Déli Hírlap, 1971. január (3. évfolyam, 1-25. szám)

1971-01-11 / 8. szám

ui V Cilim mu idiliyaku a liiuicibuci*< iiaidnUdii Mento­statisztika Az elmúlt évben 12 ezer gyors beavatkozást kívánó esethez szálltak ki a miskol­ci mentők. További 28 ezer kiszállást a fekvőbeteg-szál­lítások jelentették az ottho­nokból a kórházakba, rende­lőkbe és viszont. Az évről évre növekvő for­galom napi — szomorú — csúcsát mégsem a hetvenes, hanem a hatvankilences év hozta. Annak az esztendőnek december 23-án 214 esetben vették igénybe a mentőket a miskolciak. Szükség van a korróziós szakgárdára Kibővített oktatás vagy szakmérnökképzés? A Magyar Kémikusok Egyesülete Borsod megyei Szervezete nem egy esetben bizonyította már: képes be­tölteni azt a fontos társadal­mi szerepkört, amely nem egyszer országos kezdeménye­zéseket kíván. Elég, ha csak egy példára hivatkozunk: az állami tervben nem szerepelt a miskolci Nehézipari Műsza­ki Egyetemen a vegyipa­ri gépészmérnök-képzés. Az MKE megyei szervezetének A Népművelési Intézet számvetése aj: Az egyik járműnek könnyebb, a másiknak nehezebb., (Ágotha Tibor felvétele) Gyorsabban forog a villanyóra No az áramfogyasztás a háztartásokban Arz nem utóbbi 5 évben csak­megkétszereződött a háztartások villamosenergia­fogyasztása. Ehhez természe­tesen hozzájárult, hogy 2,5 millióról, 2,8 millióra nőtt a háztartások száma, de az áramfogyasztást elsősorban a háztartási gépek széles körű elterjedése növelte. Az áramfogyasztás a ház­tartási gépek terjedésénél is gyorsabb ütemben nőve Írszik, hiszen a legmodernebb ké­szülékek többet fogyasztanak elődeiknél. A régebbi típu­sú mosógépek használatakor például ötször—hatszor las­sabban forog a villanyóra, mint a vízmelegítös automa­ta mosógépeknél. Hasonló a helyzet a televíziónál is, ahol a nagyobb képernyős több energiát fogyaszt, mint a ki­sebb. Igaz, hogy ellenkező tendencia is tapasztalható: az utóbbi években elterjedtek az elemmel működő táska­és zsebrádiók, sőt magneto­fonok is, a villanyvasalók újabb típusai pedig — an­nak ellenére, hogy általában 500 helyett 1000 wattosak — kevesebbet fogyasztanak, mi­vel hőszabályzóval vannak ellátva. (A vasalók áramfo­gyasztásának csökkenéséhez hozzájárul, a vasalást nem igénylő műszál-alapanyagú textiliák elterjedése is.) A következő években to­vább nő a háztartások eneri giafogyasztása, mivel a ház­tartási gépek újabb milliói kerülnek forgalomba. A Bel­kereskedelmi Minisztérium előzetes számításai szerint 1971 és 1975 között körülbe­lül másfél millió hűtőgépet, 1 millió porszívót, 1,4 millió televíziót és 900 ezer mosó­gépet vásárol a lakosság. Ez­zel egyidőben természetesen a meglevő gépelt egy részét kiselejtezik, ezért nem egé­szen ekkora lesz a növeke­dés. Mindenesetre tovább fo­kozódik a háztartások ener­giafogyasztása; az 1970. évi 1,8 milliárdról, 1975-ben majdnem 3,3 milliárd kilo­wattra. társadalmi aktívái egy fel­mérés nyomán javasolták a kormányzatnak a szerintük Borsodban létjogosult és szükséges képzés megszerve­zését. Azóta már nemcsak Miskolcon, hanem — ugyan­csak az ő javaslatuk alapján — Kazincbarcikán is képez­nek vegyipari gépész szak­embereket. Most hasonló probléma megoldásán fáradoznak a MKE megyei szervezetének szakemberei. Ismeretes, hogy a korrózió az egész világon óriási ká­rokat okoz az iparnak. Az ellene való eredményes vé­dekezés ma már nagy tudo­mányos felkészültséget igé­nyel. Az NME tematikájában szerepel ugyan ilyen jellegű képzés, ám csak olvan for­mában. hogy a végzett ve­gyészmérnökök újabb két évig tartó tanulmányok után f szakmérnöki diplomát sze­rezhetnek. Az MKE Borsod megyei szervezete ezért most mun­kabizottságot alakított, amelv felméri: az NME-en végzet* s a megyében tevékenykedő génész-, kohó- és bányamér­nökök milyen korróziós is­meretekkel rendelkeznek. A tapasztalat ugyanis az, hogy a munkaterületeken sokai ta na^vobb követelményekkel találják magukat szemben, mint amilyenre jelenleg fel tudják őket készíteni. A fel­mérés eredményétől függően a munkabizottság javaslatot tesz vagy a kibővített, a kor követelményeinek megfelelő, legújabb ismereteket adó korróziós oktatás megvalósí­tására, vagy, ha ez szüksé­gesnek látszik, a korróziós szakmérnökképzés bevezeté­sére. NY. I. Húsz évvel ezelőtt, 1951 ja­nuárjában alakult meg a Népművészeti Intézet, a mai Népművelési Intézet elődje. Az intézmény kezdettől fogva az országosan kibontakozott amatőr-művészeti mozgalom szakmai, módszertani segíté­sét tekintette fő feladatának. Az intézetnek is része van abban, hogy ma már mint­egy negyedmilliónyi felnőtt és ugyanennyi gyermek rész­vevőt számlál az amatőr-mű­vészeti mozgalom. Az ország­ban 800 felnőtt. 1200 iskolai énekkar. 2000 színjátszó együttes, ugyanennyi tánc­csoport, több mint félszáz bábegyüttes működik. A mű­velődési intézményekben ott­honra talált képzőművész kö­rök száma 700-ra nőtt. s ugyanitt 2500 fotó- és mint­egy 300 amatőrfilm-csoport tevékenykedik. A közműve­lődés helyi bázisai, a műve­lődési házak évente 50 millió látogatót fogadnak. A jövőben bővítik a kü­lönböző műfajok amatőr-rep­rezentánsainak országos ta­lálkozóit. Az idén például több mint félszáz fesztiválon, nemzetközi seregszemlén ad­nak tanúságot szakmai fel­készültségükről. művészi fej­lődésükről a műkedvelő cso­portok. Szálloda a Nagykörúton A Royal Budapest egyik legrégibb szállodája. 1896 máju­sában, alighogy megnyitották, világszenzációnak tárta ki ka­puit — itt mutattak be először mozgófilmet Magyarországon a Lumiére-fivérek. A jó forgalmú szálloda a művészvilág és az üzletemberek kedvelt találkozóhelye lett. Lakott itt Bró- dy Sándor és Krúdy Gyula. Nagy Lajos és Harmath Imre, Szőke Szakáll és Joe Pasternak filmproducer, Saljapin és Reinhardt, Keleti Artur és Hunyady Sándor. Fa^yszabadságon A Miskolci Közúti Építő Vállalat dolgozóinak több mint fele fagyszabadságon van. A dolgozók kisebb há­nyadát a tavasszal kezdődő építkezések előkészítésénél foglalkoztatják. Legelső je­lentős munkájuk a Mezőkö­vesden áthaladó 3-as út ja­nuár második felében kezdő­dő rekonstrukciója lesz. Pedig a Royal építését nem kis ellenállás, vita előzte meg. Tábori Kornél hírlapíró ha­gyatékából most előkerült feljegyzés érdekes adatokat őrzött meg: „A Nagykörút, amelynek eleinte külső kör­út volt a neve, — még az 1890-es évek elején is rop­pant foghíjas volt. Amikor a nagykörúti adómentességgel kapcsolatos törvényjavaslatot tárgyalták, az egyik képvise­lő kijelentette, a Körút nem országos érdekű ... Szánal­mas képet nyújtott még ,a Nagykörút dereka, piszkos palánkok takarták el a hepe­hupás mély szemetestelke­ket, amikor a Royal ‘ Szálló épülni kezdett.” Amikor elkészült, csodájá­ra jártak a szakemberek, a világ minden tájáról. „A szálló a világ legújabb talál­mányainak berendező mes­terségének és művészetének bőkezű alkalmazását tárta a vendégek elé. Márk Lajos modern falfestmények, tágas éttermek, és kávéház mellett a meglepetés erejével hatott a remek-díszű emeleti hang­verseny- és bálterem” — ír­ták a hotelről. Nincs elhelyezkedési aond \agy a munkaerőkereslet Az idén mintegy 71 000-en fejezik be tanulmányaikat a szakmunkásképző iskolák­ban. Ezek a harmadéves ta­nulók május végén, június elején osztályvizsgákon vesz­nek részt, majd ezt követő­en kerül sor a szakmunkás vizsgákra. Az utánpótlásból többek között 5000 forgácso­lót, 12 000 gépszerelőt, 4000 villanyszerelőt, 3500 autó­szerelőt, 8600 kőművest kap az ioar, míg a mezőgazda­ság 3500, a kereskedelem és a vendéglátóipar pedig együttesen körülbelül 6400 ifjú szakmunkás munkába állására számíthat az idén. Amint a Munkaügyi Mi­nisztériumban elmondottál'. a végzősöknek nem lesz el­helyezkedési problémájuk, hiszen változatlanul nagy a munkaerőkereslet, a népgaz­daság nagy számban igényli a jól képzett fiatal szak­munkásokat. De ellentétben az igények növekedésével — mivel a demográfiai hullám ezeknél a korosztályoknál már túljutott tetőpontján — a következő években csök­ken az utánpótlás. Nem le­hetett ezt figyelmen kívül hagyni az új felvételi tervek kialakításánál sem. Ennek megfelelően az 1971—72-es tanévre — az idei 82 000-rel szemben — már csak 75 000 elsőévessel számolhatnak, holott vannak olyan megyék, ahol kétszerannyi szakmun­kás képzését igényelték, mint amennyi fiatal területükről tanulónak jelentkezhet. Kötelesség - atyai szemmel Miután az út két oldalán töltést lapátoltak a piszkosbarna hóból, megérkeztek a teher­autók, hogy elszállítsák. Pufajkás férfiak, kendőbe bugyolált nők serénykednek a jár­müvek körül, hányják, tologatják a szürke fel­hők bő termékét. Fülsiketítőén berregnek a motorok az erőllcödéstől, amint a keskenyre vált úttesten kerülgetik egymást. Egyik-má­sik megfeneklik a hókupacban. Eszeveszet­tül forog a hátsó kerék, spricceli a latyakot. Nekiveselkedik vagy nyolc ember: hóó-rukk! — a jármű megugrik terhével, s átadja he­lyét a következőnek. Van dolga a csoportvezetőnek! Ide fut, oda rohan, parancsokat osztogat, komman- dírozza a gépkocsikat, óvatosságra inti az embereket, nehogy baleset történjen a nagy zűrzavarban. Mindemellett fél szemmel már percek óta figyeli azt a kél munkását, akik dolog helyett purparléznak. Ahogy a cso­portvezetőnek szusszanásnyi ideje támad, nem is állja szó nélkül: — Hé, emberek, inkább a lapátjukat for­gassák, mint a kereplőjüket. Nem üdülni hívtunk ide senkit! A két barna képű férfi — egyik jó közép­korú, a másik fiatal — tessék-lássék megme­ríti lapátját a hóban. A főnök erre megeny­hül, s odébb áll. De elhatározza, hogy raj­tuk tartja a szemét. Egy pillantás a jármü­vekre, egy a hómunkásokra, egy a járóke­lőkre — ne lábatlankodjanak ott. ahol nem kell —, aztán megint egy az ő kél em­berére. No, éppen jókor. Mert puff! Ebben a pillanatban lapát csattan a fiatalabbik hátán. — Hé, hát megbolondultak maguk!? — ugrik közéjük, — Hogy jön maya ahhoz, hogy ve­ri a társát! — 4 harcias kis ember kihúzza magát. — Nem társam ez énnékem. A f iam. — Akkor se verekedjen itt. Intézzék el a dolgot otthon. —Hiszen ez az, kírem szípen. Mondtam én neki otthon már milliószor. Tegnap is mondtam neki, hogy hallod-e, Zoli, eridjél a patikába. Elment. El ám, de csavarogni. Tudja is ez, mi az apja iránti kötelesség. Most meg az imént, tetszik tudni, arra biz- tatgattam: na, Zoli, hát kéredzkedjél már el a csoportvezető szaktárstól. Elenged az. nem látod rajta, milyen jó ember? Erre ö azt feleli: kéredzkedjen maga... Hát tessék már elengedni ezt a szegíny gyereket a pa­tikába Tíz perc alatt megjárja. — Beteg? — Márhogy a Zoli? A; fenét, azt se tudja, mi az. Én vagyok beteg, kírem szípen. Már öt napja táppénzen vagyok és még •ez a büdös nem váltotta ki a gyógyszeremet. Hát van szíve az ilyen kötöknek? De majd én megtanítom, mi a kötelesség! Evvel, ni! — mutat a lapátra. — Tessék csak elengedni nyugodtan, majd dolgozom én helyette is .. Lapátja nyelét az oldalához támasztja, majd a zsebében kotorász cigaretta után. És nagy fekete szemével várakozóan néz a cso­portvezetőim A Royal Szálló építői tu­datosan alakították ki a pesti élet új centrumát. A század végéig 221 ház épült fel a Nagykörúton, legsűrűbben a Royal körül építkeztek. A szálló mellett egyre-másra nyíltak meg a Royal-nevet viselő' üzletek, a Royal cipő­bolt, drogéria, cukrászda, or­feum, színház, füzőbolt, cse­mege- és virágüzlet stb. A szálló koncerttermében a század első legnagyobb és legszebb hangversenyeit, bál­jait tartották. Világhírű mű­vészek koncerteztek, akiknek fellépése idevonzotta a Vi­gadó közönségét is. Az első világháború után a hangver­senyteremből mozi lett: a Royal Apolló, a mostani Vö­röscsillag mozi. A régi és új vendégekről számos történet él. Harmath Imre, aki a világ egyik leg- bohémebb embere volt, ál­landó pénzzavarral küz­dött, mesélik, egyik színda­rabja .iogdíját eladta a Royal orfeum portájának 200 pen- gő „gye "'esélyért”. A ior- tás majd 1 millió pengőt ka­pott. Hunyady Sándor aki dél­ben kelt, délután írt. este-éj­jel kártyázott, s rendszeresen hajnalban tért haza, nagyon gondosan ügyelt arra, hogy minden alkalommal ponto­san, szerdán kifizesse szám­láját. Amikor már haldok­lóit, a szanatóriumban meg­látogatta őt a szálló egyik alkalmazottja. Hunyady fel­háborodva, mérgesen fogad­ta. Micsoda dolog, hogy még nem küldték a számlát, hi­szen már péntek van! A második világháború megrongálta az épületet, s egy ideig hivatalok vették birtokukba a Royalt, csak 1953-ban adták vissza erede­ti rendeltetésének. Az ellen- forradalom idején tűz pusz­tította a szállót, újabb re­konstrukció kezdődőit, s 1961. augusztus 21-én nyílt meg ismét, mint az ország egyik legnagyobb szállodája a Ro­yal Nagyszálló. 367 szobája, hét étterme, nyári pálma­kertje, cukrászdája, sörözője, hangulatos bárja áll a ven­dégek szolgálaíára. Elektro­mos vezetéke egyvonalba ki­húzva Bécsig elérnének. Pin­céjének csőhálózata Buda­pest—Esztergom távolságnyi. Ha a szálló szőnyegeit a vár alatti alagútban egymás mel­lé terítenék, az egész úttes­tet beborítanák. 600 mellék­állomásos telefon'-özpontia egv kisebb város forgalmát elláthatná. Mind*? az évi öt­venezer vendég kén nőimét szolgálja K. M.

Next

/
Oldalképek
Tartalom