Déli Hírlap, 1971. február (3. évfolyam, 26-49. szám)
1971-02-16 / 39. szám
A mellette dolgosó ember Az élet kényszeríti a vállalatokat, hogy olyan korszerű termelő-berendezéseket keressenek és találjanak, amely az egyre jobban hiányzó munkáskezet pótolja. A leggyakoribb érv, amivel a műszaki fejlesztést „aládúcolják”, hogy kevés a munkáskéz. Azzal sem lehet vitatkozni, hogy egy-egy gyárunk szinte csak pénzügyi lasszóval — azaz a fizetési ráigér- getések módszerével — képes feladatának végrehajtásához megfelelő szakembereket szerezni. De beszéljünk legalább ilyen őszintén a modernizálásra ösztönző másik tényezőről is: nem árt tudomásul venni, hogy jelenleg — átlagbér ide, pénzügyi megkötöttségek oda — a jó szakembereket vagy a keresett szakmák képviselőit, nem kis mértékben éppen a kiemelt bérrel lehet tartósan a gyárakhoz kötni. A kiemelkedő szaktudást, a szorgalmat, a tapasztalatot, a megbízhatóságot, a vállalatoknak jól és egyre jobban meg kell fizetniük. Vagyis a végzett munka arányában kerüljön a borítékba a pénz is!... Ügyhogy ma már annyival többe kerül a jó munkaerő, hogy igenis érdemes mérlegelni — az őt helyettesítő drága gép vásárlását, és beszüntetni a munkásokért való állandó szaladgálást. Viszont azzal is számolni kell, hogy az új technika — ha nem is mindig többet, de — mást vár el az őt irányító munkástól. Kialakult, vagy kialakulóban van a gyárakban olyan szakmunkásréteg, akiken az automate gépek, a nagy tudású berendezések kihasználása, teljesítőképessége múlik! Sok-sok tapasztalat igazolja, hogy a korszerű berendezések: a munkafegyelem növelésének legjobb eszközei. A technika diktálta munkafegyelembe, az óramű-pontossággal egymáshoz kapcsolódó gépekbe, a másodpercre mozduló automata továbbítószalagba — nem lehet már „beleprogramozni” a lottózást, a kedvenc csapat témájának megvitatását, a sértődöttséget a művezetővel, az otthoni „összekoccanás” miatti rossz hangulatot. A technika önmaga a legjobb fegyelmező erő. Előírja a tempót és nem tűri meg büntetlenül, hogy attól eltérjenek. Nem feledkezhetünk meg arról sem, hogy a korszerű termelőberendezések munkába-fogása nem egyszerűen csak a gazdaságosabb termelést teszi lehetővé, nem csupán a hiányzó munkáskezek pótlására szolgál, hanem nagyon sokat változtat az emberek eddigi élet- és munkakörülményein, gondolkodásának, magatartásának kultúráján is. A széntüzelés megszüntetése, a nehéz fizikai munka átengedése a gépnek, a jobb üzemi közérzet is természetes velejárója kell hogy legyen a modernizálódásnak. Azért fontos átgondolni mindezt, mert iparunk egyre több új gépet vásárol, a vállalatok vezetői azonban ennek csak a műszaki-gazdasági oldaláról beszélnek általában és a forintot számolva mérlegelnek. Nem kell hangsúlyozni, mennyire fontos a korszerűségnek ez a következménye. De másról is szó van! A mellette dolgozó emberről, azokról is, akik alkalmazkodásától és alkalmasságától, közérzetétől és lelkesedésétől függ legtöbbször a drága gépek sorsa, gazdasági hozama, műszaki képessége. „Mm és megtiszteltetés a képviselet ff Interjú Méhes Lajos elvtárssal Tegnap délután a Diósgyőri Gépgyár szakszervezeti küldöttei egyhangúlag szavaztak: a Vas-, Fém- és Villamosenergiaipari Dolgozók Szakszervezetének XXVI. kongresszusán vállalatuk szakszervezeti tagságának legyen egyik képviselője, küldötte Méhes Lajos, az MSZMP KB tagja, a diósgyőrieket is tömörítő szakszervezet központi vezetőségének főtitkára. Röviddel a szavazatszedő bizottság munkájának befejezte után a Déli Hírlap nevében interjút kértünk Méhes elvtárstól. — Milyen érzéssel fogadta Méhes elvtárs, hogy a gépgyáriak a nyolc küldött egyikéül önt választották? — Nagy öröm és megtiszteltetés számomra, hogy az ország második városa egy ilyen reprezentatív üzemének szakszervezeti , tagsága küldöttként választott meg. Ilyen téren Borsodhoz immár hagyományok kötnek, hiszen megválasztottak már országgyűlési képviselőnek, vagy, az elmúlt év őszén, az MSZMP X. kongresszusa küldöttének. Mostani megválasztásom tehát folytatása a személyem iránt megnyilvánuló bizalomnak. — ön, aki a kongresz- szuson hivatalból is részt vesz. Hogyan képviseli majd a diósgyőrieket? — Valóban, amellett, hogy egy nagy megtiszteltetésnek Készülődik a Kilimandzsáró-expedíció Eljut-e Kenyába a két miskolci? Még negyvenezer forint hiányzik az úthoz Ha semmi nem jön közbe, ez óv novemberében elindulhat három és fél hónapos afrikai útjára a Magyar Természetbarát Szövetség Hegymászó Klubja, a Magyar Televízió és az NDK-beli IFA-cég közös Kilimandzsá- ró-expedíciója. Meghívást kapott az expedícióba két fiatal miskolci alpinista is, Bánhidi István és Dóczé István, a MEAFC Alpin Klub tagjai. Velük beszélgettünk arról, hogyan készülődik az expedíció a nagy vállalkozásra, milyen programjuk lesz, s mit várnak az úttól. II Núhiai-sivatagsn át Az expedíció előkészítése hosszú hónapok óta tart. Már összegyűltek a szükséges térképek, megfelelő ütemben haladnak az út technikai lebonyolításához szükséges tárgyalások, hamarosan megkezdődnek az alkalmasságot felmérő orvosi vizsgálatok, az oltások, s kialakult az útvonal, a program is. Az expedíció tagjai repülőgéppel, a két, egyenként öt tonnás Diesel-Garant IFA- ' kocsi hajóval érkezik meg Alexandriába. Innen gépkocsikon folytatják útjukat Kairón, Asszuánon, Port Szudánon át Addisz-Abebába. Az első alpinista vállalkozás az 5200 méter magas Mont Kenya két csúcsának két hét alatt történő meghódítása lesz. A hegymászók természetesen mindkét csúcsra felmennek, a tévések azonban — akik egyébként az egész útról háromórás filmet készítenek — csak a „könnyebbikre”. Ezt követően az expedíció Nairobiba megy, majd megkezdődik a Kilimandzsáró két csúcsának, az 5985 méter magas Kibó- nak, s az ennél ugyan valamivel alacsonyabb, ám hegymászó szempontból lényegesen „nehezebb” Mawenzinak a meghódítása. Tisztelgés az elnöknél és a császárnál Az eddig elmondottak is életre szóló élményt jelenthetnek az expedíció tagjainak. Nem kisebb élmény lesz két kötelező látogatás sem. íratlan törvény ugyanis, hogy a Mont Kenya és a Kilimandzsáró fehérbőrű megmászóinak visszafelé látogatást kell tenniök Nyerere tanzániai elnöknél és Hailé Szelasszié etiópiai császárnál, akik minden esetben fogad-, ják is a bátor hegymászókat. Ezt követően az expedíció a Núbiai-sivatagon keresztül visszautazik Alexandriába, ahonnan repülőgéppel, illetve a két IFjf\-kocsi hajóval tér vissza Európába —, majd valamikor 1972 februárjának utolsó napjaiban. 40 ezer forinton múlik Nem mindennapos vállalkozásról van tehát sró, amelynek — a miskolci alpinizmus eredményeinek elismeréséül — két miskolci is tagja lehetne. Sajnos, csak lehetne, mert még nem biztos, hogy eljutnak oda, ahová miskolciak rajtuk kívül még soha. A meghívás ugyanis nem jelenti a költségek biztosítását is. A tévések költségeit fedezi az MRT, az expedíció NDK-beli tagjaiét az IFA; a hegymászók költségeinek egy részét a szövetség — a többi részét azonban maguknak a hegymászóknak kell előte- remteniök, A budapestieknél nincs különösebb probléma, mert különböző vállalatok felajánlották segítségüket. Bánhidi Istvánnak és Dóczé Istvánnak, összes anyagi lehetőségeiket figyelembe véve, még 20—20 ezer forintos támogatásra lenne szüksége. A segítségnyújtást talán az a két vállalat kezdhetné, ahol a két fiatal alpinista dolgozik, a Diósgyőri Gévgyár és az Eszakmagyarországi Állami Építőipari Vállalat... NYIKES IMRE teszek eleget, a kongresszuson funkciómnál fogva is részt kell vennem, s ebből adódóan nemcsak a DIGÉP- et, hanem az ágazathoz tartozó összes üzemeket is képviselem majd. Ügy gondolom azonban, hogy ha személyemmel hozzá -tudok járulni ahhoz, hogy kongresz- szus elé a vasipar egészét átfogó, országos fontosságú és aktuális kérdések kerüljenek, s ezen a kongresszuson jó határozatokat hozzunk, akkor a diósgyőriek érdekeit is jói fogom szolgálni, méltó lehetek bizalmukra. — Válaszából adódik a kérdés: melyek ezek az aktuális problémák? — Egy részük most, itt is szóba került. Nézzük például az öntvényellátás helyzetét. Az e területen megmutatkozó hiányosságok nemcsak azt jelentik, hogy a DIGÉP- nek saját fejlesztési alapjából 15 millió forintot kell majd átadnia ez Öntödei Vállalatnak, hiszen más „DIGÉP”-ek is hasonló nehézségekkel küzdenek. Vagy: számtalan problémát vetnek fel az új szabályozók által a nyereség növelését szorgalmazó vállalati törekvések is. Aztán itt van a munkaerőhiány, a túlórák kérdése, vagy az új ötéves tervvel, a kollektív szerződéssel kapcsolatos tennivalók sora. A kongresszuson arra kell majd törekednünk, hogy a sok-sok felvetődő kérdés pozitív megoldása érdekében iránymutató döntéseket hozzunk. — Megítélése szerint a szakszervezeti mozgalom az utóbbi években lépést tudott-e tartani az életünk egy sor területén, például a közgondolkodásban, vagy a vezetők és dolgozók szemléletében bekövetkezett változásokkal? — Véleményem szerint nemcsak, hogy lépést tartott, hanem élénkítő hatással is volt rájuk. Ennek jó bizonyítékai a most folyó szakszervezeti választások is, amelyek egyértelműen igazolják: a dolgozók széles tömegeinek megnőtt a bizalma a szakszervezeti mozgalom iránt. Ez a lépéstartás természetesen attól is függ, hogy mihez viszonyítjuk. Hiszen ha a dolgozók által támasztott követelményekhez mérjük, van még igazítani való. Még következetesebben, bátrabban kell harcolnunk célkitűzéseink megvalósításáért. — Végezetül engedje meg, hogy ismét visszatérjünk a helyszínre: milyen érzésekkel távozik Méhes elvtárs a DI- GÉP szakszervezeti kül- d öttértekezletér öl ? — Azzal a tudattal, hogy a küldöttértekezlet munkája jól tükrözte az elmúlt időszak fejlődését, eredményeit és gondjait. Véleményem szerint a küldöttek — ez kitűnt a hozzászólásokból is — Előadás szocialista brigádoknak Ipari termékeink és a világszínvonal címmel dr. Ho- ránszky Árpád, a megyei pártbizottság gazdaságpolitikai osztályának munkatársa tartott tegnap este a Bartók Béla Művelődési Központban nagy érdeklődéssel kísért előadást, melyet a részt vevő ipari munkások vitája követett. Az előadáson a Lenin Kohászati Művek és a Diósgyőri Gépgyár szocialista brigádjainak tagjai vettek részt. jól képviselték választóikat, s a dolgozók érdekeit. Őszintén mondták el mindazt, ami tetszik nekik és munkatársaiknak, de a hiányosságokról sem feledkeztek meg. Ez a felelősségteljes és bátran bíráló magatartás különösen megnyerte tetszésemet. Ügy érzem, ez a fajta kiállás egész szakszervezeti munkánk továbbfejlesztésének is egyik döntő láncszeme. Ny. I. Megkezdődte!, a tanulmányi versenyek Hétfőn megkezdődött az 1970—71-es tanévi országos középiskolai tanulmányi versenyek első (iskolai) fordulója. A részvevők ezen a napon matematikából írták meg versenydolgozatukat. Kedden biológiából, szerdán fizikából, csütörtökön kémiából, pénteken orosz, szombaton pedig angol nyelvből készítenek dolgozatot. A közgazdasági szakközép- iskolák tanulói könyvviteli dolgozatukat február 22-én, hétfőn írják meg. Az iskolai forduló legjobbjai indulhatnak majd az áprilisban’ sorra kerülő második (megyei) fordulóban. Az orosz és angol nyelvi versenyek országos szóbeli döntőjét az idén is a tavaszi szünetben tartják. Ébredés. (Szathmáry László felvétele) Sokba kerülhet A nyékládházi vasútállomáson tavaly öt, az idén pedig már két halálos és egy súlyos kimenetelű vasúti baleset történt. A szerencsétlenségek oka, hogy az utasok nem veszik igénybe a négy éve épített felüljárót; inkább vállalják a kocsikon keresztül való mászkálást, mintsem a néhány lépcsőnyi, de biztos és veszélytelen gyaloglást. A forgalmas pályaudvar bemondója napjában többször is figyelmezteti az utazóközönséget: ne járjanak át a vágányokon! Sajnos, nem hallgatnak rá. A vasúti rendőrök megbüntetik a vágányokon keresztül járókat. Állandóan mégsem vigyázhatja rendőr a pályatest forgalmát. Ideje hogy belássák az arra járók: a vasút területe „veszélyes üzem”. A rendeletek az utazóközönség érdekében születtek, s megszegésükért igen nagy árat fizethetnek! (szántó) KISZ vezetőképző' iákor Február 12, és 14. között rendezte meg az Egyetemvárosban a KISZ egyetemi bizottsága a szokásos téli vezetőképző tábort. Moldován Gyula, a városi pártbizottság titkára külpolitikai tájékoztatót tartott; dr. Romvári Pál, az egyetemi pártbizottság titkára az egyetemi párt- szervezet ifjúságpolitikai munkáját ismertette; a következő félév feladatairól Gémes Károly, a KISZ egyetemi bizottságának titkára számolt be. A főnyeremény: három személygépkocsi Már február elején megkezdődött - MUOSZ-sorsjegy árusítása. Ka ‘4 a posta- hivatalokban, a kézbesítőknél, valamint a hírlapárusoknál. A sorsjegy ára négy forint. Húzás: 1971. március 21-én, a MUOSZ székházban. A főnyeremény egy Wartburg de Luxe, egy Skoda 1000 MB és egy Trabant szeméi vgép- kocsi. A főnyereményen kívül még sok más ajándék vár a szerencsés nyertesekre.
