ugyancsak az egyik mellékszárnyon kap helyet a kolumbárium-fal. Ide helyezik ugyanis majd az elhamvasztott halottak urnáit. A főépület alaprajzát tekintve négyzet alku lesz, s a tervezők minden eddigi szokványostól eltérő speciális héjszerkezetet alkalmaznak a ravatalozók kivitelezésénél. Magyarországon Budapesten és Debrecenben van krematórium. azaz hamvasztó. A tervezők a temetőt úgy tervezték, hogy a későbbiek folyamán lehetséges lesz egy Ilyennek a felépítése is. A köztemető beruházója a városi tanács, tervezője pedig a Borsod megyei Tanácsi Tervező Vállalat, az Északmagyarországi Tervező Vállalat statikusainak közreműködésével. Kivitelező pedig az Északmagyarországi Állami Építőipari Vállalat. Tiszai Vegyikombinát számú műanyagfeldol- üzemének új műhely- csarnokában megkezdte a próbaüzemet az a négy ex- trudergép, amelynek segítségével műanyagfóliát gyárla- nak. A vállalatnál évente ötezer tonna poljetiléngranulátum- mal termelnek többet, mint amennyit a hazai igények megkövetelnek. A többlet értékesítésére műanyagfólia- program keretében dolgozzák fel a granulátumot. Ennek érdekében 15 TE—100- as típusú, a TVK-ban gyártott extrádért helyeznek üzembe, amelynek első szakasza a már próbaüzemelő négy berendezés. Április 15- ig még hat gépegység kezdi meg folyamatosan a próba- üzemelést. Munkaerő-vándorlás statisztika tükrében a A szakmunkások ritkábban cserélnek vállalatot Sajtóban, rádióban és televízióban már jó néhány éve aktuális téma a munkaerővándorlás. A munkaerőmozgás egyaránt kifejezője lehet az egészséges társadalmi mobilitásnak, és a társadalmi igényektől független, vagy azzal éppen ellentétes munkaerő-hullámzásnak. A gazdaságirányítás reformja bevezetését követően mintegy kétszer any- nyi munkás változtatott munkahelyet, mint az ezt megelőző négy évben. Ügyek és ügyfelek a MÁV-nál Akták és válaszok A MÁV igazgatóságnak súlyra is tekintélyes mennyiségű levelet visz naponta a posta. A papírvágókés, ha felnyitja a borítékokat, a többi már az ügyintéző dolga. Némelyikből akta lesz, másmilyen ügyekben egy válaszlevél is elegendő. Drága utazás Az akta irattárba csak akkor kerül, ha pontot tettek a benne szereplő ügy végére. Ügy, miként tették azzal a panasszal is, amelyben az utas elmondta: a menetrenddel ellentétben Kistokaj állomásán nem állt meg a vonat. Kiderült a fegyelmi vizsgálat során: sem a mozdony-, sem a vonatvezető nem gondoskodott a szerelvény megállítása, ról, s ami még súlyosabb, a rendkívüli áthaladásról nem tettek jelentést feletteseiknek sem. Elég gyakori, hogy az utas — saját hibáján kivül — pórul jár, mint az az asszony is, aki nem tudott jegyet váltani, mert a pénztáros későn nyitott. így a vonatban került sor az útiköltség rendezésére, 25 forintos pótdíjjal tetézve. A vizsgálat jogosnak tartotta a panaszt, a pénzt visszafizették, a pénztárost pedig felelősségre vonták. Az ilyenfajta ügyeket a MÁV-nál „idegen felek által beküldött panaszok” címszó alatt jegyzik. Ha saját dolgozó fordul az igazgatósághoz, vagy más felettes hatósághoz, az eljárás — természetesen — ugyanolyan körültekintő és gyors, mint bármilyen más esetben. Általában 30 napon briül minden problémára vonatkozóan intézkednek. Hasznos javaslatok Nemegyszer előfordul, hogy a levelek javaslattal vannak tele, elsősorban az utazás biztonsága, kulturáltsága érdekében. Rengeteg konkrét javaslat érkezik a menetrenddel kapcsolatban is. Ha lehetőség van rá, akkor ezeket — mindenfajta körülményt figyelembe véve — hasznosítják is a „vonatok alkotmányának”. a menetrendnek az elkészítésénél. Sokféle igényt kell figyelembe venniük. Előfordul, hogy a legjobb akarat mellett sem sikerül minden tekintetben közmegelégedésre dönteni. Nem sikerült tavaly sem egy vonatpár esetében sem. A Miskolc és Özd közötti vonalról elvontak ugyanis egy olyan szerelvényt, amely gyorsjáratként közlekedett. Levél helyett E vonatra azonban szükség lenne, s nemcsak azért, mert az utasok többsége ezzel járna be a munkahelyére, hanem azért is, mert a most Kazincbarcikáról fél 7-kor induló vonat hovatovább már zsúfolt és méginkább azzá lesz, ha a Borsodi Vegyikombinátnál — az olefin-program keretében — megkezdődnek a beruházások is. Igaz, e sorok írójának az igazgatóság titkárságán azt mondták, hogy az utasok levélben írják meg kérésüket, mert csak akkor tudják figyelembe venni az új menetrend készítésénél. Levél helyett — az utasok nevében is — átnyújtjuk e sorokat, azzal a kéréssel, vegyék úgy, mintha több száz aláírással küldött levél lenne. TÓTH FERENC Az erre az időszakra eső munkahely-változtatások jelentős része pozitívan értékelhető, amennyiben a munkaköri-szakmai előrelépés a képzettségi szint növekedését is jelenti. Egyúttal azonban arra is mutat, hogy a kvalifikáltabb munkakör és vele együtt a magasabb bér elérésére a munkahelyváltoztatás helyenként kedvezőbb lehetőséget nyújt, mint az egy helyen eltöltött hosszú szolgálati idő. Sajnos, a munkahely-változtatások jó része azonban negatívan értékelhető1968. január 1. óta viszonylag kevesebb szakmunkás, de több segédmunkás változtatott munkahelyet. összehasonlításul, néhány adat: 1964-ben az építőipari szakmákban volt a legnagyobb, a papíriparban pedig a legkisebb a munkaerővándorlás. Százalékos arányban kifejezve, az építőiparban 1964-ben a munkások 50,3, a papír-szakmákban viszont csak 12,5 százaléka változtatott munkahelyet. 1968- ban már lényegesen kisebb a fluktuáció, bár az építőipar megtartotta „első helyét”, hiszen 30,1 százalék volt a hely- változtató munkások száma. A p>apíripar területén 1968- ban már csak 3,3 százalék az elvándorló dolgozók arányaA munkahely-változtatás szempontjából igen fontos az életkor. A statisztikai adatok szerint is fiatalabb korban általában könnyebben — és többen — változtatnak munkahelyet, mint később. A fiatalok bére ugyanis természetszerűleg alacsonyabb, mint az idősebb korosztályoké, és új munkahelyükön lényegesen többet kapnak. Az ipar fejlettsége szintén befolyásoló tényező. A jellegzetesen nehézipari területeken. ahol a bányászat és a kohászat dominál — így például Miskolcon és Borsodban —, a munkahelyet változtatók számaránya is viszonylag alacsonyabb. Hasonló az arány más iparilag fejlett területeken is. Ezeken a helyeken ugyanis nem, vagy csak kisebb mértékben növelik a munkaerőmozgást a beruházások és az ipari átlagnál magasabb a szakmunkások aránya. A munkahelyet változtatók többnyire magasabb kereset elérésére törekszenek. Érthetően az elmúlt időszakban is azok változtattak munkahelyet. akik szakmájukban, munkakörükben az átlagosnál kevesebbet kerestek. Emellett olyan jelenség is tapasztalható, hogy azoknál a vállalatoknál, amelyeknél valamely szakmában, illetve munkakörben létszámhiány mutatkozik, az újonnan felvettek magasabb bért kaptak, mint a hosszabb ideje helyben dolgozók. B. S. •• Usemcsnritok épül a papírgyárban A diósgyőri papírgyár új üzemcsarnokának építésénél nincs különösebb fennakadás a munkálatokban. Az 5,4 millió forint értékű beruházás költségeiből eddig egymillió forintot költöttek el. Az építkezést az Északmagyarországi Állami Építőipiari Vállalat végzi, amelynél a dolgozók minden igyekezete az, hogy a felszabadulás 26. évfordulójára, április 4-re elkészüljenek az üzemcsarnok gépalapjainak a munkálataival.
