Déli Hírlap, 1970. december (2. évfolyam, 281-305. szám)

1970-12-28 / 302. szám

Tokaj-Kegyaija terítékei1 A Tokaj-hegyaljai Re­konstrukciós Bizottság de­cember 22-én tartotta ez évi utolsó ülését. Három na­gyobb kérdésben megnyug­tató eredményeik születtek, éspedig a telepítési rendszer, a művelési mód és a sző­lőfajták kiválasztásának kér­désében. Érdekes vállalko­zásként említette az egyik bizottsági tag a Tokaj-hegy- aljai Pincegazdaság és az Állami Gazdaság egyesülé­séből létrejött Tokaj-hegyal- jai Állami Gazdasági Bor­kombinátot. Ez a részben termelő, részben kereskedő vállalat kétezer holdas sző­lőterületre támaszkodik. A bizottság másik témája a bodrogkéresztúri katlan komplett rendezési tervének elkészítése volt. Új főtér December 22-én átadták Kazincbarcikán a város most kialakítandó főterén épült párt- és tanácsház-komplexu- mot. A következő építési fel­adat az üzletház elkészítése lesz, amely ugyancsak a fő­téren, a szintén felépítendő posta épületével együtt áll majd, s remélhetőleg a ne­gyedik ötéves terv folyamán elkészül. MISKOLC EGY HETE V Fúrják a szivattyúöntvényt. A DIGÉP Sz-egységében évente több mint 1000 féle. összesen mintegy 340 millió forint értékű szivattyú készül. Nagyobb részük az orszá­gos szükségleteket, elsősorban a mezőgaz­daság igényeit elégíti ki, de jut belőlük kül­földi piacokra is, főleg a fejlődő országok­ba. Az egység dolgozói kiemelkedő ered­ményeket értek el a kongresszusi munka­versenyben. Közlekedési programok társadalmi mnnkákan A Közlekedéstudományi Egyesületnek Borsodban és Hevesben 670 aktív tagja van. Az egyesület miskolci szervezetének titkárával, Csa­bai Rudolf vasútigazgatósági osztályvezetővel arról beszél­gettünk, hogyan segíti ez a nagy erőt képviselő gárda a jövő évben és az új tervidő­szakban azoknak a felada­toknak a megoldását, ame­lyek a KPM tárcára várnak, s amelyek Miskolcon, Borsod­ban és Hevesben is bőven adnak munkát. Zöld út a számítógépeknek — A helyi közlekedéstudo­mányi egyesületek jövő évi terveiben elsősorban olyan tudományos témák feldolgo­zása szerepel, amelyek az or­szág ipari fejlődése szem­pontjából a fejlődés döntő elemeit tartalmazzák. Zöld utat szeretnénk például biz­tosítani a számítógépek al­kalmazásának, s ezért e té­makörből áprilisban kétnapos konferenciát rendezünk. Egy másik nagy rendezvé­nyen a napjainkban az egész világon mindennapos vita tárgyát képező rakodási mun­kák gépesítéséről lesz szó. Erről a témáról a miskolci közlekedési szakemberek már az idén is rendeztek egy jól sikerült konferenciát. Lénye­gében ennek a folytatása lesz az áprilisban ismét Miskol­con sorra kerülő országos konferencia, amelyen a ra­kodási modellek legújabb ku­tatási eredményeiről számol* nak be e téma legjobb, or­szágos hírű szakemberei. II közlekedés biztonságáért A negyedik ötéves terv idő­szakában a jelenlegi 200 ezer­ről félmillióra nő az ország­utakon közlekedő személy- gépkocsik száma. A vasutak- ról eltűnnek a gőzmozdonyok. Értesítjük tisztelt vevőinket, hogy MISKOLC GÁBOR ÁRON UTCAI TELEPÜNKÖN 1970. december 30—31-én, MISKOLC, SAJÓ-PARTI TELEPÜNKÖN 1971. január 3-tól január 16-ig íp llapító leltárt tériünk Ezen idő alatt az árukiadás szünetel. MISKOLCI -TÜZÉP VÁLLALAT helyettük a korszerűbb és gyorsabb Diesel-vontatású járművek lépnek üzembe. Ki­cserélődik a jelenleg korsze­rűtlennek ítélt vagonpark is. Javul az ország és a megye úthálózata. Mindez együtt, a forgalom felgyorsulását is eredményezi majd. Erre ké­szül fel egy közlekedésbiz­tonsági ankét szervezésével a közlekedéstudományi egyesü­let helyi szervezete. Egy másik ankéton, ame­lyet egy háromnapos, ugyan­csak Miskolcon sorra kerülő országos postástalálkozó ke­retében rendeznek, a Magyar Posta valamennyi szakágá­nak legújabb fejlesztési prob­lémái kerülnek napirendre. A közlekedéstudományi egyesület szakemberei rend­szeresen tanulmányterveket dolgoznak ki a városi és megyei fejlesztési feladatok megvalósításának előkészíté­sére. A jövő esztendőben négy nagyobb és számtalan kisebb tanulmánytervet ké­szítenek. Miskolcon 1971-ben az egyik legjelentősebb ágazati mun­ka a Tiszai pályaudvar előte­rének rendezése és a felvé­teli épület elkészítése lesz. A KTE miskolci szervezete munkabizottságot hoz létre, amely a kivitelezési tervek elkészülte után meghatározza az építés sorrendiségét, az építési munkák kapcsolódá­sát, és koncentrál minden meglevő erőt a munkálatok mielőbbi befejezésére. A má­sik tanulmányterv Özd köz­lekedésfejlesztési problémáit dolgozza fel, s ezen belül el­sősorban a vasúti és közúti szállítás feladatainak megol­dását segíti. S végül tanul­mányterv készül a Leninvá- ros területén megvalósuló közlekedési rekonstrukcióról és a Miskolc—Kassa—Krakkó új nemzetközi szállítási út­vonal kialakításáról. — Amit itt felsoroltunk, s aminek elmondására helyszű­ke miatt nincs lehetőség, tár­sadalmi munkában, a város és a megye jövője iránt ér­zett felelősségből tesszük — mondotta befejezésül Csabai Rudolf. NYI1CES IMRE Pecsenyekacsa Ötmillió 400 ezer csibét és 390 ezer kacsát keltettek ez évben a megyei baromfikel­tető állomásokon. Ezameny- nyiség az éves terv 170 szá­zalékos túlteljesítését jelenti. 1970-ben Ausztriából vér­frissítőként ötezer pekingi kacsát szereztek be, melyek utódaival már az ünnepek alatt pecsenyekacsa formájá­ban találkozhattak kedves olvasóink. Történelmet idéző nevek Vajon hányán tudják Miskolcon, hogy a legrégebbi nevet a Fábián utca viseli? Már az 1376-os feljegyzésekben így em­legették. Vagy ki tudná pontosan idézni a Tanácsház tér múltját? Kezdve azzal, hogy valaha itt volt a város piaca, körülbelül 1800-tól kezdve Városház térnek nevezték, de vi­selte Horthy Miklós, sőt Szálasi nevét is. Az utóbbit mind­össze hat hétig, mert a felszabadulás után a lakók első dolga volt, hogy visszakereszteljék Városház térre. Jelenlegi címét a tanácsok megalakulása után kapta. Mint egy kis torténelemlecke, igaz? Nos, éppen erről van szó. A város utcáit, tereit jelölő nevek — ide értve termé­szetesen a hajdaniakat is — valóban történelmet idéznek. Van, amelyik csak a város fejlődésének egy-egy fejezete fölé kerülhetne címként, de akad közöttük szép számmal olyan is, amelyik az ország történelmének szomorú vagy di­csőséges napjaira emlékeztet. Persze, csak azt emlékezteti, aki ismeri e neveket. S ezek után bocsássák meg a „kioktatós” ízű kezdő sorokat. Az igazság ugyanis az, hogy e sorok írója éppen azok közé az idevándoroltak közé tartozik, akik még csak szeretnék megismerni a várost. Sokan vagyunk, akiket az ország tá­voli tájairól „szippantott” ide Észak-Magyarország centruma, s ahhoz, hogy magunkénak tudj.uk, jobban kellene .ismer­nünk. Persze, azok közül sem mindenki ismeri eléggé, akinek a dédapja is itt élt. Korábban kitűnő monográfiák ’készültek Miskolcról, a város számos szerelmese szinte egy életet áldo­zott arra, hogy írott emléke maradjon a múltnak. (Elég ta­lán, ha Marjalak! Kiss Miklós nevét említem.) De az utóbbi egy-két évtized alatt is rengeteget változott ez a város, félő, hogy feledésbe merülnek olyan elnevezések, melyeket az apák még jól ismertek, használtak. Gondoljunk csak arra a sok kis településre, melyekből Nagy-Miskolc született. Lassan eggyé olvadnak vele, s az egykori falvak peremikerületekké alakulnak. Mint valaki találóan mondta: a centrum felé vándorolnak a külterületek. Befelé vándorolnak, azaz be­épülnek és új utcaneveket kapnak. Göromböly neve él, hor­dozza a hasonló nevű utca. Ugyanezt mondhatjuk el Szir­máról is. De vajon Diósgyőr, Hámor, Pereces, Komíós nevét megőrzik-e a terpeszkedő lakótelepek? A kérdésre ma már nyugodtan adhatunk igenlő választ, hiszen a tanács végrehajtó bizottsága felikérte a Hazafias Népfront városi aktivistáit, hogy az utcák névjegyzékének elkészítése után, egészítsék ki az anyagot az utcák, terek ke­letkezésére, korábbi nevére vonatkozó adatokkal. Gyűjtsék össze, továbbá a hajdani külterületeknek a neveit is, mielőtt feledésbe merülnek. Az anyag már elkészült — a munka oroszlánrészét egy lelkes lokálpatrióta, Perényi Károly végezte —, s nemsokára a tanács végrehajtó bizottsága elé terjesztik. Remélhetőleg e gazdag kincsestár nemcsak azok számára lesz elérhető, akik az utcanevek felett döntenek, hanem azok számára is, akik szeretnék alaposabban megismerni városukat. BÉKÉS DEZSŐ Már a babilóniaiak is ismerték Csaknem 600-íéle naptár készül Több ezer évvel ezelőtt az ókorban már a babilóniaiak is ismer­ték és használták a naptárt. A mai embernek még inkább hasznos segédeszköze ez; ez nemcsak munkájához elengedhetetlen, hanem ebből tudja meg, mikor lesz a felesége névnapja, vagy mikor ve­gye ki a húsvéti szabadságát. Egyre nagyobb népszerűségét bizo­nyltja egy adat is: a Művelődésügyi Minisztérium Kiadói Főigaz­gatósága összesen 562 féle naptár készítését engedélyezte 1971-re. A legelterjedtebbek a kár­tyanaptárak. ezek főleg rek­lámcélokat szolgálnak, mind­össze egyfajta van belőlük kereskedelmi forgalomban. Fő gyártójuk, a Budapesti Játékkártyagyár; az idén több mint 17 millió darab ilyen naptár hagyta el nyom­dáját. A 350 általuk készí­tett naptárfajta a szaloncu­korkától a Videoton tévéké­szülékekig sok mindent pro­pagál. Fő megrendelőjük az OTP volt, amely több mint másfélmillió naptárt készít­tetett. Az asztali, fali- és szeb- naptárakat a Gondolat Kiadó szerkesztette. Ezekben már megtalálhatóak a névnapok is, s a tájékoztatás mellett gyakorlati tanácsokat adnak, közérdekű információkat tar­talmaznak. Legtöbbjükben megtalálható hazánk térképe és egy postai díjszabás-táb­lázat is. Idén megjelent a diáknap­tár is. Ez a naptár nem egy, hanem — 1971. augusztusá­tól 1972 szilveszteréig — más­fél évre szól. Megtalálhatók, benne vannak a legfontosabb történelmi események idő­pontjai, a híres emberek rö­vid életrajzai, sőt, a legutób­bi Made in Hungary győztes dalainak a szövege is. E.Á. Segélyben is gyors a V01ÜN Harmincnégy olyan egye­dülálló anyát részesített a Volán 3. sz. Vállalat miskol­ci központja gyorssegélyben, akik maguk nevelik gyerme­keiket. A kétszáztól 500 fo­rintig terjedő segély bizo­nyára könnyített a csalá­dok karácsonyi gondjaim Csak szórványos megbetegedések Nem várható influenza) árvány A Városi Közegészségügyi és Járványügyi Állomáson arra kértünk választ, hogy van-e vagy várható-e influ­enzajárvány Miskolcon, illet­ve Magyarországon? — Egész Magyarországon, így tehát Miskolcon sincs je­lenleg influenzajárvány. A helyzet hasonlóan jó konti­nensünkön, hiszen tömeges megbetegedések mostanában Európában sehol sem fordul­tak elő — mondta a KÖJÁL igazgatóhelyettese, dr. Kígyó- si Lajos, majd igy folytatta: — Szórványosan előforduló megbetegedések vannak Mis­kolcon is és Magyarországon is, ezek azonban nem jár- ványszerűek. A készültség persze állandóan megvan, hi­szen a körzeti orvosok vagy más egészségügyi dolgozók azonnal jelentik a KÖJÁL- nak az esetlegesen előforduló tömeges megbetegedéseket. Az elmúlt influenzajárvány­időszakban, tehát 1970. feb­ruár elejétől március végéig Miskolcon a lakosság csak­nem egyharmad része, szám szerint 70 244 fő kapta meg ezt a betegséget. Szerencsére ezek jó része enyhébb lefo­lyású volt. A súlyosabb ese­tek közül 213-an szorultak kórházi kezelésre. Néhány esetben szövődményeket is okozott az influenza. Leg­gyakrabban a légzőszerveket és a szívet támadta meg. Eb­ben az időszakban a táppén­zesek száma 14 639 volt, te­hát meglehetősen sok ember­nek okozott munkaidő-kiesést a járvány. (bótc^

Next

/
Oldalképek
Tartalom