Déli Hírlap, 1971. január (3. évfolyam, 1-25. szám)

1971-01-11 / 8. szám

a miskolciaké a szó Szigorú figyelmeztetés ★ Mindenki úgy segít a hóeltakarításnál, ahogy tud. Ez a paci például mrgeszi, hadd legyen kevesebb. Csak így to­vább! így lesznek mielőbb járható útjaink. (Agotha Tibor jelvétele) Szerpentin nyolcvanért! Ki ne ismerné azt a közmon­dást. hogy „Szemesnek áll a vi­lág!”, Én mégis úgy érzem, érdemes egy kicsit közelebbről megnézni ezeket a „szemes” embereket. Szilveszterkor erre jó alkalmam nyílt. Szerpentin-szalagot akartam venni, de az egész városban csak egy helyen lehetett kanni. egy utcai árusnál. Hogy mégis miért nem vettem meg? Mert egy darab ára 4 forint, egy te­kercs ára 80 forint lett volna. Ez pedig a hivatalos ár 2000 százaléka. Mégis voltak „bale­kok.” Ugye meghökkentő? Első megdöbbenésemben az ügyeletes rendőrhöz fordultam, de a válasza: — Az árusnak iparengedélye van, nem tehetek semmit! Felvetődött bennem a kérdés: Mi lenne, ha az ipar- engedély mögé bújt „ügyes em­berek” holnapra felvásárolnák a város cigarettakészletét és hol­naptól például egy doboz Fecs­ke ára 4,40 helyeit 44 forint len­ne. Nem dohányoznánk? Vagy egy ceruzaelem ára 52 forint lenne. Nem hallgatnánk zseb­rádiót? Vagy egy cirokseprű ára 600 forint lenne. Nem ta­karítanánk? Az utcai árusításra való jo­gosultság egyes esetekben vagy pikplmakko" egyenlő a szabad- rablással? Ügy tudom, vannak szervek, melyeknek kötelessé­gük az ellenőrzés, még szilvesz­terkor is. és azoknak módjuk­ban állna az alkalmi lopások­nak ezt a módját megelőzni. Érdemes lenne az utcai árusok inarengedélyeit és tevékenysé­güket megvizsgálni. Ha a giccs terjesztése már nem elég jó üz­let. akkor a hiánycikkek mi­atti helyzettel való visszaélés következik? Van más megoldás is! — írja NAGY GÁBOR Mégy lámpa az üres tefken A Hunyadi utcán, ahol a Szuperett épült, még mindig rontja a városképet néhány oda nem való „kellék”. Va­laha ezen a területen autó- megörzöhely volt. Valószínű­leg ennek a maradványa az a négy lámpa, ami most éj­szakánként teljes kivilágítás­ban az üres telekre hullatja fényét. Szükség van erre? De ugyanez kérdezhető a ma- . gukra hagyott villanyoszlo­pok ügyében is, amelyek­nek, úgy látszik, eltűnt a gazdája. K. J. Miskolc Becsületből: kitűnő! Annyi csalódás éri az em­bert, hogy ha jót tapasztal, annak kétszeresen örül. Az engem ért öröm története a következő: Kislányom elment a Bajcsy-Zsilinszky úton lé­vő 38. s^-ámú Tejboltba vásá­rolni. ötszáz forintossal fi­zetett. Miután 100 forintig visszakapott, eltávozott, s így a közben leszámolt 400 fo­rintot már nem tudták ki­nek átadni. A tévedést csak másnap reggel vettem észre. Azonnal telefonáltam az üz­letbe, ahol eddig is szívesen vásároltam, mert mindenki­A hómaró tréfája Az utóbbi napokban lezú­dult nagy mennyiségű hó rendkívüli erőfeszítéseket kö­vetel — elsősorban a Köz- tisztasági Vállalat dolgozói­tól. Dicséretükre legyen mondva fáradhatatlanul igyekeznek járhatóvá tenni a város útjait. Helyenként azonban szó éri a házuk tá­ját. A Bacsó Béla úton, ahol a gvermekkórház és egy böl­csőde is van. az arra járók megleoődve tapasztalták az elmúlt héten pénteken, hogy a hómaró a járművek részé­re szolgáló útszakaszt úgy tisztította le, hogy a havat hatalmas kupacokban a jár­dára tolta. Emiatt a gyalo­gosok közlekedése felért a túristák teljesítményével. S. Íj. Miskolc ROVATVEZETŐ: KOLTAI JÓZSEFNÉ vei szemben előzékeny, ud­varias a kiszolgálás. Közöl­ték, hogy a 400 forint meg­van, eltették, menjen el ér­te a kislányom. A Tejbolt dolgozóinak, becsületességük­ért, ez úton is hálás köszö­netét mondok. S. L.-né í. Eder György u. 10. December 24-én e rovat­ban közöltük dr. Schultz Györgyné levelét, amelyben panaszt tett a GA 74—79 for­galmi rendszámú autóbusz jegykezelőjére, aki figyel­metlenségből az ajtó közé zárta levélírónkat. Sőt, a kis­lánya már lelépett és kétség- beesetten látta, hogy a kar­jánál fogva „kalodába” zár­ták édesanyját. A Miskolci Közlekedési Válalattól, a panasszal kap­csolatban, Pásztor Sándor igazgató a következő értesí­tést küldte: „Jegy vizsgálón­kat felelősségre vontuk. Az­zal védekezett, hogy az első ajtót azért zárták be, mert a leszállás befejezése után az utasok szabálytalanul az első ajtón is fel akartak szállni. Jelzése tehát nem indulási jelzés volt. A véletlenül be­következett baleset miatt a jegykezelő ezúton kér elné­zést. Tekintettel arra, hogy e dolgozónk ellen hasonló pa­nasz még nem érkezett válla­latunkhoz. ezért a súlyosabb büntetéstől eltekintettünk. Dolgozónkat a jövőre nézve kioktattuk, mulasztásáért pe­dig szigorú figyelmeztetésben részesítettük.” Korcsolyáznánk, de hol?! Egy komoly problémával (le­galább is számunkra az) fordu­lunk Önökhöz. Mint tudjuk, Miskolc az ország második leg­nagyobb városa, de még nincs műjégpályája. Ez még csak el­nézhető körülmény, hiszen mos­tanában a városban nagy épít­kezések folynak (mint például a sportcsarnok létesítése) és gon­doljuk, nincs elegendő pénz egy ilyen műjégpálya létrehozására. Az azonban már bosszantó, hogy itt a tél, hideg van, és nincs sőt, nem is készül jégpálya ott, ahol máskor szokott lenni. Ba­rátnőimmel végigjártuk ezeket a helyeket (népkerti, gépipari, közgazdasági szakközépiskolai. MVSC "sporttelepi, stb) és szo­morúan tapasztaltuk, hogy a pálya hóval fedett. Megtudtuk, hogy kilátás sincs semmilyen jégpálya létrehozására. Nagyon sok miskolci fiatal ne­vében, akik szintén szeretik ezt a sportot: — írják BARBÓCZ MARIANNA PATAKI ANNAMÁRIA JÁSZAI EDIT Horváth Kálmán, lapunk sport- rovatának a vezetője a követ­kezőket válaszolja: A Déli Hír­lap hasábjain már több esetben is foglalkoztunk a levélírónk által felvetett problémával. Tu­domásunk szerint a vá’oban egyetlen jégpálya sem üzemel. Az iskolák a rendbontástól lel­ve, nem nyitotta'.: fésr*” a sportegvesületek pedig nem t?rt5ák kifizetőnek a jégnáiva elkészítését és megnyitását. Ezek szerint csak akkor le^et majd Miskolcon korcsolyázni, ha néhány év múlva elké'zül a sportcsarnok r’?omszédségában a műjégpálya is. Májusban: Barbara Az Avas Bútorgyár első negyedévi tervében 480 Mi­lánó, 240 Avas és 240 Ta­polca szekrénysor szerepel. Termékeik 40 százalékát Bor­sod megyében értékesítik. Előreláthatólag májusban kezdik meg az Expo—4-en különdíjat nyert Barbara szekrénysor sorozatgyártását. Szöveg nélkül. (A Vjesnilc karikatúrája) Gazdaságpolitikai kislexikon (7.) Nemzetközi versenyképesség Az ipari fejlesztés fő irányainak, a termelés belső arányai­nak' megtervezésénél nem indulhatunk ki másból, minthogy hazánk kis ország, belső felvevő piaca szűkös, nyersanyag- forrásai korlátozottak. Egyetlen kis ország sem képes világ­csúcsokat ostromolni milliónyi termékfélével. (Pedig csupán a magyar gépipar 500 000-féle gyártmányt és cikket készít.» Vagyis néhány, országunk adottságainak és az előre mutató piaci lehetőségeknek leginkább megfelelő termékcsoport gyártására és fejlesztésére kell az anyagi és a szellemi erőket összpontosítani. Kiemelkedő eredményekre még így is csak akkor számíthatunk, ha élünk a nemzetközi munkamegosztás lehetőségeivel. A nemzetközi munkamegosztás és a nemzetközi verseny- képesség szorosan összetartozó fogalmak. A kiemelt fejlesz­tési programok termékei is például csak akkor lesznek ver­senyképesek, ha hasznosítjuk azoknál a nemzetközi műszaki­tudományos együttműködés, a kooperáció és a szakosítás lehetőségeit, főként a szocialista országokkal. Az előnyös, a versenyképes exportcikkekért cserében viszont egyre több olyan terméket importálhatunk, amelyet ugyan itthon is gyártanak, de nem elég olcsón és korszerű kivitelben. S az importverseny hatására pedig kénytelenek a vállalatok fel­zárkózni a magas világpiaci követelményekhez, vagy esetleg más korszerűbb, gazdaságosabb termék gyártására átállni. A nemzetközi munkamegosztás sokoldalú fejlesztése tehát hoz­zájárul a hazai adottságoknak leginkább megfelelő termelési szerkezet kialakításához, a gyors műszaki, gazdasági haladás­hoz, a szükségletek magas színvonalú kielégítéséhez, áruink versenyképességének növekedéséhez. A szocialista üzemek között kibontakozó gazdasági verseny szintén a jobb, korszerűbb, olcsóbb termékek előállítására serkent. A gazdasági verseny hozzájárul a vállalatok, a szö­vetkezetek differenciálásához, a nagyobb forgalom és nyere­ség eléréséhez attól függően, hogy melyik gazdasági szervezet képes magasabb színvonalon, a fogyasztók, a felhasználók számára is kedvezőbb módon kielégíteni az adott szükségle­teket. A gazdasági verseny lehetőségei azonban az iparban korlátozottak, mivel a párhuzamos gyártás, az azonos ter­mékek több üzemben való egyidejű előállítása bizonyos ha­táron túl aránytalanul nagy társadalmi veszteséggel járna, ami szocialista viszonyaink között megengedhetetlen. Termékeink jelentős része jelenleg még nem versenyképes. Mégis vevőre találnák, főként — jobb híján — idehaza, s részben —, állami támogatással — külföldön. A gyártó cégek ismerik, vagy piackutatásaik révén megismerhetik áruik piaci helyzetét, műszaki, gazdasági rangsorolását. S ha előre tekintenek, jól tudják, hogy a vevőnek kedvező piaci felté­telek kialakításával, az állami visszatérítések csökkentésével a versenyképtelen termékeknek nincs jövője. K. J. Jutalmat kap a tetten érő Vandálok a vonaton Mire egy vonatszerelvény eléri úticélját, gyakran pisz­kos, koszos kocsik, felszab­dalt ülések, leszerelt függö­nyök és ellopott villanykör­ték jelzik egyes utasok van­dál pusztítását. 450000 orínl kár Mit tesz a MÁV, hogy gá­tat vessen ennek az értel­metlen pusztításnak? A vá­laszt dr. Zsedenyi Győző, a MÁV Igazgatóság tanácsosa adta. — Csak a miskolci igazga­tóság területén tavaly 450 ezer forintot fordítottunk arra, hogy a vasúti kocsikról leszerelt, eltulajdonított be­rendezéseket pótoljuk. A vasúti dolgozóknak a felada­ta. hogy lefüleljék a rongá- lókat. Három éve a társa­dalmi tulajdon védelmére hozták azt az intézkedést, hogy azok, akik a kocsi fosz­togatókat telten érik és olö- állítják, pénzjutalomban ré­szesülnek. Nemcsak a vasúti dolgozók, hanem az utasok is részesülhetnek pénzjuta­lomban. ha lefülelnek vona­ton garázdálkodó elemeket. 46. Ezek után azt gondolhatják, hogy méltatlanra pazaroltam a szerelmemet, mivel Ruth rossz lány volt. Én azonban éppen ellenkező­leg vélekedem. Ruth annyira szeretett, hogy inkább engedett Mr. Cucke-nak, csakhogy nekem ne fájjon annyira, hogy el kell hagynom egy lányt, aki csakis az enyém. Inkább másé lett, mert nem bírta látni a férfikönnyeket. Így hát elbúcsúztunk szépen. Én men­tem az Emigration Service-hez, Ruth pedig a Hotel Clive-ba. Az Emigration Service-ben azóta sem pusztultak ki a poloskák, a Hotel Clive viszont tovább­ra is megmaradt féregmentes luxus- szállodának. Ámde most, hogy tudtam, előbb-utóbb ingyen és bérmentve haza­jutok, már nem zavartak annyira a kel­lemetlen háziállatok. Mindössze egyet­len éjszakát kellett még a társaságuk­ban töltenem, s ekkor meglehetősen passzívan viselkedtek. Lehet, hogy ép­pen munkaszüneti napjuk volt... Feltettek egy repülőgépre, amely Bécsig vitt. Óránként ezer kilométeres sebességgel hasította az eget az óceán felett, de nekem nagyon lassúnak tet­szett a mozgása. Szerettem volna még sötétedés előtt Pesten lenni. Végtére is, Bécsből csupán néhány órát kell vona­tozni Budapestig, és ha háromra meg­érkezünk a swechati repülőtérre, estére otthon is lehetek. A repülőgépben nem is csalatkoztam: pontosan háromkor landolt, ámde amikor leszálltam róla, ismét két tagbaszakadt férfiú lépett mellém. Épp olyan modortalan fickók­nak látszottak, mint akik New Yorkban követtek napokig. De tévedtem, mert udvariasan bemutatkoztak. — A rendőrségtől vagyunk! — Örülök uraim, hogy találkoztunk — mondtam nekik meglehetősen szem­telenül, mert féllábbal már otthon érez­tem magam. — Miben lehetek szolgála­tukra? De vegyék tfekintetbe, hogy sie­tek. mert nemsokára indul a vona­tom ... A barátságos szóra meglehetősen mo­gorván válaszoltak. Elmagyarázták, hogy egyetlen órát sem tölthetek Auszt­ria területén, mert nem kapok tartóz­kodási engedélyt. Azonnal haza kell utaznom. Ök addig el sem búcsúznak tőlem, amíg a vonatom el nem hagyja az osztrák határállomást. Nagyszerű, uraim — mondtam —. legalább nem kell egyedül kuksolnom a vonatban. Ügyis utálom a magányt, kivált most, amikor örömöm van. Már az elemiben, a Rottenbiller utcai iskolá­ban megtanultam, hogy jobban esik az ilyesmi, ha másokkal is megosztja az ember... Tőlem akár indulhatunk is. A két úriember erre azt felelte, hogy tőlük én is akár azonnal mehetnék a fenébe, de a dolog nem olyan egyszerű. Magyarországra csak akkor engednek be, ha hazatérési engedélyem van. Úgy­hogy nekem előbb el kell mennem a magyar követségre, hazatérési enge­délyért. De Bécs nagyváros, könnyen eltévedhetek, s ezért ők is velem tarta­nak. Beültünk egy kocsiba — mert mon­danom sem kell, hogy nem gyalogszer­rel vártak egy ilyen előkelő vendéget —, és félóra múlva már ott is voltam a magyar követség előtt. De hiába min­den: a kapun tábla hirdette, hogy csak kettőig van félfogadás. Mégis becsön­gettem, de csak a portással tudtam be­szélni. Készségesen elmagyarázta, hogy reggel kilenckor menjek. Azonnal meg fogom kapni a hazatérési engedélyt, és már utazhatom is. Most viszont semmit sem tehet az érdekemben, mert már mindenki hazament, aki 'ügyemet elin­tézhetné. (Folytatjuk) Az utóbbi időben azonban nálunk egyetlen utas sem akadt, aki előállított volna valakit. Érdemes ezen elgon­dolkodni egy kicsit! Súlyos tesli sértések Csaknem húsz alkalommal indítottak tavaly eüárást hi­vató'os személy elleni erő­szakért. Garázdaságról, sza­bálysértésről nem is beszélve. Két ittas utas például kitör­te a vonat ablakát. A jesv- vizs°áló szolgálati feljegyzést készített. Mire az egyik utas kikapta kezéből a paoirt. majd boxerrel leütötték a kalauzt. Miután az a földre esett, tovább ütlegelték és így biztatták egymást: „Üsd! Dobd ki!” Egy másik eset: a kalauznő figyelmes lett ar­ra. hogy az egyik utas le­szállásnál valamit visz a ka­bátja alatt. Igazoltatás, és ki­derült, mit rejtett a kabát: hat függönyt és három füg­gönytartót. Vagy: az egyik állomáson egy illető szenet lopott egy vagonból. Az ar­ra járó vasűtas felszólította, hogy igazolja magát. Amíg a szolgálati helyiségben a vas­utas megnézte az illető sze­mélyi igazolványát, az hátul­ról fejbe verte a vasutast egy kalapáccsal. • Nagyon sokáig lehetne sorolni az ilyen ese­teket. Sajnos!! Közömbös u*ások Jóval több a kiderítetlen esetek száma, amikor nem sikerül tetten érni a foszto­gatót. Az utasok jó része kö­zömbös. Ha a kalauznöt bán­talmazzák, nemcsak hogy nem sietnek a védelmére, ha­nem még tanúnak sem haj­landók elmenni. Az utasoknak ki kellene lépniük közömbösségükből* hisz elsősorban az ő érdekük, hogy tiszta, jól felszerelt vo­natokon, kulturált körülmé­nyek között utazzanak. BÓTA SÁNDOR Pintér István TEA 5 DOLLÁRÉRT

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom