Déli Hírlap, 1971. január (3. évfolyam, 1-25. szám)
1971-01-04 / 2. szám
Kabaré a színházban Nyugalom, a helyzet változatlan Nem is értem, hogy miért nincs ennek a városnak önálló kabaréja. Ügy hiszem, van a kabaré iránt fogékony közönsége, tudom, hogy vannak — s idővel méginkább lennének — jó színészei, rendezői. Csak egy baj van: kabarészerzőink nincsenek helyben. (Ilyen okok miatt már sok sikeresnek induló vállalkozás bukott meg.) De hát drámaírók sincsenek Miskolcon, s azért színház mégis van! Csakhogy a kabaré — a politikai kabaré! — egészen más dolog, mint a színház. Mindig helyhez és időhöz kötött! Egy ötvenesztendös operett, százesztendős színmű, több száz éves tragédia nyugodtan játszható, de egy kétesztendős kabaré már nem biztos, hogy lázba hozza a közönséget. A januári Napjaink Igen sok múlik az időzítésen. S ezt a tegnap esti kabarépremiert nem lehetett volna rosszabbul időzíteni. Szilveszter után pár nappal — miikor az emberek egymásnak még újra és újra felidézik a rádió és a tévé friss év végi műsorát — a színház el akar fogadtatni egy régebbről ismert összeállítást. Ismerjük be: a televízió után nagyon nehéz játszani. Márpedig a tegnap látott számok egy részét képernyőről is ismerjük. S ebből még egy probléma adódik. A kabaré ti. nemcsak helyhez és időhöz kötött, hanem mindig néhány jellegzetes színészegyéniséghez is. Félreértés ne essék: nem kvalitásbeli különbségről akarok itt elsősorban beszélni. De az kétségtelen, hogy általában annak van szerencséje a közönségnél, aki először ölti magára valamely kabaréfigura jelmezét. (A vidéki Hacsak és Sajónak — pedig jó színészek is próbálkoztak a két figurát életre kelteni — sohasem volt Komlósékhoz hasonló sikerük.) Mindebből persze nem az következik, hogy lebecsüljük a Miskolci Nemzeti Szí nház — korábban általunk is többször megdicsért — vállalkozását. A sokszínű vidéki színházi élet kialakításában (ebben az egész országnak példát mutatunk) éppen úgy szükséges megvetni a kabaré alapjait, mint például a stúdiószínházét. De több figyelemre van szükség. A Miskolci Nemzeti Színház híres az ősbemutatóiról. Olyan írókat tarthatunk számon háziszerzőkként, mint Darvas József vagy Gyárfás Miklós. Miért akarunk mi éppen kabaréban ..utánjátszó színház” lenni? De nézzük az előadást. Hegedűs László válogatása, szerzőtársi munkája megérdemli a figyelmet. Ezt a műfajt nála jobban aligha ismeri valaki Miskolcon. Róna Tibor. Litványi Károly és Romhánvi József számaival ügyes előjáték után ismerkedhettünk meg. Profi munkára vall az előadás szcenirozása is. A színpadkép Tersá.nszky hajdan volt „Képeskönyv-kabaréjára’" emlékeztet. A kivitelezés (Hegedűs—Jármay) persze korszerűbb. Dicséretes, ahogyan a rendező expozícióként (sajtótájékoztató) a miskolci visszásságokra irányítja a figyelmet. Az egrieknek ottani aktualitásokkal játszották ezt a jelenetet. A színház tehát éppen úgy tudja, minit mi, hogy mi lehet a kabaré vonzereje... A későbbiekben már itt-ott lankadt a figyelem, de azért nagyon szívesen emlékszünk például az orvos és a beteg kettősére (Egy kínos helyzet), a Marx elvtárssal folytatott beszélgetésire (Egy meglepő helyzet), a pingáló asszony monológjára, Mr. Blanke és a konferanszié kettősére (Egy nem mindennapi helyzet) és a nők helyzetéről szóló monológ is kiváltott némi derültséget. A felsorolásból azt hiszem kitűnik, hogy a miskolci közönség fogékony. Azok a számok, melyek megőrizték politikai. közéleti pikantériáiu- kat (vagy mondjuk inkább úgy, hogy máig sem vesztették el) sikerre számíthatnak. Még akkor is. ha ez a siker már nem a felfedezés primer örömét jelenti. Miskolcon már csak azért is érdemes kabarét rendezni, mert olyan kitűnő konferan- sziénk van, mint Fehér Tibor. A társulat tagjai közül ő ismeri legjobban á műfaj törvényeit. Tudja azt, amit a többiek csak sejtenek: a kabaré nem színpadot — pódiumot igényel. S a pódiumnak más kívánalmai vannak, mint a színpadnak. A színházban azt is tudják, hogy kabarét csak jó színészek játszhatnak. A szereplők közül Máthé Éva, Makay Sándor. Kulcsár Imre, Pá- kozdy János és Nádassy Anna érdemel elsősorban figyelmet. Herédy Éva a tőle megszokott dinamikával „vezényelte” a zenekart. Akár több zenés számot is szívesen hallgattunk volna. De hát azokat meg is kellene írni ... GYARMATI BÉLA Szabad levegő, tágasabb ég. így fordul első félszázada után újabb 25 évébe a felszabadult magyar film. A koalíciós időiket a pártok versengése jellemezte, még a mozipark is megoszlott közöttük, mindegyik saját filmgyártó céggel rendelkezett. Az államosítással kap azután biztos gazdasági alapot, tervszerű fejlesztést és irányítást a miskolci mozihálózat, Üj (más épületből átalakított) filmszínházak,- vállalati és szakszervezeti kezelésű társadalmi mozik bizonyították, hogy a népi demokrácia szinte valamennyi művészet közül a filmnek tulajdonított a legnagyobb jelentőséget, az akkoriban még telt házas előadások pedig jelezték, hogy a film méltó is erre, mert tömegekhez szóló demokratikus művészet. A mozipark korszerűsítése, a technikai fejlődés követése, szocialista kultúrpolitika a műsorosztásban, ünnepi filmhetek. ankétok, filmklub-te- remtő kísérletek és filmklubok filmkultúra-építő munkája készítette az alapot, hogy Miskolc ne csak a véletlen adományából legyen fesztiválváros. Budapesten ugyanis már négy alkalommal rendezték meg a hazai rövidfilmek seregszemléjét. amikor a siker a fesztivállá alakulás ötletét is felvetette. Hol legyen? Budapesten? Vidéken? Érvek és ellenérvek összecsapásában a döntést a SZOT kulturális osztályának képviselője segítette elő a megajánlásával. Elmondta, hogy a SZOT jelentős összeggel támogatná az első magyar rövidfilmfesztivált, ha azt egy nagyobb vidéki iparos centrumban rendeznék meg. S mivel Miskolcra gondoltak — így kapta meg a város a fesztivált, ahol a helyi rendezőség és a nézők a gazda szerepébe is hamar beletaláltak. A miskolci filmfesztivál célja — ahogy a szabályzata rögzíti: ..l. A. társadalmunk számár;' legjelentősebb, művészileg kiválóan megoldott filmek népszerűsítése, a közönséggel való kapcsolat erősítése. — 2. Az előző év eredményeinek értékelése”, az. alkotók díjakkal való ösztönzése. „Kívánunk minden kedves olvasónknak eredményekben gazdag új évet!” — köszön-, tik a lap munkatársai az új év első napjaiban az olvasó- közönséget. A Napjaink köré csoportosuló íróknak az új év alkalmából körkérdést tett fel a szerkesztőség. Valahogy így: Mit várok a következő évtől? Ágh István, Ajtony Árpád, Császár István. Fekete Gyula, Lengyel -József, Mocsár Gábor, Péntek lm,re, Raffai Sarolta és Ratkó József válaszolnak a kérdésre. A miskolci kulturális életnek két kiemelkedő eseménye volt decemberben. Az első Miskolci Téli Tárlatról Borbély László, Katona József Bánk bánjának bemutatójáról Papp Lajos ír. Tízezer mozdulat a címe Novak István portréjának; dr. Gulyás László amatőrfilmes művészetét méltatja. Varga Domokos cikke arra keresi a választ, hogyan érdemes'élni ahhoz, hogy elmondhassuk; a magunk módján bár, de teljességében éltük az életet. Magány-mozik a címe Péntek Imre írásának. Azokról beszél, akik még egyedül vannak, és teher számukra az egyedüllét. Filmekről szól Akácz László írása, az Ébresztő husáng, Tarján Tamás pedig a drámaíró Pulgakov műveinek magyarországi hatásáról írt cikket. 1970. november 19—21. között a Hungarológiai InEzt a célt szolgálja az ún. fesztivál- és vidéki vetítések, a hazai nemzetközi tanácskozások:, alkotó—közönség találkozások, külföldi filmek irformációs bemutatója, visz- szatekintő vetítések, ankétok és viták, a SZOT, a város és a megye 15—15 ezer forintos nagydíjának és egyéb kate- góra-díjaknak a kiosztása. A dús programot közben megyei kirándulás. pisztrángsütés, barlangfürdőzés, avasi tempiombeli koncert oldja. * A történet itt ér a jelenbe, hogy értelmet és igazolást nyerjen. Hisz ha a múltba nézünk is, a jövőt keressük. Sokan filmgyár idetelepítésétől várják Miskolc fi’mkul- túrájának fellendítését. Ez bizonyára hozzájárulna a művészeti élet helyesebb országos arányainak a kialakításához, vannak azonban mindennaposabb, de sürgős teendőink is, főleg a mozipark korszerűsítésében és a filmoktatás területén. Filmszínházaink vagy a felszabadulás előtt létesültek, vagy az 1945. előtti település-szerkezetet veszik alapul. A város akkoriban kelet—nyugati irányban iiosz- szam elnyúló település volt, ma már viszont kialakult az észak-déli tengelye is, anélkül, hogy a filmszínházak követnék ezt a város-szerkezetet. A belvárosban és környékén ma négy mozi is működik, a Szentpéteri kapui, a Kilián-északi és déli lakótelepen viszont nincs filmszínház. De kertmozival sem rendelkezik a város, a fedett, nyáron rossz levegőjű melee filmszínházak nem vonzzák a közönséget. Tapolca és Lillafüred Idegenforgalma méltóbb mozit kíván. S ha ehhez tézet magyar—délszláv összehasonlító értekezletet rendezett Fried István írása, a Délszlávok és magyarok, értékeli a konferenciát. Rab István Vaskarikák, Lindner Gusztáv Tigris és Robespierre, Varga Rudolf pedig Induló címmel írtak elbeszélést. Olvashatjuk Nógrádi Gábor, Nyusztay László, Po- mogáts Béla, Bitskey István, Miklós Róbert, Máté Iván, Alföldy Jenő és Borbély Sándor könyvismertetéseit, illetve recenzióit. Feledy Gyula rajza a címoldalon az új évet köszönti. Olasz szobrászai Az új esztendő első nagy külföldi képzőművészeti kiállításának a Műcsarnok adott otthont. Itt mutatkozik be a XX. század olasz szob- rászata: hetven művész több mint száz alkotásával ismerkedhetnek meg a látogatók a január 16-án nyíló kiállításon. filmszínházunk épülete a felszabadulás előtt épült, néhány eredetileg nem is mozinak készült — Miskolc mozihelyzetének a megoldása (s nemcsak a városi erőkből) égető. Bár a városhan több éve valamennyi középfokú oktatási intézményünkben iskolatelevíziós filmesztétikai oktatás, az ehhez kapcsolódó filmklub, más felnőtt klubok, a filmfesztivál segíti a legfiatalabb művészet esztétikájának megismertetését, néhány adat arra mutat, hogy az eddigieknél nagyobb súllyal kell szerepeltetni a filmkultúra terjesztését. A mozik alacsony látogatottsága (az utóbbi években általában 40—50 százalék körül, de ez az átlag olyan egyedi eseteket is (akar, amikor rendre 10—30 néző ül az előadáson) és a filmszakirodalom (pl. könyvek, illetve a Filmkultúra című folyóirat) kevés számú vásárlója és előfizetője jelzi a filmesztétikai nevelés további kiszélesítésének szükségességét. A felvevőgépek nagy száma pedig az oktatásra-ne- velés, a vizuális önkifejezés iskolai és szakköri szintű megalapozását és az amatőr- filmesek összefogását kéri. E dióhéj-filmtörténetben megemlített fejlődés szemtanúi ma még élnek. Az újságokból, irattárból, múzeumból hiányzó adatok a vesző emlékezetben, családi iratok között lappanganak. A Déli Hírlap arra kéri olvasóit, jelentkezzenek, akik fényképekkel, szóbeli vagy írásos visszaemlékezésekkel, tárgyi dokumentumok ál adásával, va?y bemutatásával kiegészíthetik Miskolc "•lmtörténetének hiányos doku- "•'ntumait. ZIMONYI ZOLTÁN (Vége) ÁRADÁSOK 25 halálos áldozatot beteltek eddig a malaysiai dások. 24 ezer lakosi telei- 1 tettek ki a veszélyeztető , keleti részből. • ' MEGFAGYOTT Egy 18 éves fiú holttestére bukkantak a hóban Bőin közelében. A fiatalembert ismeretlen tettesek levetkőz- •' tették és egy fához köté>zv° i sorsára hagyták. A 15 fokos 1 hidegben megfagyott. I MEGSZŰNT Az amerikai tv reklám- műsoraiban megszánt a cigaretta reklámozása, az amerikai kongresszus tiltotta be. A tv jövedelme csupán New York területér, évi 225 | millió dollárral csökkent. HIDEGREKORD Kelet-Franciaország egyes vidékein mínusz 34,5 Celsius- I fokig süllyedt le a hőmérő higanyszála. A PETÁRDÁK ÁLDOZATAI A szilveszteri mulatozások során robbantott petárdik Rómában 130, Nápolyban 1 0 embert sebesitettek meg. SZÁLLODATŰZ * Wakayama japán váns közelében az egyik téli üdi- lőhelyen szállodatűz soián 15 ember életét vesztette, 11 megsebesült. MEGFOJTOTTA A liverpooli rendőrség reggel letartóztatta azt a férfit, akiről alapos bizonyíték alapján feltételezhető, hogy az éjjel az egyik városi parkban megfojtott egy fiatal leányt. FŐBE LŐTTE MAGÁT Egy 42 éves családapa hálószobájában revolverlövésekkel két lányát megölte, feleségét és fiát megsebesítette, ezután főbe lőtte magát, de a lövés nem volt halálos. ELLOPTA AZ AUTÓBUSZT Az észak-írországi Londonderry autóbusz-pályaudvaráról egy férfi elhajtott ' egy autóbuszt, amelyen 27 utas tartózkodott. Á város szélétől 6 kiolméterre a járművel egy sövénykerítésnek futott. Senki sem sérült meg. Az ismeretlen buszeltérítő elmenekült, körözik. VEREKEDÉSEK A Fülöp-szigeteken az ünnepek alatt közlekedési balesetek és verekedések során 20 ember vesztette életét. Az áldozatok között van egy fiatalember, akit ittas emberek azért öltek meg. mert nem volt hajlandó velük inni . ... MORFIUMOT CSEMPÉSZETT A mentoni határállomáson a francia vámő-ai- tek eev gyanús ae^k^-sira, amely Olaszovs-;aból érkezett. Átkutatták és elrejtve 140 kiló morfiumot találtak. Egy szaknyelv megteremtője A leíró növénytan és az alaktan szaknyelvének megteremtője. Diószegi Sámuel botanikus 210 évvel ezelőtt. 1761. január 4-én született Debrecenben Az 53 éves korában elhunyt pao-tanár 24 évesen — min' tanító — Hajdúböszörményben kezdte a pedagógiai pályát. Rövidebb ideig Kecskeméten is tanár- kodott.« majd a göttingeni egyetemen természettudományi tanulmányokat folytatott. Sógorával. Fazekas Mihályival közösen megírta a Ma- avar Fttvész Könyvet. Nagy érdeme, hogy magyar nyelven köz: ■n.'>rtté tette Linné rendszerét és megteremtette Múmiacsel Megdöbbentő felfedezést tett egy amerikai tudóscsoport: rájöttek, hogy egy egyiptomi fáraó lányaként eltemetett múmia egy felnőtt majom múmiája A tudósok, akik úgy vélik.- hogy talán ezzel a csellel próbálták a leíró növénytan és az alaktan magyar szaknyelvét. Orvosi Fiivészkönyv című munkájában a magyar orvosi nyelv fejlesztéséért is sokat tett. Az elmaradott magyar kulturális és szellemi élet fejlesztésébe Diószegi Sámuel minden igyekezetével bekapcsolódott. Előszeretettel foglalkozott nyelvészeti kérdésekkel. ez a munkássága azonban csak részben bizonyult időtállónak: a nyelvújítás lázában adott magyar növénynevei például nem szerencsések és közülük sok nem is maradt fenn. megmenteni a rivális trón- követelőktől az uralkodó gyermekét, most röntgen segítségével akarják megvizsgálni a kairói múzeum múmiáit. hogy kideríthessék: nem éltek-e többször is ezzel a fogással az egyiptomiak. A panorámái mutatványtól a filmfesztiválig (6.) Miskolc: fesztiválváros Köszöntjiik a fesztivál vendégeit £siÄi,i> MM Wir begriissen unsere Gäste A FILMFESZTIVÁL RENDEZŐ BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Hello. 1967. május 22. —- ■ 1. szám hozzátesszük: valamennyi
