Déli Hírlap, 1971. március (3. évfolyam, 50-76. szám)

1971-03-18 / 65. szám

Az utass^ámlálás eredménye Újabb vonat a hidasnémeti vonalon A MÁV Miskolci Igazga­tósága — több napon át —. utasszámlálást tartott a Mis­kolc—Hidasnémeti vasúti vo­nalon. A felmérés során meg­állapították. hogy az 5 óra 47 perckor Miskolcra érkező (Hidasnémetiből induló), va­lamint a 6 óra 6 perckor Szikszóról Miskolcra érkező vonat túlzsúfolt. A túlzsú­foltságot a két szerelvény megtoldásával sem lehet megoldani. Éppen ezért az il­letékesek úgy határoztak, hogy március 22-től — hét­főtől — kezdve (szombat és vasárnap kivételével) újabb személyszállító vonatot köz­lekedtetnek a vonalon, Hal- maj és Miskolc Tiszai pálya­udvar között. Az új vonat 5 óra 35 perc­kor indul Halmajról, és 6 óra 20 perckor érkezik Miskolc­ra. A szerelvény minden ál­lomáson és megállóhelyen megáll. Most mér csak az utazókon múlik tehát, hogy megszűnjék a hidasnémeti vonal túlzsúfoltsága. Az új vonattal beutazhatnak Mis­kolcra a 7 orakor kezdődő műszakokra bejárók is. Ülésezik a városi klSZ-*b Ma délelőtt 9 órai kezdet­tel ült össze a ■ KISZ városi végrehajtó bizottsága. Az ülés napirendi pontjai közül a legérdekesebbnek a városi KISZ-bizottság küldöttérte­kezletének előkészületi meg­beszélései. valamint a Ne­hézipari Műszaki Egyetemen végzett ellenőrzések tapasz­talatairól szóló beszámoló ígérkezik. Százszázalékos iorgalomnüvekedés A „Centrum-hétfők” mérlege A 3-as választókerület képviselőjelöltje: Gácsi Miklós Miskolc minden (chin (eliten az ország második városa lesz — A bizalomra tettekkel akarok válaszolni lasztókerület képviselőjelöltje. mondotta GáCsi Miklós, a 3. számú vá- (Ágotha Tibor felvétele) A „leg"-ek áruházit az egyetlen üzlet Miskolcon, me­lyet — a zárt ajtók ellenére — vasárnap is tucatjával lá­togatnak meg a vásárlók. Ér­deklődésüket a kirakatban elhelyezett és az áruház előtti sarkon felállított hirdetőtáb­la vonzza. A szombati zárás után ezekről a táblákról tud­hatják meg, milyen meglepe­tést tartogat vásárlóinak a Centrum a következő hétfőre. Minden túlzás nélkül el- ' mondhatjuk, hogy a központi áruház alig két hónapja be­vezetett újszerű kezdeménye­zése, a „Centrum-hétfő” már­is nagy sikernek örvend. Ezt bizonyítják a gyorsmérleg adatai-is. Hűtőszekrény és csillár Január 25-én — az első alkalommal — kíváncsian fogadtuk a meghirdetett hű­tőszekrény- és csillárvásárt. Ezen az egyetlen napon — átlagosan 700—800 forinttal olcsóbban — húszszor annyi hűtőszekrény talált gazdájá­ra az áruházban, mint a szo­kásos napi forgalom idején. A csillárokból pedig a 70— 250 forintos árengedmény ha­tására tizenötször vásároltak többet, a megszokott mennyi­ségnél. Az akció népszerűségét fo­kozta, hogy a kedvezményes árusítás idejére az érintett tartós fogyasztási cikkeket 20 százalékkal csökkentett áron, változatlanul OTP-hitelre is adták. Azon a napon az esti órákig több százezer forintot takarítottak meg a szemfüles vevők. Ilyen érdeklődésre az áruház vezetői sem számítot­tak. Számukra is külön meg­lepetést jelentett, hogy a rendkívül kiugró kereslet a következő napok forgal­mában sem váltott ki vissza­esést. Takaróhegyek cseréltek gazdát A kéthetes téli vásár után a „Centrum-hétfő” legújabb Nemzetőr diákősök Kevesen tudják, hogy a Nehézipari Műszaki Egye­temnek vannak 1848-as hő­sei is. Az egyetem jogelődje, az 1770-ben alapított Sel­mecbányái Bányatisztképző Akadémia soknemzetiségű diákságának nagy része — a korabeli források szerint — Stróbl akadémikus vezetésé­vel hat ágyúval felszerelve vett részt a honvédő harc­ban. fz osztrák hadsereg fel­vidéki támadása idején a nemzetőrséghez csatlakoztak. slágerét, a nemrégen még hiánycikk-listán szereplő ha­risnyanadrágok jelentették. Az árkedvezmény hatására február 22-én csaknem ezer- harisnyanadrág kelt el a Centrumban. Szinte bomba­ként hatott a szintetikus alapanyagú, pehelykönnyű plédek „kiárusítása” is: ere­deti áraiknál darabonként több mint 80 forinttal ol­csóbban — órák alatt — va­lóságos takaróhegyek cserél­lek gazdái. A három nappal ezelőtt megrendezett ingvá­sár alkalmával pedig a hosz- szú ujjú, télen, nyáron diva­tos női nylonblúzokból és gyermekingekiből a szokásos mennyiség háromszorosát, több mint ezer darabot ad­tak el. Nem véletlen a miskolci Centrum Áruház hazai vi­szonylatban is egyedülálló forgalomnövekedése sem. Amíg a ruházati és vegyes- iparcikk kereskedelem for­galma az elmúlt év hasonló időszakához viszonyítva or­szágosan alig 5 százalékkal emelkedett, Miskolc új áru­házában március elejéig pon­tosan 100 százalékkal több árut értékesítettek, mint ta­valy ilyenkor. Ebben a csak­nem hihetetlen mértékű for­galomnövekedésben január utolsó napjaitól jelentős sze­repe jutott a „Centrum-hétfő” váratlan sikerének. I Érdeklődnek vidékről is Az újszerű akció nemcsak a hétfői vásárokra kijelölt cikkek vonatkozásában felelt meg az egyes szakemberek által eleinte túlzottnak ítélt várakozásnak: naponta szem­mel láthatóan is egyre töb­ben keresik fel az áruházat, és a be-belátogató vásárlók figyelme, érdeklődése más ruházati, lakberendezési és iparcikkekre is jobban ki­terjed. A szokatlan érdeklődésre jellemző, hogy az utóbbi he­tekben levelek tucatjait kéz­besítette a miskolci áruház címére a posta. A feladók a megye távolabbi falvaiból arra kérték az áruház veze­tőit, hogy a vidékiek ked­véért az akciót megelőző va­sárnapokon minden egyes al­kalommal újsághirdetésben tegyék közzé, milyen cikkeket érint a hétfői árengedmény. L. P. (Folytatás az 1. oldalról) A negyedik ötéves tervben nagy lehetősége van Mis- kolcnak a továbbfejlődésre. A város 5,2 milliárd forint­tal gazdálkodhat. Ez az ősz- szeg lehetőséget ad rá, hogy fokozzuk a lakásépítést, fej­lesszük a közlekedést, foly­tassuk a belváros rekonst­rukcióját. A város minden gondját azonban ebben a cik­lusban sem oldhatjuk meg. Viszont erős igyekezettel tö­rekszünk arra, hogy Miskolc minden tekintetben az ország második városa legyen. A nagy feladatok megoldá­sához társadalmi összefogás szükséges, de nagyon lénye­ges az is, hogy kik lesznek azok, akik a vezető testüle­tekben, s így az országgyű­lésben is, képviselik a várost és a város lakóinak érdekeit. Rózsa Kálmán beszéde vé­geztével javaslatot tett a 3. számú választókerület képvi­selőjelöltjére. A Hazafias Népfront Miskolc városi Bi­zottsága úgy véli — mondot­ta —, hogy ebben a választó- kerületben Gácsi Miklós, a Diósgyőri Gépgyár vezér- igazgatója. a kerület lakója, eddigi közéleti tevékenysé­gének alapja méltó lehet a választók bizalmára. Szemé­lye garancia arra. hogy nagy igyekezettel munkálkodik a kerület érdekében, s jól kép- iseli választóit a parla­mentben. Az aktív vita után a je­lölőgyűlés elnöke elrendelte a szavazást. Gácsi Miklós Jó évet zárt 1970-ben a Sátoraljaújhelyi Városgazdál­kodási Vállalat kollektívája. A jó munkáért a vállalat több mint 33 napi nyereséget fizetett dolgozóinak. Az idei tervekről, felada­tokról Mák Mihály igazgató a következőket mondotta: — Tavalyi tervünk 8 és fél millió forint volt. Ezt más­fél millió forinttal túltelje­sítettük, 1971-ben ezért to­vábbléptünk, s a tavalyi munkáslétszámmal 12.8 mil­lió forint értékű munka vég­zését tervezzük. A tervezett összeg legnagyobb részét a lakások teljes, részleges és belső felújítására fordítjuk. A kezelésünkben levő Ka­zinczy, Sallai és Fürst utcai lakások teljes felújítására 6 és fél millió forintot, részle­ges felújítására 1 millió fo­rintot, belső felújítására pe­dig 4 és fél millió forintot költünk. Nagy gondot jelént a szükséglakások hiánya. Mi­nimálisan 30 ilyen lakásra lenne szükség és csak 18 áll rendelkezésünkre. Terveink között szerepel továbbá kor­szerű szeméttároló edények beszerzése és a kezelésünk­ben levő elavult, régi sáros­pataki lakások renoválása. Az első pillanatban mindez ta­lán soknak tűnik, de figve­Nem tudjuk, van-e orszá­gunkban még egy olyan vá­ros, melyben az üzemorvosok száma felülmúlja a körzeti orvosokét. Leninváros min­denesetre ilyen. Hat üzemor­vosával szemben csupán há­mellett 501 választópolgár mondott igent, s így csaknem 100 százalékos bizalmat ka­pott. A képviselőjelölt ezután megköszönte az előlegezett bizalmat, amelyre — mint mondotta — megválasztása esetén tettekkel akar rászol­gálni. lembe véve a megyei támo­gatást, ami már 10 millió fo­rint fölött van, — a terv re­ális. Minden bizonnyal kedvező hatással lesz a gazdálkodás­ra, hogy a vállalatnál ez év­ben új bérezési forma lép életbe. Az új bérezési rend­szer kiküszöböli az ezelőtti években kialakult fizetési aránytalanságokat, és diffe­renciálja a dolgozók bérezé­sét. A vállalat nagy problémá­ja a köztisztasági dolgozók hiánya és szinte kétheten­kénti távozása. Ennek a problémának a megoldását is minden bizonnyal elősegíti az új bérrendszer, hiszen maga­sabb keresetre ad lehetősé­get. A dolgozók 90 százalé­kát egyébként kedvezően érintette az új bérrendszer, mert évi bérszintjük mint­egy 5,5 százalékkal emelke­dett. — Vállalatunk távlati ter­veiben szerepel dolgozóink szociális körülményeinek ja­vítása, a gépesítés és a szük­séglakások építése — mon­dotta befejezésül Mák Mihály igazgató. — Pillanatnyilag legnagyobb feladatunk a la­kások felmérése és az új lak­bérek megállapítása. róm körzeti orvos működik. Igaz. rajtuk kívül az egész­ségházban praktizálnak még szakorvosok, a fogászaton, a gyermeknendelésen. a bel- és nőgyógyásza ion Mindenütt otthon A falon festett tányérok, mázas és ko­miszkorsók. Amott egy száraz dongájú cso- bolyó függ, alatta cséphadaró, melyet tükör­fényesre koptatott a béresmarok. A sarok­ban, miként hajdan egy parasztház szoba- szegletén, kócfejű rokka áll, előtte Íróasz­tal, annál ül egy derűs szemű ember, s a modern épület kocka-szobájában egy csa­pásra felejti a riporter, hogy egy intéz­mény hivatalos helyiségében ül — Rozsnyón születtem. Prágában végez­tem a főiskolát rajz- és földrajzszakon 1939- ban. Aztán Budapestre kerültem a Képző­művészeti Főiskolára, ahol Abanovák Vil­mos volt a mesterem. — Tehát elsősorban képzőművésznek te­kinti magát. Dezső bácsi? — Nem vagyok én képzőművész — vá­laszolja, azzal a riporter kezébe ad egy gyönyörűséges, rajzokkal teli juharfa-lapot. A népi motívumokat elektromos tűvel éget­te bele, de még van rajta simítani való. Al­bumfödélnek készül... — Amikor 41-ben kézhez kaptam a taná­ri diplomát, egy ideig állás nélkül voltam. Hogyan tartottam mégis el magam? A kas. sai rádióba jártam be — furulyázni. — Nos, akkor zenészhez van szerencsénk. — Zenész?! Én nem mondanám magam annak, bár énekeltem már a Magyar Te­levízióban is a Röpülj páva fesztiválon, Bor- sodot képviselve. Magam gyűjtöttem azokat az énekeket. Több száz van belőlük. Száz­húsz borsodi szlovák népdalt meg is jelen­tettem. 1964-ben gyűjteményes kötetben, de újabbak, köztük magyarok is, kiadásra vár­nak. Nem magnóra veszem fel őket gyűjtés közben, hanem jó fülem lévén, egyből le- kottázom őket, leírom szövegüket. Szláv környezetben nőttem fel. hamar elsajátítot­tam a szlovák, a cseh és később az orosz nyelvet. Sok vidéket bejártam, és ismer­nek engem Rigától Moszkváig, Kijeviül Kamcsatkáig. — Szóval, utazónak vallja magat! — Bár jó néhány földet bejártam, Kam­csatkáig azért soha nem jutottam. Nem utazóként ismer egy-két ottani ember sem, hanem tolmácsként. Az elmúlt 17 évben rengeteg szovjet csoportnak voltam —ahogy ők mondják — nemcsak a kalauza, de a házigazdája. — Végül a tolmács-idegenvezető foglal­kozásnál állapodunk meg? — Ezt csak úgy mellékesen végzem. Pe­dagógus vagyok, s éppen 17 éve a Nehéz­ipari Műszaki Egyetem idegennyelvi lekto­rátusán. Az embernevelésnek és az ember­ré nevelésnek számosak az eszközei. Én legjobb szándékom és tehetségem szerint választottam ki mindezeket, melyekkel Iti- töltheiem az életem és talán mások éle­tét is. — Mégis, mi vezérelte éppen a néprajz- kutatáshoz? — Nemzeti kisebbségben élőként nőttem fel Csehszlovákiában. Figyelmem természet­szerűen fordult a magyar nép ősi kultúrá­ja felé, már fiatal koromban. Nacionalista elfogultságokkal teli időszak volt az mind­két részről. A népi kultúrák békés egymás mellett éléséből tanulva, elhatároztam: én a nacionalista előítéletekre a szomszéd népek dalainak gyűjtésével, népi kultúrájának ápo­lásával válaszolok. Hiszen, jó utat válasz­tottam. Néprajzkutató, zenész, népdalgyüjtö. ide­genvezető. képzőművész — mindezek el­mondhatók Deme Dezső nyelvtanárról. Tet­teiben pedig, melyek minden puffogtató frá­zisnál szebben beszélnek önmagukért, De­zső bácsi a mindennapok internacionalis­tája. NYAKAS SZILÁRD Távlati tervek, feladatok Megszépül Sátoraljaújhely Az üzemen a hangsúly?

Next

/
Oldalképek
Tartalom