Déli Hírlap, 1970. december (2. évfolyam, 281-305. szám)
1970-12-29 / 303. szám
3(c Dombok Kopcsik Károly rajza Televízió és népművelés A televízió néhány esztendeje népművelési életünk állandóan emlegetett tényezője. Ha csökken például a mozik lá- togátottsága. vagy elsorvadnak a népművelés — ezen belül a mükedvelés — egyes ágazatai, mindennek oka: a tv térhódítása. Tagadhatatlan, hogy a televíziónak — különösképpen a kultúráért mozdulni rest emberek körében — van olyan hatása, amely egy időre elvonja a nézőt a másfajta művelődéstől, szórakozástól. Sajnálatos, hogy ez a hatás sok-sok családnál évekig eltart, megszokássá lesz. másrészt a népművelési élet egyes ágazatai átmeneti zökkenőinek ,,magyarázatává” is válik. Nem ritkán olyan indokká, amely itt-ott népművelési tehetetlenséget vagy tunyaságot is takar. MISKOLC 1971 Az Éj év kulturális tájékoztatója Ilyenkor év végén örömmel vesszük kézbe a díszes kiállítású füzetet: a Miskolc város jövő évi kulturális programjáról szóló útmutatót, a város fejlődését reprezentáló dokumentumot. A Kulturális Tájékoztató nemcsak dátumsze- rűesn, hanem igényesen megírt cikkekkel emlékeztet történelmi fejlődésünk fontosabb mérföldköveire. A következő esztendőben is sokfajta kulturális rendezvénnyel köszönti a város a baráti országokat. Bolgár, csehszlovák, lengyel és NDK - beli kulturális irodákkal közösen rendezett kiállítások,, zenei és irodalmi estek, baráti találkozók sorakoznak egymás után. Pontos idejükről és programjukról kapunk felvilágosítást A 24 éves úttörőmozgalom rendezvénysorozatáról is értesítenek a füzet írói. Felsorakoztatják a Miskolci Galéria, a Miskolci Képtár, a Bibresszó várható kiállításait. Részletesen ismertetik a Miskolci Nemzeti Színházban rendezendő zenekari estek repertoárját, a Bartók-teremben tartandó kamaraestek műsorát. A miskolci zenei intézmények az oktató-nevelő munka mellett szerves részét alkotják a város zenei életének. Népszerű rendezvényeik programját is előre feljegyezhetjük a meghallgatandó koncertek sorába. Még hét premier lesz az évad hátralevő részében a Miskolci Nemzeti Színházban. A szerkesztők közük a pontos időpontokat, tájékoztatnak az előadások tartalmáról. Megtudhatjuk, hogy víg- játékfesztivál, társastánc-bajnokság lesz tavasszal, illetve a nyár elején városunkban. Rövid tájékoztatót kapunk Miskolc kulturális életének kimagasló eseményéről: a XII. miskolci filmfesztiválról. Számtalan rendezvény üdvözli majd A költészet napját, a könyv ünnepét, A hagyományokhoz híven a nyári hónapokban újra koncerteznek az Avasi templomban és a diósgyőri várban. Az érdeklődők tájékozódhatnak a Fotóklub és a Csillagvizsgáló programjáról. A tájékoztató közli a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat jövő évi kiemelkedő rendezvényeit, a miskolci Ne hézipari Műszaki Egyetem jellemző „adatait”, az egyetem kulturális és művészeti öntevékeny csoportjainak rendezvényeit. Színpadon, pódiumon jó néhányszor találkozott már a közönség a város művészeti együtteseivel, most megismerheti azok rövid „önélef- rajzát”. Pontos „katalógust” talál a füzet forgatója nemcsak a szellemi értékekről, hanem a tárgyi és természeti őrizni valókról, a műemlékekről is. Az igényes válogatás éppúgy dicséri Bartha László és Flach Antal munkáját, mint a gazdag, szép illusztrációk Feledy Gyula Munkácsy- díjas művészetét. Szép kiegészítők Bállá Demeter fotóművész képei. A füzetet kínáló, Miskolcot jelképező avasi torony stilizált változata a fedőlapon Katona László grafikusművész munkája. {makói) Zeneművészek külföldi dobogón Az elkövetkező hetekben magyar zeneművészek számos külföldi országban lépnek dobogóra. Fischer Annie január közepén három hangversenyen vendégszerepei Nyugat-Berlinben, ezt követően Zürichben és Angliában koncertezik. A debreceni MÁV szimfonikusok ■ január 9-e és 22-e között a Német Szövetségi Köztársaságban turnéznak és 13 koncertet adnak. Ugyancsak a Német Szövetségi Köztársaságban vendégszerepei a Bartók kvartett január 25-e és 28-a között, s Kölnben rádiófelvételt is készítenek. Feren- csik János február 3-án és 4-én két koncertet dirigál Münsterben. A fiatal Ránki Dezső zongoraművészről január elején tv-£ilmet készítenek Lipcsében, ezt követően rádiófelvétele lesz Berlinben, s két alkalommal a berlini szimfonikusokkal koncertezik Lux Erika és Kiss András három alkalommal lép közönség elé Magdeburg- ban, Szegedi Anikó pedig Drezdában vendégszerepei. A televízió nem varázsszer, nem szüntetheti meg az egész ország közművelődési, tömegszórakoztatási gondjait, de nagyon fontos kiegészítője, sőt inspirálója lehet a művelődési élet sokfajta ágazata helyi vagv országos lendületének. Az eredmény a két tényező — a televízió és az élő tevékenység — együttműködéséből, kölcsönhatásából születhet. Pártkongresszusi felszólalásában Aczél György, a Politikai Bizottság tagja, a Központi Bizottság titkára e témakör kapcsán megemlítette a Röpülj pár a.'-sorozat népdalkultúránknak valóságos reneszánszát elindító hatását, az értékesebb könyvek televíziós ismertetése után meglendiilő könyvbolti és könyvtári keresletet. Sok hasonló példát lehetne még sorolni a televízió népművelési munkát eresztő adásaiból. Csak a korábbi Ki mit tud ’-sorozatokat, a Ki minek a mestere? és a Ki miben tudós? ifjúsági vetélkedőket említjük, mint országos mozgalmakat elindító műsorfajtákat. De idesórol- hatnánk más. nagy hatású sorozatokat (Tizenkét szék, fővárosi kerületek vetélkedői stb.), ifjúsági bábversenyeket, s egyéb, a legkülönbözőbb műfajokban jelentkező, helyi népművelési tevékenységet serkentő adásokat. Ez esetekben a televízió mindig kedvező irányban hatott a közművelődési életre. Nem lenne jó elhallgatni — az otthon- ülést-teremiésen kívül — más, kevésbé kedvező hatásokat sem. Például azt, hogy helyenként a mozik játékrendjét, sőt nagyrészt műsorát is a tv-krimik sugárzási idejéhez igazítják, s ennek következményeként nemegyszer olyan helyzet áll elő, hogy értékes filmek végleg elvesznek egy-egy helységben az arra várók elől. Említhetjük, hogy az egyik tvsorozat hatására nőtt meg a Rinaldo Rmaldini ponyvahistória olvasottsága, az élelmes kiadó sok tízezres példányban dobta piacra. A bűnügyi filmek és kalandsorozatok sajátos közgondolkozást teremtenek egyes nézőcsoportokban, és azok más területeken, más művek kapcsán is a krimi- meg a kalandlogikát követik, illetve kérik számon. Nem ritka jelenség, hogy a televízió túlzottan központi helyet foglal el tudatunkban és közművelődési életünknek különböző megnyilatkozásaiban. Túlzottan meghatározó tényező lesz, feledve azt a fontos tényt — amit Aczél György is kiemelt —, hogy a televízió nem versenytársa, nem pótlója a népművelésnek, hanem eszköze. És az eszköz és a tevékenység együttesen, kölcsönhatásában lehet csak igazán eredményes. BENEDEK MIKLÓS Az Amerikai tragédia írója Tegnap volt Theodore Dreiser, a világhírű haladó amerikai író halálának huszonötödik évfordulója. Dreiser Németországból az Egyesült Államokba kivándorolt 12 tagú szegény munkáscsalád gyermekeként csak rendszertelenül járt iskolába, de állandó önműveléssel pótolta az elmulasztottakat; sokat olvasott, majd hamarosan maga is írni kezdett. Művészetében mind erősebbé vált a társadalombírálo törekvés. 1925-ben jelent meg világszerte nagy feltűnést keltett regénye, a nálunk is több kiadást megért „Amerikai tragédia”, amely meggyőző képet fest különösen az amerikai munkásifjúság magára hagyatottságáról. Dreiser 1927-ben látogatást tett a Szovjetunióban; ez meggyőzte, hogy a szovjet rendszer a világ leghaladóbb társadalmi rendszere. Útiélményeit tartalmazó könyve természetesen kiváltotta a reakciós körök dühödt támadását. Dreiser azonban következetes maradt eszméihez és ^elveihez: a második világháború után, nem sokkal halála előtt, levonva addigi irodalmi munkássága következményét, belépett az Amerikai Kommunista Pártba. A panorámái mutatványtól a filmfesztiválig (2.) Sátormozi vagy tudományos előadás Akik a vásári mutatványt keresték, s az új csodára, mint látványosságra voltak kíváncsiak, a Búza térre mentek, ahol már a század- forduló táján megjelentek és az állandó mozik kialakulásáig, 1909-ig majdnem évente újra fel is bukkantak azok a nagy (1000—1500 fős) befogadóképességű, vurstli ízlésű portállal ellátott mutatványossátrak. amelyekben vándorló kinematografusok szórakoztatták a közönséget. Hogy ezeket az előadásokat egy szintre vették a kardnyelőkkel, nemcsak a cirkuszokra — mutatványosokra — mozikra — kiszabott közös hélyidí j -nyilvántartásból tudjuk, hanem az egykorú újságcikkekből is A Mis- kolezi Naplóban például általában csak a Napi Hírek rovatban szerepel a sátor- mozi. ott is valószínűleg megfizetett cikk-remiámként. — ««Igazi látványosság számba megy a Búzatéren a Király-bios- cop — csábít az 1909. július 25-i szám —. melynek kényelmes berendezésű, tágas helyiségében esténként a legérdekesebb képsorozatok mutattatnak be.” Néhány nappal később pedig A búzatéri mozi cím alatt a következőt olvashatjuk: „A Búzatéren levő Király-bi- oseopot esténként zsúfolásig megtöltő közönség a legfényesebb tanúbizonysága annak, hogy milyen kellemes szórakozást nyújt e bioscop modern, új és változatos mozgó képeivel. A most — két napig — műsoron levő képek között szenzációszámba megy a „Skagrinbőr” című nagy képsorozat, mely mellett egész sora a mozgóképeknek mutattatik be. A bioscopban minden előadásnál katonazene játszik.” Akik mást, a valóság jobb megismerését várták az új csodától, az Uránia Magyar Tudományos Színház miskolci vendégelőadásait kereshették fel. A századvégi ismeretterjesztést az újdonságszámba menő vetíthető diapozitívek annyira fellendítették, hogy a berlini Uránia nevű „tudományos színház” mintájára a Magyar Tudományos Akadémia természettudomá- nyi szakosztálya kezdeményezésére Budapesten külön ismeretterjesztő intézményt létesítettek. Az Uránia Tudományos Színház az. ismeretterjesztő előadásokat szce- nírozott jelenetekkel, vetített álló-, majd később mozgóképekkel élénkítette Az 1893-ban megalakult Borsod—Miskolci Közművelődési és Múzeum Egyesület meghívására az Uránia első vidéki szerepléseként 1900- ban előadást tartott Miskolcon, a színházban. Ezt ismételte évente, mígnem 1904- ben a „villamos vállalat” mulasztása miatti tűzveszély és a helyjegy nélkül megrendezett ifjúsági előadás miatti botrány, alászállította az előadásók sikerét. Az Uránia — a rövid krónika számára is kiemelhető — legnevezetesebb miskolci mozgókép-vetítésére 1901-ben került sor, amikor a három esti és ifjúsági előadáson, nem sokkal az 1901. április 30-i budapesti ősbemutató után itt is levetítették az első magyar játékfilmet, Zsitkovszky Béla A tánc. című alkotását. Az első magyarnak számítható filmek még az ezredéves kiállítás idejében, 1896-ban születtek, dokumentumfilmek voltak (1. Ferenc József megnyitja a mil- leniumi kiállítást, A király fölkeresi Munkácsy Mihályt stb.). Az első magyar játékfilm azonban A tánc volt- amit nem filmvállalat, hanem maga az Uránia Tudományos Színház készíttetett el Pékár Gyula egyik, a táncról szóló előadásához, az intézet vállalkozó kedvű műszaki vezetőjével, Zsitkovszky Bélával, aki a Kerepesi úti előadó- és vet'itőhelyiség tetején forgatott néhány perces illusztrációval iáték- filmgyártásunk úttörője is lett. ZIMONYI ZOLTÁN (Következik: Rezgés nélküli képek) ROBBANÁS A LAKÁSBAN A napokban a reggeli órákban robbanás történt a Békés megyei Nagyszénáson, a Rákóczi út 36. szám alatti lakóházban. A vizsgálat eddigi megállapításai szerint a konyhában a propán-bután gáztűzhely égőrózsájának cseréje közben kiömlött gáz felrobbant, és a gáz felgyújtotta a konyha és a szomszédos szoba berendezését. Négy személy égési sérüléseket szenvedett. Kórházba szállították őket. NEKIESETT ATÜZES KÁLYHÁNAK A Komárom megyei Bana községben lakásán Borbély György 64 éves nyugdíjas nekiesett a tüzes kályhának, ruhája meggyulladt és a szerencsétlen ember olyan súlyos égési sérülést szenvedett, hogy a helyszínen meghalt. TÜDŐN SZÚRTA Kiskun-lacházán KosAk Pál 46 éves büntetett előéletű segédmunkás lakásán szóváltásba keveredett 38 éves feleségével, s a szerencsétlen asz- szonyt többször tüdőn szúrta. Majd anyósát, Rátái András- nét is többször megszurkálta. Kosikné életveszélyes állapotban a kórházban van, Ká- tainé kórházba szállítás közben belehalt sérüléseibe. HŐVIHAR Hóvihar zúdult a Rhone völgyére. Súlyos baleset nem történt, de több száz jármű megrekedt a viharban. . KÜLÖNÖS EMBERRABLÁS Francisco Macias Nguema, az Egyenlítő-Guinea elnöke állítólag visszatartja, illetve fogságban tartja Friedrich Wilhelm Pleuger nyugatnémet gyárosnak 47 éves feleségét. Az elnök csak több mint egymillió márka váltságdíj ellenében hajlandó hazaengedni Frau Pleugert. MEGFAGYOTT Erdei Sándor, 46 éves szellemi fogyatékos, újfehértói lakos lakásáról ittas állapotban a szomszédos tanyára borért indult. Útközben hófúvásba került, egy hóbuckán elaludt és megfagyott. Ugyanígy járt Vidák Antal, 16 éves alkalmi munkás, tiszakanyá- ri lakos. Az úton elaludt és megfagyott. HOBBY Nem mindennapi hobbynak hódol Márián Zoltán szegedi joghallgató: államfők, politikusok dedikált fényképeit gyűjti. Birtokában van Wal- dec Rochet-nak, a Francia KP főtitkárának Olaf norvég királynak. Hailé Szelasszié etióp császárnak, Julianna holland királynőnek, a dalai lámának és sok más ismert személyiségnek dedikált fényképe. BETÖRTFK Ismeretlen tettesek betörtek Carl de Poortere belga szőnyewváros kórrijk’ 'alvásába és 20 millió fran' -tó- kű műkincset raboltak ' A betörők magukkal vitte'- 400 japán elefántcsont-szobrocskát. (5000 AUTíóWrtT tzciyr Olaszországban az üníieosa a'.ati goß!) autóba'--"^' *»r+-»nt a jégpáncél borítót' • írszág- utakon. A szicíliai Gelában hatalmas felhőszakadás bénította meg a város életét.
