Déli Hírlap, 1970. december (2. évfolyam, 281-305. szám)
1970-12-28 / 302. szám
Néprajzi-honismereti gyajtőpáfyázat, 1971 Hagyomány Borsod megyében, hogy 1963 óta minden évben megrendezik az Istvánffy Gyula etnográfus nevével fémjelzett néprajzi-honismereti gyűjtőpályázatot. Születésének 100. évfordulójára emlékeztek 1963-ban a pályázat meghirdetésével, 1971-ben halálának félévszázados évfordulója alkalmából a tizedik megyei gyű jtöpály ázattál tisztelegnek emléke előtt. A nagy érdeklődésre számot tartó pályázatot a Bor- sod-Abaúj-Zemplén megyei Tanács V. B. Művelődésügyi Osztálya, Miskolc m. j. városi Tanács V. B. Művelődésügyi Osztálya, a Herman Ottó Múzeum, a Szakszervezetek Megyei Tanácsa Agilációs- Propaganda, Kulturális és Sportbizottsága, a Hazafias Népfront megyei és városi Bizottsága, a Rónai Sándor megyei Művelődési Központ és a Kommunista Ifjúsági Szövetség Borsod megyei Bizottsága hirdeti. A cél: immár tizedik alkalommal nép- hagyományaink megyei értékeinek összegyűjtése. Pályázhatnak önkéntes gyűjtők és csoportok; bármilyen szabadon választott néprajzi és nyelvjárási témájú, nyomtatásban még meg nem jelent, eredeti helyszíni gyűjtést tartalmazó pályamunkákkal. A témák felölelhetik a megye népi (anyagi, szellemi, társadalmi) kultúrájának bármely tágabb vagy szűkebb körét. Lehet pályázni néprajzi témájú rajzokkal, fényképekkel is, de fel lehet használni a pályamunkához a régi népéletre vonatkozó kiadatlan levéltári anyagot. Szerepelhet pályamunkaként a nemzetiségi vidéken végzett gyűjtés is. Az ifjúsági kategóriában általános és középiskolai tanulók, szakkörök, a felnőtt kategóriában egyéni gyűjtők, szakkörök, kollektívák indulhatnak. A felnőtt pályázók első díja 3 ezer, a fiatalok első díja ezer forint. A pályamunkák beadásának határideje az ifjúsági kategóriában 1971. március 15., felnőtt kategóriában 1971. június 30. A középiskolás pályázók dolgozataikat — amellyel részt vesznek a sárospataki diáknapokon is — két példányban a megyei KISZ-bizottsághoz, a felnőtt gyűjtők pedig (ugyancsak két példányban) a Herman Ottó Múzeum címére küldjék. Eredményhirdetés a múzeumi hónap keretében októberben, diákoknak pedig a sárospataki diáknapokon lesz. A kiváló eredményt elért pályaművek újabb bírálat után országos pályázatokon is részt vesznek. A pályázni óhajtók bővebb felvilágosításért és útmutatásért forduljanak a megyei múzeum igazgatóságához. (m.) r—t CREDO Már elöljáróban szeretném leszögezni: nem berzenkedem a sok műsorismétlés miatt. Mert nemcsak az újraolva- sásnak van öröme ... Meg aztán hányán nem láthatták még eddig az Igézőt, a Pillangót vagy a Kántor családot? És talán a televízió „pénztárcája” is* laposabb már így év vége felé. A sok száz perc között természetesen volt holtidő is. Hogy pedig a Holtidő milyen volt? Nem hiszem,- hogy sokan kérnék az ismétléséit... Az ünnepek alatt én a színházra vadásztam. S nem hiába. A harmadik nap végén Básti Lajos karácsonyi ajándékul „elhozta” nekünk — pályája minden tapasztalatával, s erős tehetségével — az nem tudjuk, hogy mit hisz, mit vall a színház emberformáló erejéről. Néhány évvel ezelőtt megjelent könyvére ugyan felfigyelt a szakma, de hát mi napjainkban egy könyv a tv népszerűségéhez képest... Borúlátók, szkeptikusok, fáradt és kiábrándult emberek; a művész — aki évtizedeken át a szerepek építőkockáiból rakta fel életművének pilléreit — nektek is szólt. Hinnünk kell a kis dolgokban, éppen úgy, mint a pénzben ki nem fejezhető, anyagi értékkel nem ’ mérhető megváltó eszmékben. Újévi útravalóul magunkkal vihetjük! Oy 3^ A front ellátói — ez a címe Hong Chi vietnami fotóriporter képének. A kép a prágai Interpress kiállításon aranyérmet nyert. Kossuth-emlékek Torinóban Évről évre erősödik az a kedves testvérvárosi kapcsolat, amley Borsod történelmi múltú városa, Sárospatak és az olaszországi Torino, közelebbről annak egyik legnagyobb kerülete, Collegno között létrejött. Ennek révén a Kossuth-emlékeket kutatva, négy kellemes hetet tölthettem Észak-Olaszország egyik legnagyobb ipari központjában, Torinóban. Rozsdatemető veszi körül Gyönyörű város. Míg a közép- és dél-olaszországi városokra a szűk latin utcák jellemzőik, Torinót széles sugárutak, nagy ívű körutak szelik át. Tömör, díszes barokkpalo- ták és hatalmas modern lakóházak sorakoznak az egymilliós városban, és természetesen a külső negyedekben óriási ipartelepek, hiszen Torino Milánó után egész Olaszország második nagy ipari centruma, s a Fiat Művek révén az autógyártás világhírű fellegvára. Torinóban, annak egyik kerületében, Collegmoba« élt 1865-től 1894. március 20-án bekövetkezett haláláig megyénk nagy szülötte, a pataki kollégium leghíresebb diákja, a „turáni remete”, Kossuth Lajos. A ház, amelyben lakott és meghalt, egy kétemeletes, manzárdtetős épület. Szürkés falairól helyenként hull már a vakolat, és ennek az a magyarázata, hogy jelenleg egy gyáros a Kossuth- ház gazdája. Nemrégiben még gyönyörű park vette körül, de az itteni épületeket a parkkal együtt megvásárolta egy gyáros, és nagy ipartelepet létesített a telken. Szürkén, kopottan áll a gyár udvarán a ház, körülvéve egy 'hatalmas ócskavasteleppel, amolyan „rozsdatemetővel”. A Centro Culturale Italo—Ungherese, vagyis az Olasz—Magyar Kulturális Központ vezetői most folytatnak tárgyalásokat a gyárossal az épület megvásárlásáról, rendbehozataláról. Sárospatak—Collegno Nem messze innen, a Marconi nevét viselő iskola előtt van egy Kossuth-szobor, Kovács Ferenc alkotása, amelyet a risorgimento 100. évfordulóján, 1961-ben Monok ajándékozott Collegnonak. Gránitkövén olvasható magyarul és olaszul: „Ez a szobor a magyar nép ajándéka az olasz népnek, a közös harc emlékére.” Egy szép park is őrzi a testvérvárosi kapcsolat emlékét Collegnoban, közepén faragott terméskő, rajta a felírás: Sárospatak—Collegno. Magában Torinóban szobor, utca és múzeum emlékeztet a 48-as forradalom lánglelkű vezérére. A múzeum az ötemeletes Carig- nano-palotában van, s ez a gyönyörű barokk épület arról is nevezetes, hogy amikor a risorgimento után 1861- től 1865-ig Torino volt Olaszország fővárosa, ebben a palotában tartotta az olasz parlameht az üléseit. A relikviák Amint belépünk a Piazza Carignanoról a földszinti terembe, elsőnek Holló Barnabás alkotása, egy Kossuth- mellszobor tűnik a szemünkbe. Köröskörül festmények, különféle tárgyi emlékek az európai forradalmakról és a 48-as magyar szabadságharcról ; kardók, fegyverek, jako- binus sapkák, ruhák, írásos dokumentumok. Egy külön terem teljesen Kossut.h-emlékekkel van beA panorámái mutatványtól a filmfesztiválig (1.) Ősidők: a dioráma élő színház örömét. Műsora közben megint csak sok ismétlést láttunk, hallottunk, de ennek, úgy hiszem, többnyire örült a néző. Ezúttal talán nem is az önmagukban is élményt jelentő részletek okoztak izgalmat, hanem a „civil” Básti, aki nemcsak műhelytitkait osztotta meg velünk, hanem a hitét is. Karácsonyi credója tulajdonképpen mindazt megfogalmazta, amit várunk és várhatunk a színházművészettől. És persze azt is. ami ma még nincs, vagy nem egészen olyan, mint szeretnénk. Milyen furcsa; szinte naponként látunk egy nagy színészt, aki a főszerepek tömegét játssza el, és sokáig Tessedik emléke Vasárnap — halálának 150. évfordulója alkalmából — Szarvason megkoszorúzták Tessedik Sámuel síremlékét. A Vajda Péter Művelődési Központban Tessedik emlék- kiállítás nyílt és ugyanott jubileumi ünnepségen emlékeztek meg Tessedilf Sámuel munkásságáról. 75 éve, 1895. december 28- án, Párizsban, a Boulevard des Cäpucines 14. szánni házában nyílt meg; a világ első állandó mozija. A Lumiére testvérek 33 főnyi meghívott közönség előtti vetítése (az akkor még inkább látványosságszámba menő) filmművészet időszámításának kezdete lett. Sorozatunk diohéj-össze- foglalója a miskolci film- és mozitörténetnek, egyben a film őskorának is tiszteleg. Az új művészet a mozgásábrázolás és a fényképezés házasságából született meg, családfája messziről ered. Ősei között ott van az ókortól ismert, az emberi szem tehetetlenségére alapozó mozgásábrázolás (sztroboszkópia), a laterna magica (a vetítőgép őse és a camera obseura (a sötétkamira) születésének első magzatlökés jelei azok a cifrábbnál cifrább nevekkel jelölt játékszerek, amelyek a múlt század első felében tűntek fel Amerika- és Európg- szerte. Látványosság számba menő technikai újdonságukat az jelentette, hogy valamennyi a valóságkép rögzítésén és a mozgás rabulejtésén fáradozott. * A „mozi” ezen ősei Miskolcra is eljutottak. A legkorábbi említést Szűcs Miklós, helybeli ügyvéd naplójában találjuk. 1845. áprilisi bejegyzésében írja: „E hő elein a* Koronán panorámái mutatvány volt, mely- lyet és is meg néztem. Két ízben mutatta Baltimore, Canterbury, Alexandria, Moszkau, Becs, Berlin, Antwerp., Stockholm, Boston, Bethlehen városokat, ty- roíi hóoralást és tengeri vihart.” A Koronabeli (a mai Avas szálló helyén állt) mutatvány feltehetően ún. diorámái előadás lehetett, amelyet Daguerre, a fényképezés későbbi úttörője dolgozott ki. Daguerre neves párizsi díszletfestő volt, aki inkább diora- ma-előadásaival vált híressé, mielőtt feltalálta volna a később róla elnevezett daguer- rotypiát. A dioráma transzparens módon készített nagy méretű festmény, többnyire panorámaszarű tájkép vagy városrészlet volt. amelynek világítási hatásait felül és szemközt elhelyezett, de a nézők előtt rejtve maradt fényverő ernyőkkel lehetett változtatni, s az így a mozgás látszatát keltette. A panorámái mutatványtól az első állandó miskolci mozi megalakulásáig több mint 50 év telt el. A század végén megszületett új csodával az itteni polgárok az 1896-os első magyarországi vetítések után ismerkedhettek meg a különféle alkalmi vetítéseken. ZIMONYI ZOLTÁN (Következik: Sátormozi vagy tudományos előadás?) rendezve. A falakon portrék, fényképek Kossuthról, torinói életéről, a temetéséről. Itt vannak a székei, könyvei, íróasztala, jlntatartója, sétapálcája. Aztán vitrinekben a Kossuth arcképével nyomott pénzek, érmék, s itt van az Itáliába szóló útlevele is és a hozzá intézett sok-sok levél. Ezekben többnyire arra kérik, így az 1861. április 15-én Sátoraljaújhelyen kelt levélben is, hogy térjen vissza hazájába. A fiumei hajógyár munkásai arról értesítik, hogy elkészült eddigi legnagyobb hajójuk, és azt Kossuth nevére kívánják keresztelni. Más levelek arról szólnak, hogy Magyarországon, Olaszországban és a világ különböző tájain milyen intézményeket, egyesületeket neveztek el Kossuth Lajosról. De hosszabb időt töltve Torinóban, Collegnoban, jóleső érzéssel tapasztalhattuk, hogy a szobrokon, festményeken, múzeumi tárgyakon kívül az egyszerű olasz emberek is melengetőén őrzik szívükben Kossuth Lajos emlékét. HEGYI ÁGNES éjféltől reggelig TŰZVÉSZ Becslések szerint kétmillió márka kárt okozott az a pusztító tűzvész, amely a müncheni Dornier repülőgépgyár egyik műhelyében tört ki. AUTÓBALESET Törökbálint közelében súlyos autóbusz-baleset történt. Az Érdről Budapest felé haladó autóbusz megcsúszott az úttesten és az út mentén levő ötméteres mélységbe zuhant. A balesetnél hárman súlyosan megsérültek, 14 utas pedig könnyebben megsebesült. _A vizsgálat megindult. KEGYELMI INTÉZKEDÉS „Kegyelmi intézkedésként” szabadon bocsátották Jean- Pierre Le Dantec-t, a La cause du peuple című párizsi maoista kiadvány főigazgatóját. Dantec-t ez év májusában ítélték egyévi börtön- büntetésre. KÉT AUTÓBUSZ A FOLYÓBA ZUHANT A Dél-afrikai Köztársaságban két autóbusz folyóba zuhant. A két súlyos balesetnek 18 halálos és több tucat sebesült áldozata van. MEGHALTAK 24 utas vesztette életét, amikor Djakarta közelében egy utasszállító hajó teher- hajóval ütközött össze. VISSZAKÜLDTÉK Kedves ajándékot kapott a New York-i Guggenheim múzeum: azt a két Picasso- képet, amelyet a napokban raboltak el az egyik kiállítási teremből. A múzeum igazgatója elképzelni sem tudja, miért vitték el a levelezőlap méretűnél alig nagyobb képeket, s ha már egyszer elvitték, miért küldték vissza a karácsonyi postával. LETARTÓZTATAS Athénban ismét letartóztattak egy újságírót — állítólagos „aknamunka” ürügyén. A 45 éves Danosz őrizetbe vétele állítólag összefüggésben áll egy másik újságíró letartóztatásával. BEVALLOTTA Az uruguayi rendőrség őrizetbe vett egy fiatal tunamarost. aki bevallotta, hogy látta Dias Gomide brazil konzult, aki majd féléve a városi gerillák foglya. Nincs hír róla, hogy milyen értesülés birtokában jutott a rendőrség Dias Gomide hollétét illetően. BEZÁRTÁK A grenoblei tömegkatasztrófa nyomán a francia hatóságok 806 nyilvános termet — mozikat, tánchelyiségeket — zártak be. Úgy találták, hogy a termek nem felelnek meg a tűzrendészeti előírásoknak. TÚLÉLTE A Tennessee állambeli Donald R. Vantule szerencsésen túlélt egy reoülőgép-szeren- csétlenséget. Néhány órával később egy közeli országúton ütötte el egy autó, de ezt a szerencsétlenséget már nem élte túl. MEGÖLTÉK Guatemalában megölték Jaime Monge Donis szak- szervezeti vezetőt. Egy gépkocsiból több lövést adtak le a férfira egy jobboldali terrorszervezet emberei. A lövések halálosak voltak.
