Déli Hírlap, 1970. december (2. évfolyam, 281-305. szám)

1970-12-07 / 286. szám

Az első Miskolci Téli Tárlat A művészet iránt érdeklődók meglepetten tapasztalhatták, hogy a két évvel ezelőtti X. Miskolci Országos Képzőművé­szeti Kiállítás után az idén az első Téli Tárlat megrendezé­sére került sor a Miskolci Galériában. Mi indokolta az or­szágos jelző elhagyását? Két szempont. Az egyik, hogy már az utolsó „országos” kiállításokon is csak elenyésző hányada állított ki művészeinknek, bizonyos csoportok, területek mű­vészei pedig már régebben el-elmaradoztak. A másik pedig az, hogy városunk és Eszak-Magyarország művészgárdája megerősödött már annyira, hogy vállalhatta egy országrész kiállításán a vezető szerepet. Nem állítjuk, hogy helyi mű­vészeink, akik a grafikában az országos átlag fölötti kvalitá­sú munkákkal jelentkeznek (elég a grafikai biennálékra utál­nunk), hasonlóan jelentős műveket produkálnának festésze­tükben is. Az ipari környezet, mely serkentően hatott a ter­mészetétől fogva mozgalmasabb grafikára, csak sokkal las­sabban, nehezebben, sok vívódás, keresés árán tudja a festé­szetet a maga képére alakítani, nem is számítva azt a lénye­ges tényt, hogy itt az előzmények is csaknem teljesen hiá­nyoztak (a művészeti életben szinte hatástalan régi, főiskolai művészteleptől eltekintve). Van-e önálló arculata en­nek a helyi piktúrának? Annyira jellegzetes, mint a hódmezővásárhelyinek vagy a szentendreinek nincs, de az alkotásokban már felfedez­hető valami sajátos, a többi területtől eltérő hangvétel, közös gondolati mag: a táj­képekből, egyszerű inte- rieurökiböl, figurális alkotá­sokból feltörő humanizmus, valamint a többé-kevésbé a valósághoz kapcsolódó kife­jezési mód. A fauve-ok expresszioniz- musa, dekoratív folt- és szín­kezelése jellemzi Kunt Ernő nagyméretű alkotásait. Seres János Erdő című olajképén szintén az expresszív megol­dás uralkodik, míg csend­életén és aikvarell-táján ez a kubizrmis szerkesztésmód j á- val ötvöződik. Az erőteljes szerkezet dominál Papp László új hangvételű Gyár­án, téli tájképén. A legna­gyobb fejlődést Mazsaroff Miklós mutatta fel az előző tárlatokhoz képest. Színeit tovább redukálta, hatásukat felfokozta, formaadása erő­teljesebbé, vonalvezetése len­dületesebbé vált. Lágyabb, oldottabb irány­zatot képvisel Iványi Ödön Műterem részlet-e, Nagy Ernő három vízfestménye. A Krai expressáonizmus felé köze­ledik Barczi Pál Árvíz és Zsignár István Diósgyőri táj című olajképón. Az egri Kis- honthy Jenő befelé forduló, elemző portréin a lélekábrá- zolás Van Gogh-i mélysé­geit érzékelhetjük. Blaskó János erőteljes, kontrasztok­ra felépített elvont kompozí­ciói a hazai konstruktiviz­mus, a képarchitektúrák vi­lágába vezetnek. A kiállítás szervezői — le­mondva az „országos” elne­vezésről — nem kívánták a közönséget a kitekintés, a tá­jékozódás lehetőségétől meg­fosztani» Sőt, céljuk éooen a me'de’elő összevetés lehető­ségének a biztosítása volt. Jelentős mestereink meg­hívásával elérték, hogy je­lenlegi festészetünknek szin­te minden áramlatát kiváló művek képviselik, képzőmű­vészetünk változatosságáról tájékoztatva a látogatókat. A „konstruktív iskolát” Bálint Endre három, rend­kívül kulturált színvilágú festménye, Martyn Ferenc Kompozíció-ja és Pásztor Gábor érdekes, nálunk új­szerű reliefjei reprezentál­ják. Líraibb ágát képviselik a bemutatott Domanovszky- képek. Bernáth Aurél egy oldott festőiségű képével, Kmetty János kis kubiszti- kus művével szerepel. Szur- csik János, a tárlat nagy­díjasa alapformái ban a rea­lizmushoz kötődik. Görnyed- ten ballagó öregembere, fá­radtan pihenő, súlyos figu­rái valóságosak, elgondolkod­tatóak. A grafikai anyag — a tra­díciókhoz híven — még min­dig erőteljesebb a táblaké­peknél, külön elemzést ér­demelne. A mintegy negyven bemutatott: mű egységesen magas színvonalat képvisel. Talán Feledy Gyulának a technika gazdagságával és változatosságával megoldott Bartök-sorozatát, Czmke Fe­renc, Lukovszky László és a díjazott Lenkey Zoltán mun­káit tudnánk kiemelni. Örömmel láttuk a viszony­lag kis számú, de rendkívül színvonalas plasztikai kol­lekciót. Olyan kiemelkedő al­kotásokkal találkozhatunk, mint Asszonyi Tamás gondo­san megmunkált, szellemes plakettjei, Kerényi Jenő, Varga Miklós, Kiss Nagy András szobrai. Az anyag formai változatosságát a mondanivaló sokoldalúsága teszi indokolttá. Hogy csak a végleteket említsük: Szabó István realisztikus faszobrai mellett Vtgh Tamás bronz- kaputerve és Varga Imre Földindulás-a. b. I. * Illusztráció. Barczi Pál rajza. Tájékoztató gondolatok Tartalmas „Hangversenyka­lauzát adott ki az 1970/71-es hangversenyévadra az Orszá­gos Filharmónia, a kazinc­barcikai Egressy Béni Műve­lődési Központ és az Ózdi Népművelési Intézmények igazgatósága. Az esztétikus kis füzet nemcsak a hangversenyek időpontját, műsorát közli, hanem ismeretterjesztő sze­repet is vállal. Célja: „Né­hány tájékoztató gondolattal, fogalommal... hozzájárulnia felhangzó muzsika odafigyelő hallgatásához.” Zenetörténeti korszakok szerint röviden is­merteti a műsorokban fel­hangzó műveket, néhány szí­nes mondattal jellemzi a stí­luskorszakokat és a zeneszer­zőket. Rövid pályaképet ad a hangversenyeken vezénylő karmesterekről, a közreadó szólistákról, a zenekarról és kórusról. A decemberi Írás Az év utolsó száma is gaz­dag válogatást nyújt a kor­társi magyar irodalom ter­mékeiből. Közli a lap Váci Mihály kiadatlan verseit, verssel szerepel még Károlyi Amy, Tandori Dezső, Keresz­tes Ágnes. Simor András és Papp József. Elbeszéléssel Csurka István, Móricz Virág. Bor Ambrus, Trencsényi Imre és Mándy Iván jelentkezik. Izgalmas olvasmány Gyer­tyán Ervin sajtó alatt levő szatirikus-utópisztikus regé­nye. Ebből ad ízelítőt három részlet. A Körkép rovatban, Kősze­gi Ábel krónikájában a val­lomások szembesítése, az em­lékek összerakása segítségé­vel igyekszik teljesebb képet alkotni Radnóti Miklós életé­nek utolsó fél esztendejéről, .dragonnak az ELTE oktatói­val folytatott beszélgetését, színes előadássá terjedő val­lomását Kazanlár Emil és Pesti kabaré Kiállítás az iskolában Ma délután fél kettőkor megnyitják Keller Lívia fes­tőművész kiállítását a Faze- . kas utcai 6. sz. Általános is- I kólában. Megnyitó beszédet Tok Miklós, a városi tanács vb-elnökhelvettese mond. A művésznő, aki mint ta­nár hathatósan részt vesz az ifjúság művészeti nevelésé­ben is, negyedszázada rend­szeresen kiállítja alkotásait. Tanulmányútjai során járt az NDK-ban. Csehszlovákiában. Franciaországban. Bulgáriá­ban, s gyakran Lengyelország­ban. Az utóbbi országban ki­állítása is volt. Lengyelorszá­gi élményei bizonyos mérté­kig meghatározó ihletűi fes­tészetének. ami a ma meg­nyíló kiállításán is érzékel­hető: több festménye lengyel tájat ábrázol. A kiállítás december 19-ig hétköznaponként reggel 8-tól este 6 óráig tekinthető meg. Humorban nagyhatalom va­gyunk — így hallottam még azokban az években, mikor másra nemigen lehettünk büszkék, csak arra, hogy még tudunk nevetni. Kétségtelen, hogy a kon­szolidáció nem kedvez a hu­moristáknak, így könnyen meglehet, hogy előbb-utóbb „komoly ország” leszünk. Mikor a pesti kabaré szom­baton sugárzott számai szü­lettek, bizony még volt min nevetni. Például azon, hogy ki szenvedett többet; hogyan fogadja az új társadalmi rendszert két arisztokrata; miként tárgyal a rendőrfő­nök a kis nyilassal és a há­borús bűnössel; és így to­vább. De nevetni kellett ak­kor, hacsak egymásra néz­tünk is. Micsoda kosztümö­ket kreált a nagy világégés után megmaradt ruhadara­bokból a találékonyság! Ma pedig már egy vitézkötéses kabát is mosolyra késztet... Horváth Tivadar a tőle megszokott rendezői lele­ménnyel kötötte csokorba a sorozat negyedik darabját, mely a Kabaré a romokon címet viselte. Nagyon nehéz és nagyon könnyű volt válogatnia. Az akkori termésről számos kö­tet tanúskodik. Ismert hu­moristáink. Kellér Dezső, Ta­hi László, Békeffi István. Darvas Szilárd, Gádor Béla a háború után „futották” legjobb formájukat. Mégsem csak a napi ak­tualitás adta a kabaréjelene­tek ízét, zamatét. A minden­napokon legfeljebb csak vic­celődni lehet. A pesti kaba­ré azonban már Nagy Endre korában sokkal többre vál­lalkozott ennél. Általános emberi gyengéinket mutatta fel, tréfát nem ismerőén. A kabarénak mindig is megvoltak a maga színészei. S nem mondhatni, hogy a szakma gyengébb mezőnyé­ből kerültek ki. Horváth Ti­vadar is azokat választotta szereplőül, akik évtizedek óta — mindig egy-egy típust képviselve — szórakoztatnak bennünket. Feleky Kamill, Fónay Márta, Greguss Zoltán, Kazal László, Kiss Manyi szombaton este sem okozott csalódást De örömmel lát­tuk a népes szereplőgárda sorában Avar Istvánt és La- tinovits Zoltánt is. GY— Nádor Tamás tudósításában olvashatjuk. A hetvenéves Féja Gézát B. Szabó István köszönti. A folyóirat egyik legérde­kesebb cikke Lackó Miklós­nak, az MTA Történettudo­mányi Intézete főmunkatár­sának referátuma, amely az augusztusban Moszkvában rendezett XIII. nemzetközi történészkongresszuson hang­zott el. Lackó először a fasizmus objektív szerepét vizsgálta. A fasizmust a polgári rend­szer első világháború utáni válságperiódusa termékének tekinti. Legjellegzetesebb vo­násának azt tartja, hogy a kispolgári jellegű nacionalis­ta tömegmozgalom összekap­csolódik a terrorisztikus dik­tatúrával. Ezután áttért a regionális elemzésre. Szerinte a fasiz­mus azért válhatott hatékony tényezővé, mert nem kerülte meg a polgári rendszer vál­ságát, hanem mozgósító ere­jű szélsőreakciós feleletet adott arra. Azt vizsgálja, hogy Európa három régiójá­ban milyen lehetőségei vol­tak a fasizmus térhódításá­nak. Következtetése: a leg­fejlettebb tőkés országok ré­giójában határt szabott a fej­lett polgári társadalom belső struktúrája, a legelmaradot­tabb, a balkáni típus orszá­gaiban viszont a társadalom tradicionális szerkezete, s az ezen nyugvó paraszti demok­ratizmus játszott korlátozó szerepet. A kelet-közép-euró- pai régióban viszont nem ér­vényesültek ezek a korlá­tok. Majd azt elemezte: mik voltak az okai a fasizmus erőteljesebb jelentkezésének a harmadik régióban. Hár­mat emelt ki közülük. Az el­sőt a labilis társadalmi szer­kezetben és fejlődési dinami­kában látja. A másik: a szo­ciális problémáknak a nacio­nalizmus alá rendelődése. A harmadik tényező: az állam­polgárokat a „közös” nacio­nalista-faji érdekeket kifeje­ző állami totalitarizmus alá igyekeznek rendelni. Ez a fa- sizálódási folyamat azonban — nézete szerint — itt még­sem vezetett az autoratív- diktatórikus rendszerek alap­szerkezetének fasiszta átépí­tésére. Mindezt azzal magya­rázza: nem jött létre az ural­kodó körök és a fasiszta tö­megmozgalmak vezető rétege közötti szövetség. , A decemberi szám külön melléklete egy falinaptár, amelynek grafikáit rajzolta és a művészeket ábrázoló fo­tómontázst összeállította Má­tyás J. Tamás, az Iparművé­szeti Főiskola negyedéves hallgatója. A naptár kézira­tos versei azonosak a lapban Esztendő cím alatt megjelen­tekkel. B. Gy. Magyar drámák a Szovjetunióban Ma kezdődnek a Szakadék próbái A magyar dráma sereg­szemléjére készülnek a Szov­jetunióban: áprilisban ren­dezik meg a magyar színpa­di művek "esztiválját. Az eddigi tervek szerint mint­egy 40 magyar színpadi mü­vet mutatnak be a szovjet színházakban. A szovjet színházi vezetők kérésére magyar vendégren­dezők, díszlet- és jelmezter­vezők, dramaturgok segítik az egyes művek színpadra ál­lítását. A rendezők között el­sőként vasárnap utazott Moszkvába Kazán István, hogy vezetésével hétfőn meg­kezdhessék a Kis Színházban Darvas József Szakadék című színművének próbáját. — A bemutatásra kerülő darabok szerzői között talál­juk a magyar drámaírás leg­jelesebb képviselőit — mond­ta Kazán István az elutazás­kor adott nyilatkozatában — Katona Józseftől, Madách Imrén át a magyar mai szer­zőkig. A Kis Színházban tű­zik műsorra Darvas József említett művét. A Szovreme- nyikben pedig Örkény István Tóték című művét játsszák majd. A Művész Színház re­pertoárjába vette Bródy Sán­dor Tanítónőjét, a Puskin Színház Gergely Sándor Vi­tézek és hősök című drámá­jának bemutatására készül. — A Kis Színház most ün­nepli fennállásának 170. év­fordulóját, a patinás teátrum a Nemzeti Színház szerepét tölti be Moszkvában. Darvas József darabját örömmel fo­gadták a szovjet művészek: úgy érzik, a magyar nemzeti sajátosságok művészi repre- zentálása mellett nagyon sok közös, internacionalista vo­nást is tartalmaz — éppén az emberi hit szükségességé­nek hirdetésében, a vezető és a nép viszonyának hiteles áb­rázolásában. A színművet ket­tős szereposztásban mutatjuk be, s a rendkívül igényes, a nagy múltú hagyományokat is szigorúan őrző színházban naponta három órát is próbá­lunk — a premier napjáig: 1971. április 4-ig. SZÁMŰZÖTT VOLT Nyolchónapos hollandiai száműzetés után visszatért Lesothoba II. Moshoeshoe ki­rály. Az uralkodó letette az államfői esküt, amelynek ér­telmében a monarchia a jö­vőben tartózkodni fog a po­litikai életbe való beavatko­zástól. HÁROM HOLTTEST Az izraeli rendőrség a Gaza városától délre fekvő Rafah- ban három beduin holttesté­re bukkant. Mindhármukat automata fegyverrel lőtték le. ÖSSZECSAPTAK A nyugat-németországi Es- senben baloldali fiatalok ösz- szecsaptak az autókon felvo­nuló újnáci nemzeti demok­rata párti tagokkal, akik Brandt és kormánya kelet- európai politikája ellen tün­tettek. TŰZVÉSZ A SZÁLLODÁBAN Kilenc külföldi vendégmun­kás vesztette életét egy amsz­terdami szállodában keletke­zett tűzvészben. A rendőrség bűntényre gyanakszik, ugyan­is a tűz az után tört ki, hogy a szálloda bárjában a vendé­gek összeverekedtek, ezt kö­vetően pedig a szemtanúk szerint robbanás történt. FELESÉGÜL VETTE George Sanders filmszínész feleségül vette Gábor Mag­dát, volt második felesége, Gábor Zsazsa testvérét. A 64 éves férfi negyedik, Gábor Magda ötödik házassága. Magda előző férjei között volt lengyel pilóta, amerikai ügyvéd és magyar herceg is. BUBÓPESTIS Az USA-ban, Oregon állam­ban bubópestisiben meghalt egy férfi. A szörnyű betegsé­get valószínűleg úgy kapta meg, hogy egy általa lelőtt üregi nyúl húsából fogyasz­tott, amely fertőzött lehetett. FELGYÜJTOTTAK Az észak-írországi Tyrone grófságban ismeretlen tette­sek felgyújtottak egy angol vámépületet, amely porig égett. A merényletet szélső­séges elemek követték eL AMNESZTIA Mobutu tábornok amnesz­tiát adott mindazoknak a kongói állampolgároknak, akik 1960 és 1970 között bűn­tettet követtek el az állam biztonsága ellen. A külföldön tartózkodók is amnesztiát kapnak, ha 1971. január 31. előtt hazatérnek. TILTAKOZNAK A november 1. éjszakáján Saint Laurent le Pontban ki­tört tűzvész 146 ifjú áldoza­tának szülei tiltakoznak az ellen, hogy a biztonsági in­tézkedésekről megfeledkező Pierre Perrin polgármestert ismét visszahelyezzék tisztsé­gébe. PÁNIK Heves földrengés rázta meg Tocopilla észak-chilei kerüle­tet. A vidék lakossága pánik­szerűen menekült házaiból, de a földmozgás csupán né^ hány épületet rongált meg. A földrengés 30 másodpercig tartott. SZTRÁJKOLNÁK A TAXISOFŐRÖK ’ Harminchatezer New York-* taxisofőr és garázsalkalma­zott sztrájkba lépett. A mun­kabeszüntetéssel bérkövetelé­seiket kívánják alátámasz­tani. o. városban naponta nyolcszázezren nesznek igény­be taxit, a sztrájk súlyos gondot okoz.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom