Déli Hírlap, 1971. január (3. évfolyam, 1-25. szám)

1971-01-23 / 19. szám

jfe Az Erdei Termékeket Feldolgozó és Értékesítő Vállalat tetemvári pincéiben mintegy 10 ezer hektoliter erdei gyü­mölcslét tárolnak. A vállalat üzemében naponta átlagosan 10 ezer üveget palackoznak a SEITZ típusú nyugatnémet— osztrák kooperációban készült, képünkön is látható ügyes gépen. A napokban folyamatosan csaknem 785 ezer üveg — különösen kedvelt — kevert gyümölcsszörpöt exportálnak Lengyelországba. (Ágotha Tibor felvételei) Pro űrbe Pro űrbe (A városért) díjat alapítottak Szolnokon. Azok az üzemek nyerhetik el, amelyek a legtöbbet teszik a város fejlesztéséért. Miskolcon nincs ilyen díj, de — mint a ta­nács tegnapi ülésén dr. Fekete László vb-elnök és több fel­szólaló is kifejtette — a város és a nagyüzemek kapcsolata új szakaszhoz érkezett. A fejlesztési tervek végrehajtásához eddig is sok segít­séget kapott a tanács a vállalatoktól, értve ez alatt nemcsak a tanácsi felügyelet alatt működőket, hanem a Lenin Kohá­szati Műveket és a Diósgyőri Gépgyárat is. Az óvodák bőví­téséhez eddig 350 férőhely megteremtésével járultak hozzá, s ismeretes az az együttműködés is, amely az LKM szom­szédságában levő Lenin tér kialakítását eredményezte. A példákat még sorolhatnánk tovább, hiszen jelenleg is foly­nak tárgyalások hasonló városfejlesztési feladatokról. Ehelyett azonban inkább azt idézzük, ami a jövő útját jelzi. Az újabb rendelkezések értelmében a vállalatok bruttó­nyereségének bizonyos hányadát a kormány átengedi a ta­nácsnak. Nem egyszerű pénzügyi kapcsolat jön ily módon létre, ennél sokkal többről van szó. Az üzemek gazdasági Szocialista brigád a gyermekekért Társadalmi munkájuk el­lenértékét, mintegy 1200 fo­rintot arra fordítottak az LKM-hengermű első gyár­egységének villanyszerelői, valamint Fekete Sándor vil­lanyszerelő TMK szocialista brigádja, hogy ajándékot vá­sároljanak a Nagybarcáíi levő habilitáeiós központ gyermeklakói részére. Tettü­ket dicséri, hogy már tavaly is hasonló módon egy mély- kemence cellájának munka­időn túli salakozásáért ka­pott összeget hasonlókra for­dították. Kevés as alhatvéss Sokáig vár a megrendelő Győzött a mosolyával A Centrum áruházakban meghirdetett mosolycsekk- akció miskolci győztese Ba­logh Dezsőné, a Széchenyi utcai cipőbolt dolgozója lett. A közeljövőben sorsolják ki az ország 29 Centrum, áru­házának első helyezettjei kö­zött a Trabant személyautót. Az utóbbi időben ismét megszaporodtak a háztartási gépek, rádió- és tv-készülé- kek javításával kapcsolatos panaszok: a kereskedelem évről évre több rádiót, tele­víziót és háztartási kisgépet hoz forgalomba, de javítá­sukról a szolgáltatóipar egyáltalán nem gondoskodik ilyen buzgalommal. A válla­lási idők — a korábbi évek­hez viszonyítva — csaknem kétszeresére növekedtek. Legutóbbi vizsgálatuk so­rán a népi ellenőrök a GELKA szervizében több olyan készüléket ■ találtak, melyekre hónapok óta hiába várnak tulajdonosaik. Mint a megyei Népi Ellenőrzési Bi­zottság megállapította, a sza­porodó panaszokat elsősorban az alkatrész- ellátás hiányosságai okoz­zák. Másrészt. a javítással foglal­kozó kisvállalatok megfelelő A bajban jól jön a segítség Több a CSÉB-taq A miskolciak bizonyára so­káig emlékeznek még az 1910. szeptemberi velencei tragédiára, amikor az óriási erejű forgószél felborította a magyar IBUSZ-csoportot sé­tahajózásra vivő hajót. A szerencsétlenség négy mis­kolci halálos áldozata közül ketten CSÉB-tagok voltak, s a hozzátartozóik, illetve örö­köseik az utas baleseti biz­tosítás 50 ezer forintos kár­térítésén kívül további 30— 30 ezer forintot is kaptak. A Biztosítási és önsegé­lyező Csoportok a biztosítás rendkívül kedvező feltételei miatt lettek népszerűek. Az Állami Biztosító miskolci fi­ókiához jelenleg 40 önálló CPÉB intéző bizottság tarto­zik, amelynek 1970 végén 77 693 tagi a volt. Ez a város üzemeiben foglalkoztatottak (CSÉB-tag csak munkavi- szonyoan álló egyén lehet* 66.5 százaléka. Közülük 1969-ben 3455-en rendelkez­tek csupán 40, illetve 50 fo­rintos CSÉB-tagsági könyv­vel. ezek száma azonban ta­valy már 15R76-ra nőtt! A CSÉB Miskolcon az LKM-ben (13 767 tag), a KPVDSZ felügyelete alá tar­tozó 19 városi és megyei jel­legű vállalatnál (7600 tag) és a DIGÉP-ben (5822 tag) a leanénszerűbb. Az LKM annálfo^va is magasan ki­emelkedik , a sorból, mert a legmagasabb. 69 százalékos szervezettség mellett itt 5577 olyan tag van, aki 40, Illet­ve 50 forintos tagsági könyv­vel rendelkezik. Minél nagyobb összegre rúg egy-egy intéző bizottság részesedése, annál előnyö­sebb helyzetbe kerülnek a tagok. Az Állami Biztosító ugyanis a befolyt összeg mintegy egyhatod részét visz- szaadja az intéző bizottságok­nak. s azok abból szociális segélyalapot létesíthetnek. Ily módon 1970-ben összesen 3 millió 209 ezer 66 forint jutott vissza a 40 intéző bi­zottsághoz. Ezek többnyire a bajban levők gyors megsegítésére fordították a pénzösszeget, ami azonban más célokat is szolgálhat. A KPVDSZ inté­ző bizottsága, például az el­múlt évben a rendelkezésére álló 319 166 forint túlnyomó részét 978 dolgozónak rend­kívüli segélyként adta ki, kétszáznegyven tagot pedig Szegedre,. Budapestre és Ózdra utaztatott. Hatszáz CSÉB-tag vett részt színi­előadáson. A Biztosítási és önsegé­lyező Gsoport-akciónak még további lehetőségei vannak városunkban. A számok tük­rében Miskolc ugyan nem áll rosszabbul, mint a többi nagyvárosunk, de — lakói­nak összetételénél fogva — akár ki is emelkedhetne a sorból. Ny. I. helyiségek és anyagi fedezet hiányában képtelenek a szükséges alkatrészek válasz­tékát bővíteni, s ez jelentős mértékben meghosszabbítja az amúgy sem rövid válla­lási időt. Az egyes alkatré­szek, anyagok hiánya miatt olykor másfél-két hónapot is késnek a javítások. Ráadá­sul a körülményeket külön súlyosbítja a GÉLKA mono­polhelyzete is. A garanciális javítások jo­gával rendelkező országos szervezet Borsodban kizáró­lag csak a finommechanikai vállalatokkal osztotta meg ezt a jogot. De a GELKA kezében tartja a finom- mechanikai vállalatok alkat­részellátását is. Az általuk igényelt anyagot általában csak késve szállítja szá­mukra. Emiatt Sátoraljaúj­hely környékén például hosz- szú idő óta 199, a megyei Finommechanikai Vállalat­nál bejelentett, hibás • tv-ké- szülélc vár javításra. Késlelteti a garanciális ja­vításokat az is, hogy magának a GELKÄ-nak sem fűződik érdeke a meghibásodott alkatré­szek gyors cseréjéhez. Mint a népi ellenőrök meg­állapították, a GELKA csak nyerhet, ha a szükséges új alkatrészek, anyagok beépí­tését a garanciális határidő leteltéig halogatja. A garan­ciális javításokra ugyanis — a népi ellenőrök értesülése szerint — átalány-szerződést kötött a gyárakkal és érde­kei így inkább a garanciális anyagköltségek megtakarítá­sára ösztönzik. A panaszok orvoslásáról a negyedik ötéves tervben elő­irányzott fejlesztések nélkül aligha lehet szó. Miskolc és a megye szinte valamennyi rádió- és televíziószervizében elavult, korszerűtlen kö­rülmények között, zsú­folt műhelyekben folyik a javítás. A legtöbb helyen mór ag újabb szakemberek felvéte­lére sincs lehetőség. A kitó- tásak azonban biztatóak. A tervek szerint 1975-ig felépül a GELKA új mis­kolci szerviz-üzeme és a Szűcs Sámuel utcai közpon­ton kívül új javító bázisok építését tervezik Ózd on, Le- ninvárosban, Mezőkövesden, Tokajban és Sajószentpéte- ren. Még a IV. ötéves terv időszakában új központi ja­vító telepet épít a megye- székhelyen a Miskolci Fi­nommechanikai Vállalat is. L. P. tevékenysége, munkájuk eredményessége alapvetően befolyá­solja majd a tan.' pénzügyi kondícióját, s ezen keresztül a tervek végrehajtását. De nemcsak kap a város, hanem ad is, s a kapcsolatnak sok hasznát látják majd az ipari üzemek. A munkapszichológusok régen tudják, hogy bár alap­vetően fontos a jó munkahelyi légkör, a munkás anyagi és erkölcsi megbecsülése, az üzemi demokrácia következetes érvényesítése, az emberek hangulatát, munkakedvét sok más is befolyásolja. Például az, hogy milyen a kereskedelmi ellátás, lakáshelyzet, szolgáltatás városunkban, megfelelő munkahelyen dolgozik-e az asszony, s biztosítottnak látják-e gyermekeik jövőjét. Nos, az ilyen irányú problémák meg­oldására fordítja majd a tanács a vállalatoktól kapott pénzt. Miskolc negyedik ötéves tervében számos olyan fejlesztést irányoztak elő, mely közvetlenül vagy közvetve elősegíti az ipari dolgozók életkörülményeinek, munkakedvének javítá­sát, s ezen keresztül természetesen a vállalatok eredménye­sebb gazdálkodását. Olyan új üzletek nyílnak, amelyek meg­könnyítik a dolgozó nők második műszakját. De könnyebb lesz a házimunka azért is, mert — ha nem is olyan mérték­ben, mint szeretnénk, — fejlesztik a szolgáltatásokat. A bel­városban például szolgáltatóház épül. Az elavult, öreg laká­sokat a munkáslakta negyedekben közös erővel cserélhetik fel új, komfortos otthonokra. így a tanács támogatására is számíthat a vállalat, amikor a törzsgárdisták, legjobb szak­emberek boldogulását lakáskiutalással is segíteni kívánja. Külön rovatot nyit a tanács a költségvetésben olyan fej­lesztések megvalósítására, amelyek kimondottan az ifjúság érdekét szolgálják. Gondolunk itt klubok létesítésére, a tu­risztika támogatására, a tömegsport feltételeinek a meg­teremtésére. Ismeretes, hogy Miskolcon mindmáig gond az érettségizett lányok elhelyezése. A negyedik ötéves terv idő­szakában létesülő egészségügyi szakközépiskola sok fiatal lány számára teszi lehetővé, hogy szakképzettséget szerezzen. A közös erővel teremtett anyagi alapból arra is futja majd. hogy az eddiginél jobban támogassák a munkás származású fiatalok továbbtanulását, s ösztöndíjat létesítsenek a legte­hetségesebbek számára. A negyedik ötéves terv eddig sohasem tapasztalt fejlődést hoz Miskolcnak. A milliárdos összegek okos, gazdaságos fel- használása nem kismértékben azon múlik, hogyan gyümöl­csözted majd a szépen alakuló kapcsolatait a tanács és az ipar. Pro űrbe — a városért. 1 BÉKÉS DEZSŐ Február 19-én: nagyüzemi küldöttértekezlet Befejeződtek az elmúlt év november 16-án megkezdő­dött szakszervezeti bizalmi­választások a Diósgyőri Gép­gyárban. A választásokon részt vett 7485 szakszerve­zeti tag, akik 515, köztük 322 munkás állományú bizal­mit választottak. A nők több szavazatot kaptak, mint az előző választásokon; közülük most 144-en töltik be a bi­zalmi tisztséget. A nagy aktivitást mutatja, hogy 980 gépgyári szervezett dolgozó mondta el vélemé­nyét a közügyekről, a válla­lat belső életével kapcsolatos eredményekről, gondokról, tennivalókról. A nagyüzemi küldöttérte­kezletet február 19-én tart­ják. 1971: úttörőér Ajándék a hazának mozgalom Jelentős állomásához érke­zett az úttörőmozgalom: 25 évvel ezelőtt bontott zászlót az új típusú magyar gyer­mekszervezet. Szabó Ferenc, a Magyar Üttörők Szövetsége országos elnökségének főtit­kára elmondta, hogy a jubi­leumi év jelmondata: „Tet­tekkel köszontjük az úttörő- mozgalom negyedszázados év­fordulóját” — híven tükrözi a csapatok idei kulturális és társadalmi akcióinak tartal­mát. A gyermekszervezet leg­szebb hagyományai közé-tar­tozik a hasznos társadalmi munkavégzés, a timúri tettek sok-sok példája. Nemcsak egy-egy pajtás vagy őrs, de a csapatok egész közössége vizs­gázik az idei „Ajándék a ha­zának” akcióval. Célja, hogy a lakóhelyet, az iskola kör­nyékét szebbé, kulturáltabbá tegyék a gyerekek, vegyenek részt a csapatotthon, a sport­pálya-építésben, a növényi kártevők elleni küzdelemben stb. Az idén három művészeti ágban rendezünk országos se­regszemléket. Az elődöntők győztes zenekarai mutatkoz­nak be árpilis 5—8 között az Egerben sorra kerülő zene­kari fesztiválon. Ugyancsak tavaszi esemény lesz az „Éneklő rajok” szentesi ta­lálkozója. Veszprém az isko­lai kórusok fesztiváljának otthona lesz. A szokásosnál korábban kezdődtek meg a jubileumi táborozás előkészületei. Az őrsök régi dokumentumok felhasználásával feltérképezik csapatuk régebbi táborhelyeit, a páncélvonat jelenleg járja az országot, március 21-én elérkezik utolsó és végleges állomáshelyére: az 1919-es miskolci csata színhelyére, ahol.a Magyar Tanácsköztár­saság legendás hírű páncél­vonatát emlékművé alakítjuk. 1971 júniusában mintegy 4000 vidéki pajtás, a csapa­tok egy-egy képviselője s több külföldi testvérszervezet kis delegációja érkezik a fő­városba, az V. országos út­törő-találko75vR. A találkozó fontos állomása lesz: az újjáépített csillebérci úttörő na"ytábor ünnepélyes megnyitója. „Csúcsforgalom” a hMeieEenfenél A miskolci telei on tulajdo­nosok naponta több mint 300 alkalommal kérik a pos­taigazgatóság hibaelhárítói­nak segítségét. Az utóbbi na­pok esős, olvadásos időjárá­sa miatt különösen megnö­vekedett a bejelentések szá­ma. A legtöbb panaszt a ká­belbeázások és vezetékszaka­dások okozzák, de gyakoriak a készülék-meghibásodások is. Miskolc Í8 ezer telefonké­szülékének több mint fele 25 —30 évvel ezelőtt hagyta el a telefongyárat, és az öreg készülékek alkatrészei arány­lag sűrűn felmondják a szol­gálatot. Naponta legalább 30 —40 ilyen készülékhez hív­ják ki a zavarelhárítókat, de legtöbbször valamennyi meg­hibásodást felülmúlja azok­nak a bejelentéseknek a szá­ma, melyekkel műszakilag indokolatlan esetekben fog­lalkoztatják a hibabejelentő ügyelet dolgozóit. Gyakran előfordul, hogy a panaszosok — telefonjaik hibájáról — saját „elromlott” készülékei­ken értesítik a postát (!), az esetek tíz százalékában pe­dig a félretett telefonkagy­lók okozzák a bosszúságot.

Next

/
Oldalképek
Tartalom