Déli Hírlap, 1971. február (3. évfolyam, 26-49. szám)
1971-02-27 / 49. szám
Péntek esti premier rikai tragédia Tegnap este mutatta be a Miskolci Nemzeti Színház Piscator—Dreiser: Amerikai tragédia című drámáját. Piscator már nem először kap színpadot Miskolcon. (Néhány évvel ezelőtt ugyancsak az ö átdolgozásában játszották itt Lev Tolsztoj Háború és békéjét.) Piscator teremti meg a színpadi játéknak azt a formáját, amit agitatív vagy érvelő színháznak nevezhetnénk, s amelyből a ma egyre népszerűbbé váló dokumentumdráma is kisarjadt. Most látott színpadi játékának alapanyagául — talán helyesebb, ha azt mondjuk: a színpadi forma tartalmául — Theodor Dreiser Amerikai tragédia című regényét választotta. Ez a regény, nagyon vulgarizálva, egy karrier története. Világirodalmi analógiája, sőt előképe Stendhal Vörös és fekete című műve. Lényegében a regény parabolájának tekinthető. Ám Dreiser alkotó zsenije abban is megnyilvánul, hogy nemcsak a cselekményt alkalmazta a húszas évek amerikai valóságához, hanem képes volt magának az alapproblémának a lényegét is a korabeli (egyszersmind a mai) amerikai társadalmi valósággal hitelesíteni. Az Amerikai tragédia egy karrier története, ám mindez mintegy bírósági tárgyalás keretébe ágyazva. Piscator színpadán ez valóban egy briliánsán levezetett logikai képlet formájában valósul rheg. S hadd tegyük hozzá: a rendező Orosz György színpadán is. Az okok, a drámai csomópontok racionális feltérképezésével, a választási lehetőségek felvillantásával bontakozik ki egy ember élete. Orosz György a piscatori színpad lényegének megértéséről ta- túskodik ezzel a rendezésével. A szerkezeti erővonalak pontos felépítésén túl a játék lendületével, ritmusával is fokozta a drámai feszültséget, amely a sorsszerűén bekövetkező véletlen balesetnél kulminál. Erről a sorsszerűségről csak annyit, hogy bár hajtásában elsősorban a klasszikus görög tragédiák egyik leglényegesebb elemével, „a fátummal” rokon, itt nem a kiszámíthatatlan végzetről, hanem szükségszerű véletlenről van szó. Mert a darab és az előadás során felvillanó választási lehetőségek is csak látszólagosak. A főhős feltartóztathatatlanul rohan sorsa beteljesülése felé, mert feloldhatatlan társadalmi ellentmondások mozgatják életét, befolyásolják akarati cselekvésében. Hogy ez a feltartóztathatatlan „rohanás” az előadásban valóban töretlen lendületű, abban a rendezőn kívül a díszlettervező Rajkay Györgynek is oroszlánrésze van. Színpadképének alapkoncepciójával maradéktalanul egyetértünk, csupán az egyes díszletelemek megmunkálásával akart, érzésünk szerint, egyszerre túl sok mindent elmondani. Nem szoktak (sokszor bizony nagy kár!) a művészi munka értékelésekor a műszakról megemlékezni. Ezúttal éppen a díszlet kapcsán hadd tegyünk kivételt. A színház műszaki dolgozóinak pontos, lelkiismeretes munkája is nagy részben hozzájárult'az előadás sikeréhez. És most következzenek azok a közreműködők, akik estéről estére a rivalda elé állnak, hogy fizikai jelenlétükkel, szellemi metamorfózisukkal élettel, művészi igazsággal töltsék ki az író, a rendező elképzeléseit. A rendező színészvezetését dicséri, hogy erre a metamorfózisra lehetőséget biztosított, ha nem is mindig munkálta ki egy-egy figura jellemének egészét. E lehetőséggel elsősorban Balogh Zsuzsa és Upor Péter élt Upor ügyvédje tipikusan piscatori narrátor-figura volt. A hideg tárgyilagosság helyett az írók lelkiismaretét, igazságérzetét is képviselte. A jogi igazság helyett a mélyebbre ásó társadalmi, művészi igazság nevében nyomoz, Clyde Griffiths életso- rában elsősorban az embert védve és nem a jogi alanyt mentegetve. Balogh Zsuzsa Robertája érett színészi alakítás volt. Az élet szépségeit szerelmi örömeiben ismerő lányt, csalódásoktól meggyötört és szenvedéseitől megtisztult asszonyt állított elénk, aki sorsát, egész életét benne hordozza egy-egy reagálásában, hanglejtésében. Markaly Gábornak talán a nagyobb rendezői segítség hiányzott, hogy maradéktalanul megoldja szerepét. így azonban csupán a részletekben éreztük, hogy képes szuggesztíven életre kelteni a XX. századi Julien Soréit, de a részletek egységes egésszé forrasztásával adósunk maradt. Antal Anet- ta Roberta, drámai ellenpontjaként szerepében nem tudott valóban elég kimunkált és jelentőségében egyenrangú pólusa lenni Balogh Miskolci könyvárusok Városunk fejlődése a XVIII. század vége felé nem csupán a lélekszám emelkedésében mérhető le. Meghonosodik több fényűzési iparág, de eljut ide a felvilágosodás szelleme is, megnő az igény a könyvek iránt. 1792-ben a Helytartótanács két könyvet betilt, s ezzel kapcsolatban bekéri a megyei és miskolci könyvárusoknál, könyvkötőknél levő könyvek jegyzékét. Miskolcon Molnár Sigmondnál 141 féle könyv. Fűzi Istvánnál 60 féle. Matollay Péternél 46 féle, Meszner Sámuelnél 52, özv. Szíjártó Tamásnál, Fűzi Zsuzsannánál 78, Miskolci Jánosnál 89, Meszner Mi- hálynál pedig 69 féle könyv van. Hogy egyféléből hány darab, azt nem közlik, de így is jelentős mennyiségre gondolhatunk. Pedig a városban még nincs könyvnyomda, csak 20 év múlva, 1812-ben kezdi meg Szigethy Mihályé a munkát. A tiltott könyveket nem tartják, de megtudjuk, hogy Molnár Stágel úr pesti könyvárustól szerzi be a könyveket, s ezeket a helyi, valamint a nagyobb, így a szikszói vásárokon értékesíti. Meszner Mihály megjegyzi: „Matériát pedig Pestiül, Kassárui, Debrecenből, Egerből amikor hozatok van, házamnál nem tartok.” A meglevő könyvek igen érdekesén mutatják a különféle rétegek érdeklődését. Az álmoskönyvek, a különféle szlovák, magyar és német nyelvű kalendáriumok, bibliák, ábécéskönyvek, csíziók a népi igényeket elégítik ki; gazdasági tanácsaik, verseik, történeteik a népköltészetbe is felszívódtak. Haller János népszerű Hármas Históriája, Losonczi István „Hármas kis tükör” címen 1171-ben és 1773-ban kiadott munkája a parasztok és kézművesek között is igen népszerű. Kedveltek voltak még: A bölcs Esophus fabulái, Balassi Bálint Istenes énekei, Decsi Sámuel Os- monográphiája, a Komáromi Mindenes Gyűjtemény, Dugonics Etelkája, Telemachos bújdosásának története a li- terátusok: papok, iskolamesterek, diákok között. Bodgál Ferenc Zsuzsának. Alakítása, ha sokszor csupán a külsőségekben is, így is pontos, megbízható volt. A mellékszereplők közül elsősorban Eüzessy Ottó, Hegedűs László, Kautzky Ervin és Vajda László játékát szeretnénk külön is megemlíteni. Ám a nagy létszámú előadásban feladatát mindenki olyan fokon látta el, hogy végül is mint egységes egész lett sikeres színházi esemény a tegnap esti bemutató. E sikerben joggal osztozik Hruby Mária is, akinek jelmezei a figurák karakterének lényegéhez igazodtak. RIDEG GÁBOR A filmfesztivál programjából A Magyar Film- és Tévéművészek Szövetsége a miskolci filmfesztivál igazgatóságával egyetértésben elkészítette a tizenkettedik fesztivál végleges programját. A műsorra kerülő mozi- és tévéfilmek alkotóinak névsorát áttekintve, megállapíthatjuk, hogy mindkét művészeti ág legjobbjai készülnek ezúttal is a miskolci fesztiválon való részvételre. Amennyire az előzetes információkból következtetni lehet, a tavalyihoz hasonlóan sok társadalmi, közéleti problémával foglalkozó alkotást láthat ezúttal is a közönség. A tizenkettedik A hatvan mozifilmből és tizenkilenc tv-filmből( a híradókat nem számítva, ennyi önálló alkotást láthatunk), most ízelítőül csak néhányat sorolunk fel. Bemutatásra kerül Vitéz Gábor Szabadság című alkoÖregasszony Barczi Pál rajza Pozsonyban szerepel a Miskolci Szimfonikus Zenekar Bővülnek a magyar — csehszlovák kulturális kapcsolatok A Művelődésügyi Minisztériumban tegnap ünnepélyes keretek között aláírták az 1971—72. évre szóló magyar —csehszlovák kulturális és tudományos együttműködési munkatervet. A megállapodás értelmében sor kerül szakemberek és alkotók kölcsönös tanulmányút] aira, tapasztalatcseréjére, látogatásaira, lehetőség nyílik több intézmény közvetlen együttműködésére is. * Az idén a Miskolci Szimfonikus Zenekar szerepel a pozsonyi zenei ünnepségeken, jövőre pedig a Magyar Állami Operaház együttese lép a közönség elé a Prágai Tavasz rendezvényein. Magyarországon üdvözölhetjük a Lucnica szlovák népi együttest, s a budapesti zenei hetek alkalmával a világhírű Cseh Filharmóniai Zenekar lép a hazai közönség elé. y Jelentős képzőművészeti kiállításokat is rendeznek: a budapesti közönség még az idén megtekintheti J. Kulich és D. Milly műveit és a cseh kubisták legkiválóbb alkotásait, jövőre pedig a szlovák képzőművészet mutatkozik be reprezentatív kiállítással Magyarországon. A magyar képzőművészetet Prágában és Pozsonyban Derkovits Gyula alkotásai, valamint Kokas Ignác, Kondor Béla és Pásztor Gábor művei képviselik majd, s jövőre Prágában és Kassán magyar kerámiai kiállítást rendeznek. Többszínházi és művészi együttes kölcsönös vendégszereplését is tervezik. tása. A film öt tételben, öt korabeli dalra, eredeti fotók felhasználásával állít emléket hazánk felszabadulásának. Kolinits Ilona filmje egy angyalföldi parasatcsalád életéről szól. és egyben áttekintést nyújt az elmúlt ötven év történelmi sorsfordulóiról. Címe: A történelem futószalagán. A nagy játékfilmekből ismert Sára—Csőri kettős ezúttal Pro patria címen készített kisfilmet, amely a háború ellen szól. Az 1970-es tiszavölgyi árvíz tragikus eseményét három film is feleleveníti. Róna Péter Harcban az árral, Kígyós Sándor Huszonnégy óra és Zolnay Pál Komlód- tótfalu című alkotása a dokumentumok hitelességével vall az árvízről, következményeiről, s a katasztrófa teremtette új helyzetről, az emberek helytállásáról, külső és belső konfliktusaikról. A tavalyi fesztiválon is sikert aratott ifj. Schiffer Pál az 1971-es szemlére a Fekete vonat című filmjével nevezett be. A film a szabolcsi munkásvonatok utasairól, életükről, családjukról szól. Két film mind földrajzi, mind érzelmi közelségénél fogva, különösen felkeltheti a borsodiak, illetve a miskolciak érdeklődését. Kelem,en Ferenc Orbis Pictus című filmje Ámos János halálának 300. évfordulójára készült. A sárospataki múzeumban fellelhető szemléltetőeszközökön túl — mintegy azok alapján — bemutatja a ma használatos legkorszérűbb iskolai szemléltetőeszközöket. György István Miskolcon forgatott filmje (Egy darab élet) a munkásosztály helyzetét teszi vizsgálat tárgyává. A filmben különböző társadalmi funkciókban tevékenykedő munkások vallanak a mindennapi élet gondjairól. Az említett, alkotásokon kívül, természetesen találkozunk még a fesztiválon az elmúlt év olyan sikeres filmjeivel, mint a Vérségi krónikásasszony, vagy A Kántor család, nem hiányoznak a néprajzi, művészéttörténeti tárgyú alkotások, sőt az animációs és a rajzfilmek sem, de a sportkedvelők is találnak a programban olyan — érdeklődési körüknek megfelelő — filmeket, mint Jeli Ferenc Kozma Istvánról készült filmje, Fehéri Tamás Andrea című alkotása, vagy Csőké József Az utolsó 48 óra című filmje. GYARMATI BÉLA éjféltől reggelig NŐI NADRÁGOKAT VÁSÁROLT Benjamin Mendoza bolíviai festő, aki a manilai repülőtéren tavaly merényletkísérletet hajtott végre Ví. Pál pápa ellen, egy helyi képtárban rendezett kiállításáért két és fél ezer dollárt kapott. A kapott pénzt női nadrágok vásárlására fordítja, s szétosztogatja a járókelő hölgyek között. HADJÁRAT AZ ERKÖLCSTELENSÉG ELLEN Brazzaville városi tanácsa valóságos hadjáratot indított a lakosság erkölcsi színvonalának emeléséért. Többek között meghirdette a nemi betegségek elleni hadjáratot, bezárják a rossz hírű bárokat, s a „szórakoztató” klubokat. ERŐSZAKOSKODOTT Koncert a Bartók‘teremben A Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola miskolci tagozatának Reményi Ede Jeu- nesses csoportja holnap, vasárnap délelőtt i 1 órakor hangversenyt rendez a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola Bartók-ter- mében. Műsoron: Sári József Contemplazione, Wala- cinszky Dichromia, Fukushi- ma Kadha karú na, Boulez Szonatina, Bach é-moll szonáta, Prokofjev D-dúr szonáta. Közreműködik Mátuz István (fuvola) és Bénicö Zoltán (zongora). Hétfő esti hangverseny A Miskolci Szimfonikus Zenekar hangversenye hétfőn, március 1-én este fél 8 órakor kezdődik a Miskolci Nemzeti Színházban. Műsoron: Hidas Frigyes Concertino, Chopin F-moll zongora- verseny és Dvorzsák VIII., g-dur szimfónia. Zongorán közreműködik Tusa Erzsébet, a zenekart Lehel György dirigálja. Erőszakos nemi közösülés kísérlete miatt vonta felelősségre a nyíregyházi megyei bíróság Káté János 26 éves, foglalkozás nélküli, ombolyí lakost. Az országúton erőszakoskodott egy asszonnyal, akit egy arra haladó gépkocsinak sikerült elmenekítenie. Káté három és fél évet kapott. ELKÁBITOTTAK Szűk hálófülkében tartották Gomidét, a montevideói brazil konzult a Tupamaros gerillák, és egy feketecsuklyás ember állandóan őrizte. Amikor tavaly elrabolták, előbb elkábították. HALÁLOS KIMENETELŰ LÖVÖLDÖZÉS Halálos kimenetelű lövöldözéssel végződött egy brüsz- szeli szerelmespár veszekedése. A férfi rálőtt két rendőrre, akik közbe akartak avatkozni. Az egyikük meghalt. A lövöldöző egy lakásba menekült és megsebesített még két másik rendőrt. A tűzharcban ő is életét vesztette. Barátnőjének sikerült egérutat nyernie. HAT HÓNAP FELMONDÁS A svéd parlament elé terjesztett új törvényjavaslat szerint, a 45 évnél idősebb dolgozók elbocsátásukkor az eddigi 14 nap helyett, 6 hónapig terjedő felmondásban részesülnek. KOCSMAI SZÓVÁLTÁS A Fülöp-szigeti Lipa városkában, Manilától délre, egy kocsmai szóváltást követően, háromórás tűzharcot vívtak egymással a központi, illetve a helyi rendőrség egységei. öt rendőr életét vesztette, köztük a rendőrfőnök is, öten megsebesültek. A kormány vizsgálatot rendelt el. FÖLDRENGÉS Nagy erejű földrengés razta meg Tokió és Yokahama közé eső területet. Az áramszolgáltatás egy időre megszakadt. A vonatokat leállították. Károkról nem érkezett jelentés.
