Déli Hírlap, 1970. december (2. évfolyam, 281-305. szám)

1970-12-07 / 286. szám

Az IBUSZ 1970-ben Az alapításának 70. évfor­dulójához közeledő IBUSZ idei várható forgalma 2,6— 2,7 milliárd forint. 200—400 millióval haladja meg a múlt évi eredményt. A vállalat de­vizabevételei mintegy 28 szá­zalékkal növekedtek. Egyebek között ezekben összegezte a vállalat eredmé­nyeit tegnapi sajtótájékozta­tóján az IBUSZ székhazában Tausz János vezérigazgató. Bejelentette, hogy elkészül­tek a vállalat jövő évi tár­sasutazási programjai. A programfüzetek árusítása a napokban megkezdődik. Az IBUSZ 1971-ben több mint 100 útvonalon, 4 világrész 27 országába szervez különféle utazásokat. Befejeződött a próbaüzem ^ Megérkezett Miskolcra az első hó. (Agotha Tibor felvétele) Mont reu I — R ostort; — MosxU va MISKOLC EGY HETE Emberibb arcú lakótelep Ha napjainkban lakásépítésről esik szó, mindig a mennyi­ségi kérdések kerülnek előtérbe. A körülmények kényszerí­tenek arra bennünket, hogy így fogalmazzuk meg gondjain­kat: milyen mértékben csökken a lakásínség városunkban, ha sikerül felépíteni a negyedik ötéves terv időszakában 12 ezer otthont? Mert nem fogy el, csak csökken a lakásra vá­rók névsora a város történetében példátlan ütemű építés mellett is. A tervezők és a kivitelezők a mennyiségi követelmények sarkantyúját érzik az oldalukban szüntelen, mégsem feledhetik egy pillanatra sem, hogy nemcsak bizonyos számú lakást kell gyorsan, gazdaságosan tető alá hozni, hanem egy új várost építeni Egy olyan várost, ami megfelel a kor esztétikai kö­vetelményeinek és állja majd fiaink, unokáink kritikáját is. Persze, mindez nemcsak miskolci probléma, sőt, nemcsak a magyar építészet problémája. Jelentkezik mindazokban az államokban, ahol tömegméretekben gyorsan, olcsón kell kom­fortos lakásokat előállítani Kérdés, vajon áldozhat-e egyszerre az építőművész a szép­ség és a gazdaságosság oltárán. A Győri kapui lakótelep — jelenlegi állapotában — leg­alábbis kétségessé teszi az igenlő választ. Pedig napjaink funkciónál ista építészete is lehet szép. Alkothat harmonikus, szemet gyönyörködtető egységet olyan lakótelep, is melyben (Tudósítónktól) A Tiszai Vegyikombinát szomszédságában épített földgáz-nyomásfokozó beren­dezések huszonegy napos pró­baüzemelése december 4-én befejeződött. A 22 millió fo­rint beruházási költséggel el­készített kompresszorház — nagyobbrészt olasz és NDK — műszerein és szerkezetein még néhány napos utólagos ellenőrzést végeznek, majd átadják végleges üzemelte­tőjének, az Országos Kőolaj­ipari Vállalatnak. A Ganz-MÁVAG moz­dony-, vagon- és gépgyár, to­vábbá a Gyár- és Gépszerelő Vállalat által kivitelezett be­rendezés rendeltetése, hogy a Romániából csővezetéken érkező földgáz teljesen le­csóként nyomását 18 atmosz­férára fokozva továbbítsák a megrendelőnek, pontosabban a Borsodi Vegyikombinátnak, mivel a vegyi termékek alap­anyaga csak így hasznosít­ható. flz egyetem utazó nagykövete A tudománynak, amely már születése pillanatában is nem­zetközi volt, s egyre inkább azzá válik, ugyanúgy vannak diplomatái, miként a kormányoknak. Dr. Szabó János egye­temi tanár, az NME tudományos rektorhelyettese az elmúlt hónapokban Kanadában, az NDK-ban és Szovjetunióban kén­viselte a miskolci egyetem és országunk tudományos életét. Lapunkat tájékoztatva dr. Szabó János elmondta, hogy ami tipikusan tudomány-diplomata feladat volt, az részvétele az Egyetemek Nemzetközi Szövetségének, az IAlI-nak augusztus végi montreali közgyűlésén. Az Eötvös Loránd Tudomány- egyetem után, másodikként hazánkból az NME-t vették fel a fenti közgyűlésen az 500 egyetemet tömörítő egyesülés tagjai sorába. Az izgalmas kongresszusi témák közül néhányat: Az egyetem szerepe a modern Szövetkező kisiparosok A javító és szolgáltató tevékenységben, különösen vidéken, jelentős a szerepe a tisztes kisiparnak, ám éppen ,a falvak­ban és kisvárosokban számos objektív tényező nehezíti mun­kájukat. Közismert tény, hogy például az anyagbeszerzés és főleg a készletezés milyen nagy gondjuk. Ennek a gondnak a meg­oldására a SZÖVOSZ és a Kisiparosok Országos Szervezete közös ajánlással fordult az általános és értékesítő szövetkeze­tekhez, valamint a kisiparosokhoz. Az ajánlás azt javasolja, hogy a magánkisiparosok minél nagyobb számmal lépjenek be tagként a fogyasztási szövetkezetekbe és a szövetkezés előnyeinek felhasználásával igyekezzenek gondjaikon segíteni. Ha a kisiparos a fogyasz­tási szövetkezetbe belép, nem adja fel önállóságát, ugyanakkor élvezheti a szö­vetkezés számos előnyét. Mint a fogyasztási szövetke­zet tagja, kedvező beszerzési lehetőséghez juthat, sőt meg­felelő előrendeléssel meg­oldhatja az anyag- és alkat­rész-készletezés — számára jelentős befektetést kívánó — gondjait is. Városokban, megyénként arra is lehetőség nyílik, hogy a kisiparosok önálló fogyasztási szövetkezetei ala­pítsanak, s e szövetkezetek kifejezetten csak a kisiparo­sok anyagbeszerzési, készle­tezési, műszaki fejlesztési gondjaival foglalkozzanak. Mind a kisiparosok tag­ként való belépése, mind pe­dig az önálló kisiparosok fo­gyasztási szövetkezete arca is jó alapot teremthet, hogy a hiánycikkek megszüntetésére irányítsa a kisiparosok fi­gyelmét és az előállított hasznos termékek a szövet­kezeti kereskedelem útján kerüljenek forgalomba. fogyasztási szövetkeze­tek országos hálózata olyan közgazdasági erőt képvisel, amely önmagában is segítsé­get jelenthet az ország kis­iparosainak. így a fogyasz­tási szövetkezetek több mi ifi 40 milliárd forint értékű áru­forgalmat bonyolítanak le, időnként 25 ezer kereskedel­mi egységben. Az árufuva­rozási feladataikat 1500 sa­ját és több száz bérelt gép­kocsival bonyolítják le. Te­vékenységük az ország tel­jes lakott területére kiterjed, még a tanyákra is. Az áfész- eknek mintegy 100 ezer dol­gozója között különféle szak­mák nagy gyakorlatú szak­emberei találhatók: kereske­dőit, közgazdászok, számvi­teli szakemberek, valamint pénzügyi és • propaganda­szakértők. Mindebből íövet- kezik, hogy a kisiparosok­nak, akiknek ma nagyon sok irányú tevékenységet kell folytatniuk és sokféle ta­nácsra, ügyintézésre és piac­kutatásra van szükségük — ezek egy részét az áfész- eken keresztül előnyösebben, bizonyos esetekben csak ve­lük tudják megoldani. társadalomban; Az egyetemi tananyag korszerűsítése az ipar mindennapi problémái­nak figyelembe vételével, különös tekintettel a tudo­mányos technikai forrada­lomra; Az egyetemi hallga­tók részvétele az egyetemi önkormányzásban stb. Az ön- kormányzat témáról külön­ben nagy vita alakult ki. Egy ausztráliai egyetem kül­döttjeként részt vevő diák felszólalásával érzékeltethető az egészséges szemlélet: ..Önök itt most az egyetemi hallgatók sorsáról döntenek — biztos állásból. De mi­ránk ez a létbiztonság nem áll, még talán a jövőnkre nézve sem. Mi nem akarunk többet, csak azt, hogy a diák­ságnak legyen néha joga kérdéseket feltenni és a professzoroknak legyen kö­telességük válaszolni azok­ra ...” * Október, második felében ott volt dr. Szabó János Ros­tockban is a szocialista or­szágok plazma-fizikusainak konferenciáján (a plazma ki­fejezés megfelelőjével a mindennapi életben ivhe- gesztéseknél találkozhatunk: maga az ív plazma állapo­tú). A plazma-fizika, amely­nek elméleti kutatásával a dr. Szabó János által veze­tett NME fizikai tanszékén eredményesen foglalkoznak. Félmillió piacbővítésre December végéig befejező­dik a piac bővítése Kazinc­barcikán: költségeire 500 ezer forintot fordítanak. Öt új el­árusító pavilont építenek, amelyekben 3 termelőszö­vetkezet, valamint a Terme­lőszövetkezetek Miskolci Ke­reskedelmi Irodája kap he­lyet. Az új pavilonok zöld­ség- és gyümölcsárusításra rendezkednek be. alkalmazási területeit te­kintve a jelen, s különösen a jövő tudománya. Az ionoszféra-kutatásban, az űr­hajó hajtóművek építésénél, magneto-hidrodínamikus ge­nerátorok készítésénél (ezek a hőenergiát közvetlenül alakítják át elektromos ener­giává), a magfúziós folya­matok szabályozásánál stb. játszik mind fontosabb sze­repet ez a tudomány. Moszkvából a szocialista országok közös űrkutatási szervezetének, az Interkoz- mosznak konferenciájáról nemrégen tért vissza dr. Sza­bó János. Ez a szervezet, mely elsősorban az ionoszfé­ra kutatásával, illetve az ott mozgó szputnylkokra tett ha­tásával foglalkozik, 1972-ben Magyarországon rendezi kon­ferenciáját, elismerésül a magyar szakemberek mun­kája iránt. A miskolci egye­temen a fenti téma elméleti kutatásában értek el jó ered­ményt, az egyetem nemzet­közi hírnevét növelendő. (nyakas) szigorú geometria uralkodik. Aki járt már például Helsinki kertvarosában, az tanúsít­hatja ezt. A finn tervezők — nevüket jól ismerik és nagy tisztelettel emlegetik országszerte — kitünően kihasználták a szép természeti adottságokat, tavak, ták, sziklák oldják fel mindenütt a falak szürkeségét. És hogy még tovább „lágyul­jon'’ a beton, a fát mint díszítő anyagot, gyakran használják az épületek külső homlokzatán is. A Győri kapui lakótelep természetesen rosszabb adottsá­gokkal rendelkezik. Itt nem sokat kaptak a természettől az építők. Más megoldást kell tehát alkalmazniuk. Jó, hogy ma már nemcsak mint igényt említhetjük ezt, hanem mint las­san konkrét tervvé formálódó programot. A miskolci tervezők, képzőművészek — a tanács támoga­tásával — javaslatot dolgoztak ki a Győri kapui lakónegyed díszítésére. A parkosítás mellett ideillö képzőművészeti alko­tásokkal, — szobrokkal, mozaikokkal stb. — kívánják szeb­bé tenni a ma még bizony szürke épületegyüttest. Jobb későn, mint soha! Nyilván így utólag is sikerül majd melegebbé, emberibbé formálni a lakótelep arcát A diós­győri illetve Avas aljai építkezésen viszont már kezdettől, fogva érvényesülhet ez az elv. A negyedik ötéves terv idő­szakában építendő lakónegyedekben szívesen találkoznánk a házgyári épületek több variációjával és színesebb, esztétiku- sabb falfelületekkel. Minderre ígéretet is kapott a város, mind a kivitelezőtől, mind a tervezőktől. BÉKÉS DEZSŐ Égi objektumok Az Uránia Csillagvizsgáló programjából Az általános és középis­kolás tanulók részére minden pénteken este 6 órától tart csillagászati oktató előadást és távcsöves bemutatót az Uránia Csillagvizsgáló (A tlőadások, kiállítás, kirakatverseny Megkezdődött a II. reklámkoníerencia (Kiküldött munkatársunk telexjelentése.) Ma délelőtt Budapesten, a Technika Házában megnyílt az MTESZ és a Magyar Kereskedelmi Kamara II. nemzet­közi reklámkonferenciája. A szakemberek körében nagy érdeklődéssel várt konferenciára mintegy 150 hazai, s 25 kül­földi, reklámmal, propagandával foglalkozó vállalati, intéz­ményi küldött jött el. Mint arról szombaton már beszámol­tunk, Borsodból és Miskolcról tizenöten vesznek részt a konferencia munkájában. Az ünnepélyes megnyitó után A reklám, helyzete az ipar-, a bel- és külkereske­delmi vállalatoknál és a fej­lődés iránya címmel dr. For­gács Tibor. közgazdasági tanszékvezető egyetemi tanár felőadását hallgattuk meg, amely széles körű áttekintést adott a reklámnak hazánk­ban betöltött jelenlegi és jö­vőbeni szerepéről. Az elő­adást két korreferátum kö­vette. A szünet után kerül sor az Ernst Múzeumban egy érde­kesnek ígérkező reklámkiál­lítás megnyitására (a meg­nyitót Droppa Gusztáv, a llungexpo vezérigazgatója tartja), majd a Váci utcában és a Petőfi Sándor utcában megrendezett kirakatver­senyt tekintik meg a kon­ferencia résztvevői. A délutáni munkaértekez­let témája: A vállalat és a reklám. Az előadás és a hozzászólások után izgalmas vitára van kilátás. A holnap délelőtti prog­ram egy, a reklámköltségeket tárgyaló előadással kezdő­dik, amelynek előadója Dr. Ravasz Károly, a Hungexpo tanácsadója lesz. (nyikes) Föld Nap-körüli keringése és következményei; Távolság- mérés a világűrben; Kepler törvényei). Távcsővel a kö­vetkező objektumokat mu­tatják be á csillagvizsgáló tudományos munkatársai, de­cember 5—15. között: a Hold hegyei és kráterei. Az esti órákban a Merkur, egész éj­szaka a Szaturnusz, a hajnali órákban a Venus, a Mars. a Jupiter és az Uránusz boly­gók figyelhetők meg. A téli égbolt csillagképei (Orion, Ikrek. Cassiopea és ezek ra­gyogó csillagai), Syrius, Ri- gel, mesterséges égitestek. találkozó Békéscsabán December 7-én és 8-án rendezik meg Békéscsabán a vidéki színházak KlSZ-veze- tőinek és fiatal művészeinek találkozóját. A kétnapos ta­nácskozás keretében összesen négy előadás, illetve korrefe­rátum hangzik majd el első­sorban a színházi KlSZ-szer- vezetek feladatairól, lehető­ségeiről, helyzetéről, a szín­házi, s a különböző iskolai, üzemi és egyéb KlSZ-szer- vezetek kapcsolatáról, együtt­működéséről. a fiatal vidéki művészek szakmai és szociá­lis helyzetéről.

Next

/
Oldalképek
Tartalom