Déli Hírlap, 1971. február (3. évfolyam, 26-49. szám)
1971-02-24 / 46. szám
Segítsen nekem, én is segítek •• f iT#' f • ff V ^ • Szülök iskolája Utazom az autóbuszon, szülők beszélgetnek. Elégedetlenek. Tanult az én gyerekem, mégse felelt jól — mondják.'Vagy: Már megint mit találtak ki?! Nem ér az az egész semmit! A két mama haragosan néz. Nemcsak az utazási alkalmatosságon, hanem általában. Azt már ritkábban érem meg, hogy mosolyogjanak rám és azt mondják: köszönöm, jól vagyunk. Segítsen nekem, én is segítek. A gyereknek, a gyerekért, együtt. Oktatási intézményenként más és más a kép a szülők és az iskolák, óvodák, kollégiumok kapcsolatáról, együttdolgozásáról. Mégis levonhatunk azonos következtetéseket. Mindenekelőtt azt, hogy a lehető legminimálisabbra kell csökkenteni az olyan „esetek” számát, amikor mást mond a gyereknek a tanár és mást hall otthon. Azon igyekszik a pedagógus, hogy minden szülő úgy lássa: a gyereke javát akarja az iskola. Szép szavak, — mondhatja bárki, és igaza van. Akik a gyakorlatban csinálják azt, amit úgy hívnak, hogy oktató-nevelő munka, azok azt is tudják, hogy nemcsak iskolánként, családonként is mennyire változó a kép, hányfajta variációból áll össze az a néhány kategória, amelybe (munkája érdekében) besorolni igyekszik a pedagógus a szülőket. Aktív, jóindulatú, passzív, ellenszegülő. Szó sincs pszichológiai felmérésről, csak fogódzóról, amely ad egy alapállást a tanárnak, amikor igyekszik megközelíteni neveltje családját. Azit a családot, amely meghatározza a gyereket, de amelynek milyenségét megint számtalan tényező határozza meg. Több nemzedék együttélésének eredményeként az elmúlt évtizedek ideológiai, társadalmi, erkölcsi felfogása. Pillanatnyi anyagi helyzete, életformája. kulturáltsága. (Nem ott a legjobban nevelt és „indított” a gyerek. , ahol a legkultúráltabbak a szülők.) A kettős nevelésnek a gyerek látja kárát Erről szólnak a szülői értekezleteken, ezt igyekeznek „kivédeni” családlátogatásokon, fogadóórák alkalmával és minden lehető eszközzel a tanárok. Ezért ülnek le a fehér asztal mellé a szülő és tanár fogalom alatt rejtőző emberek, ezért nyílnak ki a felnőttek előtt az úgynevezett nyílt tanítási napokon az iskolakapuk. (Hogy ismerje a szülő a tanár munkáját és legalább ennyire a gyerekéét is!) Ezért folyamodik olyan „cselhez” az osztályfőnök vagy az iskolai ünnepségeket rendező tanár, hogy az a gyerek szerepel akinek szülei elkerülik az iskolát. Mert ugye, a gyermek produkcióját azért csak meg kell nézni. A pedagógus tudja: ilyenkor lehet beszélgetni. A gyerek fejlődésének egyes periódusaiban más és más iskolatípusra, főként más-más emberekre kell átállni a szülőknek is. Nem könnyű ez, dehogyis! Viszont minden esetben az kellene, hogy legyen a minimum, hogy a gyermekükért aggódok feltétlenül tiszteljék; az oktató és nevelő munkát és főként segítsenek. — Ági néni, kérem, tessék jönni azonnal! Magdi ananászt vett és nem tudja megenni. Hogy bontsuk meg? — Tessék segíteni! Elmehetek így színházba, vagy ez a nyaklánc nem illik a ruhámhoz? — Mennyiben volt forradalmi Petőfi és mennyiben József Attila? — Mit jelent az, hogy alea iaota est? És a status quo? — Kistestvérem lesz, meg Mozimérleg A közönség érdeklődése változatlan Tegnap délután Szebeni Győző, a Borsod megyei Moziüzemi Vállalat igazgatója tájékoztatta a sajtó képviselőit a vállalat filmforgalmazásának munkájáról, műsor- politikai törekvéseiről, s az elmúlt esztendő eredményeiről. 1970-ben 4 millió 300 ezren váltottak jegyet Borsod megye filmszínházaiba. A közönség érdeklődése — mint ezt a statisztikai adatok bizonyítják — alig csappant az elmúlt esztendőhöz viszonyítva. A visszaesés mindössze 0,1 százalékos. A vállalat eredményeinek elérésében jelentős szerep jut a kisebb településeknek is. Emellett azonban figyelemre méltó, hogy Miskolc 19 mozijában a 9221 előadást 1 millió 600 ezer néző tekintette meg 1970- ben. A műsorra kerülő filmeknek több mint fele magyar, illetve népi demokratikus alkotás. Sajnos, igen kevés az igazán jó vígjáték, szatíra, sokkal több ifjúsági film kellene, és szinte teljesen hiányoznak a gyermekfilmek. A filmforgalmazás — hangsúlyozta a vállalat igazgatója — egyre inkább társadalmi üggyé válik. Az ipari és mezőgazdasági üzemek, valamint az iskolák érdeklődését okvetlenül fokozni kell. A termelőszövetkezeti dolgozók például igen kevés szervezett előadást látogatnak. Ennek is köszönhető, hogy a megyében egy lakosra csupán 4,6 filmelőadás jutott az elmúlt esztendőben. A moziüzemi vállalat lehetőségeihez képest, mindent megtesz, hogy megfelelő műszaki körülmények között vetítse a filmeket; a közelmúltban nyolcvan keskeny- filmes mozi tért át a szélesvásznú vetítésre, és a negyedik ötéves terv ismét nagyarányú műszaki fejlesztéssel kecsegtet. Gy— kellett valakinek mondanom, de ne tessék már elárulni! Kedves Szülők! — kezdődik és folytatódik az értekezlet. De mindezt (és a többit!) kinek van ideje elmondani? (makai) Beethoven zongoraszonátái Hangversenysorozat keretében ismert előadóművészek szólaltatják meg a közeljövőben Beethoven összes zongoraszonátáit. Az első koncert február 26-án, pénteken este 6 órakor lesz a Rónai Sándor Megyei Művelődési Központban. Közreműködik: Gerő Pál, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola pécsi tagozatának művésztanáraVidám Vidám versek estje címmel ma este 6 órakor irodalmi est lesz a megyei könyvtárban. A Fiatalok Klubjának rendezésében Sellei Zoltán előadóművész mondja el a verseket. Közreműködik Rőczei Ferencné, a Bartók Béla Zeneművészei Szakközépiskola tanára. „A film több, mint egyszerűen szórakoztató: nagyon kellemes” — írja a Morning Star kritikusa a Jó estét, Mrs. Campbell című színes, szinkronizált amerikai filmvígjátékról. Gyors pergésű, enyhén szatirikus, szellemes, szórakoztató filmnek ígérkezik valóban a temperamentumos, ravasz olasz szépasszony története. Carla Campbell előbb kétségbeesve, majd annál nagyobb ügyességgel bizonyítja be tudniillik a történés során, hogy nincs az a kínos, lehetetlen helyzet, amelyből megfelelő ügyességgel ki ne lehetne mászni. A filmet — melyet holnaptól vetít a Kossuth mozi — a Kopogd le a fán című filmjével nagy sikert aratott — Melvin Frank rendezte. ÍJjabb alkotásának sikerét világhírű filmsztárok szerepeltetésével biztosították. Gina Lollobrigidát, Philippe Leroy-t, Telly Savalast és Shelly Winterst bármikor szívesen megnézzük. Harsányi Sarolta zongoraestje Hétfőn este került sor a Zeneművészeti Szakközépiskola fiatal zongoraművésztanárának miskolci bemutatkozó hangversenyére a Bar- tók-teremben. Már maga a műsor figyelemfelkeltő volt: ritkán hallható romantikus művek, Brahms, Schubert, Schumann alkotásai jelezték az igényes felkészültségű előadót. Brahms Op. 39. számú sorozata tizenhat keringőbői áll, szerzője eredetileg négy kézre komponálta. A lírai hangvételű zongorakeringőket Harsányi Sarolta gondolat- gazdagon, nemes egyszerűséggel, szépen formálta. Már ennél a műnél megbizonyosodhattunk az előadó kitűnő szakmai felkészültségéről, biztos, stílusos játékáról. Schubert utolsó zongora- szonátája szinte folytatása Beethoven művészetének. Álomvilág, melyben az I. és II. tételben szenvedélyes hangvétel idézi a Pathetique szonátát, majd melankolikus Menüett és sziporkázó rondo avatja romantikus kaval- káddá a zeneszerző csapongó fantáziáját. De Schumann 1836-ban keletkezett Op. 17. számú C-dúr Fantáziája is ehhhez a romantikus világhoz tartozik. Költői program utal Beethoven egyik dalára, végső kicsengésében pedig külsőségtől mentesen leszűrt, emberi. Harsányi Sarolta mindkét műben bizonyította: kitűnő ismerője, avatott tolmácsoló- ja a schuberti—schumanni képzeletvilágnak. Játéka tartózkodott mindenfajta túlzástól, öncélú virtuózkodástól — lényegre törően, a zenei gondolatsorok teljes és hűséges kibontására törekedett. A kis létszámú, de lelkes hallgatóság ünneplése után néhány kérdésre kértünk választ az előadóművésznőtől. — Hogyan indult zenei pályája? — Nyolcéves koromban kezdtem el zongorázni tanulni, s egy évvel később már zeneiskolás szinten Bartók- versenyt nyertem. Később sem lettem hűtlen a sikert jelentő hangszerhez, s 1970- ben megszereztem a diplomámat. — Ki a zongoraművészideálja? — Tulajdonképpen minden igazán- nagy művész az, de különösen nagyra értékelem Rubinstein játékát. Az impresszionista szerzők műveinél volt főiskolai tanárom, Sólymos Péter a példaképem. — Tervei? — Tavaly lemezfelvételem volt Bécsben; modern osztrák szerzők műveit játszottam, idén Bach-versenyre készülök. BARTA PÉTER Askenazy Ötven évvel ezelőtt, 1921. február 24-én született Lud- vik Askenazy, cseh író, publicista. Egyetemi tanulmányait a Szovjetunióban végezte, ahol történelmet és szláv filológiát tanult. 1942-től a Szovjetunióban alakult csehszlovák hadsereg kötelékében harcolt; a háború után a Csehszlovák Rádió külpolitikai munkatársaként beutazta az Egyesült Államokat, Indiát. Japánt is. 1953 óta csupán írói tevékenységet folytat. Askenazy a második világháború utáni cseh próza népszerű képviselője. Egyik kritikusa szerint, hőseit, figuráit a fejük tetejére állítja, hogy aztán megkérdezze tőlük: nem éppen a fejükön állva — állnak-e a lábukon? Gyakran használt módszere a szembesítés. Az ember és a háború, az ember és a fasizmus, az ember és a halál — ezek fő témái. Pillanat- felvételeket készít, figyelmét egy pontra koncentrálja, a részleteket elnagyolja, hogy mondanivalójának lényege annál éleseben lépjen előtérbe. Askenazy sikeresen írt drámákat, hangjátékokat, filmeket is; műveiből eddig négyet vittek filmre. Az emberről való gondoskodás múzeuma Három érdekes újabb múzeum működik évek óta Csehszlovákiában: az egészségügyi, az orvostudományi és a társadalombiztosítási múzeum. Eddig azonban csak egy-egy alkalmi kiállításon mutathatták be értékes gyűjteményeiket, mert nem rendelkeztek megfelelő kiállítótermekkel. A nagyközönség számára többnyire hozzáférhetetlen volt a gyűjteményekhez tartozó 13 000 régi orvosi könyv, az orvosok életrajzi adatait tartalmazó archívum, valamint az elmúlt idők orvostudományáról tanúskodó számos, értékes emléktárgy, továbbá a társadalomról való gondoskodás sok régebbi és újabb keletű dokumentuma. Most a múzeumok előszedik értékes gyűjteményeiket a pincékből és raktárakból, hogy azokat megfelelő környezetbe helyezzék. Erre a célra az észak-csehországi Budyne nad Ohri-i kastély termeit bocsátották rendelkezésükre. A három múzeum egyesül és „Az emberről való gondoskodás múzeuma” néven szerepel a jövőben. Prolongálva éjféltől reggelig Kiss Attila festőművész kiállítását a közelmúltban nyitották meg Kazincbarcikán, amely azóta a vártnál több érdeklődőt vonzott. Ezért a tárlat nyitva tartási idejét február 28-ig meghosszabbították. ERDŐTŰZ Erdőtűz pusztít Etiópia keleti körzeteiben. A tűzvész következtében eddig több száz négyzetkilométernyi erdő égett le. A tűz tovaterjedését elősegíti a súlyos aszály. MEGTALÁLTÁK Hosszabb ideje eltűnt Ba- gyura Gábor 17 éves ipari tanuló, zuglói lakos. Holttestét kifogták a Dunából. A vizsgálat folyamatban van. HAMIS BANKJEGYEK A nyugatnémet hatóságok az elmúlt évben több mint 6000 hamis bankjegyet foglaltak le. A központi bank által közzétett adatok szerint, 1970-ben az előző évhez képest, megduplázódott a forgalomban levő hamispénzek száma. ELTORLASZOLTAK a vasúti pályát Négyszáz francia burgonyatermelő eltorlaszolta a vasúti pályát Lille és az Északi-tenger között, tiltakozásul a kormány felvásárlási árpolitikája ellen. HALÁLRA GÁZOLTA Budapest X. kerületében, a Soroksári úton, egy kereszteződésnél figyelmetlenül ment át az úttesten Sáfár György, 48 éves fémcsiszoló, és egy személygépkocsi halálra gázolta. ' NEM OKOZOTT SÉRÜLÉST A kardoskút—pusztai öldvá- ri gázlelőhelyen, Pusztaföldvár közelében egy termelő gázkútnál kisebb műszaki hiba miatt gázkitörés történt. A gáz nem lobbant lángra, személyi sérülés nem történt. Az országos gázellátásban sem jelent fennakadást. A kitörés elfojtását megkezdték. MEGTÁMADTÁK Ismeretlen tettesek megtámadták az Olasz Kommunista Párt egyik milánói párthelyiségét. Az iroda ajtaját benzinnel leöntötték, majd meggyújtották. Benzinespalackot dobtak a kommunista párt nápolyi szervezetének irodájába is. GYÉMÁNTLAKODALOM Péterhidi József 82 éves gyémántdiplomás budapesti pedagógus gyémántlakodalmát ünnepelte feleségével, Csizmadia Ilonával, gyermekei, unokái és dédunokái körében. SIKKASZTOTT 1961-től a múlt évig bezárólag összesen 636 000 forintot sikkasztott Kutasi Albert 45 éves, volt zsurki postavezető. A rábízott takarék- betétek egy részét megtartotta és elitta. Nyolc évet kapott. JELMONDAT A vadászati világkiállítás jelmondat-pályázatán két második, három harmadik és három különdíjat adtak ki. A két második díjas jelmondat így hangzik: „A természet védelme: önmagunk védelme”, illetve „A természet szeretete világnyelv”.
