Déli Hírlap, 1971. február (3. évfolyam, 26-49. szám)

1971-02-11 / 35. szám

Ma temetik < Németh Imrét Sokan ismerték, tisztelték és szerették Imre bácsit, Né­meth Imrét, aki 71 éves ko­rában hosszas betegség után február 4-én Budapesten el- - hunyt. Életpályája a Dunán­túlról indult, s szúkebb ha­zája Borsod lett. Küzdelmes, tartalmas élete során mindig a közösség ér­dekeit szolgálta, még akkor is, amikor a megyei tanács végrehajtó bizottságának el­nökhelyetteseként nyugalom­ba vonult. Mint országgyű­lési képviselő, s a Hazafias Népfront Országos Tanácsá­nak tagja, valamint a nép­front megyei bizottságának al elnöke, szüntelenül a köz ügyéért fáradozott. Gyászolják a választóke­rületekben, s a megyében mindenütt, ahol megfordult, ahol ismerték. A szocializmus eszméihez hű, ezekért dol­gozó, küzdő embert veszítet­tünk el Imre bácsiban, aki mindannyiunké volt. Hozzátartozói és barátai, ismerősei és munkatársai ma délután 1 órakor vesznek búcsút tőle a Mindszenti te­metőben, ahol utolsó útjára kísérik. Ötvenhét pályázó Az LKM-ben február 19- én hozzák nyilvánosságra az elmúlt évi FMKT pályázatok eredményeit. Az ifjú mérnö­kök és technikusok szakdol­gozatainak elbírálását még csak üzemi szinten végezték el. Az 57 pályázó közül 44 nyerte el a kiváló ifjú mér­nök, technikus címet. Öt dolgozatot a megyei zsűri elé terjesztettek. Ezek közül ke­rülnek ki majd az országos versenyben résztvevők. Hu­szonnégy fiatalt a vállalat pénzjutalomban részesít és három kapja meg dolgozata és mindennapi munkája el­ismeréseként a kiváló dolgo­zó kitüntetést. Forgalom, ár, ellátás Tapasztalatcserék, közös árurendelés Vállalatok szövetsége a vevők érdekében (Folytatás az 1. oldalról) Az alapokmányt, amelyet a napokban írt alá Debrecen­ben a hét vállalat igazgatója, — valójában — az elmúlt három évben már kialakult gyakorlat szövegezte meg. Ebben olvasható az is, hogy minden évben legalább két­szer igazgató, valamint ha­vonta egyszer pedig főosz­tályvezetői szinten kicserélik tapasztalataikat, megbeszélik problémáikat. — Vásárlói szemmel nézve mi az előnye a társulásnak? — Egy konkrét példával magyaráznám meg. A mis­kolci vállalatnak telente mindössze egy vagon geszte­nyemasszára van szüksége. Egyetlen üzem sem vállalja kis mennyiségben a leszállí­tást Mi viszont a társulás révén mintegy tíz vagonnal rendelünk. Nem kell magya- ráagatmink, hogy így meny­nyivel gazdaságosabban ju­tunk hozzá. Gyakran előfor­dul, hogy egyes árucikkből a társulás valamelyik vállala­tánál nagyobb készlet hal- mazódik fel, míg a másik üzleteiből pedig hiányzik. Ilyenkor természetesen kise­gítjük egymást. Vállalatunk például tavaly a főzelékkon- zervet, néhány különböző italárut és a gombát így sze­rezte be. Mint ismeretes, a sör már télen is „kurrens cikk”. Je­lenleg és még egy jó ideig a söripar monopolhelyzetet él­vez a szállítás területén. Rö­videsen azonban a nagyke­reskedelmet sikerül rávenni­ük a Heteknek a sör intenzí- ‘ vebb importálására. Habár jól tudják, hogy a kőbányai kedveltebb bármelyik külföl­di sörnél. Elmondanánk még, hogy miután a Hetek az ára­kat nem emelik fel saját ma­guktól, komoly pozitív ársza­bályozó szerepük van az élelmiszer-kereskedelemben. — Hét különböző, földraj­zilag egymástól távol elhe­lyezkedő vállalat érdekeinek egyeztetéséről van szó. Akad­nak-e nézeteltérések? — Vállalataink közös érde­keinek megfelelő piacokat a budapesti — szintén 1968- ban alakult — kereskedelmi munka- és üzemszervezési intézet, közismertebb nevén a KERORG, kutatja fel. Ér­dekeink egyeztetése azonban nem könnyű feladat. Termé­szetesen akadnak vitás kér­dések: felvetődött például olyan javaslat, hogy a válla­lataink fejlesztési alapjait egyesítsük. A vállalatok ve­zetőinek többsége ezt ellenez­te, elvetettük. A Hetek társulásának ter­vében nemcsak kifejezetten kereskedelmi jellegű koope­rációk szerepelnek. A közel­jövőben az élelmiszeripari üzleti berendezések egysége­sítését is közösen oldják majd meg. A tatabányai vállalat kikí­sérletezte az új lakótelepeken gyorsan és könnyen felállít­ható, mintegy 100 négyzetmé­ter alapterületű ABC-áruhá- zak építését. Természetesen ennek a terveit a miskolci vállalat is hasznosíthatja. SZ. I. Új MÉK-üzIetek Miskolcon és a megyében A vállalat középtávú terve A középtávú tervezés szük­ségességét hangsúlyozó kor­mányhatározat hatására — a vállalat történetében első ízben — a Szövetkezetek Borsod megyei Értékesítési Központjánál (a MÉK-nél) is elkészült a vállalati negye­dik ötéves terv. Véglegesen a márciusi közgyűlés hagyja majd jóvá, amely döntést hoz a MÉK új szervezeti fel­építéséről is. 1,8 milliard forintos forgalom A mintegy ezer embert foglalkoztató vállalat a har­madik ötéves terv időszaká­ban 1 milliárd 261 millió forint ^értékű zöldséggel, gyü­mölccsel, burgonyával, egyéb mezőgazdasági termékkel és élelmiszerrel látta el Miskol­cot, Ózdot, Kazincbarcikát, Sátoraljaújhelyei, Mezőkö­vesdet, s néhány kisebb hely­séget. A középtávú terv sze­rint a forgalom értéke 1975­Búza téri idill. (Ágotha Tibor felvétele) Válaszolok, ahogy tudok.» Jó lesz a íogás Március 7-én tartja zár- , számadó közgyűlését a Hor- f gászegyesület. Ekkor számol- \ nak be a vezetők az elmúlt ! évi és az újabb év költség- vetéséről. A hetvenes év jó t gazdasági eredménnyel zárul. A jövendő évek bőséges fo­gásairól sem feledkeztek meg az egyesület vezetői. 1970- ben 21 000 kg pontyot telepí­tettek a különböző állóvizek­be, angolnát a nyéki tavakba és hatvanezer pisztrángot a Jósva patakba és a Tenger- | szem tóba. A horgászok igen jj reménykednek, hogy az el­következendő években a jó telepítést követően, jó lesz az « aratás is. Nem pályázom „Okos Kata” babérjaira. Egyrészt, mert nem Kata névre kereszteltek, más­részt. mert azt sem merem ál­lítani, hogy az alábbi pana­szokra adott válaszaim túlságo­san okosak lennének. Inkább csak együtt meditálok azokkal, akik tőlünk kérdeznek olyas­mit, aminek megválaszolására tulajdonképpen nem vagyunk il­letékesek. Muezális gerendák A Rákóczi utca 28. szám alatti ház már évek óta ge­rendákkal van megtámogatva — írja egyik olvasónk. Hoz­záfűzi észrevételéhez azt is, hogy e gerendázat maholnap régiségszámba megy, s mint ilyennek, a Herman Ottó Múzeumban lenne a helye. Szerintem célszerű a he­lyén tartani az állványza­tot, mert úgy tűnik, a ház falának nagyobb szüksége van rá, mint a Herman Ottó Múzeumnak, mely hasonló támasztékokból szép készlet­tel rendelkezik. E gerendákat egyébként — hogv jól láthassák az érdek­lődők — kívülről támasztot­ták a múzeum falához. Perzsavásár Szélesíteni kellene a jár­dát az Ady-hídtól a Búza térig terjedő szakaszon — a tér felé menet a jobb olda­lon —, mert itt a különböző bódéktól, a kapu alatti fal­védőt árusító stand vevőitől, a maikukaárusok kuncsaft­jaitól alig lehet közlekedni — javasolja más. Levelét ol­vasván, egy pillanatra eszembe vágódott, hogy jár­dabővítés helyett esetleg a perzsavásárt kellene meg­szüntetni. Csakhogy ez eset­ben kevesebb idegenforgalmi látványosság maradna Mis­kolcon. Köztudott, hogy az Európa-hírű Tapolca felé a Búza térről indulnak a bu­szok. A szóban forgó útsza­kaszon tehát igen sok hazai és külföldi vendég megfor­dul, gyönyörködve a szép falvédők, makukás kosarak, bizsuk, cukorkák színes ka- valkádjában. Maródiak és könyöklők A Csabai kapui kórházba és az SZTK-rendelőintézetbe sok beteg utazik nap mint nap az autóbuszokon. A kór­házi megállóban azonban kö­zelharcot kell vívniuk a jó erőben levő, makkegészséges utasokkal a leszálláskor csak­úgy, mint a felszálláskor. A könyöklésben általában a be­tegek maradnak alul — pa­naszolja a harmadik levél­író. Javaslata: indítsanak kü­lön buszokat a betegek szá­mára. Az ötlet első hallásra meg­valósíthatónak tűnik. Ha azonban alaposabban elgon­dolkozunk rajta ... Hogyan igazolná például beteg mi­voltát a kalauznál az utas? Ellenkező esetben ugyanis az egészséges emberek is fel­törtetnének a maródi-jára- 1okra. Nincs tehát megoldás? Van! Ne tapossunk, könyö­köljünk, boxoljunk agyon ser.k:t sem a kórház előtti; sem más megállókban. Ne feledjük: a jobbhorog árt az egészséges szervezetnek is. A róka meg a gólya Próbáljuk meg kikanalazni a joghurtot azokból a hosz- szú nyakú üvegekből, me­lyekbe korábban az iskolá­sok tejét töltötték. Miért nem a tág nyakú, öblös hasú üve­geket használja a tejipar ép­pen úgy, mint korábban? Eleget tettem a levélíró kérésének. Nekem sem sike­rült kikanalazni. Én is csak találgatni tudom az üveg­csere okát. A legvalószínűbb­nek még az látszik, hogy a tejipar illetékesei sok meset olvasnak, s ismerik például azt a történetkét, amikor a gólya vendégségbe hívja a rókát, és viszont. A ravaszdi lapos tányérban szolgálja tci a levest, és a gólya éhen marad. Ö viszont viszonzásul olyan szűk nyakú üvegben szervírozza a békapecsenyét, amibe nem fér be a vendég orra. Ugye, mulatságos? Csali azt nem tudom, mikor hív­tuk mi ilyen „kibabrálós” ía- latozásra a tejipar illetéke­seit? BÉKÉS DEZSŐ re 1,844 milliárdra nő. A kiskereskedelem 853, a nagy­kereskedelem 928, az ipar pe­dig 63 millió forint értékű árut kap a MÉK révén. A vállalat fő tevékenysége az új tervidőszakban tovább­ra is a zöldség, gyümölcs, burgonya forgalmazása lesz; a három termékből összesen 25 és félezer vagonnal juttat­nak el az említett városokba. A vegyes és egyéb mezőgaz­dasági cikkekből, valamint az élelmiszerekből mintegy félmilliárd értékűt forgal­maznak, csaknem háromszor annyit, mint a harmadik öt­éves terv időszakában. 1970-es áron A középtávú terv egyik lényeges, a lakosságot is érintő célkitűzése, hogy gyors ütemben valósuljon meg a MÉK által forgalmazott1 áruk minőségének javulása, s fo­kozódjon az ezt szorgalmazó ellenőrzés. Még ennél is fon­tosabbak azonban az árak alakulására vonatkozó vál­lalati elképzelések. Az állás­pont az, hogy az *értékesített termékek árszintje — a ható­sági előírásoktól függően — ne haladja meg az 1970. évi átlag-, illetve idényárak felső határát. Ezeken felüli árakat csak igen kivételes esetben kívánnak alkalmazni. A MÉK üzletpolitikai cél­kitűzéseihez tartozik az is, hogy — a rentábilis gazdál­kodás mellett — a vállalati nyereség érje el, de ne ha­ladja meg a 3 százalékos nö­vekedést. A nyereséget a költségek csökkentésével, a termelékenység növelésével kívánják biztosítani. n fejlesztés lehetőségei A mintegy félmilliárdos forgalomnövekedés az üz­lethálózat korszerűsítését igényli. Annál is inkább, mi­vel a következő években Miskolc belvárosában pél­dául több MÉK-üzletet is szanálnak. A fejlesztésre el­sősorban a városokban, min­denekelőtt Miskolcon, és az ipari településeken kerül sor. Városunkban egy-egy új zöldség-gyümölcsbolt épül a Győri kapuban, Hejőcsabán, az avasi lakótelepen, az új diósgyőri városközpontban, s kettő az avasi lakótelepet Miskolccal összekötő város­részben. Egy-egy zöldség- gyümölcs-élelmiszer bolt lé­tesül az Avason és Diósgyőr­ben, kettő pedig a belváros­ban. A Felszabadítók útjára pedig új ABC-áruház kerül. Pavilon jellegű zöldség-gyü- mölcs-élelmiszerboltból tízet leap a város a mostani öt­éves terv időszakában. Mind­emellett új zöldség-gyümölcs- boltot nyitnak Ózdon és Ka­zincbarcikán, s egyéb, a for­galmazást korszerűsítő léte­sítmények mellett bővítik a raktárhálózatot Miskolcon, Ózdon, Kazincbarcikán és Sárospatakon. Ny. I. Betelt a létszám Az Expressz Ifjúsági és Diák Utazási Iroda megyei kirendeltségén mind több dolguk akad az adminisztrá­toroknak. Még csak február közepén tartunk, ám máris mintegy 900 borsodi, miskolci fiatal jelentkezett külföldi utazásra. Már most sok olyan júliusi—augusztusi program van. ahol betelt a létszám. A tavaszi utak slágere két utazás, amelynek keretében a Lipcsei Tavaszi Vásárra juthatnak el viszonylag ol­csó áron a város és a megye fiataljai. Az egyik úthoz a létszám már teljes. A má­sikra azonban — amelyre március 15-től március 20-ig kerül sor —, még korlátozott számban elfogad jelentkezé­seket az Expressz megyei iro­dája. A mindössze 1250 fo­rintba kerülő utazás részi- vevői nemcsak a Lipcsei Tavaszi Vásárt és a város idegenforgalmi nevezetessé­geit tekintik meg, hanem visszafelé drezdai városnézé­sen is részt vesznek. SveriRekgendozási segély Mint ismeretes, három éve lépett életbe a gyermekgon­dozási segély törvénye. Vajon hányán éltek azóta a tör­vény adta lehetőséggel? Mi­lyen volt a keresetük? — mindezekre választ kapha­tunk a Központi Statisztikai ivatal Területi statisztika cí­mű folyóiratának ez évi első számából. A tájékoztató szerint me­gyénkben az 1969. decemberi adatok szerint közel 9 ezer fő, az aktív kereső nőknek mintegy 7 százaléka részesült gyermekgondozási segélyben. Az igénybevételi arány ala­csonyabb volt az országos­nál. A segélyt igénybe vevő nők négyötödének havi ke­resete nem érte el az 1500 forintot, a 2 ezer feletti fi­zetések aránya pedig csupán 1 százalék. 1 Az összehasonlító adatok szerint, általában az alacsony fizetésűek veszik igénybe a segélyt. A velük élő férj vagy élettárs fizetése is befolyá­soló tényező. Az 1967—68. években szült és a gyermek- gondozási segélyt igénybe •vevő nők 14 százaléka tért vissza idő előtt munkahelyé­re megyénkben. A felméré­sek szerint ez az arány ott a legmagasabb, ahol az igénybevétel a legalacso­nyabb volt. A gyermekgondozási se­gély csak részben váltotta be a hozzáfűzött reményeket. A születések számát például csak igen kis mértékben be­folyásolta. Választásra készülőben Ma 17 órai kezdettel a Hazafias Népfront II. kerü­leti elnöksége ülést tart a Gárdonyi Géza Művelődési Otthonban. Csutorás Tivadar adjunktus, a II. kerületi népfrontbizottság elnöke is­merteti az új választójogi törvényt, és a választások elő­készítésével kapcsolatos leg­fontosabb feladatokat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom