Déli Hírlap, 1971. február (3. évfolyam, 26-49. szám)
1971-02-10 / 34. szám
Nemzetközi magvetők Vajon tulajdonítható-e a madaraknak, hogy a magok elkerülnek a Föld egyik részéről a másikra? Erre a kérdésre igyekezett választ adni egy tudós csoport az amerikai Science című folyóirat hasábjain A feltetelezés valóban érdekes, mert választ kíván adni a különböző növényi fajok elterjedésére. Mind ez ideig úgy tudták, hogy a magok csupán 2—11 órán át maradnak meg a madarak emésztő-berendezésé- ben, s ez az idő nem elegendő arra, hogy a madarak nagyobb távolságokat repüljenek be. Egy sor kísérlet azonban újabb fényt derített arra, hogy a magok akár 340 órán át is megmaradnak a madarak emésztőszerveiben úgy, hogy nem vesztik el csíraképző hatásukat. Ennyi idő alatt pedig elképzelhető, hogy a madarak óriási távolságokat repülnek be. j)c Az Elektronikus Mérőműszerek Gyárában működés közben kipróbálják a Gagarin Hőerőmű részére készülő ÉMG— 830-as számítógép által irányított automata vezérlőasztalt. Az öntudat futósza tagjánál Tízéves az ózdi ruhagyár ADH városfejlesztési • A park marad • Bevásárló központ • Lépcsős járdák fóruma Mint múltheti fórumunkban említettük, több olvasónk részletesebb felvilágosítást kért az összekötő városrész — István tér és Győri kapui lakótelep között — 1975-ig megépülő szakaszának terveiről. Ma ismét ezeknek a kéréseknek igyekszünk eleget tenni. A levélírók helytelenítették a Tizeshonvéd utca kétirányú úttá való kiszélesítését: felvetették, hogy ez csak a park rovására és a szökőkút mögötti lakótömb északi szegélyének lebontásával lehetséges. Ebben az esetben viszont értékes házakat kell szanálni. Megéri-e ez? A Hunyadi és Tizeshonvéd utca kétirányúsítása valóban megköveteli a jelenlegi úttest szélesítését, amely minimális mértékben érinti maid az István tér zöldterületét is. A park felőli sáv kialakítása azonban a zöldterületből legfeljebb 7 métert vesz igénybe. Ugyanakkor — közvetlenül a szökőkút előtt — a park jelenlegi 45 méter széles sávját a tér Hoffmann Ottó utcai oldalának kiépítésekor újabb, 12 méteres sávval toldják meg. közelebb helyezni a domboldalhoz.) A bontást — a tervek szerint — az István tértől a Kilián-közig, illetve a Kommün utca nyugati sarkán álló emeletes épülettől a közúti igazgatóság székházáig végzik el. idővel „átveszik” a kiépülő északi és déli tehermentesítő utak. A terv külön érdekessége, hogy az István tér és a Győri kapu között felépülő lakóterület központját a Szent Anna templommal szemben alakítják ki. Az új út így a templom előtti szakaszon tér el legkevésbé a jelenlegi nyomvonaltól. Ezen a helyen a szélesítést inkább a déli oldal felé hajtják végre. A kialakítandó úttest szélessége azonban ennek ellenére sehol sem haladja meg a 18— 20 métert. De erre nem is lenne szükség, hiszen a város kelet—nyugati irányú forgalmának lebonyolítását Itt kap helyet a környék De- vásárló- és intézményközpontja is. Közvetlenül a templommal szemben egy 150 méter hosszú, 60 méter széles, centrális elhelyezkedésű teret képeznek ki. A tér déli oldala és a Szinva közötti területen építik fel a kereskedelmi létesítményeket. Itt kap helyet a város új lakberendezési áruháza is. L. P. Szabálytalan szabványboríték „Azt látni Ítéli, ahogy egy 40 éves no, aki negyedszázadot töltött otthon, a tűzhely mellett, szomszédasszony környezettel megáldva, s pletykába fojtott vélemény- nyilvánításig jutva csak, hogyan ébred — nem túlzók — öntudatra, hogyan szabadul fel itt.” Vas Erzsébet 1970- ben végzett a Marx Károly Közgazdaságtudományi. Egyetem levelező tagozatán, az ipari szakon. Október óta dolgozik a Debreceni Ruhagyár ózdi gyáregységében, beszélgetésünk színhelyén. Friss megfigyelő és van ösz- szehasonlítási alapja. Korábban az Ózdi Kohászati Üzemeknél dolgozott, ahol szavai szerint „a férfiak domináltak, a nők csak mint végrehajtók tevékenykedtek.” Nem csoda, hogy fellelkesítette új munkahelyének légköre, melyben a nők egyen- rangúakként nvilvánulnak meg, részt vesznek a döntések meghozatalában, ők a kezdeményezők és a végrehajtók is egyben. * A Debreceni Ruhagyár ózdi gyáregysége ez év januárjában volt tízéves. A tízes szám — misztika nélkül — jellemzi az üzemet, hiszen kezdő létszámának éppen tízszerese, 1100 fő dolgozik jelenleg két műszakban a futószalagok mellett. Az itteni átlagkor 26 év. A dolgozók 93 százaléka nő. Négyszázhatvanegy egygyermekes, 223 kétgyermekes, 43 a háromgyermekes asszonyok száma. Huszonkilenc szocialista brigádban 787 fő dolgozik. A betanított és a szakmunkások átlagkeresete 1533 forint, a műszakiaké 2370. Ózdon e gyárrészleg létrejöttéig pangott a női munkaerő. Kétezerötszáz asszonyt és lányt képtelenek voltak elhelyezni az illetékesek. Általános tapasztalat szerint elsősorban azok az asszonyok kerestek munkahelyet, akár 40 évesen is, 2—3 gyermekkel otthon —, akiktől családi életük alakulása megkövetelte, hogy saját biztos jövedelemhez jussanak. * „Endliző vagyok, tisztázó varrógép mellett dolgozom. Vasalónőként kezdtem, négy éve. Tizenhat éves kislányom itt varró-tanuló, két kisebb fiam még általánosba jár. Ezernégyszáz forintot keresek átlagosan. Ha segélyt kértem, még mindig megadták. Hogy váltottam-e a négy év alatt? Azt hiszem, igen. Én olyan szótlan voltam, csak tűrni tudtam. Ma, különösen a brigádgyűléseken, én is elmondom a véleményem. A múltkor ezért az egyik fiatalasszony még meg is haragudott rám. Ott akarta hagyni a "--ülést, mert hogy a férjé nem tűri a későbbi hazajárást. A brigád közös dolgairól volt szó és megmondtam neki, hogy férjhezmenetelétől még ő ugyanúgy idetartozik, mint közülünk bárki más — muA Magyarhoni Földtani Társulat rendezvényei Vezetőségi ülést tart február 11-én, csütörtökön délután a MTESZ miskolci székhazában a Magyarhoni Földtani Társulat helyi szervezete. Az ülést két érdekes előadás követi. Az első a Nógrád- és Heves megyei piroMasttikumok komplex vizsgálatával, míg a másik a rudabányai hegység keleti pereme alsóm.iocén konglomerátum földtani korával és szerkezeti helyzetével foglalkozik. Csökkentett munkaidőben Az elmúlt esztendőben Miskolc vállalatainál, szövetkezeteinél mintegy 41 ezren dolgoztak csökkentett munkaidőben, másfél ezerrel többen, mint 1969-ben. A csökkentett munkaidőben dolgozók száma az idén tovább nő, s várhatóan meghaladja majd a 43 ezret. tatkozik be Takács Mátyás- né. A fiatal Fazekas Erzsébet KISZ-titkár hozzáfűzi: a házasság — sajnos — még mindig olyan határvonal a nők életében, amit férjeik húznak meg. Legjobb aktivistáinkat veszítjük el egyik napról a másikra azzal, hogy férjük szabja meg időbeosztásukat ... * Az embert nem csupán a csalad neveli. Az ma már Kevés. Neveli az iskola, a munkahely stb. És a fő kérdés éppen az, hogy most már ezek hogyan, milyen hatékonyan és mire nevelnek?! Az ózdi ruhagyár ipari bázis, könnyen leírható gazdasági mutatókkal. De hogy leírjuk társadalmi tudatformáló hatását, emberi mutatóit, azzal kevesebbet törődünk. Pedig alapítása elsősorban társadalmi esemény volt... egy olyan mozgás elindítója, melyre ezer szónok sem lett volna képes: a szén és acél féríiainak városában az asz- szonyok, lányok kezébe adta az önállóbb emberi élet lehetőségét ... Éljenek vele! Így az István tér zöldterülete végső soron több mint 600 négyzetméterrel növekszik. Lényeges változtatást az útszélesítés csak a Szabó Lajos utca torkolatától az Eszperantó tér felé eső szakaszon követel. Ezt egyrészt úgy oldják meg, hogy a Tizeshonvéd utca északi oldalán álló házMint ismeretes, a posta január 1-én vezette be a szabvány boríték-rendszert. Annak idején lapunkban azt is megírtuk, hogy a levélszekrények oldalára felragasztanak egy lapot vagy borítékot, amelyen bárki ellenőrizheti, hogy küldeménye megfelel-e a szabványos méretnek. Az illetékesek annak rendje és módja szerint el is látták a postaládákat a szabványboritókökkal. De itt kezdődött a baj. Még alig telt egy hónap, s a postaládákról már le is szaggatták az ellenőrző lapokat. Vagy teljesen letépték, vágj’ csak részben, de akkor is úgjr, hogy ne lehessen hozzámémi a levelet. Mindössze egy-két olyan postaládát láttam a városban, amelyen még „viszonylag” teljes épségében megvan a szabványboríték. Ámbár az is lehet, hogy már ezek sincsenek ott.) Kik tépkedték le és miért? sort végig lebontják. A helyükre épülő új lakóházakat pedig kissé északabbra, a domb aljára telepítik. így az út szintjétől magasabbra kerülő lakóházakat a Magdolna utcától a Szent Anna templomig lépcsős járdákkal látják el. Az úttest szélesítése azonban a Tizeshonvéd utca déli oldalán is szükségessé tesz részleges szanálásokat. Az úttest új nyomvonalát már eredetileg is úgy jelölték ki, hogy az utca déli oldalán álló épületek közül csak az értékesebbek maradjanak meg. (A villamosvágányokat azért kell néhány méterrel Én már arra is gondoltam, hogy bizonyára azért „távoli- tották” el a postaládákról a borítékot, hogy otthon helyben is bármikor ellenőrdzn' tudja az illető azt, hogy küldeménye szabványos-e, vagy eltér a megengedett méretektőL Persze, meglehetősen hamar rájöttem arra, hogy ez a teóriám nem helyes, már csak azért sem, mivel a legtöbb levélszekrényről nem teljesen „távolították el” a szóban forgó lapokat, hanem csak kis részét tépték le. Ha véletlenül úgy sikerült leszaggatni, hogy ahhoz netán még hozzá lehetett volna mérni a küldeményt, ott „gondos” kezek az egész borítékot összefirkálták, természetesen ügyelve arra, hogy használhatatlanná váljon a szabvány. Lehetne találgatni azt, hogy kik tépték le! És hogy miért? Nem hiszem, hogy erre lehetne okot találni. Ennek áz egyszerű kis papírdarabnak gyakorlatilag néhány fillér az értéke. Nem lehet eladni, nem lehet elzálogosítani. Használni is csak arra a célra lehet, amire odaragasztották... De akkor mégis miért tépik, miért szaggatják le? Talán heccből?’ Jó lenne rajtakapni és felelősségre vonni a pusztítókat! (bóta) BALTIKUMI UTAZÁS Az egyetem alapítója: Báthori István O Űji'a repülök. Fentről jól kivehető, hogy a Litván Szocialista Szovjet Köztársaságban kevés a falu: az emberek túlnyomó többsége tanyákon él. A másik dolog, ami feltűnik: rendkívül sok a tó. Vilniusz. a festői szépségű város a Nerisz és a Vilnelé folyók találkozásánál épült a Neris völgyének a teraszaira. A folyó két részre osztja a várost. Vilniusz geometriai középpontjában emelkedik a Várhegy, a Gediminas tornyával, a tetejét piros, fehér, zöld, a mienktől eltérő sávbeosztású litván lobogóval. A Várhegyre, illetve a bástyára nem vezet fel sem sikló, sem felvonó, mindenki kénytelen megmászni a csaknem Gel- lért-hegynyi magasságot, hogy azután a fáradozásaiért cserébe csodálatos körképet kapjon ajándékba a XVI. századi erődítmény bástyájával. Az óváros utcain sétáivá egy emléktáblán Adam Miczkiewicz nevét fedezem fel. Az emléktábla szerint valaha itt lakott a nagy lengyel költő, aki annak idején a vilniuszi egyetemen tanult. Szombat lóvén, belülről sajnos nem láthattam az egyetemet, csupán rendkívül hangulatos reneszánsz épületeit, kedves udvarait tekinthettem meg. Az ősi egyetem hét fakultásán tízezer hallgató tanul. Az oktatás litván nyelvű. A XVI. században alapított vilniuszi egyetemnek magyar vonatkozása is van: alapítója erdélyi fejedelmünk, Bátori István lengyel király volt. Már a Gediminas tornyából jól látható, hogy Vil- niuszt félkör ívben modern lakónegyedek övezik. Ezek épületei, épületcsoportjai gondosan és nagyszerűen illeszkednek a természetes környezetbe. Vilndusztól autóval félórára van Trakai, Litvánia hajdani fővárosa. A festői tó közepén sziget, rajta fejedelmi kastély. A tó engem valahogy Martonvásárra. közelebbről a Brunswick-kastély parkjának kis szigetecskéjére emlékeztetett. Ott ugyan nincs középkori várkastély,- mint Trakaiban, nem is a fahidak hasonlósága vezetett erre, inkább a hangulat emlékeztet Martonvásárra. A vár maga viszonylag jó állapotban maradt és kitűnően restaurálták. A bástyákról viszont Shakespeare Hamletiének történelmi színhelye, Helsingör jutott eszembe. A látogatás a késő délutánba hajlott, s a hirtelen alkonyban, a párás, ködös levegőben szinte vártam: az egyik bástya mögül megszólal Hamlet szelleme. Csak később értesültem, hogy gondolattársításom másban is megfogant: a nemrég forgatott szovjet Hamlet film a Trakai várban készült. * A Szovjetunió északi csücskében, a Balti-tenger mentén levő észt, lett és litván köztársaság együttes területe alig kétszerese Magyarországénak. összlakosságuk fele a miénknek. Mindenekelőtt sajátos kultúrájuk, egyéni varázsuk az, amely . megragadja az embert. Az észtek rokonaink, s nyilván ezért állnak közel hozzánk, magyarokhoz. Lettország magas technikai kultúrájával, ügyes kezű munkásaival, nagyszerű termékeivel a Baltikum műhelye. Litvánia nemcsak természeti szépségével, s a fővárosában középkori építészeti remekeivel hívja fel magára a figyelmet, hanem azzal is, hogy a tejtermelésben Dánia után a második Európában, s az egy főre eső mezőgazdasági termelésben első a Szovjetunióban. A Baltikum népei sok történelmi hányatottságuk után, megőrizvén s továbbfejlesztvén nemzeti hagyományaikat. az elmúlt negyed században meggyorsították felemelkedésüket, éa biztosították kommunista jövőjüket, a Szovjetunió sok nemzetiségű népeinek nagy családjában. (Vége) BOROS BÉLA
