Déli Hírlap, 1971. február (3. évfolyam, 26-49. szám)
1971-02-16 / 39. szám
Műsora sportcsarnokban, bál az Avasban Sajtófarsang ’71 Vidám, zenés vetélkedő három ringben SZÁNTÓ ISTVÁN Pisztolylövés az ülésteremben >(c Muriéi Attmere asszonynak szeme se rebben, ha a ház, amelyben lakik, remegni kezd s inognak a tárgyak benne. Nem gondol arra, hogy földrengés vagy robbanás lehet a környéken: tudja; most megy cl a vonat a ház alagsora alatt. Az angliai Sussex grófságban. Tunnel Cottage Claytonban lakik Attmere asszony és férje. A férj foglalkozása: vasúti őr. A házat a vasúttársaság építette 1836-ban szolgálati lakásnak. A ház azóta is különlegessége a környéknek, amelyet a világ minden tájáról turisták néznek meg. A ház alatti alag- útban már számos szerencsétlenség történt, a legsúlyosabb 1861. augusztus 25-én, egy vasárnapi napon, amikor 25 ember vesztette életét három vonat összeütközése következtében. Sokan követtek el az alagútban öngyilkosságot, s számos vadászkutya zuhant az alagútba vadászatok során. Attmere asszony azonban teljes biztonságban érzi magát házában, ame'y szinte kastélyszerüen hat, boldognak érzi magát, mert sohasem magányos. Mint mondja, állandóan jönnek a látogatók, nézegetők, s sokszor az az érzése, egyenesen neki írták a népszerű dalt: „Van valahol egy vonat... egy ház alatt halad”. Százmillió forint munkásvédelemre A IV. ötéves terv időszakában 100 millió forintot fordít szociális és munkásvédelmi célokra a December 4 Drótművek. Az öt év alatt a műszaki berendezések színvonáRákszűrés az LKM-hcn Az LKM-ben és a DIGÉF- nél nagy gondot fordítanak a dolgozó nők egészségvédelmére. Többek között minden hónap első és második csütörtökén onkológiai rendelést, rákszűrést tartanak az I-es telepi üzemorvosi rendelőben. Iával együtt tovább fejlesztik a munkásvédelmi felszerelésekét is. Jelentős összegeket költenek biztonsági berendezések beállítására. Kapós a Hámor A tavalyi miskolci termék- bemutatón nagy sikert aratott Hámor lakószoba-garnitúrából tavaly négyszázat készített a Miskolci Asztalos Ktsz. Az idén a kedvelt garnitúrából 800 lakószobára valót gyártanak a Borsodi Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalatnak. „A jánlom ” A kör- és szalagfűrész eszi Ttégi hagyományokat elevenít fel a Magyar Újságírók Országos Szövetségének Borsói megyei ^ilapszervezete azzal. hogy Sajiófarsang ’71 címmel vidám, zenés vetélkedőt rendez február 27-én, szombaton este 6 órai kezdettel Miskolcon a sportcsarnokban. A műsort „háromringes színpadon” rendezi meg Marton Frigyes, a rádió és a te- levízó számos, élményekben gazdag műsorának rendezője. A programban budapesti és helyi színészek, újságírók vesznek részt. A vidám, zenés vetélkedő keretében fellép: Albert Flórián Begányi Ferenc, Dobránszky Zsuzsa, Er- dödy Kálmán, Fehér Tibor, Gál Gabriella. Grosics Gyula, Harangozó Teri, Hegedűs Sajószentpéteri pályaudvar. Késik a berentei szénszállító szerelvény. Tétlenségre kárhoztatva várakozunk a rendőrökkel a MÁV Igazgatóság lefüggönyözött kis Nysa mik- robuszában. Cenzor, a „szi- matkirál.y” szája szélét nyaldosva, ugrásra készen morog a kocsi aljában. Lesben Figyelünk. A szélső vágány mellett álló vagonokban szenet lapátolnak. A közelben parkírozó székéi' bakjáról a kucsmás kocsis hosszan fixf- rozza a lapótolókat. Csak idő kérdése, s máris együtt bo- rozgaitnak a vagon sarkában. Ä bácsika, mikor visszatér a melegedőből, bekukkant a vasúti kocsiba. Elégedetten állapítja meg, hogy a vagon nőn is olyan üres, mint ahogy azt a felületes szemlélő gondolná ... A látszatra viszont ügyelni kell! A munkások még a földről is összeseprik a lepergett széndarabokat. Hihetetlen optimizmus Harsányaltat sípolva, lépésben jön be a vonat az állomásra. A széntolvaj ok már kilométerekkel Sajószentpé- ter előtt felugráltak a vagonok tetejére. Serényen dobálják le a szenet a lassan guruló szerelvényről a pályatest mellé. Igazán nem tudhatják még, hogy — most kivételesen — a vasutasok helyett polgári ruhás rendőrök állnak a kocsik fékezőfülkéiben. Éles sípszó jelzi az akció kezdetét. A széntolvajok lassan értik meg a kialakult helyzetet, s hallatlan nyugalommal válogatják tovább zsákmányukat. Pillanatok alatt megismerjük a széntolvajokat. Nők, férfiak, fiatalok és idősebbek is vannak .köztük. Közös jellemzőjük, hogy nem dolgoznak. A telepi asszony arcára vi- lágíájdalom ül, mikor ki kell borítania a szeneszsákját. Férje az üveggyárban dolgozik. Négy gyerekük van. Nemrégiben az állam segítségével szoba-konyhás lakást építettek. Könyörög a rendőröknek, engedjék el, mert a kicsiket bezárta a lakásba. — Mi csali most jöttünk először szenet lopni — mondják kórusban —, minket ritkán kaptak még rajta... — hazudtolják meg önmagukat. S közben hihetetlen optimizmussal még tovább válogatják a meddőt a szénből. Sajnálatra méltók? László, Hlatky László. Kibé- dy Ervin, Koós János, Lenkei Edit, Mikes György, Né- methy Ferenc, Ősz Ferenc, Pécsi Sándor, Prókai István, Soós András. Szuhay Balázs, Várady Hédi, Zentay Anna. A zenét — egy-egy ringben — a Miskolcon is jól ismert és többször nagy sikert aratott Express-zenekar, illetve Jónás Jancsi és népi zenekara szolgáltatja. Műsorvezető: Szepesi György. A vidám, zenés vetélkedő után az Avas-szállodában kerül sor az újságíróbálra. Jegyek kaphatók a Borsod megyei Lapkiadó Vállalat titkárságán (Miskolc. Bajcsy- Zsilinsziky u. 15. I. emelet) hétköznap 9—16 óra között. — Hogy minek kell a szén ? ... Megméretjük és eladjuk az üveggyári dolgozók telepén. — Most elkaptak. Majd mi is éjjel jövünk, mint a többiek. Milliós kár Fürgén dolgoznak a széntolvajok. Egy-egy vagonból 30—40 mázsa szenet is le tudnak dobálni. így évente több millió forint értékű szénnek „kel lába”. Hoj. vannak a pályamunkások? : -S a vasutasok, miért nem szólnak rájuk? Közömbösség? Nem erről van szó. Félnek ezektől a mindenre elszánt széntolvajoktól. Könnyen kirepül a kezükből a kő, ha megzavarják „ájtatoskodásu- kat”. S minden kocsira mégsem lehet vasúti rendőrt állítani. Leggyakoribb vásárlóik az üveggyári munkások. A rendőrség hiába tart rendszeres felvilágosító előadásokat részükre arról, hogy ha megvásárolják a lopott szenet, ezzel az orgazdaság bűntényét követik el... © Tisza egy darabig még ott üldögélt az elnöki emelvényen, majd látta, hogy itt nem terem számára babér, az ülést meg sem nyitva távozott. Az altisztekkel azonban idézéseket kéz- besíttetett az ellenzéki képviselőknek: jelenjenek meg a mentelmi bizottság előtt. Elsőként gróf Károlyi Mihály kapta meg az idézést, aki a papírt széttépte, s a földre dobta. Valamennyi idézésnek ez lett a sorsa. Néhány percig tartott ez a jelenet, amikor a baloldali bejárónál megjelent Angyal József háznagy, utána Pavlik, Schmidt és Beniczky rendőrfelügyelő, majd nyomukban száz felfegyverzett rendőr. A rendőrök körülzárták az ellenzéki képviselőkéit. A kormánypártiak jobbnak látták, ha távoznak az ülésteremből, és a folyosókon várakoznak. S csalc azután tértek vissza az ülésterembe, amikor a karhatalom — hiába tiltakoztak tüntetve Károlyi Mihály és társai — kivezette az ellenzéki képviselőket a tisztelt Házból. S utána a kormánypárt zavartalanul megszavazhatta az újabb törvényjavaslatokat, s sújthatta különböző megtorlásokkal az ellenzékieket. Két nap múlva tartották a következő ülésüket a honatyák. A rendőrség ismét megszállta az épületet. Még az ülés kezdete előtt Pavlik rendőrfelügyelő „mély tisztelettel” felszólította a kizárt képviselőket, hogy távozzanak. Azok azonban nem voltak hajlandók önként elhagyni a Házat, s erre ismét kivezették őket. Az előző napok botrányai megismétlődtek. sípolás, dobolás. trombitálás, kiabálás akadályozta az ülés folytatását. Tisza újra behívta a rendőröket. Amikor másodszor is megjelentek az ülésteremben, a megmaradt ellenzéki képviselők kivonultak. Tisza megnyitotta az ülést, s rövid beszédében megbé- ljregezte az ellenzéket. Ekkor a baloldali újságírókarzatról Kovács Gyula pár- tonkívüli függetlenségi képviselő ugrott a tereimbe. — Van még itt egy ellen-: zéki! — kiáltotta, és revolveréből háromszor rálőtt az elnöklő Tiszára. Rosszul célzott. Az első golyó a márványburkolatba fúródott, a második az elnöki asztal oldallapjába, a harmadik pedig az előadói emelvény felett a fadeszkába. Tiszát semmiféle sérülés nem érte. A leggyorsabban felocsúdó képviselők Kovács Gyula felé rohantak. Ö azonban, mielőtt még ebben megakadályozhatták volna, halántékáia fát. Éles fogai közt megállás nélkül „őrlődik” a táplálék, amiről Petrus Gábor és brigádja gondoskodik. A pályakocsi ingajáratban közlekedik a gatter és a rönkökből rakott máglyák között. Odafelé súlyos terhet cipelve gurul kijelölt pályáján, visz- szafelé könnyedén, fürgén halad. Mint otthon A brigád érti a dolgát. Apró fogások, ésszerű megoldások egyengetik a folyamatos munkát. Keménykötésű emberek mindannyian. Munkahelyük „teteje” az ég, így a hideg, a szél gyakran megcirógatja őket. Az eső elől pedig fedél alá kell húzódni. Mert a Ládi Fűrészüzemben a tágas rakodót csak a kerítés öleli körül. Aki viszont egyszer belekóstol ebbe a munkába, s szeret is dolgozni, az hű marad az üzemhez, itt érzi otthon igazán magát Otthonosan mozog ebben a környezetben Hruska István is, aki nagy biztonsággal közlekedik a hatalmas rönkök határolta „folyosókon”, de ugyanígy kapaszkodik fel — ha a munka úgy hozza — a máglyák tetejére is. Fiatal ember, alig húszéves. Amikor az üzemhez került — 1969 júliusában —. a hegyekbe, a fakitermelőkhöz küldték kérgezőnek. Garad- nán lakott, munkásszállón. Megszokta a csendet, a magányos, csöndes estéket, de Ititokban mindig remélte: egyszer áthelyezik, be a telepre. Vezetői mintha kitalálták volna a gondolatát — áthelyezték. Megváltoztak a körülményei is. Munka után haza mehetett Sajóvámosra, onnan jár be ma is — együtt a feleségével. Mert időközben megnősült. Élettársa is az üzemben dolgosak, lehúzóként. Reggel együtt indulnak munkába, este haza. Szívvel-lélekkel Már odakint), a fakitermelésnél felfigyeltek Hruska István szorgalmára és igyekezetére, aminek értékét szerénysége még növelte. Az „öregek” anélkül, hogy gyámkodtak volna felette, foglalkozni kezdtek vele. Soha nem okozott csalódást. Nem tudtak olyan feladatot adni neki, amit szívvel-lélekkel el ne végzett volna. Rendkívüli helyzetekben is számítani lehetett rá. hoz emelte a revolvert,- lőtt, majd végigvágódott a padsorok között. A kormánypárti képviselők őrjöngve ütötték, rúgták a vérében fekvő merénylőt. Mindenki azt hitte, hogy a szerencsétlen képviselő utolsó perceit éli. Amikor aztán szanatóriumba vitték, kiderült, hogy homloksebe súlyos, de nem halálos. Felépülése után bíróság elé állították, de az esküdtszék — amelynek tagjai szintén gyűlölték Tiszát — felmentette. 1912. június 7-én dörrent a pisztoly a képviselőházi ülésteremben. Másnap, a Népszava hasábjain Ady Endre cikket írt, s ebben a munkásság mellett kötelezte el magát: „Hogy a Népszava szállást ad nekem, a hajléktalannak, számomra ez kö- szönnivaló, nagy dolog, de az Idő, az ő öreg fejével csodálkozás nélkül bólint rá egyet. Istenítéletes, vagy-vagyos harcnak fergetege indult meg, s e nagy harcra szívvel, hittel s vérrel fölkészült, egységes hadsereg, mellyel az én lelkem tarthat, csak egy van, az, amely nek Népszava a zászlója ...” PINTÉR ISTVÁN Következik: Reakciós törvényjavaslat A múlt év végén, amikor akadozott a lakosság tüzelővel való ellátása a Ládi Fűrészüzemre is nagyobb feladatok hárultak. Különmunkákat kellett szervezni, hogy kielégítsék az igényekét. Brigádot szerveztek erre a feladatra. A jelentkezők között ott volt Hruska István is. Hathét vagont raktak meg egy műszak alatt. S egy napon a párttitkárral, Sándor Lajossal volt „találkája”. A pártirodáról egy fontos okmánnyal távozott. Nagyon gondosan és körültekintően töltötte ki és arra kérte a brigád két tagját, Gazdik Sándort és Lakatos Jánost, írják alá a felvételi kérelmét. Nem kenverük az írás, nehezen formálják a betűket, de amit leírtak, nagy felelősséggel tették. Mindkettőjük indoklása egyetlen szóba sűríthető: ajánlom.. S elérkezett a pillanat, amikor a kommunisták fóruma, a taggyűlés is döntött: egyetértünk a kérelemmel, Hruska Istvánt ajánljuk a pártba. * Nemcsak a Ládi Fűrészüzemben, de Miskolcon is az egyik legfiatalabb párttag. Amikor szót váltottunk vele — terveiről beszélt. Tanulni akar. Stílfűrésztanfolyamra szeretne beiratkozni, amihez — reméli — megkapja az engedélyt is. Nemcsak többet akar tudni, jobban is akar dolgozni, ahogy az egy kommunistához illik. S ehhez elengedhetetlen feltétel a tanulás. (tóth) Hétezer tonna szén terven felül Az év eleji nehéz indulás után rekord termelést értek el a Jyukóbónyai bányászok. A miskolci bányaüzem korszerűen felszerelt lyukói aknái januári tervüket 110,2 százalékra teljesítetté^ és csaknem 7 ezer tonnával adtak több szenet a tervezettnél. Helyben javítják a futóművet Új szalaggal bővül a miskolci MÁV Járműjavító nagycsarnoka. Megkezdték a korszerű görgőscsapágybomtó, -kimosó és -felszerelő komplexum beépítését. Az új szalag átadása után szállítás nélkül. helyben javítják majd a modern vasúti kocsik futóműveit. Huszonhét új brigád Tavaly 629 kollektíva kötött szocialista brigád-szerződést az Özdi Kohászati Üzemekben. Az idén tovább gyarapodott a brigádok száma; hatszázötvenhat kollektívában 11 388-an tettek vállalásokat erre az évre. Jubiláló fényképészek Február 24-én lesz húsz éve, hogy megalakult a Miskolci Fényképész Szövetkezet. A megyében 21 fióküzletükben 136 fényképész dolgozik. Az idei évre hat és fél millió forint értékű szolgáltatást tervez a jubiláló szövetkezet Széntől vaj ok /
