Déli Hírlap, 1971. február (3. évfolyam, 26-49. szám)
1971-02-16 / 39. szám
A taníttatás gond jai Szerdán kerül sor a Pedagógusok Szakszervezetének Borsod megyei küldöttértekezletére. , A Pedagógusok Szakszervezetének megyei küllöttértekez- leiére azokban a napokban kerül sor, mikor megye- és országszerte minden iskolában a pályaválasztási gondok kötik le a nevelőtestület tagjait, Mert hogy ki milyen foglalkozást választ — hol találja meg a képességeinek legjobban megfelelő élet- és munkakörülményeket — az nemcsak a szülő gondja, hanem mindig a tanáré is, aki több év oktató-nevelő munkája után (s mert hivatása az emberformálás) mindig felelősséget érez tanítványaiért. Pedagógusokkal beszélgetve a pályaválasztási gondokról, néhány mondat után a- munkás-paraszt származású tanulók helyzetére terelődik a szó. Iskoláinkban politikai feladatnak tekintik a munkás-paraszt tanulókkal való foglalkozást. Pedagógusaink a családlátogatások alkalmával, fogadóórákon, szülői értekezleteken igyekeznek a szülőket meggyőzni arról, hogy a tehetséges munkás-paraszt származású gyerekeknek akkor is ott a helyük a középiskolákban, főiskolákon és egyetemeken, ha a továbbtaníttatás költsége bizonyos gondot jelent a családnak. Mert az a tapasztalat, hogy a viszonylag hosszú tanulmányi idő (mely alatt nemcsak nem keres pénzt a fiatalember, hanem bizonyos költségekkel a családot is terheli) kicsit elriasztja a szülőket. Be hát a taníttatasi költségek (sajnos, még a mi tandíjmentes iskolarendszerünkben is felmerülnek utazási, étkezési stb. kiadások) előteremtése nem is az első feladat. A legfontosabb, hogy a jó képességű, bár bizonyos szempontból hátrányos körülmények között élő fiúk és lányok kellő tárgyi tudáss.al felvértezve, sikeresen megállják a helyüket, a középiskolák, ban. illetve a felsőoktatási intézményekben. Ennek érdekében a kötelező óraszámon túl is nagyon sokat segítettek és segítenek a pedagógusok. A különböző előkészítő tanfolyamok, korrepetálások mind-mind azt a célt szolgálják, hogy a kisiskolásokból tovább tanulni szándékozó fiatalok ne induljanak el hátránnyal a következő fokon. Ügy érezzük, ezt a munkát a következőkben még szervezettebbé kellene tenni, hisz ez az elsődleges feladat. A második, a szülők meggyőzése és az ösztöndíjak biztosítása már valamivel könnyebb. Nagyion fontos lenne, hogy az üzemek, termelőszövetkezetek dolgozóikat, tagjaikat úgy is megbecsüljék, hogy gyermekeik taníttatasi gondjaiból részt vállalnak. Sokszoros haszna van ennek, de a legfontosabb talán az, hogy így még több szállal kötődik a munkás a gyárhoz, és egy-egv üzem munkája akkor igazán zökkenőmentes, ha nem nehezíti a termelést a folyamatos fluktuáció. A pedagógus-küldöttek közül bizonyára többen készülnek arra. hogy a munkás-paraszt származású Borsod megyei tanulók gondjait feltárják a 17-én összeülő értekezleten. Mind- annyiunk érdeke, hogy ezzel a gonddal jelentőségének megfelelően foglalkozzanak a tanítók, tanárok. (gyarmati) Thököly Imre — .színművész” J 7 Szokásban volt az 1600-as években, hogy a tanulóifjúság műkedvelő adásokat rendezett az évzáró vizsgák után. Ilyenkor rendszerint valamelyik tanáruknak erre az alkalomra írt színdarabját tanulták be, illetve játszották el. A legújabb kutatások nyomán előkerült egy 1669-ből származó színlap, amelyből a kései utókor értesülhet arról: az eperjesi evangélikus gimnázium ifjúsága egy latin színdarabot tűzött műsorra. És a színlapon felsorolt diákszínjátszók között első helyen Thököly Imre neve szerepel — stílusosan Imre, magyar király szerepét alakította a nagy tekintélynek örvendő 13 esztendős diák, aki már 8 éves korától fogva Máramaros vármegye főispánja volt Apafi Mihály erdélyi fejedelem jóvoltából. A színlap azonban nemcsak a személyeket sorolja fel. hanem ismerteti az egész művet, amelynek címe: Papinianus Petragonos. Három felvonásból állt: az első felvonás után német, a második után magyar, a harmadik után pedig szlovák nyelvű szavalatokat adtak elő. A kis Thökölynek csalt a második felvonásban akadt dolga — ekkor lépett színre Imre, a magyar király. Rajta kívül a felsorolás szerint még vagy ötven szereplője volt a darabnak, persze többségük csalt amolyan statiszta — a „népség és katonaság”. Sajnos a színdarab maga nem maradt fenn, mert nyomtatásban sohasem jelent meg A színlapot azonban még akkoriban kinyomtatták, hogy a vendégek között saéj- jeloszthassák. Az eperjesi boldog iskolaéveknek — amint a történelemből már köztudott — azonban hamar vége lett, másfél év sem telt el: máris bujdosik a kis Thököly; Erdélyben húzódik meg átmenetileg. Tanulmány. Bozsik István rajza A Miskolci Szimfonikus Zenekar hangversenye A Miskolci Szimfonikus Zenekar tegnap esti bérleti hangversenye szép számú hallgatóságot vonzott a Miskolci Nemzeti Színházba. Műsoron Beethoven Fidélio- nyitánya, VI. (Pastorale) szimfóniája, valamint Dvorák h-moll gordonkaversenye szerepelt. Mindenfajta zenekari produkció két összetevőre bontható: a karmester és a zenekar teljesítményére. A nagy koncertek légkörét éppen az a plusz teszi felejthetetlenné, ha a dirigens és együttese közös művészi képességgel eszményi együttműködésre képes. Ha megéreztetik a hallgatóval az' alkotás nagy pillanatait, ha nem vonhatjuk ki magunkat a zene hatása alól. A tegnap esti koncert nem volt ilyen szerencsés találkozás. A neves fiatal karmester. Borbély Gyula mozdulataiban ezúttal több volt a rutin, mint az érzelmi feszültség, máskor jobban megtalálta a kontaktust a zenekarral. A Pastorale szimfónia legjobban sikerült része a „Falusiak vidám mulatsága" volt; itt szólt a zenekar a legmeggyőzőbben. A többi tételben éppen a szimfóniát olyannyira jellemző gondtalan, felhőtlen boldogságot hiányoltuk. A h-moll csellóverseny Dvorák egyik legnépszerűbb műve. Brahms jegyezte meg egy alkalommal: „Miért 'is nem tudtam, hogy így is lehet csellóversenyt írni.” Dvorák a koncertet. Amerikában írta a távoli hazára, ifjúságának kedves leányalakjára emlékezve. Perényi Miklós gordonka- művész őszintén, mély átéléssel, igen muzikálisan adta elő a Dvorák-művet. Hangszerével eggyéforrva csak a zenében él, s mi, a hallgatók vele együtt álmodozunk. Perényi produkcióját — elsősorban az előadó fiatal koránál fogva — nem lehet a legnagyobbakhoz-hasonlítani. de egyenletes művészi fejlődése szép reményekre jogosít. BARTA PÉTER Újságíróként kezdte Korda Sándor Korda Sándor neves filmrendező és producer 15 évvel ezelőtt halt meg Londonban. Újságíróként kezdte pályafutását, de már ekkor eljegyezte magát a filmszakmával. Nevéhez fűződik az első magyar filmkritika is. 1911—12-ben párizsi tudósító volt és közben alaposan tanulmányozta a francia filmgyártást. Alapítója és szerkesztője a „Pesti Mozi’’, a „Mozi” és a „Mozihét” című lapoknak. 1914-ben mint társrendező jelentkezett első filmjével, „A becsapott új- ságíró”-v al. Rendezői képessége teljes önállósággal Kolozsvárott Ja- novics .Tenő filmgyárában fejlődött ki. Itt készítette 1916-ban a „Nagymama” című fiimiét. amelyben Blaha Lujza egyetlen filmszerepét játszotta. 1917-ben a kolozsvári filmgyárat megvásárolta és Budapesten részvénytársasággal megalapította a Corvin Filmgyárat. Mint direktóriumi tag. Korda Sándor részt vett a Tanácsköztársaság filmszar- vező munkájában, s ezért 1919-ben letartóztatták. Szabadulása után Bécsbe, onnan Berlinbe, 1926-ban Hollywoodba szerződött, majd 1931-ben Londonba költözött. 1932-ben megalapította a London Filmvállalatot, s az angol filmipar legmarkánsabb alakja lett. 1933-ban forgatta Angliában a „VIII. Henrik magánélete” című filmjét, amely az angol film történetének egyik legkiemelkedőbb sikere volt és az első angol hangosfilm, amely betört az európai és amerikai piacra. A gazdag díszletek, a pazar kosztümök, valamint az elegáns fényképezés fokozta ugyan filmjeinek sikerét, de a tetemes gyártási költségek végül is felemésztették a Korda-produkciókon felgyülemlett pénzt, s amikor 1939- ben elhagyta Angliát, egy fillérrel sem volt több pénze, mint amikor odaérkezett. A második világháború alatt Hollywoodban dolgozott, majd 1945-ben visszatért Angliába, ahol ismét sikerrel tevékenykedett. Filmművészeti pályafutása alatt 141 filmet készített, ezek közül az első 25-öt Magyarországon. Várostörténeti miniatűrök Miskolci „táltosok” 1741-ben A miskolci levéltárban igen gazdag adatokat találunk a boszorkányokra, kenőasszonyokra, táltosokra, ak:ket a nép képzelete természetfeletti tulajdonságokkal ruházott föl. A régi Miskolc hiedelemvilágának értékes adatait tartalmazza Kőmíves Suska „táltos” pere, 1741-ből Ez év június 16-án a miskolci tanács Sóry Zsigmond és Egresy János bíróságában ül össze Szalóki, másképp Tapodi György 28 éves miskolci lakos. Ecsegi Szőcs Jánosnak az Újvárosban lakó Judit nevű lánya, valamint Kőmives Suska ügyének megtárgyalására. Ez ügyben 11 tanút, köztük a táltossággal vádolt Tapodi Györgyöt is kihallgatják. A terjedelmes tanúvallomásokból idézünk néhányat, melyek jól jellemzik városunk hiedelemvilágát. Az első tanú, Németh Erzsébet, Molnár Mihályné 17 éves vallja, hogy pünkösdi ünnepek után Ádám István feleségének szájából hallotta: „Hogy Ecsegi Szőcs János úr Judit nevű leánya az innep utolsó napján hajnalkor ki menvén az udvarra, egy tálat vett a kezébe, melybe belenézvén hallá változott és eltűnt, és harmad napig odajárt.” A nyolcadik tanú. Muszka János- né 40 éves azt vallja, hogy pünkösd előtt egy alkalommal Seregély István házában volt, ahol Kőmives Suska Tapodi Györggyel táncolt. Tapodi Györgytől hallotta, „hogy mind ő. mind pedig Kőmives Suska táltosok. De ő közöttük nincsen olly erős mint a Szőcs János leánya, hanem Susi volt. úgymint Kőmives Suska. De immár ő nem lészen olly erős. mivel egv gerendáról leesett, én pedig két gerendáról esterh el, majd a harmadikról is leesem, ha mégegyszer elmé- gyek. Ugyanekkor Tapodi György mondotta ezen szókat is. hogy ők ebben a vármegyében hétszázan vannak tátosok. Kőmives Suskának pedig ezt mondotta: Hogyha te akarod galamb leszel, ha te akarod hal leszel, ha te akarod róka leszel, melyekre Kőmives Suska azt felelte: Igaz. És azt is mondotta: Átkozott légyen az anya, aki minket szült, melyet Tápod: György is hasonlóképpen mondott.” A tanúk kihallgatása után csak 1742. május 29-én hozzák meg a következő ítéletet: Mivel Kőmives Suska magát nem átallotta táltosnak mondani és ezen szín alatt sokaktól gyógyításnak reménye alatt pénzt felszedni és így másokat megcsalni, ezért városunk piacán korbássccsal való huszonöt megcsapattatásra ítéltetett. Ezután pedig mind a táltosságot, mind pedis a becstelenkedést elhagyja, mert különben városunkból a hóhér által kicsapattatik. Szőcs Juditot 20 forint bírságra és a publikum előtt való kemény megcsapattatásokra ítélték. így végződött a miskolci táltosok pere 1741-ben. melynek adatai nemcsak érdekességek, hanem értékesek a népi hitvilás tanulmányozásához BODGÁL FERENC éjféltől reggelig aknAra FUTOTTAK Két Fülöp-szigeti halász halt meg amiatt, hogy csónakjuk a Subik-Bei, amerikai haditengerészeti támaszpont közelében aknára futott. Az amerikai parancsnokság azt közölte hogy „a kis tolvajok elriasztására” használja ezeket az aknákat. MEGBÉNULT A HAJÓFORGALOM Ezer nyugatnémet révkalauz sztrájkol' a rövidebb munkanapért, a magasabb bérért. Emiatt megbénult a hajóforgalom az Északi- és a Balti tenger NSZK-partjainál, valamint a Weser és az Elba torkolatában. SZABADON ENGEDTÉK Sértetlenül szabadon engedték azt az amerikai altisztet. akit tegnap hajnalban török fegyveresek raboltak el Ankara közelében egy amerikai támaszpontról. Kihallgatása azonnal megkezdődött. KIGYULLADT A LAKÁS A közép-franciaországi Vierzonban ismeretlen okok. ból kigyulladt egy lakás és a tűznek egy 13 hónapos csecsemő esett áldozatul. KÉMET LEPLEZTEK LE A kubai biztonsági szervek amerikai kémet lepleztek le. Az illető Raul Olive, a Kubai Tudományos Akadémia munkatársa. Letartóztatása után Olive a televízió nyilvánossága előtt tett vallomást. Elmondta, hogy a CIA szervezte be. RÉMÜLET Rémület fogta el a közös piaci országok földművelésügyi minisztereit, amikor Brüsszelben a tanácskozó teremben megjelent 50 tüntető parasztfiú és három tehén. A mezőgazdasági árrögzítés feloldását követelték. A rendőrök elvezették őket. A köztisztasági alkalmazottak pedig eltüntették a tehenek nyomait. SZÍVROHAM Két olasz labdarúgó szurkoló vesztette életét a mérkőzés közben szívroham miatt. Foggiában az 51 éves Mariano d’ Allesio, Genovában a 70 éves Domenico Bameris halt meg. A csapataik vesztésre álltak. LEESETT A LÉTRÁRÓL Budapesten a III. emeleten lakásának ablakát tisztította a függőfolyosón elhelyezett létráról Kovács Lenke 58 éves nyugdíjas. Egyensúlyát veszítve, a ház udvarára zuhant és a helyszínen meghalt. RÁZÁRTÁK AZ AJTÓT Kocsis Csaba, 24 éves büntetett előéletű állványozó Budapesten belopózott az egyik családi házba. A tulajdonos észrevette és rázárta az ajtót a tolvajra. Ezután rendőrt hú vott. A betörőt őrizetbe vették. MADÁRTÖMEGSÍR Egy brit egyiptológus szenzációs leletre bukkant a szak- karai lépcsős piramisok környékén. Egy 15 méter mélységű árokban madár-tömegsírt fedezett fel. amelyben egymillió mumifikáJt 'íbisz madár tetemét helyezték el az egyiptomiak, akik — mint ismeretes — szent madárként tisztelték őket.
